VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

Finnország

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Svédek már nem vagyunk, oroszok nem akarunk lenni - legyünk tehát finnek.

A. I. Arwidsson

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

 

Európai Unió

FINNORSZÁG

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

Az ország | Történeti áttekintés | Civilizáció és kultúra | A politikai társadalom | A civil társadalom

A gazdaság | Finnország és az Európai Unió | Finnország és a világ | Finnország és Magyarország

Utazás Finnországba | Finnek Magyarországon | Magyarok Finnországban

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

   
Az ország
   

 

 

AKTUÁLIS!

A budapesti finn nagykövetség hírei

 

A finn himnusz

 

A finn Parlament

 

Finnország az interneten

  

 

 

 

Az EU története

 

Eurorégiók

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ország fekvése, éghajlat, közlekedés

Finnország a 60. és 70. szélességi fok között fekszik, alapterülete 340 000 km2. Területét illetően tehát az európai „nagyok” közé tartozik, kb. 5,5 millió lakosával viszont kis országnak számít.

Folytatás

 

A határok hossza:

Oroszországgal         1324 km

Norvégiával                722 km

Svédországgal           596 km

tengeri határ               1250 km

Összesen                  3892 km

 

Éghajlati viszonyait tekintve a kontinentális és atlanti övezet határán fekszik. Ezért az időjárásra gyors változások és nagy eltérések jellemzőek. Télen Lappföldön –50 °C is előfordul, délen viszont a -30 °C-nál nagyobb hideg már ritkaságnak számít. A legmagasabb nyári hőmérséklet időközönként eléri a +30–34 °C-t is, de a +25 °C-nál magasabb hőmérsékletet már kánikulának nevezik. Az ennyire északon fekvő térségek általában már arktikusak, de Finnország esetében a Golf-áramlat még érezteti enyhítő hatását. Az Atlanti óceán ontja az esőket, melyeket a norvég hegygerincek némileg felfognak. Az ország keleti részére inkább jellemző a kontinentális klíma, nyári meleggel és téli hideggel. Északon a tél nyolc hónapig tart, délen kb. öt hónapig. Mikor Helsinkiben és Turkuban már zöldülnek a fák, Lappföldön még javában tart a síszezon. Északon ugyanígy már októberben leesik a hó és befagynak a tavak, lent délen ez csak másfél-két hónappal később történik. Az egész országra jellemző viszont a tavasz rövidsége; tél vége felé már egyre hosszabbak a napok, aztán hirtelen elolvad a hó, csapatostól megérkeznek a madarak és szinte robbanásszerűen kirügyeznek a fák. A sarkkörön túl június végén – július elején egyáltalán nem megy le a nap, hanem éjfélkor északról süt. Még délen is érezhető a „fehér éjszakák” hatása. Télen viszont beköszönt a fordítottja, a „kaamos”, amikor hosszú ideig fel se kel a nap. Az északi eget ilyenkor csak a hold és a sarki fény világítja meg.

 

A jégkorszak utáni alakulás

A mai Finnország területét 10.000 évvel ezelőtt még vastag jég borította. Ahogy a jégpáncél lassan észak felé húzódott, lecsiszolta mindazokat a rétegeket, amelyekben kőolaj, földgáz vagy szén előfordulhat. Maradt a simára csiszolódott kopár gránitszikla, kavics-, moréna- és homok-hegygerincek, valamint közöttük a sok tó. Egy ilyen morénahegygerinc a Salpausselkä, amely egész Dél-Finnországot kettévágja. Attól délre a tenger érezteti hatását, északra pedig inkább kontinentális klíma uralkodik. Finnországban vulkánok nincsenek, ill. a gránitkőzet olyan régen képződött, hogy a hegyek idővel elkoptak. A tavak egy része idővel eliszaposodott és mocsárrá vált. Finnország alapterületének kb. 30 %-a eredetileg mocsár.

 

A kavics-, moréna- és homoktartalmú talajnak köszönhetően a legtöbb településen biztosítva van a természetesen szűrt tiszta ivóvíz. Sajnos számos helyen az építőipar csak nyersanyagraktárként kezelte a morénahegyeket, és főleg a nagyobb városok közelében a felszíni kavicsbányákból ezt a vízszűrőréteget el is hordták.

