A görög mitológia istenei és isteni lényei

Mitológia | Ókor | Történelem | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Az új templomokat ledönteném, hogy értetek küzdjek, régi istenek…

Byron, George Gordon Noel, Lord, angol költő (1788-1824)

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

 

 

Ma

Aranykor : 1(21). század : 2001 + H | 2002 + H | 2003 + H | 2004 + H | 2005 + H | 2006 + H | 2007 + H | 2008 + H | 2009 + H | 2010 + H | 2011 + H | 2012 + H | 2013 + H | 2014 + H

Vaskor : 20. század : 1949 + H | 1980 + H - 19. század : 1848 + H

Bronzkor

A naptárról | Saját naptár

A tudás... | Az év 365+1 napja

Bárki vagy, tudd, hogy hatalmadban áll megváltoztatni a világot!

Egy jobb világért

Ismeretterjesztő Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató

A tudás és tudásszerzés új kertje

CHANGING WORLD  W  | LE MONDE CHANGEANT  W  | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  У  | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Translate this page

Link-ajánlatunk

a portálon belül:

Szex-öröm-erotika

a magyar hálón:

Mitológia

a világhálón:

Greek Mithology Link

 

Ezen az oldalon

Olümposzi derű

A   B   C   D   E   F   G 

H   I   K   L   M   N   O

P   R   S   T   U   V   Z

Ajánlott irodalom

VÁLTOZÓ VILÁG

A GÖRÖG ISTENEK

A görög istenek és isteni lények kisenciklopédiája

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

K

L

M

N

O

P

R

S

T

U

V

Z

  

   

Olümposzi derű

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 1.

Élő vallások

 K     R     M 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 45.

Görögország

 K     R     M 

 

 

 

A mítosz (müthosz) görög szó. Eredeti jelentése történet, mese, monda. Az ókori görög hitvilág, mitológia politeista, tehát sokistenhitű volt. Három fokozata van:

- teriomorfizmus: állatarcú istenek pl.: sas, bagoly, bika, tehén, ló, galamb

- átmenet: félig állat, félig ember arcuk van pl.:

kentaur (ló és ember),

minotaurusz (bika és ember),

szphinx (oroszlán és ember),

hárpia (ragadozó madár és ember),

- antropomorf: emberistenek, melyeknek esetleg megmaradnak állati tulajdonságaik pl.: bagoly szemű Pallasz Athéné.

Ezeknek az isteneknek a világa tükörképe a földi világnak. Úgy élnek ahogy az emberek: születnek, esznek (ételük az ambrózia), isznak (italuk a nektár), harcolnak, gyermekeik születnek, viszont sosem halnak meg.

A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött létre. További fejlődése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg.

Elsőnek jött létre Khaosz, a tátongó "Üresség", majd őt követte Gaia, a széles mellű Föld, és Erósz, a "Szerelem" istene. Gaia először méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, a mindent beborító Uranoszt. Az Ég és a Föld első gyermekei voltak az első istenek. Először hét titánt szült Gaia, köztük volt Atlasz és Prométheusz is, majd megszülettek leánytestvéreik a titaniszok. Aztán három egyszemű és három százkarú óriás jött a világra. Az Ég és a Föld első gyermekei, durva óriások, szörnyalakok voltak. Maga Uranosz is elborzadt gyermekei láttán, és a küklopszokat meg a százkarúakat letaszította az alvilágba. Gaia ezért megharagudott férjére, s fellázította a titánokat, hogy álljanak bosszút apjukon. A legifjabb titán, Kronosz vállalkozott erre a feladatra, és apját megfosztva férfiasságától átvette az istenek feletti uralmat. Testvérét Rheiat vette feleségül, de félve, hogy ő is apja sorsára jut, születendő gyermekeit sorra lenyelte. Ezért Rheia, mikor legutolsó gyermekét, Zeuszt várta elbújt Kronosz elől Kréta szigetén. Zeusz születése után egy követ tett a pólyába, és azt adta át férjének. Kronosz gyanakvás nélkül lenyelte a követ. A gyermek Zeusz Kréta szigetén nevelkedett. Mikor felnőtt, mérget adott be apjának, aki ettől sorra kihányta korábban elnyelt gyerekeit.

