VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

1848, a Népek Tavasza

A 19. század 48. éve

Naptár | Az év 365+1 napja | A napok enciklopédiája | A tudás 365+1 napja | Történelem | Jog | Életmód | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

 

Az év hírei

Megtorlás...

 

Az egyenlő szabadság és egyenlő jogok teszik a forrást, melybül mindenki egyaránt meríthet jólétet, boldogságot, áldást.

Táncsics Mihály

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

1848

Római számmal:

MDCCCXLVIII

 1848 Európában | ...Magyarországon | ...Ázsiában | ... Amerikában | ...a Változó Világban

 

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

Január

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

 

 

 

 

 

 

Február

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

  

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

Március

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

  

  

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Április

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

 

 

 

 

 

 

 

Május

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

Június

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

  

 

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

 

  

 

 

 

 

 

 

 

Július

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

 

 

 

 

 

 

Augusztus

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

  

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

Szeptember

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

 

 

 

 

 

 

 

 

Október

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

 

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

  

 

 

 

 

November

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

  

  

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

December

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

 

 

 

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Petőfi Sándor összes költeményei

 

Encyclopedia of 1848 Revolutions

 

   

 Forradalmi Európa

 

 

 

 

  

Már januárban forradalom tört ki Palermóban, Nápolyban. Február 23-án forradalom tört ki Párizsban. A párizsi nép demokratikus köztársaságot hozott létre. A Szent Szövetség, amely harminc éven át sikerrel fojtotta el a haladó mozgalmakat, összeomlott. A forradalmak fő céljai:
alkotmányos kormányzás
a feudalizmus megdöntése
egységes állam létrehozása (német és olasz területeknél)
nemzeti függetlenség.

További forradalmak:

Prágai forradalom március 11-én

Bécsi forradalom* március 13-án -  Ez alapjaiban rázkódtatta meg a birodalmat, hatására az uralkodó V. Ferdinánd menesztette az eddig mindenható, gyűlölt Metternich kancellárt, és megpróbálta engedményekkel lecsillapítani a népet.

Pesti forradalom március 15-én

Milánói forradalom március 18-án

Berlini forradalom március 18-án

Velencei forradalom március 22-én - Az itáliai osztrák uralom megingott. A kitört forradalmak felett a császár nem tudott úrrá lenni, s hogy a birodalmat megmentse, engedett a követeléseknek: hozzájárult, hogy megszűnjék a feudális önkényuralom.

 

Nápoly-Szicília, 1848. I. 29. Forradalmat követő alkotmány A Szicíliában és Nápolyban kirobbanó tömegmozgalmak hatására II. Ferdinánd, a Kettős Királyság uralkodója alkotmányt ad népének (1848. január-február ; 1848. VII. 25.).

Szardínia, 1848. II. 8. Mintaalkotmány Károly Albert, Szardínia királya képviseleti alkotmányt ad ki, amely fő vonásaiban az 1830.évi francia alkotmányt követi. Itália egy része tőle várja az egyesülési küzdelemnek a megindítását (1848. január-február).

Franciaország, 1848. II. 23. A februári forradalom Miután a francia miniszterelnök, Fracois Guizot a választójog kiterjesztését követelő bankett megtartását betiltotta, republikánus népgyűlésre került sor Párizsban, ahol a katonaság tüntetőket lőtt agyon. A föltámadó népharag tömegmozgalommá, majd a februári forradalomra szélesedett.

Párizs, 1848. II. 25. A köztársaság kikiáltása a Bastille-téren

Pozsony, 1848. III. 3. Kossuth felirati javaslatai A februári forradalom hírére a Habsburg Birodalmon belül a magyar liberális reformellenzék reagál legelőször. Kossuth Lajos az országgyűlés alsótábláján indítványt terjeszt elő az uralkodóhoz intézendő feliratról, amely a polgári átalakulás és Magyarország valódi önkormányzata megteremtésének alapkövetelményeit foglalja magába. ,,A népnek politikai jogokban illő részesítésére... az időt elérkezettnek véljük" - jelentette ki, továbbá ,,alkotmányos életünk is valódi képviseleti rendszerré fejlődést igényel, szellemi igényeink a szabadság alapján ápolást követelnek, honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek s a honlakosok különböző osztályi érdekegységének alapján gyökeres átalakítást kiván." De a reformtörvények megvalósulásának egyetlen igazi biztosítéka, ha ,,végrehajtásukkal minden idegen beavatkozástól független nemzeti kormány lesz megbízva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős!" A birodalomhoz fűzödő kapcsolatról korábbi kijelentését idézi, miszerint ,,köztünk és a császári birodalom szövetséges népei közt fennforgó érdek találkozást önnállásunk, szabadságunk s jólétünk kára nélkül csak a közös alkotmányosság érzelemrokonító erélye alapján lehet kiegyenlíteni,... és ..... jóslatot mondék , hogy az leszen a Habsburg- ház második alapítója, ki a birodalom kormány rendszerét alkotmányos iránya reformálandja, s felséges háza trónusát hű népeinek szabadságára fektetendi le rendíthetetlenül ". Kossuth egész beszéde rendkívüli hatást vált ki a császárváros forrongó egyetemi ifjúsága, az elégedetlen bécsi munkások és polgárok körében. Komoly szerepe volt a — III. 13-i forradalom kirobbanásában.