 

Finnország természeti sajátosságai közé tartozik, hogy a föld fokozatosan emelkedik: például Nyugat-Finnországban a tenger évi 1 centiméterrel messzebbre kerül; így Finnország és Svédország valamikor a jövőben egybe fog nőni és a Botteni öböl tóvá alakul. A nagy tavak egy része eredetileg is tengeröböl volt és ebből az időből maradt meg a finn állatvilág néhány érdekessége, többek között a tavi lazac és az édesvízi fóka a Saimaa-tóban. Hasonló tavifóka-populációk vannak keleten is a Ladoga és Onyega tavakban. A legtöbb folyó – a Torniojoki, Kemijoki, Simojoki, Iijoki, Oulujoki, Siikajoki, Pyhäjoki, Kalajoki, Lestijoki, Perhonjoki, Lapuanjoki, Kyrönjoki és a Kokemäenjoki - a Botteni öbölbe folyik, a Vantaa, Porvoonjoki és Kymijoki a Finn-öbölbe, a nagy Vuoksi a Ladoga tóba, északon a Teno és Näätämö pedig a Jegestengerbe.

 

A finn partok elég sekély vizűek, rengeteg szigettel és zátonnyal. Legnagyobb dél-nyugaton Turku szigetvilága, amely szinte egybeolvad az Åland-szigetekkel, s tovább nyugatra a Stockholm előtti szigetvilágával, de sok a sziget végig a Finn-öböl partjain is. Finnország szigetvilága összesen kb. 80.000 szigetből áll. Ålandon (Lemland, Kökar, Kumlinge, Hammarland, Eckerö, Föglö, Sottunga) és a turkui (Nauvo, Korppoo, Houtskari, Parainen) szigetvilágon kívül legjelentősebb szigetcsoportok a Hailuoto Oulu előtt, a Vaasa előtti szigetek (Vaskiluoto, Raippaluoto), a Pori előtti szigetek (Tahkoluoto, Mäntyluoto, Reposaari), a Hankotol nyugatra fekvő Kemiö és Hiittinen, a Helsinki és Porvoo előtti szigetek, valamint a Kotka előtti Haapasaari. Fontos foglalkozás a halászat, bár a szigetek egyre nagyobb részét ma már csak nyáron lakják; a régi halásztelepülések már csak a városiak hétvégi házaiból állnak. A szigetrendszer élővilága igen gazdag és érdekes: sok vízimadár (gázlók, récék, sirályok, rétisasok, alkák, hattyúk, bukókacsák stb.) mellett itt még gyakori a fóka és a zátonyos vizek halban gazdagok.

 

A tengerpart igen vegyes arculatú. Helyenként az erdő borította félszigetek egészen a partvonalig érnek, eliszaposodott öblök partjait nagy nádasok borítják, máshol a simára csiszolt kopár gránitsziklák dominálnak a tájban, és vannak közben gyönyörű hosszú homokstrandok is (pl. Hanko-félszigeten, Pori városa mellett Yyteriben és fönt északon Kalajokiban, a Botteni öböl partján). A finn vizek általában télen befagynak és az északi kikötőkbe vezető hajóutakat december elejétől május végéig jégtörőhajókkal kell nyitva tartani.

 

Tóvidék

Finnországot világszerte az ezer tó országaként ismerik. Még a 60-as években a finn iskolákban a gyerekeknek 60 000 tóról beszéltek. Mióta műholdas fotók készülnek, kiderült, hogy az ország területén több mint 200 000 olyan tó van, melynek a vízfelülete egy hektárnál nagyobb. Főleg keleten és Közép-Finnországban folyók és csatornák hosszú vízrendszerekké kötik össze a tavakat. Ilyen tórendszerek részei Közép- és Kelet-Finnországban a Pielinen, Höytiäinen, Pyhäselkä, Orivesi, Puruvesi, Kallavesi, Haukivesi és a Saimaa tavak, a Keitele, Konnevesi, Päijänne és Puulavesi tavak, valamint a Keuruu, Näsijärvi, Vanaja, Mallasvesi és Längelmävesi tavak.Régen ezek voltak a természetes közlekedési útvonalak, amelyeken nyáron csónakokkal, télen pedig lóhúzta szánokkal közlekedtek. Később ez tette lehetővé a faúsztatást és a távolabb fekvő erdők fakitermelését, hasznosítását.