Ezután Zeusz tíz évig tartó háborút indított Kronosz és a titánok uralma ellen. Zeusz, az alvilágból kiszabadított küklopszokkal és százkarú óriásokkal legyőzte apját. Így lett Zeusz az istenek királya és az emberek atyja, ő alakította ki a rend és az értelem világát. Zeusz első felesége Themisz volt, Uranosz és Gaia leánya, a Törvényesség istennője. Második felesége Héra lett, aki egyben testvére is, ő a nők védelmező istennője. Házasságukból született : Arész, a Háború istene. Zeusz szeretője Létó volt, akitől Apollón, a Világosság, a Jóslás és a Költészet istene, valamint Artemisz, a Vadászat szűz istennője is született. Héra nagyon megharagudott férje kicsapongásai miatt, és elhatározta, hogy ő is szül egy olyan gyereket, aki nem Zeusztól származik. Így látta meg a napvilágot a férfi nélkül fogant Héphaisztosz. Ő azonban olyan csúnya volt, hogy születése után anyja ledobta az Olümposzról. A zuhanás miatt kitörte a lábát és az Etna vulkánban berendezett kovácsműhelyében élt. Héphaisztosz volt a Tűz és a Kovácsmesterség istene, az istenek sánta kovácsa. A tudás és a Művészetek istennője Pallasz Athéné, Zeusz fejéből pattant ki. A Zeusz villámától megérintett tenger habjaiban született meg Aphrodité, a Szépség és a Szerelem istennője. Zeusz fia még Hermész a Tolvajok istene, Hermész utóda pedig Pán, a Pásztoristen. A görög istenek sorában meg kell említeni még Dionüszoszt, a Szőlő, a Bor és a Mámor istenét; Hébét, az Ifjúság istennőjét; és Héliosz Napistent. Zeusz valamint egy halandó nő gyermeke Héraklész félisten lett. A Sors istenei a Moirák, akik az élet fonalát szövik, és néha-néha el is szakítanak egyet. A Művészetek és Tudományágak legjelentősebb képviselői pedig a kilenc nőből álló Múzsák. A Csillagászat múzsája Uránia.

A görög istenek életörömmel teli játékossága olümposzi derübe vonja a világot, de anélkül, hogy romantikus, érzelmes módon elrejtené az emberi lét fájdalmas valóságait. A mítoszok kialakulása a görög műveltség fejlődésében már évszázadokkal Homérosz és Hésziodosz előtt elkezdődött, sőt valószínűleg elég magas fokot ért el. Azonban mégis Homéroszé és Hésziodoszé az érdem, hogy változatainak végtelen lehetőségeiben felismerték a mítoszok jelentőségét és nagyfokú művészi tudatossággal használták ki lehetőségeit és alkották meg költői alkotásaikat, amelyek fő forrásai lettek a görög mitológiának, s amelyek a mítoszok újabb és újabb lehetőségeinek kibontakozására ösztönözték az utánuk működő költők egész sorát. Nekik tulajdonítható a régebbi kor ingatag istenfogalmainak határozott típusokká való formálása, amelynek főbb vonásai egyöntetűséget mutatnak, de a részletek terén a nagyfokú változatosság uralkodik, mert a görögök sohasem ragaszkodtak egységes vallásos rendszerhez, sem pedig a megállapított, kötött hitbeli dogmákhoz.

 

 

 

További lexikonok a Változó Világban

Változó Világ Enciklopédia

A Tudás 365+1 Napja

Az Év 361+1 napja

Élvezetek Lexikonja

Életrajzok

Interjúk

A Számok Enciklopédiája

Az Új Szavak Lexikonja

Facebook Enciklopédia

Hasznos tudnivalók

Üzleti Enciklopédia

Cégmutató

Tudásterek a Változó Világban

Innovációs Tér + Lexikon

Európai Tér + Enciklopédia

Budapesti Tér + Lexikon

Idős Tér + Lexikon

Fogyasztói Tér + Enciklopédia

Gasztronómiai Tér + Lexikon

Kisebbségi Tér

 

  

KVÍZ

Mitológia

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

 

 

A

 

Vallási Útmutató és Címtár

 

 

 

Adikia: A jogtalanság istennője, Diké nővére. Ha létezik jog és igazságosság a világon, léteznie kell jogtalanságnak is, hisz az egyik hiányában értelmét veszítené a másik. Mivel tehát erre a célra is szükség volt egy istenségre, a feladatot Adikia látta el.

Folytatás

 

ZEUSZ FELESÉGE

Héra istennő feljegyzései a szerelemről

…A görög istenek valóban jó barátságban éltek a földiekkel. Halandó férfi istennőnek nemzette azt a héroszt, aki a görög akhájoknak a trójai háborút megnyerte, amely háború azért tört ki, mert egy másik halandó férfi nem a megfelelő istennőt jutalmazta Erisz aranyalmájával. Megesett, hogy egyetlen éjszaka két isten hált ugyanazzal a halandó asszonnyal. Sőt! Halandó férfi döntőbíráskodott magának az istenek királyának, Zeusznak és feleségének, Héra istenasszonynak abban a vitájában, hogy a szeretkezés vajon a férfinak vagy a nőnek nyújtja-e a nagyobb testi gyönyört…

Hát ezekről a dolgokról szólnak az istenek királynőjének, a férjéhez talán egyedül hűséges, s ami ennél is több, a csapodár férfi ágyába újra és újra szűzen befekvő Héra istennőnek – amúgy nagyon is emberi hangú – feljegyzései...

 

 



 
   

 

 

B

 

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

 

 

 

Bentheszikümé: Poszeidón és Amphitrité leánya, Tritón, Rhodé és Kümopoleia testvére, a tengermélység istennője.

Folytatás

 

BAK: (Latin neve: Capricornus) Mitopoétikus szereplése mindenek előtt páratlan szexualitását, kéjvágyát és termékenységét emeli ki. Ezért áll kapcsolatban olyan istenekkel és egyéb mitológiai szereplőkkel, akik e tulajdonságok hordozói, mint például a görög mitológiában Pán. Az ókori görögök úgy tartották, hogy Pán, az erdők és a pásztorok istene, a titánok ellen vezetett harca során azért zuhant egy folyóba, hogy ellenségei elől megmenekülhessen.Más istenekhez hasonlóan ő is hal alakot akart ölteni.Ám túl későn ugrott a vízbe, ezért az alsó fele halfarokká változott, a feje szonban kecskévé. Később Zeusz az égre helyezte. A halfarkú kecskét manapság Bak csillagképnek hívjuk. Az égisz, vagyis a kecskebőr Zeusznak és Athénének az attribútuma. Homérosz szerint az égisz az a pajzs, amelyet Héphaisztosz készített Zeusznak.

