Dolgozni, vállalkozni, élni Ausztriában

Dolgozni

Ausztria 2011-ig kizárja a kelet-európai munkavállalókat

Ausztria 2011-ig zárva tartja sorompóit az unió kelet-európai tagjainak munkavállalói előtt, azaz az utolsó pillanatig él az átmenetre megadott korlátozó hét év lehetőségeivel. Rudolf Hundstorfer szociális miniszter, aki novemberig az osztrák szakszervezeti szövetség, az ÖGB élén állt, azt reméli, hogy az általa kezdeményezett tilalom-hosszabbításra februárban áldását adja majd az egész kormány. A brüsszeli előírások szerint májusig mindenképpen dönteni kell a korlátozás ügyében, s erről jelentést tenni az Európai Bizottságnak. Az unió szerette volna, ha Bécs felhagy a korlátozással, s az utolsó rendelkezésre álló két esztendőt már csak akkor veszi igénybe, ha erre drámai oka van. Hundstorfer szerint kellően drámai a munkanélküliek számának a növekedése. Ausztria egyébként 65 foglalkozási ágban - ahol hiány van belföldi szakemberből - már tavaly megszüntette a külföldiek foglalkoztatási tilalmát. A miniszter érvei szerint az osztrák állam irdatlan pénzt fordít szociális támogatásra (személyenként 2006-ban 8472 eurót adott ki), kiadásai a belföldi össztermék 28 százalékát teszik ki, amivel az unió felső harmadában van az ország. Ennek ellenére a legújabb adatok szerint közel egymillió embert fenyeget a szegénység. Hunsdstorfer jelezte, hogy már ez év őszén be akarja vezetni az úgynevezett minimális biztonságot, ami 772 euró lenne fejenként. Ennyi pénzből való megélhetést garantálna az állam minden osztrák állampolgárnak. A rendelkezés bevezetéséhez a tartományok hozzájárulására is szükség van.

Állások Careerjetről

Események, rendezvények, ünnepek

Ausztria telefonkönyve

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

Az év könyve

Vállalkozni

Vállalkozásindítás Ausztriában

Egyéni vállalkozás

A vállalkozás tulajdonosa az a személy, aki a vállalkozást működteti. Az egyéni vállalkozó korlátlanul felel a vállalkozása adósságaiért teljes személyes vagyonával. Azáltal azonban, hogy a vállalkozó viseli a teljes kockázatot, őt illeti meg egyedül a nyereség is.

Foglalkoztathat munkavállalókat, tehát munkaszerződéseket köthet.

Alapítás: az egyéni vállalkozás általában az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyezésével indul.

Cégjegyzék: a vállalkozás méretétől függően van lehetőség a cégjegyzékbe történő bejegyzésre. A cégbíróság a kérdés tisztázására szakvéleményt szerez be a gazdasági kamarától. A bejegyzés jelenlegi minimális feltétele általában a 363 364,17 eurós éves forgalom.

Cégnév: cégnév használata csak a cégjegyzékbe történő bejegyzés esetén megengedett. A cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéni vállalkozónak családi és utónevét kell használnia.

Iparengedély: ha az egyéni vállalkozó ipari tevékenységet kíván folytatni, iparengedélyre van szüksége. Személyesen kell teljesítenie az iparengedély kiadásának általános és különleges feltételeit. Amennyiben nem áll módjában a szükséges különleges (szakmai/kereskedelmi) feltételeket igazolni, kinevezhet egy az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt. Az iparűzési törvény szerinti ügyvezetőnek az üzemben kell dolgoznia, és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként a heti rendes munkaidőnek legalább a felére szólóan munkaviszonyban kell állnia.

Társadalombiztosítás: Amennyiben az egyéni vállalkozó ipari területen tevékenykedik – tehát az ipari vagy egyéb szakmai engedély alapján tagja a Gazdasági Kamarának -, akkor a vállalkozói társadalombiztosítási törvény (GSVG) szerint kötelező biztosítással kell rendelkeznie a vállalkozók társadalombiztosító intézeténél.

Adók: az egyéni vállalkozóra az adóhatóság jövedelemadót vet ki; a vállalkozó köteles a forgalmi adót leróni.

Kisüzemi közkereseti társaság

A kisüzemi közkereseti társaság legalább kettő, a társaság adósságaiért közvetlenül, a személyes vagyonukkal is felelő társasági tagból áll. Kétség esetén a társasági tagoknak azonos összegű betétet kell szolgáltatniuk; a betét állhat azonban kizárólagosan személyes szolgáltatásokból is. Az éves eredményből a társasági tagokat általában a részesedésüknek megfelelő összeg illeti meg.