A finnek hétvégi házai, nyaralói zömmel a tavak partjára épültek. A finn álom egy saját ház tóparton – lehetőleg belvárosban és minél messzebb a legközelebbi szomszédtól! Finnországban kb. 400.000 hétvégi ház van és természetesen szinte mindegyikhez saját szauna épült.

A tavak általában elég sekélyvizűek, ezért hőmérsékletük nyáron akár +20 °C fölé is emelkedhet.

 

A fenyőerdők világa

Finnország nagyobbik része az északi tajgaövezethez tartozik. Az ország alapterületének több mint a fele erdő. Domináló fafajták az erdei fenyő, a lucfenyő, vízpartokon az éger, a berkenye, a fűzfa, a rezgőnyár és a nyírfa. Lappföldnek csak a déli részén fordul elő lucfenyő, északon annak a helyén is erdei fenyő nő. Minél északabbra megyünk, annál rövidebbek a fenyők ágai, mivel a hosszabb ágak nem bírnának télen a hó súlyát.

Délen és a szigetvilágban kisebb foltokban vörösfenyő, juhar, hárs, mogyoró, tölgy, kőris és szil is előfordul. Az aljnövényzet többnyire erikából, vörös- és feketeáfonyából áll. Az éves csapadék nem éri el a közép-európai átlagot, viszont a nyár vége és az ősz hűvössége miatt kisebb a párolgás; ez pedig kimondottan kedvez a moháknak, zuzmóknak és gombáknak.

 

Az erdőkben viszonylag gyakori a jávorszarvas, keleten és északon előfordul a vad rénszarvas is. A nagy ragadozók közül elterjedt a medve és a hiúz, kisebb számban előfordul farkas és rozsomák is, a vízpartokon pedig hód és vidra. A kis állatok közül legelterjedtebbek a különböző pockok és lemmingek, valamint a mókusok és az erdei nyulak. Ezekre számos kisragadozó vadászik: róka, nyest, menyét, hermelin, valamint madarak közül az uhu és egyéb baglyok, sólymok, héják, vércsék és sasok. Hüllők közül gyakori a sikló és a vipera.

 

Irodalomválogatás

A finn szauna (Szabady Béla, 1600 Ft)

Finnország (Corvina Kiadó, 2190 Ft)

Finnország 2004-2005 útikönyv és térkép (Simonyi Erika - Torontáli Zoltán, 3990 Ft)

Finnország történelme (Eino Jutikkala - Kauko Pirinen, 3980 Ft)

Kalevala (Rácz István fordítása) (Európa Könyvkiadó, Bp., 1980)

Elias Lönnrot: A Régi Kalevala Elõszava (Akadémiai Kiadó, Bp., 1985)

Kanteletár (Rácz István fordítása) (Magvetõ Könyvkiadó, Bp., 1975)

Aleksis Kivi: A hét testvér (Európa Könyvkiadó, Bp., 1984)

Lauri Viita: Moréna (Magvetõ Kiadó, Bp., 1977)

Kai Laitinen: A finn irodalom története (Gondolat Kiadó, Bp., 1981)

Szíj Enikõ: Finnország (Panoráma, 1979)

Voigt Vilmos: Irodalom és nép északon (Universitas Kiadó, Bp., 1997)

Yrjö Varpio: A Sarkcsillag alatt, Európában (Savariae, 1999)

Blixen, Karen: A halhatatlan történet

Blixen, Karen: Babette lakomája

Jalava, Antti: Aszfaltvirág

Krohn, Leena: Donna Quijote

Lassila, Maiju: A kölcsönkért gyufa

Strindberg, August: Hitelezõk

A KÖNYVEK   ::    A MAGÁNKÖNYVTÁR   ::   A KÖZKÖNYVTÁR

    

 

 

Események, rendezvények, ünnepek

 

A finn konyha

 

Dolgozni, vállalkozni, élni Finnországban

 

Finnország telefonkönyve

 

KVÍZ

Skandinávia

 

Tartsd távol magadat attól, aki nem szereti a kenyeret vagy a gyermekhangot.