A mítosz másik változata, ami Athénének tulajdonítja, az égiszt tüzet okádó szörnynek rajzolja le. Gaia szülte, majd Athéné megölte, s bőréből pedig pajzsot készített magának. Az Akropholiszon minden évben kecskebakot áldoztak Athénénak, bőrét pedig égiszként szobbrára borították. A Bak csillagkép képviselője Hesztia.

 

BIKA: (Latin neve: Taurus) Létrejötte a görög mitológiában a hüaszokhoz, vagyis a nimfákhoz kapcsolódik. A nimfák Atlasz leánya, számuk kettő és hét között ingadozik. Fiú testvérük Hüasz volt, kinek elvesztése után a hüaszok belehaltak a bánatba. Zeusz ezért az égre emelte őket, és a Bika csillagképbe helyezte el.

Az antik hagyományba a Bika hónap istennője Aphrodité.

 

 

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 
   

 

 

C

 

 

 

Csillagképek: Ősidők óta az összes csillagkép közül azok vonják leginkább magukra a figyelmet, amelyek az ekliptika mentén fekszenek. Ezek az állatövi csillagképek. Teljesen természetes ez a jelenség, hiszen éppen ezekben a csillagképekben mozog a Nap, a Hold és itt haladnak a bolygók is. Gyakran észrevehetjük, hogy valamelyik állatövi csillag képben még egy fényes égitest látható. Ez rendszerint a négy legfényesebb bolygó, vagyis a Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz. Ezeknek az égitesteknek az együttállásából kísérelték meg az asztrológusok időről időre, hogy az ember sorsát megmagyarázzák, kifürkésszék. Az állatövhöz nyúltak, ha a sorsról kellett horoszkópot összeállítani. Az állatöv a maga egészében az ég dicsőségének, a teljes körforgásnak, a fény szférájának, az égboltnak, magasztos érzéseknek, és az idő a szimbolikáját fejezte ki. A tavasz három hónapját: márciust, áprilist és májust az asztrológusok Kos, Bika és Ikrek havának nevezik. A nyár három hónapját júniust, júliust, augusztust az asztrológusok Rák, Oroszlán és Szűz havának nevezték el. Ez az elnevezés igen találó, mivel a napforduló alkalmával a Nap a levegős, száraz Ikrekből a vizes Rákba, onnan pedig a tüzes száraz Oroszlánba lép. A ősz három hónapját: szeptembert, októbert és novembert az asztrológusok Mérleg, Skorpió és Nyilas havának nevezik. A tél három hónapját: decembert, januárt, februárt az asztrológusok Bak, Vízöntő és Halak havának nevezik. 

Folytatás

   
   

 

 

D

 

 

 

Daimón: Meg nem határozott eredetű isteni lény, aki az ember sorsára gyakorolt befolyást. Hol ártó, hol jóakaratú volt, az ember életének fő eseményei tőle függtek.

Folytatás

   
   

 

 

E

 

 

Eidothea: Próteusz és Pszamathé leánya, tengeri istennő. Ő tanácsolta Menelaosznak, hogy keresse fel apját Próteuszt, s kényszerítsen ki jóslatot tőle.

Folytatás

   
   

 

 

F

 

  

Folytatás

   
   

 

 

G

 

 

Gaia: Khaosz leánya, Erebosz, Nüx és Tartarosz testvére, a Föld istennője. Önmagától szülte Uranoszt, Pontoszt és a hegyeket, utóbbiakkal együtt az Oreiászokat. Pontosztól Thaumaszt, Phorküszt, Néreuszt, Eurübiát, és Kétót szülte. Uranosz később férje lett, akitől elsőnek a Hekatonkheireket szülte, akiknek egyenként ötven fejük és száz karjuk volt. Mikor Uranosz meglátta őket elborzadt látásuktól, és a Tartaroszba vetette mindnyájukat. Ezután megszülettek a Küklópszok, ezek is hárman voltak, azonban nekik csak egyetlen szemük volt a homlokuk közepén. Uranosz őket is bilincsbe verte. Majd megszülettek a Titánok és a Titaniszok. Gaia utolsó fiait fellázította Uranosz ellen, amiért első gyermekeit fogságban tartotta. Tervének végrehajtásában legfőképpen Kronosz vett részt a többi Titánnal együtt, csak Ókeánosz nem vállalt részt az összeesküvésből...