Német szövetség, 1848. III. 9. Fekete-piros-arany A frankfurti szövetségi gyűlés a fekete-piros-arany színeket (,,német trikolór") szövetségi színekké nyilvánítja.

Ausztria, 1848. III. 13. Győz a bécsi forradalom - Metternich elmenekül A bécsi forradalom kitörését követően Klemens von Metternich házi-, udvari és államkancellár lemond és Angliába menekül (1848. március-július).

Magyarország, 1848. III. 15. A magyar forradalom A bécsi forradalom hírére azonnal küldöttség indul a pozsonyi országgyűlésről a magyar követelésekkel Bécsbe, Pesten pedig kitör a forradalom. Március 17-én az ellenzéki gróf Batthyány Lajost - az uralkodó V. Ferdinánd hozzájárulásával - István főherceg nádor kinevezi az első, a parlamentnek felelős kormány miniszterelnökének (1848. március- július).

Híres Komárom fővezére Joseph Turin, alias Klapka György  Immár tizenöt évtizede annak, hogy 1848. március 15-e nem csupán egyetlen tavaszi napnak, hanem másfél esztendő csodálatos szabadságküzdelmeinek közös jelképe. Kevesebbet beszélünk azonban a "márciusi láng"-nak a szabadságharc utáni másfél évtizedben történt újjáélesztési kísérleteiről. Ez alkalommal a "nagy idők" egyik legnevesebb katonájára emlékezünk, tevékenységének a szélesebb közönség előtt alig ismert oldalát állítva a középpontba. Hogyan politizált Komárom hőse, Klapka György honvéd tábornok az emigrációban?  1859. március 15-én a konstantinápolyi hatóságok a Genovából érkezett hajó utasainak útleveleit ellenőrizték. Nem keltett különösebb feltűnést Joseph Turin chambéry kereskedő okmánya. Ha netán akadt titkos ügynök a vámhivatalban, vajon eltűnődött-e az utas nevének és illetőségének furcsa összhangján? Chambéry ugyanis a szárd-piemonti királyság uralkodó dinasztiájának, a (mindinkább olaszosan írandó) Savoia-családnak a hercegi székvárosa volt, a (mindinkább franciásan nyilvántartott) Savoi tartomány központja, míg a személynév németes változatban utalt az említett dinasztia országainak királyi központjára, Torinóra. Ha volt ott külföldi ügynök -- az osztrák és az orosz kormány nem sajnálta ilyesmire a pénzt a török fovárosban --, és igyekezett a keleti tülekedésben láthatóan otthonosan mozgó idegen nyomába szegődni, a szűk, kacskaringós sikátorokon át csupán egy európaiak által látogatott szerájig követhette a titokzatos idegent. Pár óra múlva valóban azonban a név sugallta helyszínen, a szárd-piemonti királyság követi rezidenciájának kapuján kopogtatott a kereskedő létére igencsak katonás mozgású férfi.

A morva eredetü, megnemesített temesvári polgárcsaládból származó Klapka György még nem töltötte be harmincadik életévét, amikor a nép ajkán már elhíresült katonai dicsősége. Érthető, hogy a keserü leveretés után a magyar politikai emigráció élén szerette volna folytatni szabadságharcos küldetését. A Banque Générale de Suisse munkatársaként szilárd polgári egzisztenciával és egyben kellő mozgásképességgel rendelkező tábornok először 1853-ban, az Oroszország és Törökország között kirobbant krími háború hírére utazott Konstantinápolyba, hogy felajánlja szolgálatait a török kormánynak. Lépése teljes összhangban állt azzal az általános feltételezéssel, hogy Ausztria -- az 1849-es segítség fejében -- a cári Oroszország mellett lép hadba, és így nagyhatalmi érdekké válik, hogy a magyar emigráció újra forradalmasítva Magyarországot lekösse az osztrák katonai erőt. Ezt a veszélyt a bécsi diplomácia is felismerte, így közvetve a magyar emigráció keleti mozgósítása is hozzájárult ahhoz, hogy Ausztria végül cserbenhagyta Oroszországot. I. Miklós cár csalódottságában állítólag az egyik lakájának adta az asztalán álló Ferenc József szobrot... A ha csak formálisan is, de szövetségessé váló osztrákok kímélése miatt nem lehetett Klapka tábornok sem a dunai török front, sem a kaukázusi seregek főparancsnoka.

Poroszország, 1848. III. 18/19. Barikádharcok Berlinben Berlinben barikádharcok törnek ki. Március 19-én reggel IV. Frigyes Vilmos felhívást intéz "Kedves berlini polgáraimhoz", amelyben igéretet tesz valamennyi csapat kivonására a fővárosból, amennyiben a barikádharcok véget érnek. Március 21-én a király arra kényszerül, hogy a barikádharcokban elesettek ("márciusi áldozatok") előtt tisztelegjen.