Finn közmondás

Népek bölcsességei

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

A térkép kicsinyíthető, nagyítható, elcsúsztatható minden irányban.

Ha nem talál vissza, nyomja meg a böngésző Frissítés-gombját.

 

Történeti áttekintés

 

Finnország

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Január 3

Február 2, 9, 14, 26

Március 19, 25

Április 3, 15, 16 

Május 8, 19, 25

Július 5, 13

Augusztus 8, 11

Október 4, 23

December 3, 22

 

 

Szíj Enikő Finnország című könyvében (Panoráma Kiadó, 1977) így ír a finn zászlóról: "Mint minden nemzeti zászlónak, a finn lobogónak is megvan a maga története. Évszázadokon át annak a birodalomnak a zászlóját használták, amelyikhez tartoztak. Azonban a 19. században - sőt, egyesek szerint már korábban is - a finn tartományi címer sárga-piros színe mellett megjelent a fehér-kék színösszeállítás is. Az 1860-as években kezdődött az első hivatalos vita a finn nemzeti zászlóról, de a századvégi elnyomatás éveiben a fehér-kék lobogó használatáról szó sem lehetett. Juhani Aho így vígasztalta honfitársait: Azt gondolták, hogy örökre elvették zászlainkat... Hát nem tudják, hogy ahol fehér bárányfelhő úszik az égnek kék boltozatán, ott Suomi zászlaja; hogy ahol hóhegyek merednek az égre, ott vannak a mi  színeink; hogy ahol vitorla fehérlik a kéklő tengeren, ott is a mi színeink vannak... Vagy megtilthatja a felhőnek, hogy az égen járjon; a hónak, hogy fehéren ragyogjon; tengerünknek, ezer tavunknak, hogy kéklőn csillogjon?" (Bán Aladár fordítása)

 

 

 

 

Ki mit tud?

Te is oszd meg, mit tudsz, mihez értesz, avagy akár csak egy hasznos infót!

 

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Civilizáció és kultúra

 

 

Finn nagykövetség

 

ELTE-BTK Finnugor Tanszék könyvtára

 

 

 

 

A finn nemzeti ünnepek

A finn konyha

 

 

FEBRUÁR 5. – RUNEBERG NAPJA

(finn nemzeti ünnep)

Johan Ludvig Runeberg (1804-1877) Finnország nemzeti költõje, a romantika képviselõje, a nagy nemzeti ébredési mozgalom vezéralakja. Mûveit svédül írta, nevéhez fűzõdik a finn nemzeti himnusszá vált Vårt Land (finnül: Maamme - Hazánk) címû vers. Runeberg egy tengerészkapitány fiaként született Pietersaariban, Finnország svéd nyelvû nyugati partvidékén. 1822-ben Turkiba ment tanulni, ugyanabban az évben, mint Lönnrot és Snellman, s belõlük a finn kultúrtörténet egyik legjelentõsebb baráti köre alakult ki. AZ 1830-as években õk alkották a nemzeti kultúra nagymértékû elõretörését elõsegitõ Lauantai Seura  (Szombat Társaság) magját. Runeberg munkásságára haotott a klasszikus nyelvek tanulása, az akkori idõk Európájában divatos érdeklõdés a népköltészet iránt, valamint az is, hogy diákévei alatt házitanítóskodott Saarijärviben és Ruovesiben. Itt ismerkedett meg a nyomorban élõ finn parasztokkal és Finnország erdõ- és tóvidékével.

Runeberg a helsinki egyetemen az irodalomtudományok tanáraként dolgozott, és a Helsingfors Morgonblad c. újságot szerkesztette. 1837-ben, az egyetemi ármánykodásokat megunva a porvoo-i gimnáziumba ment latint és görög nyelvet tanítani. Élete utolsó 13 évét mûvészileg megbánulva, írásképtelenül élte le. Még életében legendák sokasága alakult ki személye körül.