Folytatás

   
   

 

 

H

 

 

Hádész: Kronosz és Rheia negyedik gyermeke, a legidősebb fiú, Hesztia, Démétér, Héra, Poszeidón és Zeusz testvére, az Alvilág fejedelme. Megszületése után ugyanaz a sors jutott neki, mint többi testvérének, apja lenyelte attól való félelmében, hogy valamelyik gyermeke ledönti majd trónjáról. Csak Zeusz kerülte el ezt a sorsot, mivel anyja titokban szülte meg, és elrejtette Kréta szigetén. Mikor felnőtt, fellázadt apja ellen és elnyelt testvérei visszaadására kényszerítette őt. Mikor Kronosz gyomrából kiléptek, Zeusz mellé pártoltak és megdöntötték apjuk uralmát. Ezután a három fiútestvér Hádész, Poszeidón és Zeusz sorsot húztak, hogy a világ melyik részét ki fogja uralni. Zeuszé lett az ég, Poszeidóné a tenger, Hádészé pedig az Alvilág. Hádész birodalma a föld mélyén terült el, első övezete a vad, kietlen Aszphodélosz mezők voltak, amelyet a Könnyek mezejének is neveztek. Itt azok az elhunytak bolyongtak céltalanul, akik életükben se jók, se rosszak, vagy jók is, meg rosszak is voltak. A következő az előzővel határos övezet az Erebosz örök homálya, ahol Hádész lángszínű palotája állt. Itt lakott feleségével, Perszephónéval, Démétér leányával, akit ő rabolt el a felvilágból. A palotától balra egy fehér ciprusfa állt, közvetlen a feledést hozó Léthé vize mellet, ahová a beavatatlan halottak jártak inni...

Folytatás

 

HALAK: (Latin neve: Pisces) A hal a termékenység, a bőség, a bölcsesség, a közöny, a szexuális közömbösség és az ostobaság szimbóluma. A görög mitológiában Héliosz Napisten naphajón járja végig útját a föld felett, az alsó világban pedig egy halon, amely a Napisten hátas állata. Egy másik történet szerint Aphrodité és Erosz egy halandóval, Tithónosszal harcoltak, akinek különös végzetet szánt a sors. Szerelme, a Hajnal istennője halhatatlanságot kért számára Zeusztól, de elfelejtett örök ifjúságot is kérni, ezért Tithónosz öregebb volt az országútnál. Amikor Aphroditét és Eroszt üldözte, azok a tengerbe ugrottak, ahol hallá változtak. A Halak képviselője maga Zeusz. A Halaknál még meg kell említeni a görög mitológián kívül még számos hiedelmet. A burján felfogás szerint a világtengerben úszkáló hal hordja hátán a Földet. Hirtelen mozdulata okozza a földrengést.

Az azték mitológia szerint Teszhatlipoka, mert különb akart lenni fivéreinél, Nappá változott. Hamuból formált emberekkel népesítette be a Földet, de a többi isten parancsára víz mosta el valamennyit, s az emberek halakká változtak. Számos olyan hiedelem van, Amelyek szerint különböző halak voltak az emberek ősszülői, illetve a halak egyes emberi testrészekből lettek. Több afrikai hagyományban a halott lelke ölt testet a halban. Kínában, Indiában és néhány más régióban a hal az újjászületést jelképezi.

 

 

  

   
   

 

 

I, J

 

 

Iakkhosz: Zeusz és Démétér fia, Perszephóné testvére, az ünnepi felvonulások és menetek istene.

Folytatás

 

IKREK: (Latin neve: Gemini) Léda, egy halandó nő ikerpárt szült Zeusznak. A félisteneket Kastornak és Polydeukésnek (Polluxnak) nevezte el. Nekik volt még testvérük Klytaimnéstra és Helena is, kinek később elrablása szolgál majd a trójai háború ürügyéül. Volt azonban még két ikerpár, akik halandóak voltak, Idas és Lynkeus. Idas leányára Kastor és Polydeukés szemet vetett és elrabolta. Így a két ikerpár között viszály támadt. Egyszer amikor Kastorék őrizetlenül hagyták marhacsodájukat, Idas és Lynkeus úgy döntött, hogy kárpótlásul elrabolják az állatokat. Kastor és Polydeukés azonban rájött a tervre, és nagy összecsapásra került sor, melyben Idas egy dárdával végzett Kastorral, Polydeukés pedig Lynkeusszal. Az életben maradt Idas és Polydeukés végső harcát Zeusz zárja le, fia javára. Idasnak megkell tehát halnia. Fiát Polydeukést pedig azzal kárpótolta testvére elvesztéséért, hogy választhat két megoldás között. Az első az, hogy bár félisten mégis örökké élhet az Olümposzon a többi isten társaságában. A másik pedig, hogy megmarad halandónak és élete napjainak egyikét a föld alatt tölti Kastorral, a másikat pedig az égi palotában szintén testvérével. Polideukés nem élve az örök élet lehetőségével, de élve testvére iránti szeretetével ez utóbbit választotta. Zeusz büszke volt bölcs döntésű fiára ezért örök életűvé tette őket az Ikrek csillagképben.

Az Ikrek havában Hermész uralkodik. Római neve Mercur és a hónap az ő édesanyjáról, Maia istennőről kapta a május nevet.

 

   
   

 

 

K

 

 

Kabeiró: Próteusz és Pszamathé leánya, Eidothea testvére, Héphaisztosz kedvese, a Kabeiroszok anyja.

