A magyar állam és a magyar nép megmaradása az elmúlt évszázadokban annak is köszönhető, hogy az állam területén sokféle nép élt egymással békességben, és e sokféle nép Európa különböző részéből sokféle termelési- és szokáskultúrát hozott magával. Mindaz, amit ma magyar kultúrának nevezünk, mindaz, amit a magyar állam polgáraiként környezetünkben, termelési kultúránkban élvezünk, e nemzeti sokféleség eredménye. Az államba betelepült és itt meghonosodott nemzetek között a kora középkortól jelentős szerepet játszottak a németek. Közismerten fejlett munkakultúrájuk, erős közösségszervezetük jelentős hatást gyakorolt a magyar nemzet egészére. És ugyanakkor az itt talált magyar és más népek szokásrendjét is kultúrájukba olvasztották. Kölcsönviszony, egymástól tanulás. Ez jellemzi a magyarországi németség és az állam területén élt más népek, mindenekelőtt a magyarok, közös történelmét. A most államszervezetileg egységesülő Európában rendkívül fontos, hogy a kontinens minden népcsoportja megőrizze és modernizálja kultúráját, elősegítve ezzel egy sokszínű 21. századi Európa kialakulását. A magyarországi németség történelme, a mai élet szokásainak megismerése és ápolása mind a németségnek, mind a velük egy államban élő más népeknek korparancsa és érdeke.

Glatz Ferenc

Ajánlott irodalom

Annabring, M.: Geschichte der Donauschwaben I–III. Stuttgart, 1954–1956.

Bellér B.: A magyarországi németek rövid története. Magvető K., 1981.

Bonomi, J.: Az egyházi év Budaörs német község nyelvi és szokásanyagában, tekintettel Budaörs környékére (Das Kirchenjahr in Spruch und Brauch der deutschen Gemeinde Budaörs mit Rücksicht auf die Umgebung). Budapest, 1933.

Hambuch, W. (szerk.): 300 Jahre Zusammenleben. Aus der Geschichte der Ungarndeutschen (Internationale Historikerkonferenz in Budapest März 1987) – 300 éves együttélés. A magyarországi németek történetéből I–II. (Budapesti Nemzetközi Történészkonferencia 1987. márc.). Budapest, 1988.

Hutterer, M.: A magyarországi német népcsoport Népi kultúra – népi társadalom VII, 93–117. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973.

Hutterer, C. J.: Das Ungarische Mittelgebirge als Sprachraum. Halle a. d. S., 1963.

Manherz K.: Vadalma, vadalma, magva de keserű. Budapest, 1984.

Manherz K.: Sprachgeographie und Sprachsoziologie der deutschen Mundarten in Westungarn. Budapest, 1977.

Manherz K. (szerk.): Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen (1975 óta)

Manherz K. (szerk.): Ugarndeutsche Studien (1982 óta) Publikation des Verbandes der Ungarndeutschen.

Pukánszky B.: A magyarországi német irodalom története (A legrégibb időktől 1848-ig) Budapest, 1926.

Schieder, Th.: Das Schicksal der Deutschen in Ungarn. München, 1984.

Schödl, G. (szerk.): Deutsche Geschichte im Osten Europas. Land an der Donau, Siedler Verlag 1995.

Szabó J. – Schuth J. (szerk.): Ungarndeutsche Literatur der siebziger und achtziger Jahre. Eine Dokumentation. München – Budapest, 1991.

Tilkovszky L.: Hét évtized a magyarországi németek történetéből 1919–1989. Kossuth K., Budapest, 1989.

Tilkovszky L.: Német nemzetiség – magyar hazafiság (Tanulmányok a magyarországi németség történetéből). Pécs, 1997.

Weidlein, J.: Die Schwäbische Türkei, Bd. 1–2, München 1967/80.

KISEBBSÉGEK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A kötet szerzői

Írták az ELTE BTK Germanisztikai Intézetének keretében működő Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központjának munkatársai, Manherz Károly vezetésével:

Balogh F. András, Boross Marietta, Erb Mária, Hajdú Erzsébet, Knipf Erzsébet, Kresz Mária, Kocsis András, Paál Vince, Schuth János, Szabó Dezső, Wild Katalin, valamint Fatuska János

Szerkesztette: Manherz Károly

Manherz Károly (1942) nyelvész, folklorista, egyetemi tanár. Kutatási területe a nyelvszociológia, a kétnyelvűség, a magyarországi németség kultúrája és folklórja. E tárgykörben több meghatározó jelentőségű könyv és tanulmány szerzője. 1984–90 között több fontos felsőoktatási, tudományos és politikai funkciót tölt be. 1992-től a Germanisztikai Intézet igazgatója, ugyanettől az évtől kezdve, jelenleg is az ELTE BTK dékánja.