Runeberg elsõ kötetete (Dikter - Versek, 1830) a szerb népdalok hatását mutatja. Ebben található egyik legismertebb verse, a Boden Paavo (Saarijärven Paavo - Saarijärvi Paavo, Képes Géza fordításában: Paavo gazda), amely jól szemlélteti Runeberg idealista felfogását a finn néprõl. Runeberg írt elbeszélõ költeményeket is hexameterben, amelyek egy része népi környezetben játszódik (pl: Ålgskyttarne), papi kör-nyezetben, mint a Hanna (1836, magyarul 1985), vagy éppen a skandináv hitvilágot idézi meg (Kung Fjalar, 1844 - Fjalar király).

Runeberg legfontosabb mûve a Fänrik Ståls sägner (finnül: Vänrikki Stoolin tarinat - Sztól zászlós regéi) c. kétrészes versgyûjtemény (1848, 1860), amely az 1808-1809-es vesztes "Suomen sota" (Finn háború) eseményeirõl szól. Ebben a hazafias költészet iránt elkötelezve, a hõsballadák szellemében ábrázolja külõnbõzö embertipusokat. Az 1. résznyitóverse a Hazánk volt, amelynek egyik inspirálója Vörösmarty szózata volt. Runeberg-versek találhatók a következõ kötetekben:

• Gyõri Vilmos: Svéd költõkbõl (antológia, 1882)
• Skandináv költõk antológiája (1967)
• Képes Géza: Finn versek és dalok (1969) 

Maticsák Sándor (szerk.): Ki kicsoda Finnországban, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999

 

A híres Runeberg-torta receptje

 

Ha te is szeretnél szaunát... Angolul: The Sauna Site

  

 

Finn filmek

Ádám Éva-kosztünben
A fehér rénszarvas
A gyűjtő
A tűznyelő
Az államminiszter
Aranyláz Lappföldön
Bűn és bűnhõdés
Előörs
Gomolygó felhők
Leningrad Cowboys menni Amerika
Nyár a folyónál
Tommy és a vadmacska
Vigyázz a kendődre, Tatyjána!

 

   

FINN ZENE

Általános ismertetõ (angolul)


Komolyzene

A finn Opera
(angolul)
A Finlandia palota (angolul)
Helsinki Filharmonia (angolul)
Sibelius (1.) (angolul)
Sibelius (2.) (angolul)

Könnyűzene

Apocalyptica

HIM

Ultra Bra


Népzene

A kantele (angolul)
Varttina (1.)
Varttina (2.)


Egyéb zene

Musichello
Pepsi Sziget - 2001.

 

   

A politikai társadalom

 

 

 

 

 

 

 

 

   
   

A civil társadalom

 

   

 

Ünnepek, rendezvények


A Pori Jazz Fesztivál júliusban kerül megrendezésre és rendkívül népszeru, de talán ennél híresebb a középkori Olavinnlinna várban tartott Savonlinna Opera Fesztivál. Néhány nemzetközi fesztivál: a Kamarazenei Fesztivál Kuhmo-ban, vagy a Népzenei Fesztivál Kaustinen-ben (Kokkola-hoz közel). A rockzene rajongói ellátogathatnak Turkuba, ahol júliusban rendezik meg a Ruisrock Fesztivált.


Finnország legkülönösebb eseménye a feleség-cipelő bajnokság, amit Sonkajárvi-ban júliusban tekinthetünk meg.

 

A finn konyha

 

 

Személyes weblapok, (we)blogok

Roberto Vigh fotói

 

   
   

A gazdaság

 

 

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

 

Net-Nyelv-Kultúra

 

 

   

Ezek tudnak valamit!