Folytatás

 

KOS: (Latin neve: Aries) A görög mitológia hagyományában az Aphroditénak szentelt állatok közé tartozott. A kosról szóló, ismert legendák közül minden bizonnyal az aranygyapjas történet a legszebb, amely az ókori Görögországból származik. Élt ezen a területen egy király, Athamasz. A „Felhő” asszony, Nephelé volt a felesége. Volt két gyermekük is: egy lányuk akit Hellének hívtak, és egy fiúk, Phrixosz. Sokáig éltek boldogságban, de egy napon Athamasz elűzte feleségét, és Inóval lépett frigyre. Nephelé visszasétált az égbe, és ott azt a parancsot adta a többi felhőnek, hogy egy csepp esőt se küldjenek a görög király földjére. Így hát hiába szántottak-vetettek, szárazság és éhínség köszöntött az országra. A király követeket küldött Delphoiba, hogy tanácsot kérjen Apollón szent jósnőjétől, Püthiától. Hogy mit mondott a jósnő, azt Athamasz sosem tudta meg, mert a hazatérőket a város határában Inó fogadta, és mézes szavakkal, drága ajándékokkal megvesztegette őket. Így a zarándokok Apollón jóslata helyett azt jelentették a királynak, hogy mindaddig nem fog esni az eső, amíg a Felhő asszony két gyermekét fel nem áldozzák Zeusz oltárán. A két gyermek, Phrixosz és Hellé ezalatt a réten legeltették a nyájat, mivel gonosz mostohájuk Inó miatt már nem volt maradásuk a palotában. A pásztorok és az állatok között éltek. Különösen egy szép, szelíd kossal játszottak sokat, mert ennek a gyapja mind egy szálig aranyból volt. Egyszer amikor senki sem figyelt rájuk, ez a kos, akit egyébként Hermész isten küldött, emberi hangon megszólalt és elmesélte nekik, hogy milyen veszély fenyegeti őket. Azt javasolta, hogy üljenek fel a hátára, és a gyerekek hallgattak a szóra. A kos belevetette magát a tengerbe, és az ázsiai partok felé úszott. A kis Hellé azonban bátyja nyakába kapaszkodott, az út közepén nagyon elfáradt, és hiába bíztatták, elgyengült, lecsúszott a kos hátáról, és a tengerbe fulladt. Ezt a tengert, a mai Dardanellák helyén, Hellé tengerének nevezik. Phrixosz, a megmenekült fiú hálaáldozat gyanánt feláldozta a kos Árész oltárán. A kos jótettéért jutalmából az égboltra került Kos csillagképként.

A Kos hónapnak Árész, a Háború istene az ura. Római nevén ő Mars, innen ered a március elnevezés. A tavasz beköszönte nem csak békés mezőgazdasági munkák kezdetét jelentette, hanem a hadi vállalkozások megkezdésére is jelt adott. Ez a magyarázata, miért épp egy harcias isten lett a március patrónusa.

 

 

   
   

 

 

L

 

 

Ládón: Phorküsz és Kétó fia, a Graiák, a Gorgók, Thoósza és Ekhidna bátyja. Hatalmas erejű, örökké éber sárkánykígyó volt, aki emberi nyelven is tudott beszélni, ezért Héra felfogadta, hogy a Heszperiszekkel együtt ő őrizze a Gaiától nászajándékba kapott aranyalmafát. Ládón dicséretesen végezte feladatát, a kertet senki sem háborgatta, hisz mindenki tartott tőle. Utoljára Héraklész akarta megszerezni az aranyalmákat tizenegyedik feladataként. Mivel Ládón hűen védelmezte a fát, Héraklész lenyilazta, de Héra hálából hűségéért az égboltra emelte és csillagképpé változtatta.

Folytatás

   
   

 

 

M

 

 

Maia: Atlasz és Pléióné leánya, a Pleiászok egyike, Zeusz kedvese, Hermész anyja. Maiát Zeusz Árkádiában látogatta meg, a Külléné-hegyen, míg Héra mélyen aludt, s így mit sem sejtett az egészről. Szerelmükből Hermész született, akivel gyermekkori tolvajlásai miatt Maiának sok gondja akadt.

Folytatás

 

MÉRLEG: (Latin neve: Libra) A mérleg számos leírás szerint korábban a Skorpióhoz tartozott, és csak később vált önálló csillagképpé. A görög mitológiában Zeusz egy aranymérleg segítségével döntötte el az egymással vetélkedő emberek vagy harcosok sorsát. Hasonló funkciója van a mérlegnek az igazságszolgáltatás istennője, Themisz kezében is. Héphaisztoszt az olümposzi vallás a Mérleg jegyéhez kapcsolja, úgy mint a Mérleg csillagkép készítőjét.

Érdekes még megemlíteni az egyiptomi mitológia mérleghez fűződő részét, amely az egyiptomi főisten, Ozirisz bíráskodásának tárgya. Ezzel méri meg a halottak szívét. A mérleg egyik serpenyőjébe az ítéletre váró szívét, áttételesen a lelkét helyezi, a másikba egy szobrocskát, vagy strucctollat tesz. A mérleg így a halott erkölcsi érdemeit állapítja meg.