A kisüzemi közkereseti társaság a közkereseti társaságtól (kkt.) különösen a vállalkozás mértében különbözik.

Amíg a kisüzemi közkereseti társaság esetében a vállalkozás mérete nem haladhatja meg a kisüzem (kisipar) méreteit, addig a közkereseti társaság esetében egy éven belül igazolni kell, hogy a társaság meghaladta a kisüzem (kisipar) méreteit. A kisipari méret irányértékeként a 363 364,17 euró alatti éves forgalom tekinthető. Ez az irányérték a mérleg szerinti adózási határokhoz igazodik.

Alapítás: a kisüzemi közkereseti társaság alapításához legalább két társasági tag között létrejött társasági szerződés szükséges. A társasági szerződésre a törvény nem ír elő formai követelményeket, azaz, az szóban is megköthető. Közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére nincs szükség. A társasági szerződésben szabályozni kell a társasági tagoknak az egymással szemben, illetve a társasággal szemben fennálló összes jogát és kötelezettségét. Ide tartozik pl. az ügyvezetés és a társaság képviselete, a nyereségből, illetve a veszteségből való részesedés, a fontos döntések esetében a szavazati jog, a halál, kiválás, illetve a társaság felszámolása esetére szóló szabályozások, stb.

Cégjegyzék: a társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jelenteniük a cégjegyzékbe történő bejegyzés céljából. A cégjegyzékbe be kell jegyezni az összes olyan tényt, amely külső viszonylatban, tehát a társasággal üzleti kapcsolatban álló összes személy számára jelentőséggel bír. A kisüzemi közkereseti társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kezdheti meg működését.

Cégnév: a kisüzemi közkereseti társaság nevének az egyik teljes felelősséggel bíró társasági tag egyik nevéből és a társasági viszonyra utaló kiegészítésből kell állnia. A kiegészítésnek OEG (kkkt.) vagy kisüzemi közkereseti társaságnak kell lennie. A „&/és partner” kiegészítés az ipari tevékenységet folytató üzleti vállalkozásoknál csak a kkkt. vagy a kisüzemi közkereseti társaság kitétellel együtt lehetséges.

Képviselet: a törvény szerint bármely korlátlanul felelős társasági tag jogosult és köteles a társaságot képviselni. Amennyiben több korlátlanul felelős társasági tag esetén az egyik tagot kizárják az ügyvezetés alól, akkor ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell, illetve a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni. A képviselet és/vagy ügyvezetői jogosultság korlátozása soha nem korlátozza a felelősséget a hitelezőkkel szemben.

Iparengedély: Amennyiben a társaság ipari tevékenységet kíván folytatni, akkor a társaságnak iparengedélyt kell kérni, amely a társaság nevére szól. Ahhoz, hogy a társaság megkapja az iparengedélyt, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt kell kinevezni. Ez lehet az egyik korlátlanul felelős tag vagy egy teljes mértékben biztosításköteles munkavállaló, aki a társasággal olyam munkaviszonyban áll, amely a heti rendes munkaidőnek legalább a felére kiterjed.

Társadalombiztosítás: az ipari tevékenységet folytató kisüzemi közkereseti társaság esetén az összes korlátlanul felelős társasági tagnak kötelező biztosítással kell rendelkeznie a vállalkozók társadalombiztosító intézeténél.

A nem ipari tevékenységet folytató kisüzemi közkereseti társaságok tagjainak új önálló tevékenységet folytatóként egy meghatározott éves jövedelem felett ugyancsak kötelező biztosítással kell rendelkezniük a vállalkozók társadalombiztosító intézeténél.

Adók: a kisüzemi közkereseti társaság nem jövedelemadó-köteles, hanem az egyes társasági tagoknak kell adózniuk a nyereségrészesedésük után. A forgalmi adót a társaság fizeti. A társasági tagnak lehetnek további bevételei, ha a társaságtól díjazást kap. Ezek ugyancsak jövedelemadó-kötelesek.

Kisüzemi betéti társaság

A kisüzemi betéti társaságnak (KEG – kbt.) – a betéti társasággal azonos módon – legalább egy korlátlanul felelős társasági taggal (beltaggal) és legalább egy korlátolt felelősségű társasági taggal (kültaggal) kell rendelkeznie.