Baden, 1848. IV. 12. Forradalom Badenben Friedrich Franz Karl Hecker és Gustav Struve kikiáltják Badenben a köztársaságot és fegyveres felkelésre szólító felhívást bocsátanak ki. Csapataik április 20-án megsemmisítő vereséget szenvednek. Hecker és Struve Svájcba menekülnek.

Franciaország, 1848. IV. 23. Republikánus többség A francia nemzetgyűlési választásokon a liberális republikánusok szerzik meg a többséget: 450-et a 900 képviselői mandátumból (1848. január-február ).

Ausztria, 1848. V. 15. Májusi tömegtüntetés Bécsben Az újabb bécsi tömegmozgalmak kikényszerítik az általános választójog és az új alkotmány igéretét. János főherceg július 22-én, Bécsben megnyitja az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlést (1848. március-július).

Német Szövetség, 1848. V. 18. Parlament a Pál templomban A frankfurti nagytemplomban összeül a német egyesítés feladatát megoldani hivatott nemzetgyűlés (,,frankfurti parlament"). Németország számára a Frankfurtban történtek jelentik azt, amit nálunk március idusa.

Csehország, 1848. VI. 13-16. Pünkösdi felkelés Prágában Alfred Windisch-Graetz herceg osztrák tábornagy vérbe fojtja a cseh radikálisok prágai pünkösdi felkelését (1848.március-július).

Franciaország, 1848. VI. 24-26. A júniusi munkásfelkelés Miután a francia nemzetgyűlés június 21-én elrendelte a ráfizetéses nemzeti műhelyek feloszlatását, Párizs munkásai barikádokat emeltek. Kitör az ún. júniusi csata : a nemzetgyűlés által katonai diktátornak kinevezett hadügyminiszter, Eugéna Cavaignac a felkelést vérbe fojtja.

Itália, 1848. VII. 25. Olasz vereség Custozzánál A custozzai csatában a Joseph Wenzel Radetzky tábornagy vezette osztrákok legyőzik Károly Albert szárd-piemonti királyt.

Magyarország, 1848. VIII. 23. Katonaállítási törvény A július 5-én összeülő első népképviseleti országgyűlés úgy dönt, hogy a július 11 -én megszavazott 200000 újonc többségéből önálló honvédzászlóaljakat alakítanak. A szlovák, román és szerb lakosságú területeken májustól kezdve egyre hevesebb harcok folynak a Batthány-kormány nemzetiségi politikájával részben joggal elégedetlen, de ugyanakkor Bécsből is manipulált - nemzetiségi felkelőkkel.

Magyarország, 1848. IX. 29. A pákozdi csata A bécsi udvar titkos biztatására Jellasics horvát bán megtámadja Magyarországot, de csapatait Pákozdnál a honvédsereg megállítja. Bécs felé menekül, s a császárváros forradalmárai kérik a magyar haderő segítségét. (1848. X. 6.).

Ausztria, 1848. X. 6. Októberi forradalom Bécsben Bécsben kitör a forradalom, Theodor Baillet de Latour gróf hadügyminisztert megölik, továbbá megakadályozzák, hogy a Magyarországról menekülő Josip Jellasics császári altábornagy, horvát bán seregei bevonuljanak a városba. A megkésetten segítségükre sietett magyar hadsereget Windisch-Graetz herceg csapatai megverik Schwechátnál ( X. 30.), majd a tábornagy elfoglalja Bécset, rögtönbíráskodást vezet be és a vezető forradalmárokat kivégezteti.

A császárváros eleste A Jellasicsot üldöző magyar seregek közeledésének hírére Bécsben ismét fellángolt a forradalom. A határ melletti Pandorfban táborba szállt magyar sereg felajánlotta a katonai segítségét, azonban hiába várt négy héten át a birodalmi gyűlés válaszára. Az Olmützbe menekült császár Windischgrätz herceget bízta meg a felkelés elfojtásával, aki a meddő várakozás alatt mintegy 70.000 főnyi sereggel gyűrűbe fogta a császárvárost, és egyesülve Jellasics seregével elvágta a magyar seregek útját is.

Ausztria, 1848. XI. 9. Robert Blum kivégzése Robert Blum (szül. 1807. XI. 10., Köln) német liberális politikust, a frankfurti előparlament alelnökét, a frankfurti nemzetgyűlés alkotmánybizottságának tagját, a parlamentben a radikál-liberális irányzat vezetőjét a Bécs melletti Brigittenauban rögtönbíráskodás ítéletével agyonlövik.

Poroszország, 1848. XI. 2. Konzervatív fordulat IV. Frigyes Vilmos december 5-én feloszlatja a porosz nemzetgyűlést, és oktrojált alkotmányt bocsát ki.

Ausztria, 1848. XII. 2. I. Ferdinánd lemondása A korábban a morvaországi Olmützbe menekült császári udvarban a magyarországi ,,rendcsinálás" előjátékaként lemondatják Ferdinánd császárt és királyt. A lemondatáshoz az is hozzájárult, hogy a jóakaratú, szelid uralkodót környezete túlságosan gyenge kezűnek, sőt, elméjűnek tartotta forradalmi viszonyok között. Útódja a tavaszi forradalmi hullám idején visszahúzodó unokaöccse, I. Ferenc József lesz.