 

 

 

   
   

 

 

N

 

 

Naiászok: Folyamistenek leányai, a vizek nimfái. Szigorúan véve a belvizek istennői voltak, amelyek közé azonban jó pár Ókeánisz is tartozott. A Naiászokat három nagy csoportba lehet osztani a következőképpen: a Krenaiák a források, a Potameidák a folyók, patakok, a Limnakidák pedig az állóvizek, tavak nimfái voltak. Lakásaik patakokban, folyókban, tavakban, forrásokban, nedves barlangokban és hasadékokban voltak. Életüket akárcsak a többi nimfa énekkel, tánccal és mulatozással töltötték, de sokan társnői voltak Artemisznek, vagy alkották Apollón, Hermész és Dionüszosz kíséretét.

Folytatás

 

NYILAS: (Latin neve: Sagittarius) A görög mitológiában a kentaur a Nyilas csillagzat hagyományos jelképe. A kentaurok félig ember, félig ló testű lények, hegyek és erdős ligetek szilaj, fékezhetetlen természetű lakói. Ixion és egy felhő egyesüléséből születtek. A felhő Zeusz parancsára magára öltötte Héra alakját, akire Ixion szemet vetett. A kentaurok halandó lények, Kheirón kivételével. Őt azonban fájdalom gyötri, mert véletlenül eltalálta Héraklész nyila, ezért megszeretne halni, lemond halhatatlanságáról. Különös helyet foglal el Kheirón alakja mind az antikvitásban, mind pedig a kozmológiai munkákban. Megjelenik az állatövi jegyek között, mint a Nyilas csillagzat jelképe.

 

 

 

   
   

 

 

O, Ö

 

 

Oisztrosz: A heves ösztönt, dühöt és haragot megszemélyesítő alvilági démon, akit kígyókkal a hajában ábrázoltak.

Folytatás

 

OROSZLÁN: (Latin neve: Leo) Az argoszi síkság északi szegélyén magasodó hegyekben élt a nemeai oroszlán, s rettegésben tartotta az egész hegyvidéket. A görög mítosz szerint Ekhidna kígyóistennő volt az oroszlán anyja, és az állatot Héra küldte büntetésül erre a vidékre. A fenevad a városhoz közeli területeken garázdálkodott, és addig még senki sem tudta legyőzni, mert bőre az acélnál is keményebbnek bizonyult. Héraklész félisten vállalkozott arra a feladatra, hogy megöli az oroszlánt. Egy kis városban, Kleónaiban szállt meg egy szegény parasztnál, akinek fiával szintén az oroszlán végzett. Héraklész útra kelt, megkereste a vadállat barlangját, és mivel azon két kijárat volt, betömte az egyiket. Az oroszlánt hosszas birkózás után buzogányütéssel elkábította, és puszta kézzel megfojtotta. Az oroszlán azonban még holtában is kemény feladat elé állította Héraklészt, mivel páncélos bőrét nem lehetett lefejteni. Ezért csak a gyémántnál is keményebb oroszlán karmokkal sikerült az állatot megnyúznia. Magára vette az acél keménységű bőrt, így maga is legyőzhetetlenné vált. Visszatérve Kleónaiba, a szegény paraszt feláldozta Zeusz tiszteletére utolsó kosát. Zeusz pedig fia, Héraklész tiszteletére, emlékül az égre helyezte el az oroszlánt, így született meg az oroszlán csillagkép.

Az állatok királya méltó képviselője a legmelegebb hónapnak. E forró égövi ragadozó ékessége a búzaszínű sörény, amely kalászkoszorúként, illetve napkoronaként övezi fejét.

 

 

   
   

 

 

P, Q

 

 

Palaimón: Athamasz orkhomenoszi király és felesége Inó fia, eredeti nevén Melikertész, tengeristen. Mikor a Dionüszosz nevelése miatt Athamasz házára haragvó Héra őrületet bocsátott a királyra, s az szarvasnak nézve megölte egyik fiát Learkhoszt, Melikertész anyjával együtt menekülni kezdett haragvó apja elől. Athamasz üldözni kezdte a szerencsétleneket, mire azok egy szirt tetejéről a tengerbe vetették magukat. A Dionüszosz neveléséért hálás Zeusz kérésére Poszeidón Inót Leukothea néven tengeristennővé, Melikertészt pedig Palaimón néven tengeristenné változtatta. Palaimón a tengeren utazókat, a hajósokat oltalmazó isten lett, aki delfinháton járta a tengert és segített a bajbajutottakon.

Folytatás

   
   

 

 

R

 

 

Rheia: Uranosz és Gaia leánya, Titanisz, a többi Titanisz, a Titánok, a Küklópszok és a Hekatonkheirek testvére, Kronosz felesége, Hesztia, Démétér, Héra, Hádész, Poszeidón és Zeusz anyja. Mihelyt Kronosz atyjától megszerezte a világ feletti uralmat, nővérét Rheiát vette feleségül. Rheiának azonban ez a házasság nem sok örömet hozott, mert ahogy gyermekeit megszülte, férje sorra lenyelte azokat, mert nem akarta, hogy valamelyik utódja letaszítsa trónjáról, megfossza királyi méltóságától. Öt gyermekét nyelte el így, három leányát, és két fiát. Ezek mint isteni lények tovább éltek kegyetlen apjuk belsejében, de ez nem nagyon vigasztalta a bánatos Rheiát. Mikor újabb gyermeket várt, Zeuszt, elhatározta, hogy ezt a gyermekét megmenti, és bosszút áll Kronoszon. Felkereste hát szüleit, hogy tanácsot kérjen tőlük terve végrehajtásához. Szülei tanácsára éjnek idején Árkádiába ment, ahol titokban megszülte fiát, megfürösztötte, megszoptatta és átadta anyjának, aki Kréta szigetére vitte, a Dikté-hegyre...