Elcoteq

NOKIA

Tikkurila

Cégmutató

 

   

 

Finnország és az Európai Unió

 

 

 

 

AZ EURÓPAI UNIÓ A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

Ausztria + A + B | Belgium + A + B | Bulgária + A + B | Ciprus + A + B | Csehország + A + B | Dánia + A + B | Egyesült Királyság + A + B | Észtország + A + B | Finnország + A + B | Franciaország + A + B | Görögország + A + B | Hollandia + A + B | Horvátország + A + B | Írország + A + B | Lengyelország + A + B | Lettország + A + B | Litvánia + A + B | Luxemburg + A + B | Magyarország + A + B | Málta + A + B | Németország + A + B | Olaszország + A + B | Portugália + A + B | Románia + A + B | Spanyolország + A + B | Svédország + A + B | Szlovákia + A + B | Szlovénia + A + B

Európa enciklopédia | E-Útmutató | Euroutazások | Eurorégiók | Europályázatok | Euro Press Publica | Euro-Váltó | Euxinos

 

 

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

Finnország és a világ

 

 

 

Magyarul

Finnország

Finnül

Suomi

Dánul

Finland

Hollandul

Finland

Angolul

Finland

Franciául

Finlande

Németül

Finnland

Görögül

Φινλανδία

Olaszul

Finlandia

Portugálul

Finlândia

Spanyolul

Finlandia

Svédül

Finland

Lengyelül

Finlandia

Bolgárul

Финлaндия

Oroszul

Финляндия

 
 

 

Országjel (gépkocsikon):

SF

Országjel (olimpiákon):

FIN

Valuta:

euró

jele:

EUR

Telefonkörzet:

358

Internet:

.fi

 

 

Finnország és Magyarország

 

 

 

Finnországgal 1948. március 6-án létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Nagyköveti szintre 1960. március 1-én emelkedtek. Helsinki nagykövetségünkön kívül hazánkat öt finnországi városban (Kuopio, Mariehamn, Rovaniemi, Tampere, Turku) képviseli tiszteletbeli konzul.

A két ország vezetői között rendszeres a politikai dialógus. Göncz Árpád köztársasági elnök 1991-ben járt hivatalos látogatáson Finnországban, amit Martti Ahtisaari finn elnök 1995. márciusában viszonzott. A finn elnök 1998. szeptember 27-28-án nem hivatalos látogatáson járt hazánkban. Horn Gyula miniszterelnök 1995. júliusában látogatott Helsinkibe, finn kollegája Paavo Lipponen pedig 1996. áprilisában tett hivatalos látogatást Budapesten. Meghívására 1999. július 18-20. között került sor Orbán Viktor miniszterelnök finnországi munkalátogatására. A finn miniszterelnök 2000. május 4-5-én tett munkalátogatást hazánkban. Ilkka Suominen, a finn parlament korábbi elnöke 1993. szeptemberében járt Magyarországon, mely látogatást Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke 1995. szeptemberében viszonzott. Riitta Uosukainen, a finn parlament elnöke1999. november 1-3. között látogatott Magyarországra. Kovács László külügyminiszter 1995. februárjában tett hivatalos látogatást Finnországban, míg Tarja Halonen, finn külügyminiszter 1996. szeptemberében folytatott tárgyalásokat Budapesten. Martonyi János külügyminiszter 1999. szeptember 9-10. között hivatalos látogatást tett Finnországban. Szabó János honvédelmi miniszter hivatalos finnországi látogatására 1999. augusztus 30-31-én került sor. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter meghívására 1999. szeptember 3-7. között Magyarországra látogatott Kalevi Hamila, finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter. Kari Hakamies finn belügyminiszter meghívására Pintér Sándor belügyminiszter 1999. november 30-án tett látogatást Finnországban.

Kétoldalú kereskedelmi forgalmunk 1999-ben 419,2 M USD volt, amelyből 91,6 M USD a magyar export, ill. 17,6 M USD az import. 2000. I-VIII. hónapjában a kivitel 61,8 M USD, a behozatal 223,4 M USD volt. A hazánkban beruházott finn tőke összvolumene 1999-ben elérte az 500 M USD-t. Legjelentősebb finn befektetők: Nokia, IVO, Elcoteq.