Írország, 1848. Éhínség Az 1845 óta tartó katasztrofális éhínség több mint egymillió emberéletet követel Írországban.

 

 

 

 

   

A forradalom megérkezik Magyarországra

 

 

 

 

 

 

 

 

Az első felelős magyar minisztérium tagjai:

Batthyány Lajos: miniszterelnök

Deák Ferenc: igazságügyi miniszter

Kossuth Lajos: pénzügyminiszter

Eötvös József: vallás- és közoktatásügyi miniszter

Szemere Bertalan: belügyminiszter

Mészáros Lázár: hadügyminiszter

Klauzál Gábor: ipar- és földművelésügyi miniszter

Széchenyi István: közlekedésügyi miniszter

Esterházy Pál: külügyminiszter

 

 

III. 1.   A párizsi forradalom híre elérkezik Pozsonyba.
III. 3.   Kossuth a pozsonyi országgyűlésen összefoglalja a nemzet fő követeléseit.
III. 11. Pesten a fiatalok elkészítik a
12 pontot, és megkezdik a rákosi tömeggyűlés szervezését.
III. 13. Petőfi megírja a
Nemzeti dalt - Bécsben forradalom tör ki.
III. 15. A pesti forradalom - Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe érkezik.
III. 16. Pesten megkezdik a nemzetőrség szervezését -Bécsben az udvar elfogadja a  magyar országgyűlés legfőbb követeléseit.
III. 18. A pozsonyi országgyűlés megszavazza a jobbágyfelszabadítást Pesten  felfegyverzik az első 1500 nemzetőrt.
III. 28. A király megtagadja a független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk szentesítését.
III. 30-31. Tömeggyűlések Pesten - A pozsonyi országgyűlés visszaveti a királyi leiratot -A király jóváhagyja a független magyar kormányról szóló törvényjavaslatot

Márciusig a maradi képviselők elutasították a haladók legfontosabb követeléseit: a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást. A párizsi forradalomról érkező hírek után Kossuth új követeléseket terjesztett elő:
— felelős magyar minisztérium létrehozását
— alkotmányt
A megrettent maradiak megszavazták Kossuth javaslatait. Az országgyűlés végre határozott cselekvésre szánta el magát.

 

1848. március 15.: Forradalom Pesten

 

A 14-én este a bécsi forradalomról érkezett hír növelte a Pilvax fiatalságának elszántságát, hogy a "12 Pont" szövegét mihamarabb megismertesse a főváros lakosságával.

Arról azonban ezen az estén még nem határoztak, hogy ezt miként valósítsák meg. Csak azt tudták, hogy nem szabad az időt vesztegetniük. 15-én reggel azután Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki Gyula megbeszélése alapján a "12 pont" eredeti, az országgyűléshez intézett bevezetését megváltoztatták. Helyette egy kiáltványt készítettek, amely fellépésüket indokolta meg a leendő hallgatóinak. A pontok szövegét változatlanul hagyták. Ezt a kiáltványt azután felolvasták a Pilvaxban összegyülekezett fiataloknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt költeményét a "Nemzeti Dalt", amelyet eredetileg a március 19-re tervezett reform-lakomára szánt.

A Pilvax ifjúságának kis csoportja ezt követően az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz (a mérnökökhöz), innen a jogászokhoz vonult. Mindenütt elhangzott a kiáltvány és a pontok szövege, s Petőfi elszavalta költeményét. A jogászok csatlakozásával megnövekedett tömeg, amelyet az utca népe is követett (kb. kétezren), Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, amely a Hatvani utca (ma: Kossuth Lajos utca) és a Szép utca sarkán volt. Az ifjúság vezetői által kidolgozott terv ugyanis arra irányúlt, hogy cenzori engedély nélkül nyomtatják ki a "12 Pontot", ezzel fejezve ki elszántságukat, s egyben így valósítják meg szándékukat, hogy követelésüket megismertessék a közvéleménnyel.

A nyomdánál a fellépés sikeres volt. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a nyomdagépeket, s Landerer utasítást adott a személyzetnek a "Nemzeti Dal" és a " 12 Pont" kinyomtatására. A tömeget, amely az eső ellenére türelmesen várakozott, közben az ifjúság egymást váltó szónokai tájékoztatták. Nem volt még dél, amikor a két röplap - a szabad sajtó első termékei elkészültek és azt az időközben tovább növekedett sokaságnak kiosztották.