Folytatás

 

RÁK: (Latin neve: Cancer) Az alakzat a híres görög hős, Héraklész emlékét őrzi. Neki egy alkalommal a sokfejű vízikígyót kellett legyőznie. A küzdelem kezdetben szerencsétlenül alakult. Ahányszor csak levágott egy kígyófejet, annak helyére mindannyiszor két másik fej nőtt. Az állatok a rák kivételével mind Héraklész mellett álltak. A rákot Héra istennő azért küldte oda, hogy fogja meg a hőst. A rák Héraklészt valóban sarokba szorította, ő végül mégis legyőzte a vízikígyót. Héra úgy köszönte meg a rák segítségét, hogy az állat később csillagkép formában az égbolton foglalt helyet.

Június a görög Héra hónapja. Római neve Iunó istennő, innen kapta a június a nevét.

 

 

 

   
   

 

 

S, Sz

 

 

Szalmakisz: Naiász, aki egy káriai tóban lakott, Halikarnasszosz közelében. Ez a nimfa nem járt Artemisszel vadászni, nem kedvelte a vadászat örömét. Társnői gyakran megrótták ezért, de ő nem hallgatva rájuk csak naphosszat gyönyörű haját fésülte és csodálta magát a tó kristálytiszta vizében. Egyszer Szalmakisz tavához elvetődött Hermész és Aphrodité gyönyörű fia, Hermaphroditosz. A nimfa szerelemre gyúlt iránta, és megpróbálta elcsábítani a fiút, de az szemérmesen elutasította. Erre Szalmakisz cselt szőve úgy tett, mintha eltávozott volna, de csak a tavat környékező bokrokig ment, onnan figyelte titokban a fiút. Hermaphroditoszt csábította a kristályos csillogású víz, majd abban a hiszemben, hogy egymagában van ledobta ruháit és megmártózott a tóban. A rejtekéről leselkedő Szalmakiszt őrült lángolás kerítette hatalmába, mihelyt megpillantotta az ifjú meztelen testét, a tóba ugorva megragadta, s arra kérte az isteneket, hogy egyesítsék kettejük testét örökre. Kívánsága meghallgatásra talált, s a két test eggyé forrt...

Folytatás

 

SKORPIÓ: (Latin neve: Scorpius) Ishara ismeretlen eredetű, számos elő-ázsiai nép mitológiájában szereplő archaikus isten. Eredetileg termékenység istennő volt. Ezenkívül az igazság és az ítélkezés úrnője. Nevével szavatolták az eskü betartását. Jelképe a skorpió és a Skorpió csillagkép. Egy másik monda szerint Artemisz istennő parancsára egy skorpió szúrása ölte meg Oriont. Amióta orion az égboltra került, azóta minden skorpiót gyűlöl, így azonnal eltűnik a nyugati látóhatáron, amint a Skorpió keleten feljön.

 

SZŰZ: (Latin neve: Virgo) Asztraia a görög mitológiában Zeusz és Themisz leánya, az igazság istennője, a szemérmesség nővére. Asztraia eredetileg az aranykor boldog emberei között élt, de látva az emberek erkölcsi romlását, képtelen volt elhagyni a földet, és visszatérni az égbe, ahol a Szűz csillagzat néven ismert.

A Szűz havának szimbolikája az aratást és a betakarítást uralja. Nem mellékes, hogy a Szűz havának az olümposzi vallás szerint Démétér, a gabonaistennő volt a védnöke.

 

  

   
   

 

 

T

 

 

Tartarosz: Khaosz fia, Erebosz, Nüx és Gaia testvére, az örök sötétségbe burkolózott, félelmetes, feneketlen mélységű alvilági szakadék istene. A szakadék körül magas rézfal futott körbe, kapuja is rézből, de kapufélfája márványból volt, a szakadék mélyéből szörnyű dohszag tört elő és iszonyú viharok söpörtek végig rajta. Olyan távolság választotta el a földtől, mint amilyen azt az égtől. A Tartaroszba vetés a legszörnyűbb büntetés volt, itt bűnhődtek a gonosz életűek , akik soha nem értek gyötrelmeik végére. Ide zárta be Uranosz és Kronosz is a Hekatonkheireket és a Küklópszokat, akiket Zeusz szabadított ki végleg, s ez volt a legyőzött Titánok börtöne is, és a Tartarosz őrei - előző foglyai - a Hekatonkheirek lettek. Tartarosznak fia is született, nővérétől Gaiától, ez volt Tüphón, a rettenetes szörny.

