VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod számít!

 

Magyarország

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Merjünk nagyok lenni, s valóban nem oly nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!

Széchenyi István politikus, író, a „legnagyobb magyar” (1791–1860)

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

 

Európai Unió

MAGYARORSZÁG

Magyarország | Magyarország és az Európai Unió | Magyarország és a világ

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

   
Az ország
   

 

 

Magyar Útmutató és Címtár

 

 

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

 

 

Net-Nyelv-Kultúra

 

 

 

 

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik, 7 országgal (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) szomszédos. Államhatárainak hossza 2246 km.

Területe 93 030 km2, lakossága 10 117 000 fő (2004), népsűrűsége 108 lakos/km2.

Hivatalos nyelv: magyar

Államforma: köztársaság

Közigazgatás: 19 megye, 23 megyei jogú város, 229 város, 2893 község - összesen 3145 település (2003)

Fővárosát, Budapestet, a "Duna gyöngyét" csodálatos panorámája miatt az UNESCO felvette a Világörökség-listára.

Időzóna: közép-európai idő: GMT + 1 óra, nyári időszámítás: március-szeptember + 1 óra

Pénznem: forint, pénzérmék: 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 Ft, papírpénzek: 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10 000, 20 000 Ft

Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvíz-készlet a világon: a több száz forrás gyógyító vize ezreket segít egészségük visszaszerzésében. Kisgyermekes családok, vitorlázók és a tóparti üdülést kedvelők paradicsoma a Balaton, Közép-Európa legnagyobb tava.

Legfontosabb folyói: Duna (417 km), Tisza (597 km)

Telefon, fax: Magyarország nemzetközi hívószáma: 36, Budapesté: 1

Nemzetközi hívás: 00 + országhívószám + telefonszám

Belföldi távhívás: 06 + körzeti hívószám + helyi telefonszám

Általános segélyhívó: 112

Mentők: 104

Rendőrség: 107

Tűzoltóság: 105

Tudakozó: 198, nemzetközi tudakozó: 199, különleges tudakozó: 197

 

 

 

Magyarország telefonkönyve

 Események, rendezvények, ünnepek

  

Többet ésszel, mint erővel.

Magyar közmondás

Népek bölcsességei

 

 

 

 

 

Ki mit tud?

Te is oszd meg, mit tudsz, mihez értesz, avagy akár csak egy hasznos infót!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

A térkép kicsinyíthető, nagyítható, elcsúsztatható minden irányban.

Ha nem talál vissza, nyomja meg a böngésző Frissítés-gombját.

 

Magyarország és az Európai Unió

 

 

A legelső hivatalos kapcsolatokat az Európai Közösséggel Magyarország a közös mezőgazdasági politika területén létesítette 1968-ban. Egy erre illetékes külkereskedelmi vállalat "technikainak" nevezett megállapodást kötött az EGK-val, amelyben vállalta, hogy a megállapított ár alatt nem szállít sertéshúst, s ennek ellenében a magyar szállítások mentesültek egy pótlólagos importteher alól. A megállapodás gazdasági szempontból elhanyagolható volt, ám Magyarország ezáltal első ízben került hivatalos kapcsolatba a Közös Piac hatóságaival.

A következő időszakban Magyarország főként az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) kapcsán került kapcsolatba a Közösségekkel, amelyhez 1973-ban csatlakozott, ám ez nem szolgáltatott elegendő alapot ahhoz, hogy az EK Magyarországot a többi tervgazdaságú országtól megkülönböztesse. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a KGST-EK párbeszéd is elkezdődött, amely inkább rontotta a kapcsolatokat, mintsem javította volna. 1974-ben Az Európai Közösségek kétoldalú megállapodások kötését javasolta az EGK és az egyes KGST-tagállamok között, ám a Szovjetunió, és nyomában valamennyi szövetséges elutasította azt.

Komolyabb fordulat csak 1982-ben történt, amikor a GATT miniszteri értekezletén újabb kezdeményezés történt az Európai Közösségek irányába, mivel Magyarország bizalmas formában javasolta egy átfogó, kétoldalú megállapodás megkötésének a vizsgálatát. Ez szöges ellentétben állt akkoriban azzal a KGST állásponttal, amely tiltotta az EK ilyen irányú elismerését, így ez a KGST-pozícióból való "kiugrást" jelentette volna. A közösség ugyanakkor nem kívánt egyedül Magyarország felé mozdulni, így a tárgyalások megszakadtak. A közeledésről szóló jelentést az Európai Parlament 1986-ban vitatta meg, ahol már azt javasolták: Magyarországot sajátosságainak megfelelően, egyedileg kezelje az EK, és kössön vele kereskedelmi és együttműködési szerződést.