A merész fellépés tehát sikerült. Megvalósult Petőfi célkitűzése, hogy "logikailag a forradalom első lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót". Ez a lépés nem volt mentes a kockázattól, hiszen a nyomda épületével szemközt nyíló kis utcában, ahol a vármegyeháza is található, ott magaslott mintegy kétszáz méterre a Károly-laktanya. A riadoztatott katonaság percek alatt a helyszínre érkezhetett volna és szuronyt szegezve szétoszlatja a tömeget. A bécsi események híre azonban megfélemlítette a hatóságokat. Így a Helytartótanács utasította ugyan a városi hatóságot, hogy a mutatkozó rendzavarások kapcsán erélyesen, de ugyanakkor "ildomos és előrelátó vigyázattal" intézkedjék, de maga nem tett lépéseket, hogy a katonaságot a budai főhadparancsnokság kivezényelje. Mint később kiviláglott, ennek nem csupán a politikai és katonai vezetés zavara volt az oka, hanem az is, hogy a Károly-laktanyában olasz katonaság volt, s az rokonszenvvel figyelte a lakosság mozgalmait.

A siker felbátorította a kezdeményezőket, akik délután 3 órára a Nemzeti Múzeumnál népgyűlést hirdettek. Itt született az elhatározás, hogy a hír szerint a rendkívüli helyzet miatt összehívott városi közgyűléshez vonulnak, s azt felszólítják a "12 Pont" elfogadására. A városházához vonulva az ifjúság vezetőihez csatlakozott Nyáry Pál és Klauzál Gábor is. Csatlakozásuk oka az volt, hogy az előző napon még ellenzett azonnali fellépés sikereit látva, annak esetleges radikalizálódását megakadályozzák. Jelenlétük ugyanakkor megkönnyítette a városi tanács helyzetét, hiszen a népgyűlés küldöttségében ily módon tekintélyes személyek is megjelentek. Igaz, a tanácsterembe beözönlő tömeg e nélkül is kikényszerítette volna a "12 Pont" elfogadását. A város közgyűlése azonban nemcsak a "12 Pontot" fogadta el, hanem választmányt küldött ki, amely a Helytartótanácshoz továbbítja a követeléseket. Ennek indulása előtt azonban a városházához érkezett Almásy Móricz gróf, aki előző napon indult Pozsonyból a nádor megbízásából, s beszámolt arról, hogy az országgyűlés küldöttsége aznap vitte a felirati javaslatot Bécsbe. Másrészt tolmácsolta a Helytartótanács üzenetét, hogy kész az engedményekre, de a tömeg ne vonuljon át Budára. Ezt a kívánságot nem lehetett teljesíteni, de azt igen, hogy a városházán már megválasztott választmány terjessze az egyre inkább növekvő tömeg jelenléte miatt inkább követeléseknek, mint kívánságnak minősíthető pontokat. Zichy Ferenc gróf, a Helytartótanács elnöke fogadta a hatalmas tömeg kíséretében érkező választmányt, amelynek vezetői: Nyáry Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város polgármestere, és Klauzál Gábor adták elő a kívánatokat. A bécsi fejlemények miatt megzavart, s a felvonuló sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta az eléje terjesztett követeléseket. Ezek között az első a cenzúra azonnali eltörlése volt azzal a kikötéssel, hogy a sajtótörvény megszületéséig egy, a köz bizalmát élvező, s a Helytartótanács által kinevezett bizottság látja el a sajtó ellenőrzését. A második, kétségtelenül a legnagyobb jelentőségű engedmény az volt, hogy a Helytartótanács kijelentette: a katonaság nem fog a rend fenntartásába avatkozni, hanem az a pesti polgárőrség feladat lesz, amelynek számát - mint nemzetőrséget 1500 fővel fogják szaporítani. Végül sikerült kieszközölni, hogy a sajtóvétség miatt fogva tartott, de még el nem ítélt Táncsics Mihályt - igaz, Nyáry kezessége mellett - szabadlábra helyezzék.

A kiszabadított Táncsicsot diadalmenetben vitték Pestre. Nem is lehetett ennél méltóbb befejezése annak a napnak, amely a sajtószabadság tettleges megvalósításával kezdődött, mint hogy a magyar törvények által nem is ismert cenzúra áldozatát kiszabadítsák budai börtönéből.

A márciusi ifjúság bátor fellépése tehát eredményes volt. Vér nélkül, minden rendzavarás nélkül komoly eredményeket ért el, hiszen a Helytartótanács tudomásul vette a pesti városházán megalakult Rendre Ügyelő Választmány létrejöttét, s azt, hogy ez a testület vállalja magára a főváros rendjének megőrzését. Igaz, a tizenhárom tagú választmányban a radikálisoknak valójában csak három képviselőjük volt (Petőfi, Vasvári, Irányi), de a fiatalok súlyát növelte az egyetemisták sorából szerveződött, vagy az értelmiségiek vezetése alatt álló, gyorsan szaporodó nemzetőrség is.

Március 15-e igazi jelentősége azonban nem szűkíthető le a főváros "meghódítására", arra, hogy meghátrálásra késztette a Habsburg-uralom legfontosabb hazai politikai szervét, a Helytartótanácsot. A márciusiak sikere hamarosan Pozsonyra és Bécsre is hatással voltak.

