VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

Budapest Tér

Budapest története

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

...világváros lett a kis Pestből, a kamasz Budapestből, a hamupipőkéből  királyné...

Krúdy Gyula

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG

BUDAPEST

AZ EGYESÍTÉSTŐL AZ 1930-AS ÉVEKIG

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

 

Kövesd a Változó Világ „VV 25. Budapest az egyesítéstől...” című albumát a Pinteresten!

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

   

VÁROS SZÉP KILÁTÁSSAL

 

 

 

Euroutazás

 

Mai Manó

 

Héraldique

 

 

Az időjárás Budapesten

 

Budapesti térkép

 

Élő webkamerák

Budapest panoráma

Budapest, Vörösmarty tér
 

 

Fővárosi Önkormányzat

 

 

 

 

Budapest a világ egyik legszebb városa. Ez nem lokálpatrióta túlzás, de látni kell a város páratlan szépségét, hogy meggyőződjünk róla. El kell időzni egy olyan helyen, ahol nyugodtan, kényelmesen, önfeledten gyönyörködhetünk Budapest lenyűgöző panorámájában. Budapest ebben is sokarcú, sokféle látványt találunk itt: a két Duna-partot, ékszerdobozhoz hasonlatos pazar gazdagságával, a budai hegyeket, hol kertvárosi, hol vad romantikus-rejtelmes domb-tengerével, Pestet, a végtelenbe nyúló nagyvárosi síkságával.

Ahhoz, hogy részesüljünk ilyen különleges élményben, ismerni kell azokat a helyeket, amelyek leginkább elénk tárják Budapest szépségét. Ezért a PRESS PUBLICA kiadó összeírja ezeket, annak szándékával, hogy ezt közkinccsé tegyék, mind a budapestiek, mind Budapest vendégei számára.

 

Éttermek szép kilátással

UDVARHÁZ

 a Hármashatár-hegyen

 1037 Budapest, Hármashatárhegyi út 2.

Tel.: (1) 388-8780

Kerthelyiség. Különtermek. Borpince. Drinkbár. Élő zene. Menükínálat.
 

Egyéb nevezetes budapesti éttermek

   

   

Budapest Tér

kiemelt oldalai

Budapesti Enciklopédia

Nagy Budapesti Útmutató és Címtár (Budapest utcái)

Budapest újdonságai

Utazás

Irodalom

Szakmai Tér

Egészség

Mester

További tudásterek a Változó Világban

Innovációs Tér + Lexikon

Európai Tér + Enciklopédia

Idős Tér + Lexikon

Fogyasztói Tér + Enciklopédia

Gasztronómiai Tér + Lexikon

Kisebbségi Tér

Lexikonok a Változó Világban

Változó Világ Enciklopédia

A Tudás 365+1 Napja

Az Év 361+1 napja

Élvezetek Lexikonja

Életrajzok

Interjúk

Az Új Szavak Lexikonja

Görög istenek

Hasznos tudnivalók

Üzleti Enciklopédia

Cégmutató

A Számok Enciklopédiája

 

Rövidítés-kereső:

 

   

 Interjú

 

 

 

 

Grafiti, falfirkák eltávolítása: (30) 268 0808

Apróhirdetések

 

 

 

Budapest

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Január 10, 30

Február 3, 19

Március 9, 26

Április 10, 25, 29 

Május 3, 9, 18, 31

Június 6, 17

Július 18, 22

Augusztus 5, 28

Szeptember 20, 23

Október 13, 27

November 20, 26, 29

December 5, 13

 

 

Tessék a fűre lépni!

Garas Dezső arról, hogy miért lehet mégis szeretni ezt a kegyetlen, büdös, zsúfolt Budapestet

Ősszel csak a repertoárdarabokban játszik. A Viharban, az Éjjeli menedékhelyben és a Napsugár fiúkban. Garas Dezső Budapestről szívesen beszélget, de azt kéri, a szakmáról ezúttal egy szót se.

Talán túl sok kellemetlenség érte az elmúlt évadban, ezért nem akar a színházról beszélni?

– Ellenkezőleg! Nagyon szerettem a Vihar Prosperóját vagy az Éjjeli menedékhelyet. Ezek a darabok igencsak szélsőséges véleményeket váltottak ki, és ez jó.

Nem jobb, amikor a nézőknek egyértelműen tetszik az alakítás? Nem esett jobban, amikor például a Régi idők focija után a fél ország Ede bácsizta?