1987-ben Kádár János, az MSZMP főtitkára Brüsszelben találkozott Jacques Delors-ral, a Bizottság elnökével, és megkezdődtek a hivatalos tárgyalások egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről. A végét járó KGST valamint az EK között felgyorsuló tárgyalások eredményeként Luxemburgban 1988-ban aláírták az EK és a KGST kölcsönös elismerését és az együttműködési készségét mutató nyilatkozatot. Mindeközben 1988. június 30-án Brüsszelben parafálták, majd szeptember 26-án aláírták a magyar-EK kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást.

A hivatalos diplomácia kapcsolatok "kézzel fogható" jeleként 1989. januárjában az első brüsszeli magyar EK nagykövet átadta megbízólevelét a Bizottság elnökének. A rendszerváltás nagy pillanatait így az ország már hivatalos brüsszeli képviselettel éli meg, ahová folyamatosan érkeztek a támogató levelek a különféle európai szervezetektől. Ez év nyarán a magyar osztrák határon megkezdték a "vasfüggöny" lebontását, ahol aztán ősszel az MDF Páneurópai pikniket rendezett, amelynek fővédnöke Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője volt. A változások hatására Magyarország a kelet-közép-európai országok közül elsőként nyújtotta be Strasburgban csatlakozási kérelmét az Európa Tanácsba.

Az 1990. évi rendszerváltozás után, a szabadon választott magyar Országgyűlés valamennyi pártja egyetértett abban, hogy a magyar politika prioritása - a demokrácia, a piacgazdaság és a jogállam kiépítése mellett - az Európai Közösségekhez való csatlakozás. A politikai és gazdasági rendszerváltozáshoz az EK segélyakciót hoz létre PHARE-program néven. Az egymilliárdos hitelcsomag első része, 430 millió dollár 1990. április közepén jut el a Magyar Nemzeti Bankhoz. A rendszerváltást követően az első magyar miniszterelnök, Antall József Brüsszelben az elsők között találkozott Jacques Delors-ral, és átadta neki a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar álláspontról szóló memorandumot, amely már tartalmazta Magyarország majdani belépési szándékát is.

A teljes tagságot a társult tagság előzte meg. Az ennek feltételeit tartalmazó leendő társulási szerződésről 1990. végén Brüsszelben tartották meg az első magyar-EK tárgyalási fordulót. A mintegy egy évet igénybe vevő tárgyalás sorozaton a magyar delegációt Juhász Endre, az NGKM főosztályvezetője vezette. Antall József miniszterelnök végül 1991 decemberében írta alá a társulási szerződést, amely 1994. február 1-én lépett életbe. A közbeeső időszakban a kereskedelempolitikai részt felölelő ideiglenes megállapodás volt érvényben.

1993-ban a koppenhágai csúcstalálkozón a tagországok első alkalommal nyilvánítják ki, hogy a kelet-európai új demokráciák az Európai Unió tagjai lehetnek, amennyiben teljesítik a "koppenhágai (politikai, gazdasági és jogharmonizációs) kritériumokat". Ez nagy áttörést jelentett a kapcsolatokban, rá két évvel Jacques Santer bizottsági elnök már "visszafordíthatatlannak" minősítette az EU kibővítésének megkezdett folyamatát. Ám azt is hangsúlyozza, hogy ennek bekövetkeztéhez az Uniónak is fel kell még készülnie. Magyarország 1994. április 1-én Athénban adta át hivatalos EU-tagsági kérelmét, aminek hatására az Európai Tanács 1994. júniusi korfui értekezlete a Bizottságot megbízta egy olyan stratégia kidolgozásával, amely előkészíti a közép- és kelet-európai országokat a csatlakozásra.

A következő, nagyobb jelentőségű technikai jellegű előrelépés 1996. áprilisában volt, amikor átadták a felvételét remélő tíz közép- és kelet-európai országnak az EU Bizottság által összeállított kérdőívet. A politikai, gazdasági és jogi kérdésekre adott válaszok egy 2800 oldalas dokumentumot alkottak, amelyet a kormány képviselői Brüsszelben és Budapesten párhuzamosan adtak át az Európai Bizottság képviselőinek 1996 júliusában. A részben az erre adott válaszok, részben más információk alapján kidolgozott országvéleményben ("avis") 1997 júliusában az Európai Bizottság Magyarországot alkalmasnak ítélte a csatlakozási tárgyalásokra, és azt javasolta, hogy ezeket másik öt országgal együtt kezdjék meg. A Bizottság szerint Magyarország 1997-re stabil politikai intézményrendszerrel rendelkező demokratikus országgá vált, ahol tiszteletben tartják az alapvető emberi és kisebbségi jogokat. Életképes piacgazdasággal rendelkezett, amely középtávon képes az EU egységes piacán létező verseny kihívásával szembenézni. Ugyancsak középtávon képesnek nyilvánították az EU jogrendjének az átvételére, feltéve, hogy tovább folytatja erőfeszítéseit.