A győztes pesti forradalom megkönnyítette az országgyűlés küldöttségének bécsi útját. Az uralkodó és az udvari tanács meghátrált, elfogadta a Kossuth által előterjesztett országgyűlési határozatokat. Kinevezte az első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost, az ellenzék egyik főrangú vezetőjét. Rövidesen létrejött a főleg reformpárti politikusokból álló független magyar kormány. A magyar küldöttség így eredményesen térhetett vissza Pozsonyba, ahol lázas munka kezdődött. A maradiak tábora, mely 25 éven át minden komoly haladást akadályozott, ezúttal megrémült az eseményektől, és egy véres forradalomtól rettegve mindent jóváhagyott. Az országgyűlés alig két hét alatt 31 törvényt fogalmazott meg. Ezeket április 11-én a király - V. Ferdinánd - jóváhagyta, és aláírásával szentesítette.

Az áprilisi törvények jelentősége Az áprilisi törvények a hosszú reformkori küzdelmek során érlelődtek, és a márciusi polgári forradalom eredményeként jöttek létre. Történelmünk egyik fordulópontját képezték. Felszámolták a jobbágyrendszeren és nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendet. Lerakták egy új, gyorsabb polgári fejlődés alapjait. A Habsburgok hatalmát csökkentették, nagyrészt önálló, csaknem teljesen független ország lettünk.

Az első népképviseleti országgyűlés  Az áprilisi törvények szentesítése után lezajlottak a választások, s az új országgyűlés júliusban ült össze. Első feladatának a honvédelem megszervezését tekintette. A honvédelemről szóló törvényjavaslatot Kossuth terjesztette elő: 42 millió ezüstforint és 200000 ezer újonc megszavazását kérte a kormány nevében. Lelkesítő beszéde végén egy emberként ugrottak fel a képviselők, s az egész terem együtt harsogta: ,,Megadjuk"! Kossuth szeptember második felében toborzó körútra indult az Alföldön.

Az udvar első támadása Az önálló magyar hadsereg felállítására rendkívül nagy szükség volt. A császári csapatok győztek Itáliában, s az udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországon is visszaállítsa Bécs régi hatalmát. A udvar első támadása hazánk ellen délről, Horvátország felől indult. Szeptember 11-én Jellasics császári tábornok, horvát bán mintegy 35000 fős hadseregével átlépte a Drávát, és megindult Pest felé. Csapataink a határövezetben nem tudták feltartóztatni támadását.

Időközben a Honvédelmi Bizottmány Kossuthot katonai erősítéssel a magyar táborba küldte. Windischgrätz előbb a magyar sereg vezérét Móga tábornokot próbálta átállásra bírni, majd a Kossuth által írt válasz láttán csak annyit tudott mondani: “Lázadókkal nem tárgyalok!" Október 28-án a magyar sereg megkezdte előrenyomulását a császári állások felé, és a Schwechat melletti dombokon szállt táborba. Október 30-án hideg, borongós őszi reggelen kezdődött az igazi viadal, mégpedig Guyon Richárd őrnagy által vezetett nemzetőrök és székely határőrök szuronyrohamával. 9 órakor már magyar zászló lengett a templom tornyán. Görgei dandára szétszórta a Schwechatnál tanyázó gránátosokat. A csata sorsa délután fordult meg, amikor a komáromi népfölkelők az ágyútüzet nem állván futásnak eredtek. A jobbszárny zavarodottsága láttán Móga általános visszavonulást rendelt el, s mire beesteledett a szinte sértetlen seregünk ismét magyar földön állt. A schwechati csata elveszett, és a túlerő diadalmaskodott a másik fronton: a fallal körülvett belváros eltorlaszolt városkapuja nem bírván az ágyúzást szétesett, s alkonyatkor a büszke császárváros véresen letiporva Windischgrätz lábainál hevert.

Az 1848-as forradalom győzelme után a magyar országgyűlés törvényben állította vissza "ősi jogaiba" az ország címerét és a nemzeti színeket. Ezek később -- rendszerint a megye címerével kombinálva -- viharos gyorsasággal jelentek meg a már márciustól szerveződő nemzetőrségek zászlóin. A megyénként alakuló nemzetőrség lobogóit a kiállító terület közössége adományozta és készíttette. A sokféle zászló egységesítésére külön rendeletet hoztak, ám nem sok sikerrel.

Az 1848/49-es szabadságharc igazi fegyveres ereje nem a nemzetőrség, hanem a szaktudást és a lelkesedést egyesítő honvédség lett, amelynek két legelső zászlóalját a fővárosban toborozták. A hatalmas parádéval megtartott zászlószentelési ünnepséget 1848. június 24-én tartották Pesten, az Újpiac téren (a mai Erzsébet téren). A zászló, amelyről a korabeli sajtó lelkendezve azt írta, hogy "végre megszületett az első par excellence magyar zászló", a honvédség lobogóinak etalonja lett. Eredetéről -- mivel azt nem szabályozta rendelet, legalábbis eddig nem találtak ilyesmit a kutatók -- keveset tudunk. Valószínüleg Óbudán készült. A hagyomány Knopp Józsefet tartja a "madonnás" etalon zászlók festőjének. A fiatal, óbudai művész Münchenben és Bécsben tanult, s a forradalom hírére tért vissza a fővárosba. Valószínüleg Lázár György, az ezred parancsnoka bízta meg a zászlóterv elkészítésével. A zászlókat hagyományos magyar formára készítették, de eredetük a birodalmi zászlókra vezethető vissza. A Honvédelmi Minisztérium ezeket tekintette "szabályszerűen elkészített" daraboknak, s minden honvédalakulatnak adott belőle egyet. Sok alakulat, például a 3., a 4. vagy az 5. honvéd zászlóalj azonban ragaszkodott "nem szabályszerű" zászlajához, ezért néhány alakulatnak két lobogója is volt.