– De, az is nagyon jó volt. Mellesleg olyan példát említett, amely igen különleges, hiszen ritkán adatik meg egy színésznek, hogy emblematikussá váló figurát alakítson.

Márpedig Minarik Ede alakja az lett. Nem volt néha egy kicsit sok az Ede bácsizásból?

– Néha tényleg tele volt a hócipőm, de ma már inkább büszke vagyok rá, és szerencsés fickónak tartom magam, hogy eljátszhattam Minarik Edét. Egyébként négy Minarik egyesületnek vagyok a tiszteletbeli elnöke.

Azt mondja, jólesett az Ede bácsizás, pedig úgy tudom, azt szereti, ha a magánéletében magánemberként kezelik. Mesélik: a Lukács uszodában interjút kért öntől egy újságíró, de már a művész úr megszólításnál leállította, mondván, ott ön uszodavendég, nem pedig színművész.

– Így van. Oda úszni járok, kilazulni, trécselni. Ebbe nem kell belepiszkítania senkinek. A Lukács uszodát nagyon szerettem.

Jól értettem: csak szerette?

– Jól értette. Az átalakítás kapcsán sok mindent elrontottak ott, és nagyon fájt, hogy a törzsvendégek kritikai észrevételeinek semmi foganatjuk nem volt. Ennek ellenére rendszeresen járok a Lukácsba, de már korántsem olyan jó érzésekkel, mint korábban. Még egyszer mondom: nem az fájt, hogy ismert emberek véleményére nem adtak, hanem az, hogy a törzsvendégek véleményét hagyták figyelmen kívül. Ott ugyanis az ismert ember kategória átalakul, és a művészekből, közéleti emberekből törzsvendég lesz, ami azon a helyen sokkal fontosabb.

Budapesten született. Hol?

– A nyolcadik kerületben, és rövid kitérőtől eltekintve, harmincöt éves koromig ott is éltem. Akkor még egészen más hangulata volt annak a városrésznek. Ma már kietlenebb, kegyetlenebb, rosszabb.

Milyen volt régen?

– Családiasabb, barátságosabb. Például volt a környékünkön két kupleráj, amelyekről ma már tudom, hogy nagyon hasznosak voltak, mert rengeteg indulatot, feszültséget vezettek le. Szerettem a hentes bácsikat, a fűszereseket, a szenespincéseket. Szerettem azt a hangulatot is, amelyet a Mátyás téri muzsikus cigányok teremtettek, és szívesen emlékszem a kisfröccsös, málnás kocsmákra, amelyekben az emberek snapszliztak, zsíroztak. Nekem máig ezek jelentik igazán Pestet. Egyszer Amerikában megkérdezték, hogy honnan jöttem. Mondtam, hogy pesti vagyok. Akkor magyar, pontosítottak. Mire én azt válaszoltam: elsősorban pesti, aztán magyar. De nem csodálkoztak, mert ez New Yorkban történt, ahol az emberek elsősorban New York-iak, és csak másodsorban amerikaiak. Úgyhogy értették, mire gondolok, meg sem fordult a fejükben, hogy viccelek.

Pedig a pesti ember állítólag mindig viccel.

– Ha elégedetlen a közélet egyes jelenségeivel, elégedetlen a politikusokkal vagy bárki mással, azonnal viccet farag róluk. Kegyetlen város ez. Zámbó Jimmy halálát követő napon például már viccek születtek az esetről.

Szereti ezt a kegyetlen várost?

– Ez a város nemcsak kegyetlen, de kutyaszaros, rossz szagú, zsúfolt és büdös is. Olyan, amelyben nyomát sem látom annak, hogy valaki figyelne a benne felhúzott épületek összhangjára; olyan, amelyben egyre több a Váci utcához hasonló, ócska konzumhely. Olyan, amelyben száz év kevés volt arra, hogy felkészüljenek az autók elszaporodására, ahol bárki, bárhol, bármilyen utcát lezárhat, viszont ahol az autósnak elég egyetlen pici hibát elkövetnie, kommandós egységek támadnak rá. Ahol rendkívüli a türelmetlenség és a korrupció, ahol az építőipari cápák diktálnak.

Vagyis nem szereti.