Folytatás

   
   

 

 

U, Ü

 

 

Uranosz: Gaia apa nélkül szült fia, Pontosz és a hegyek testvére, Gaia férje, az égbolt istene. Uranosz a tátongó Khaosz után magához ragadta az uralmat és magát nyilvánította a világ urának. Feleségül Gaiát választotta, akivel tizennyolc gyermeket nemzett, a Hekatonkheireket, a Küklópszokat, a Titánokat és a Titaniszokat. Azonban első hat fiát gyűlölte, és szörnyű külsejük miatt bilincsre verve a Tartaroszba börtönözte őket. Gaiát férje viselkedése nagyon bántotta és végső elkeseredésében a Titánokhoz fordult. Kérte őket álljanak bosszút apjukon. Kronosz vállalta anyja kérésének teljesítését, egy sarlót vett át tőle, majd mikor az beavatta tervébe elbújt és várt. Mikor éjszaka lett Uranosz szerelmesen közeledett feleségéhez, de ekkor Kronosz kitört rejtekéből, rárontott apjára, és könyörtelenül kiherélte. Uranosz sebéből vércseppek hullottak a földre és Gaia ezt magába fogadva megszülte az Erinnüszeket, a Meliászokat és a Gigászokat...

Folytatás

   
   

 

 

V, X, Y

 

  

Folytatás

 

VÍZÖNTŐ: (Latin neve: Aguarius) Ganümédész a görög mitológiában Trósz trójai király és Kallirhoé nimfa fia. Ganümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdős lankáin, amikor Zeusz, elbűvölve rendkívüli szépségétől sas képében elragadta, felvitte az Olümposzra, és megtette égi pohárnoknak. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek. Ganümédészért kárpótlásul az apja megkaphatta Zeusztól a világ legjobb lovait vagy a Héphaisztosz készítette arany szőlővesszőt.

A mítosz egyik változata szerint Ganümédész felkerült az égre az állatöv Vízöntő csillagképének részeként.

 

 

 

   
   

 

 

Z

 

 

Zélosz: Pallasz és Sztüx fia, Bié, Kratosz és Niké testvére, a hatalom megszemélyesítője. Zélosz nagyapjával, szüleivel és testvéreivel Zeuszt segítette a titanomakhiában, s mikor a harc a lázadók győzelmével végződött, Zeusz jutalmul kísérőjévé és testőrévé avatta.

Folytatás

   
   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban!

Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

minden kötete mindig kapható!

Részletes feltételek, megrendelés

 

Görög mitológia

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Február 15

 

 

 

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Cox, George William: Görög regék, 1991.

Graves, Robert: Görög mítoszok I–II, 1970.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Homérosz: Íliász, 1981.

Homérosz: Odüsszeia, 1985.

Homéroszi himnuszok, 1981.

Kerényi Károly: Görög mitológia, 1977.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Ovidius: Átváltozások, 1975.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Petz György: Kérdések és válaszok a görög mitológiáról, 1974.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Román József: Zeusz, 1966.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban, 1993.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Zamarovsky, Vojtech: Istenek és hősök a görög és római mondavilágban, 1970. 

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

 

 

A Változó Világ bölcsességei

 

   

 

Istenek ugyanis vannak, hiszen a róluk való tudásunk kézzelfogható. Amilyen formában azonban a tömeg őket hiszi, nincsenek; mert nem képzelik őket következetesen olyannak, amilyennek hiszik őket. Nem az tehát az istentelen, aki kiküszöböli a tömeg isteneit, hanem az, aki a tömeg hiedelmeit ráaggatja az istenekre. (Epikurosz)

Mondd meg, ki az istened, megmondom, ki vagy! (Szimeonov Todor)

   

   
         

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

A VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható!

A VÁLTOZÓ VILÁG katalógusa évről-évre gyarapszik.

Közben az internet és a digitális nyomdatechnika fejlődése új nagyszerű perspektívát teremtett. El lehet felejteni azt a szót: „elfogyott”! El lehet felejteni az esetenként hosszas könyvkeresést.

Itt, a kiadói portálon

 a VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható!

Megrendelés

 

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Új Kert – Egy boldogabb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az Európai Unió a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Szabó Ervin könyvírási pályázat

Légy hős!

A 20. század elszámoltatása

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Ki mit tud?

Oszd meg a Változó Világon, mit tudsz, mihez értesz!

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

Érdekel?

VÁLTOZÓ VILÁG 1995 óta

Könyv- és magazinsorozat

Tudod?

ÚTMUTATÓ 1991 óta

Tudnivalók, tanácsok, ajánlások

Érted?

TREND-VÁLTÓ 1992 óta

Tényfeltárás, elemzés, kritika, megoldások

Helyesled?

ÉRTÉK-REND 1988 óta

Kompetencia, kreativitás, felelősség

Támogatod?

KÖZÖSSÉG 1996 óta

Tudás, közösség, öröm

 

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

 

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Édes Útmutató...

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

 

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

 

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

Változó Világ Mozgalom

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

1% – Rendelkezhetsz!

Emberhit

Az Élet Útmutatója

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

A Mester beszélgetései

Nyitott ajtók

Csetlő-napló

  

g TÖRTÉNELEM

g JOG

g ÉLETMÓD

g FÖLDRAJZ

g KULTÚRA

g EGÉSZSÉG

g GAZDASÁG

g POLITIKA

g MESTERSÉGEK

g TUDOMÁNYOK

 

 

X

X

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon!

Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

Nyitó oldal v Olvasószolgálat v Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! v Médiaajánlat v Impresszum

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2013

 

Site Meter
free counters