 

A pákozdi csata, honvédségünk tűzpróbája Kossuthtal az élén 6 tagú Honvédelmi Bizottmány alakult. A magyar sereg a Velencei-tó északi partján, Pákozdnál állta útját Jellasics csapatainak. Hiába támadott a bán, honvédségünk nagyszerűen helytállt. Jellasicsnak rá kellett döbbenie, seregei elégtelenek a győzelem kivívásához. Taktikázva fegyverszünetet kért és Bécs felé menekült. Október 3-án seregével már Győrben volt, 9-én utolsó csapatai is elhagyták az országot.

Az október 6-i bécsi forradalom Az addig győztesnek hitt Jellasics versége és menekülése óriási riadalmat keltett az udvarban. A forradalmi magyar hadsereg győzelmének hírére azonban Bécsben újabb felkelés tört ki. A nép elfogta és felakasztotta a hadügyminisztert, Latourt, a császári udvar pedig elmenekült a fővárosból. A győztes bécsiek fellelkesülve várták, hogy megérkezzenek a Jellasicsot üldöző magyar csapatok. A győztes Bécs azonban hiába várt. A császári udvar a birodalom minden részéből erősítéseket vont össze, körbefogta a forradalmi Bécset, s felkészült seregeinek fogadására. Amikor honvédségünk végül mégis támadott, már elkésett. Egy rendezett, újjászervezett császári hadsereg fogadta, és október 30-án Bécs közelében Schwechatnál vereséget szenvedett. Egy nappal később a császári csapatok leverték a magára hagyott bécsi forradalmat is.

A decemberi támadás A bécsi forradalom leverése alaposan megváltoztatta a katonai és politikai helyzetet. Az udvari tanács lemondatta a 48-as forradalmi törvényeket szentesitő V. Ferdinándot, helyette az ifjú Ferenc Józsefet ültette a trónra. Ferenc József parancsára megindult az udvar második, az elsőnél sokkal nagyobb erejű támadása.

Seregeink visszavonulása, a főváros feladása Az ellenség főerői - 44 ezer sorkatona - Windisch-Grätz herceg vezetésével nyugat felől támadtak. Az volt a céljuk, hogy a magyar sereget megsemmisítsék, elfoglalják Budát, Pestet, és a magyar kormányt térdre kényszerítsék. A velük szemben álló Görgei Artúr vezette magyar haderő 25 ezer főt számlált. A magyar fővezér nem bocsátkozott kockázatos ütközetbe. Gyors ütemben visszavonult Pest, majd az északi hegyvidék felé. Ezzel megakadályozta, hogy a túlerőben lévő ellenség döntő csapást mérjen a hadseregre és megnyerje a háborút, de a Dunántúlt és a fővárost átengedte az osztrákoknak.

A védelem megszervezése Néhány nap alatt ki kellett üríteni a fővárost. El kellett szállítani a kormányhivatalokat, a fegyvergyárakat, a bankjegynyomdákat. Ezt a feladatot a hazánk védelmét irányító Honvédelmi Bizottmány oldotta meg, mely az országgyűlést és a kormányhivatalokat a pest-szolnoki vasút segítségével Debrecenbe költöztette. A húszfokos hideggel és hóviharokkal dacolva a legfontosabb üzemeket Nagyváradra szállítatta. Fokozták a fegyver és lőszergyártást, gyorsították a katonai kiképzést.

Bem győzelmei Erdélyben Azt, hogy a kormány és az országgyűlés zavartalanul Debrecenbe költözhetett, és tovább szervezhette a védelmet, az Erdélyben elért magyar sikerek tették lehetővé. Ebben döntő része volt az Erdélybe kinevezett fővezérnek, a lengyel Bem József tábornoknak, az 1830-31. évi lengyel felkelés és az októberi bécsi forradalom hősének. Az éhező, fagyoskodó, gyengén felfegyverzett, katonai fegyelemhez nem szokott ujoncokból álló erdélyi sereget a hősök seregévé kovácsolta. Bár az ellenség itt is túlerőben volt, Bem nem vonult vissza, sőt ő maga támadott. Kihasználta az erdélyi terepviszonyokat. Az osztrák fővezér végül is a szomszédos román fejedelemségben állomásozó cári csapatoktól kért és kapott segítséget. Bem ezeket a csapatokat is megverte. Elfoglalta Nagyszebent, kiverte a császári és cári csapatokat Erdélyből.