– Szeretem. Én sem értem, miért, de a felsoroltak ellenére szeretem. Ennek talán az az oka, hogy mégiscsak épült itt egy Liszt Ferenc tér, egy Ráday utca, működik itt egy Trafó nevű kulturális központ, ahol kiváló színházi törekvések láthatók, van itt egy szédületes ütemben szépülő állatkert. Ha valamiért világváros Budapest, hát ezért. A Ráday utca a világváros benne, a Trafó, meg a Ráckert. És ezek létrejöttét valószínűleg támogatta az is, hogy az elmúlt évtizedben – legnagyobb örömömre – a fiatalok felálltak a televízió egyre bárgyúbb műsorai mellől, és kirajzottak a városba.

Helyek már vannak, de nekem hiányzik az utcákról a művészet.

– Igaza van, csakhogy – szemben a nyugati nagyvárosokkal – errefelé nem szeretik a spontán dolgokat. Itt felépítenek egy-egy kulturális központot, és eldöntik az emberek helyett, hogy ők majd oda fognak járni. Érdemes lenne egy-két dolgot az angol parkok mintájára csinálni. Ott ugyanis előbb befüvesítik a területet, aztán ahol az emberek kijárják a füvet, oda építik az utakat. Arrafelé nem azt mondják, hogy fűre lépni tilos, hanem ellenkezőleg: tessék a fűre lépni! Itt megtiltják, hogy az emberek használják a Dunát, pedig éppen hogy ki kellene használni azt a csodálatos lehetőséget, hogy Budapest a Duna két partján fekszik. Fantasztikus csónakázóhelyeket, kirándulásra, pihenésre alkalmas területet lehetne kialakítani. Itt olyan vízi életet lehetne csinálni, amely páratlan. Tálcán kínálja magát a Duna, mi meg nem vesszük észre ezt. A Szúnyog-sziget, a Hajógyári-sziget, a Kopaszi-gát vízi paradicsom lehetne, őrületes prosperitással.

A Duna-parton egyelőre a Nemzeti Színház épül...

– Ha azt kérdezi, jó helyre épül-e, arra azt válaszolom, hogy nem tudom. A puding próbája az evés. Ha azt kérdezi, hogy a fűre lépni szabad elve alapján épül-e, abban már nem vagyok biztos. És még egy mondat: nekem az lett volna a legkedvesebb, ha a ligetben építik fel. Központi helyen fekszik, van körülötte tér, millió autó elfér ott, és persze annak a területnek van múltja, aurája. Kár, hogy nem vigyázunk jobban az efféle helyekre. Mindent átalakítunk, eltüntetünk.

Mint a Lukács uszodát.

– Vagy az ügetőt. Bűnténynek tartom, hogy megszüntették. Erre nincs jobb szó: ez bűntény. Na de majd lesz helyette szép, nagy bevásárlóközpont, benne korszerű mozitermekkel.

Olyan hangsúllyal mondta ezt, amelyből úgy tűnik, nagyon utálja ezeket a csodamozikat.

– Elismerem, hogy a hangminőség százszor jobb, a székek sokkal kényelmesebbek, mint a régi, pesti mozikban voltak, még a pattogatott kukoricát is kedvelem, de valahogy mégsem szeretem ezeket a mozikat. Bámulom őket, de nem szeretem. És tudja, hogy mi a legnagyobb baj velük? Hogy nem lehet előttük találkozni.

Pedig a találkozási pontok nagyon fontos helyek egy városban. A Moszkva téri óra, a Blaha Lujza téri szökőkút.

– A Blaha Lujza téren ma a szökőkút a találkozási hely, régen a Nemzeti Színház órája volt az. Ahogy a dal is mondta: hétre ma várom a Nemzetinél...

Alighanem az új Nemzeti is akkor lesz fontos a pestieknek, ha majd az épület előtt randevúznak a fiatalok.

– Bizony akkor. Ám, ha a régit nem rombolták volna le, akkor ez a cécó sem lett volna. Gobbi Hilda csinált egy-két magáninterjút a metrót építő robbantómesterekkel. Azt kérdezte tőlük, valóban le kellett-e rombolni a Nemzetit a metró építése miatt. Azok persze kikérték maguknak. Ugyan művésznő, mondták, csak nem képzeli, hogy amerre a metró jár majd, mindenfelé leromboljuk a házakat? Dehogy volt akadály nekünk a Nemzeti! Micsoda disznóság ezt ránk fogni! Mellesleg a Nemzeti nem is akart térdre rogyni. Kétszer kellett felrobbantani, valahogy a falak is érezték, hogy szörnyű disznóság történik velük. Mi meg ott álltunk, ömlött a könnyünk, a szomszédos ház oldalát ütöttük tehetetlen dühünkben, és abban reménykedtünk, hogy nem sikerül majd lerobbantani azt a csodálatos épületet. Sikerült. Pesten ezek a dolgok sikerülni szoktak.