Legfontosabb kétoldalú egyezmények:  Vízummentességi megállapodás (1969), a kettős adóztatás kizárására irányuló megállapodás (1978), beruházás-védelmi megállapodás (1978), konzuli egyezmény (1971).

Kulturális és turisztikai kapcsolatok: 1995-ben aláírt kulturális egyezményben szabályozottan fejlődnek. 1980 óta magyar kulturális és tudományos központ működik Helsinkiben. Komoly múltra tekinthetnek vissza a testvérvárosi kapcsolatok, 49 magyar ill. finn város áll ilyen kapcsolatban egymással, 200. május 23-25. között immár 8. alkalommal rendezték meg a testvérvárosi konferenciát – most a finnországi Kouvolában.

Nagykövetségek
A Finn Nagykövetség Budapesten
A Magyar Nagykövetség Helsinkiben

Finn-magyar testvérvárosok
Esztergom - Espoo
Nyíregyháza - Kajaani
Sopron - Seinäjoki
Szeged - Turku
Székesfehérvár - Kemi
Tapolca - Lempäälä

 

 

 

Utazás Finnországba

 

 

 

 

Tartózkodási és munkavállalási engedély

Finn vámszabályok

 

Utazás repülővel - Légitársaságok

Malév

Finnair

Finnországi repülőterek (angolul)

 

Utazás vonattal

MÁV (általános információk)

MÁV menetrend

Inter-Rail

 

Utazási irodák - Vista

AHOVÁ MINDENKÉPPEN EL KELL MENNI

Turku

Lappföld

A lappok

Joulupukki – A finn Mikulás

Åland (Ahvenanmaa)

 

 

 

Finnek Magyarországon

 

 

 

A szerkesztő ajánlata

 

Budapesten:

 

REMÍZ étterem

II. Budakeszi út 5.

 

 

 

 

A Magyar-Finn Társaság Szíj Enikő elnök, 1136, Budapest, Pannónia u. 9., Telefon: 329-3343

Lokki-Sirály Magyar-Finn Gyermek- és Ifjúsági Egyesület 1042, Budapest, István út 17-19., Telefon: 369-1283 

Kalevala Baráti Kör, Outi Karanko-Pap elnök, 1024, Budapest, Káplár u. 5., Telefon: 316-8845

Magyar Kulturális és Tudományos Központ (Helsinkiben)

Finn cégek Magyarországon


 

Finn zeneiskola kicsiknek Kicsik (0-3-évesek): Reeta Makovecz, Tel: 395-1570, Nagyobbak (3 évnél idősebbek): Sanna Rantasalo, Tel: 322-8190

Finn nők szaunaestjei Tiina Arminen, Villa Katalin, 1037 Budapest, Zúzmara köz 6., Tel.: 250-3449

 

 

 

Magyarok Finnországban

 

 

A helsinki magyar nagykövetség

 

Magyar iskolák a világon

 

 

Vera Helsinkiből: "Kedves ismerős és ismeretlen látogatóm. Ezen az oldalon szeretnék bemutatkozni Neked.  Helsinkiben élek, romantikus vagyok, szeretek fözni, jókat nevetni..."  Tovább

A Finn-Magyar Társaság (finnül)

   

 
   

Ajánlott irodalom

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

 

 

 

Babits Mihály: Az európai irodalom története, 1943

Pevsner, Nikolaus: Az európai építészet története, 1972

 

 

Az eheti akció

21 év!

Legszebb ajánlatunk

És a legédesebb...

A te éved könyve

Olvasó idő

Könyvmenhely

RELAXX

Segíthetünk?

Falum nagykövete

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

     

 

   
         

 

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

Keresés az érvényes pályázatok között a Pályázatfigyelőben

 

X

Hirdetés X

 

Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés?

Alapozd a sikert dinamikus modellel!

Ha ide kattintasz, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkelsz, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: kattints ide.

A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét!

A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted:

  SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET

Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére:

ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR 

Cégek, szervezetek, intézmények részére:

  SAJÁT ÉVKÖNYV

Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:

SAJÁT NAPTÁR 

(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!)

Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez  – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat

Kiadói szolgáltatások

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.