 

   

Ázsia

 

   

 

India, 1848.január Dalhousie lesz a főkormányzó James Andrew Broun Ramsay, Marquess of Dalhousie, India főkormányzója elfoglalja hivatalát (1856-ig). Hivatali ideje alatt számos indiai fejedelemség annektálására kerül sor, a helyi fejedelmek hatalmát korlátozzák.

Perzsia, 1848.IX.13. Európai befolyás Az európai befolyással szemben álló Mohamed Mirza sah halála után Naszred-Din lesz Perzsia uralkodója. Elődjével ellentétben arra törekszik, hogy koncessziókat adjon el a nagyhatalmaknak a perzsa ásványkincsek kitermelésére.

India, 1848. december Szikh lázadás Pandzsáb az önállóságukra máig büszke, harcos természetű szikhek általános felkelést indítanak az angolok ellen. A felkelés az úgynevezett második szikh háborúhoz vezet az 1849-és év folyamán.

 

   
   

Amerika

 

   

 

Mexikó, USA, 1848. II. 2. A Guadalupe Hidalgó-i béke A Guadalupe Hidalgó-i béke lezárja az 1846 óta tartó mexikói-amerikai háborút.

USA, 1848. VIII. 19. Kaliforniai aranyláz
A ,,Herald" című New York-i lap beszámol a kaliforniai arany felfedezéséről. A hírt az ún. ,, kaliforniai aranyláz " kitörése követi, kalandorok és aranyásók áramlanak Kaliforniába a világ minden részéből. 1849 végén Kalifornia 100000-es lakossággal rendelkezik.

 

   
   

1848 a Változó Világban

 

 

 

 

1848 törvényei Magyarország legszélesebb rétegét, a jobbágyságot kedvezően érintette. Felszámolták a jobbágyrendszert, megszüntették a robotot és az úrbéri szolgáltatásokat. Viszont csak a telkes jobbágyok jutottak földhöz, a telek és ház nélküli zsellérek nem kaptak földet. A tizeddel együtt nem törölték el a szőlődézsmát. Nem intézkedtek a volt jobbágyok erdő- és legelőhasználatáról, és az irtványföldekről sem. 1850-ben 146 adózója volt Tokodnak, Nagysápnak 225, Sárisápnak 152. Tizenkét évvel később Esztergom vármegye visszanyerte az önállóságát, amelytől a közigazgatás átalakítása következtében 1785-ben II. József megfosztotta azzal, hogy egyesítette Komárom megyével. A főispáni állásokat megszüntette, az országot kerületekre osztotta, és Esztergom a Győri kerület része lett. Mindössze 5 évig volt ez így, mert II. József halála után a főispánságot az országgyűlés visszaállította. 1859-ben Fényes Elek feljegyzése szerint Tokodon 1006 katolikus élt 150 házban. (Esztergom megyében 92900 volt a lakosság száma) Határa 3395 hold kiterjedésű volt. Földjei közül 241 hold műveletlen, „földje silány – írja Fényes Elek, homokos, csak rozsot terem, legelője birkának jó, szőlő hegye meglehetős bort terem”.

TOKOD Írta Soós Rezsőné - Változó Világ 39.

 

   
Születtek
 

 

   

 

Február 6. – Deczky Károly gimnáziumi tanuló, költő. (Megh. 1867)

Április 29. – Buza János főiskolai tanár, gyűjteményőr. (Megh. 1916)

Június 7. – Paul Gauguin impresszionista festő. (Megh. 1903)

Június 15. – Láng Adolf, építész, a magyar historizmus képviselője. (Megh. 1913)

Július 6. – Baross Gábor közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter. (Megh. 1892)

Július 27. – Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter. (Megh. 1919)

Szeptember 1. – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató. (Megh. 1931)

November 8. – Friedrich Ludwig Gottlob Frege német matematikus, logikatudós, filozófus. (Megh. 1925)

November 14. – Wekerle Sándor magyar politikus, miniszterelnök. (Megh. 1921)

December 15. – Petőfi Zoltán magyar színész, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia. (Megh. 1870)

 
   
   
Meghaltak
 

 

   

 

Február 23. – John Quincy Adams, az USA elnöke. (Szül. 1767).

Április 8. – Gaetano Donizetti olasz zeneköltő (Szül. 1797)

Július 4. – François-René de Chateaubriand francia író. (Szül. 1768).

Július 21. – Kőszeghi-Mártony Károly építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója (Szül. 1783)

Augusztus 7. – Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész. (Szül. 1779)

Október 25. – Arnold György zeneszerző, karmester, egyházi karnagy. (Szül. 1781)

December 19. – Emily Brontë brit költő és regényíró. (Szül. 1818).

 

   
   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

     

 

   
         


 

 

 

 

Keresés az érvényes pályázatok között a Pályázatfigyelőben

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted:

  SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET

Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére:

ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR 

Cégek, szervezetek, intézmények részére:

  SAJÁT ÉVKÖNYV

Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:

SAJÁT NAPTÁR 

(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!)

Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez  – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat

Kiadói szolgáltatások

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.