Trencsényi Zoltán, Népszabadság, 2001. július 21.

 

 

  

 

KVÍZ

Budapest

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

   

 

 

 

Ágai Adolf (Porzó): Utazás Pestről–Budapestre 1843–1907. Budapest, 1908.

Almády Géza (szerk.): Budapest idegenforgalmának emelése érdekében tett intézkedések ismertetése. Budapest, 1900.

Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901–1944. Budapest, 1978.

Balla Antal: Budapest szerepe Magyarország történetében. (Statisztikai Közlemények 77. kötet) Budapest, 1935.

Ballai Károly (szerk.): A magyar vendéglátóipar története I. Budapest, 1943.

Bevilaqua Borsody Béla – Mazsáry Béla: Pest-Budai kávéházak. Budapest, 1935.

Budapesti Utmutató és Cimtár, Rendőrségi Zsebkönyv. Budapest, 1921–1937.

Búza Péter: Egy város játékai. Budapest a millennium színpadán. Budapest, 1996.

Edvi Illés Aladár: Budapest Műszaki Útmutatója. Budapest, 1896.

Gárdonyi Albert: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Budapest, 1913.

Gárdonyi Albert: Ötven esztendő Budapest Székesfőváros történetéből 1873–1923. Budapest, 1952.

Gergely András – Szász Zoltán: Kiegyezés után. Magyar história. Budapest, 1978.

Gerő László: Pest-Buda építészete az egyesítéskor. Budapest, 1973.

Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra – kulturált nemzet 1867–1987. Budapest, 1988.

Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Budapest, 1982.

Gundel Imre: Gasztronómiáról és Gundelekről. Budapest, 1987.

Hevesi Lajos: Budapest és környéke. Budapest, 1873.

Illyefalvi Lajos: A székesfőváros múltja és jelene számokban (Statisztikai Közlemények 87.) Budapest, 1934. 

Ketter László: Gasztronómiánk krónikája. Budapest, 1985.

Konrádyné Gálos Magda: A Newyorktól a Hungáriáig. Budapest, 1965.

Lenkei Henrik (szerk.): A mulató Budapest. Budapest, 1896.

Lestyán Sándor: Pesti kávéház. Budapest, 1946.

Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára. 1–3. köt. (Statisztikai Közlemények 74/1; 81/4; 82/2.) Budapest, 1934. 

Lukacs, John: Budapest, 1900. A város és kultúrája. Budapest, 1991.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970., 1976.

Markos Béla (szerk.): Jelentés Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának huszonötesztendős munkásságáról 1916–1941. Budapest, 1941.

Mátéka Béla (szerk.): Budapesti programm 1934. évre. Budapest, 1934.

Matolcsy Ildikó, Sebestyén Lajos, Szalay Károly (szerk.): Az ezredév. Magyar tallózó Budapest, 1979.

Mesterházy Lajos (bev.): Budapest Anno. Budapest, 1979.

Országh Sándor: Budapest középítkezései 1868–1882. Budapest, 1884.

Ránki György: Magyarország a dualizmus korában. Budapest, 1961.

Ruzitska Ármin (kiad.): Legújabb Budapesti útmutató. Budapest, 1896.

Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870–1930. Budapest, 1931.

Tanulmányok Budapest Múltjából XIV. Budapest 1961., XX. Budapest, 1974.

Tarján Vilmos: (t.v.)-től a Tarjánig. Budapest, é.n.

Thirring Gusztáv: Budapest félévszázados fejlődése 1873–1923 (Statisztikai Közlemények 53. kötet) Budapest, 1925.

Várnagy Zoltán: Közlekedés. A mi Budapestünk. Budapest, 1994.

Venesz József: Gondolatok a gasztronómia magyarországi fejlődéséről. Budapest, 1970.

Vörös Károly (szerk.): Budapest Története IV–V. Budapest, 1978.

Vörös Károly: Egy világváros születése. Budapest, 1973.

 

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

 

 

A Változó Világ bölcsességei

 

   

 

Nincs új a nap alatt, csak a változó világ... (Szimeonov Todor)

Mértéktartó vagyok, de a világ nekem nem elég! (Szimeonov Todor)

  

   
         

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.