A Tanács 1997 őszén hosszas vitát folytatott a Bizottság javaslatairól, majd az Európai Tanács luxemburgi ülése 1997 decemberében a bizottsági ajánlások némileg módosított elfogadása mellett döntött. Ennek értelmében a csatlakozási tárgyalásokat hat országgal: Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával kellett megkezdeni, de a másik hat tagjelölttel is bevonták a csatlakozási folyamatba, és velük így a "csatlakozási tárgyalásokat előkészítő konzultációkat" kezdtek. A csatlakozási folyamat 1998. március 30-i ünnepélyes megnyitóján tehát még valamennyi tagjelölt részt vett, ám másnap, 31-én már csak hat országgal kezdődtek el a hivatalos csatlakozási tárgyalások. A tárgyalásokat harminc fejezetre osztották, amiből hármat még az első évben ideiglenes lezárt Magyarország Martonyi János külügyminiszter és Juhász Endre főtárgyaló vezetésével.

1999-ben a csatlakozási tárgyalások a tagjelöltek által tervezett ütemnél lassabban folytak, s ezzel párhuzamosan egyre több vita keletkezett a tagországok között a bővítés pénzügyi vonzatairól. Az EU állam- és kormányfői Berlinben - több mint egy éves vita után - elfogadták az EU 2000-2006-os időszakra vonatkozó közösségi pénzügyi tervét, amely első alkalommal különített el majdani pénzügyi forrásokat a várható bővítésre. Ebben a költségvetési előirányzatban a bővítés költségeire még összesen 58 milliárd eurót szántak.

2000 nyaráig valamennyi csatlakozási fejezetet megnyitotta Magyarország, beleértve a legkényesebb pénzügyi kérdéseket is. A közvéleményt a tárgyalások technikai részleteinél ugyanakkor sokkal jobban érdekelte a csatlakozás lehetséges időpontja, amely azonban csak fokozatosan vált világossá. 2001 június 18-án a göteborgi Európai Tanács nyilvánította ki először, hogy a kellőképpen felkészült tagjelöltek 2002 végéig befejezhetik a felvételi tárgyalásokat, és teljes jogú tagként részt vehetnek a 2004-ben esedékes európai parlamenti választásokon.

A 2002-es év a tárgyalások utolsó szakasza volt, és ekkor kerültek megoldásra a legnagyobb pénzügyi vonzattal járó fejezetek. A költségvetési hozzájárulások esetében kimondták: az új tagállamok EU-hoz viszonyított költségvetési egyenlege nem lehet kedvezőtlenebb, mint a csatlakozás előtti (2003-as) év vonatkozó mérlege. A decemberi koppenhágai csúcstalálkozóra hagyták azoknak a költségvetési vonzatú tárgyalási témáknak a véglegesítését, amelyek a legnagyobb vitákat okozták a tagországok és a tagjelöltek között. Ezeket más különösen érzékeny kérdésekkel összevonva, csomagként kezelték. A "Koppenhágától-Koppenhágáig" jelszó végül sikeresnek bizonyult, mivel az Európai Tanács december 12-13-i koppenhágai ülésén, melyen Magyarországot Medgyessy Péter miniszterelnök képviselte, a tagfelvételi tárgyalások sikeresen befejeződtek az első körben csatlakozó tíz új országgal.

2003. április 12-én megtartották a magyarországi népszavazást, amelyen a résztvevők 83,76 százaléka igent mondott az Európai Unióra. Az Országgyűlés ratifikálta a népszavazás eredményét, majd a 2003. április 16-i athéni csúcsértekezleten Medgyessy Péter miniszterelnök aláírta a csatlakozási szerződést, a tizenöt tagállam pedig 2003-2004 folyamán ratifikálta a bővítést.

2004. május 1-jétől Magyarország az Európai Unió tagja.

 

 

AZ EURÓPAI UNIÓ A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

Ausztria + A + B | Belgium + A + B | Bulgária + A + B | Ciprus + A + B | Csehország + A + B | Dánia + A + B | Egyesült Királyság + A + B | Észtország + A + B | Finnország + A + B | Franciaország + A + B | Görögország + A + B | Hollandia + A + B | Horvátország + A + B | Írország + A + B | Lengyelország + A + B | Lettország + A + B | Litvánia + A + B | Luxemburg + A + B | Magyarország + A + B | Málta + A + B | Németország + A + B | Olaszország + A + B | Portugália + A + B | Románia + A + B | Spanyolország + A + B | Svédország + A + B | Szlovákia + A + B | Szlovénia + A + B

Európa enciklopédia | E-Útmutató | Euroutazások | Eurorégiók | Europályázatok | Euro Press Publica | Euro-Váltó | Euxinos

 

 

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

   

Magyarország és a világ

 

 

 

 Magyar iskolák a világon

 

 

 

 

A világgazdasági helyzet, a magyar gazdaságpolitikai érdekek és törekvések, valamint a közelgő európai uniós tagság támasztotta követelmények együttes figyelembe vételével dolgozta ki a Külügyminisztérium Magyarország külgazdasági stratégiáját, amelyet a Kormány 2001. októberében hagyott jóvá. A dokumentum a középtávú gazdasági stratégiában meghatározott makrogazdasági célokra épül, és kijelöli az EU-csatlakozásig terjedő időszak feladatait a gazdaságdiplomáciában, a kereskedelem-fejlesztésben és a közvetlen külföldi beruházások ösztönzésében.

A magyar gazdaság tartós és nemzetközi összehasonlításban is magas növekedési ütemű pályán halad, a növekedés elsődleges forrását a kivitel jelenti. Ezért a gazdaságdiplomáciai tevékenység legfontosabb célja és feladata az áruk és szolgáltatások kivitelének további gyors ütemű növelése, a kivitel előtt álló akadályok lebontása

A magyar export mintegy háromnegyede már most is az Európai Unió országaiba kerül, így a cél nem a részarány növelése, hanem a jelenleginél egyenletesebb megoszlás elérése, és az exportnak a nemzetgazdasági átlagnál magasabb ütemű bővítése a szomszédos államokba (kiemelten a CEFTA-országokba és a délkelet-európai térségbe), Oroszországba, a tengerentúli fejlett országokba, a Közel-Keletre. Magyarország külkereskedelmi forgalmának mintegy 85 százalékát szabadkereskedelmi partnereivel bonyolítjuk: az ipari termékek vámmentesen és adminisztratív korlátozások nélkül jutnak e piacokra, és liberalizált az agrárforgalom növekvő része is. A stratégia a kiviteli feltételek további könnyítésének egyeztetését irányozza elő a szabadkereskedelmi partnerekkel, és újabb egyezmények létrehozásával is számol. Magyarország tevékeny részt kíván vállalni a WTO miniszteri értekezletén elhatározott átfogó tárgyalási forduló munkájában, mert fontos érdeke fűződik az agrárkereskedelem és a szolgáltatásforgalom további liberalizálásához.

A csatlakozással Magyarország átveszi az Unió külkapcsolati, kereskedelempolitikai rendszerét, az erre való felkészülés sikeresen halad. A kereskedelemfejlesztési célok elérésének állami támogatására a kollektív exportösztönzés eszközeként a Külügyminisztérium kezelésében létrejött a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat, amely vissza nem terítendő költségvetési támogatással segíti a magyar vállalkozók külpiaci munkáját.

 

Magyarul

Magyarország

Dánul

Ungarn

Hollandul

Hongarije

Angolul

Hungary

Finnül

Unkari

Franciául

Hongrie

Németül

Ungarn

Görögül

Ουγγαρία

Olaszul

Ungheria

Portugálul

Hungria

Spanyolul

Hungría

Svédül

Ungern

Lengyelül

Węgry

Bolgárul

Унгария

Oroszul

Венгрия

 

   

Országjel (gépkocsikon):

H

Országjel (olimpiákon):

HUN

Valuta:

magyar forint

jele:

HUF

Telefonkörzet:

36

Internet:

.hu

 

   
Ajánlott irodalom
 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Babits Mihály: Az európai irodalom története, 1943

Pevsner, Nikolaus: Az európai építészet története, 1972

 

 

 

 

 

Az eheti akció

21 év!

Legszebb ajánlatunk

És a legédesebb...

A te éved könyve

Olvasó idő

Könyvmenhely

RELAXX

Segíthetünk?

Falum nagykövete

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

     

 

   
         

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

Keresés az érvényes pályázatok között a Pályázatfigyelőben

 

X

Hirdetés X

 

Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés?

Alapozd a sikert dinamikus modellel!

Ha ide kattintasz, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkelsz, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: kattints ide.

A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét!

A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted:

  SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET

Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére:

ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR 

Cégek, szervezetek, intézmények részére:

  SAJÁT ÉVKÖNYV

Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:

SAJÁT NAPTÁR 

(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!)

Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez  – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat

Kiadói szolgáltatások

Ki mit tud?

Oszd meg a Változó Világon, mit tudsz, mihez értesz!

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.