A beltag a hitelezőkkel szemben személyesen, korlátlanul és közvetlenül felel. A kültag a hitelezőkkel szemben csak egy bizonyos összeggel, azzal a felelősségi betéttel felel, amely a cégjegyzékbe be van jegyezve. Ezért a kültagok ki vannak zárva az ügyvezetésből, nincs folyamatos tájékozódási joguk. Az éves eredményből csak a bevitt tőke kamata illeti meg őket.

A kisüzemi betéti társaság (kbt.) a betéti társaságtól (bt.) a vállalat méretében különbözik. Míg a kbt. esetében a vállalat mérete nem haladhatja meg a kisüzemi (kisipari) méretet, a bt.-nek egy éven belül ki kell mutatnia, hogy mérete meghaladta a kisüzemi (kisipari) méretet. A kisipari méret irányértékeként általában az 363.364,17 EUR alatti éves forgalom számít. Ez az irányérték a mérleg szerinti adózási határokhoz igazodik.

Alapítás: A kbt. alapítási feltétele egy legalább egy beltag és egy kültag között létrejött társasági szerződés. A társasági szerződésre a törvény nem ír elő formai követelményeket, azaz, az szóban is megköthető. Közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére nincs szükség. A társasági szerződésben szabályozni kell a társasági tagoknak az egymással szemben, illetve a társasággal szemben fennálló összes jogát és kötelezettségét.

Cégjegyzék: A társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélkül gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jelenteniük a cégjegyzékbe történő bejegyzés céljából. A cégjegyzékbe be kell jegyezni az összes olyan tényt, amely külső viszonylatban, tehát a társasággal üzleti kapcsolat álló összes személy számára jelentőséggel bír (pl. a társasági tagok felelőssége, képviseleti jogosultság, cégnév, stb.). A kisüzemi betéti társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kezdheti meg működését.

Cégnév: A kbt. nevének az egyik teljes felelősséggel bíró társasági tag egyik nevéből és a társasági viszonyra utaló kiegészítésből kell állnia.

Képviselet: a törvény szerint bármely korlátlanul felelős társasági tag jogosult és köteles a társaságot képviselni. Amennyiben több korlátlanul felelős társasági tag esetén az egyik (vagy több) tagot kizárnak az ügyvezetés alól, akkor ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell, illetve a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni.

Iparengedély: amennyiben a társaság ipari tevékenységet kíván folytatni, akkor a társaságnak iparengedélyt kell kérnie, amely a társaság nevére szól. Ahhoz, hogy a társaság megkapja az iparengedélyt, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt kell kinevezni. Ez lehet az egyik korlátlanul felelős tag vagy egy teljes mértékben biztosításköteles munkavállaló, aki a társasággal olyan munkaviszonyban áll, amely a heti rendes munkaidőnek legalább a felére kiterjed.

Társadalombiztosítás: a gazdasági kamarához tartozó kbt. esetében az összes személyes felelősségű társasági tagnak kötelező biztosítással kell rendelkeznie a vállalkozói társadalombiztosítási törvény szerint, ugyanúgy, mint az iparigazolvány nélküli társaságok személyes felelősségű tagjai, ha a társasági tag éves jövedelme átlép egy bizonyos határt. A korlátozott felelősségű tagok (kültagok) lehetnek az általános társadalombiztosítás szerint biztosítva, ha a társasággal munkaviszonyt létesítettek.

Adók: a kbt. nem jövedelemadó-köteles, hanem az egyes társasági tagoknak kell adózniuk a nyereségrészesedésük után. A forgalmi adót a társaság fizeti. A társasági tagnak származhatnak további bevételei, ha a társaságtól díjazást kap. Ezek ugyancsak jövedelemadó-kötelesek.

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

A korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozás után a leggyakrabban előforduló cégforma. Különösen alkalmas olyan üzleti partnerek összefogására, akik bár együttműködnek a társaságban, a kockázatot azonban a tőkebetétre kívánják korlátozni.

Annak érdekében, hogy a vállalat hitelezőinek meghatározott mértékű védelmet biztosítson, a törvényhozó meghatározza a tőkebetét minimális összegét. A Kft. törzstőkéje legalább 35.000 EUR-nak kell lennie. Ennek a felét az alapításkor kell letétbe helyezni.

Miután a társaság, mint szerződéses formáció maga nem képes nyilatkozatokat tenni, illetve cselekményeket végrehajtani, szüksége van egy természetes személyre, mint ügyvezetőre. A kereskedelmi jogi ügyvezetőt a taggyűlés nevezi ki.

Törzstőke: 1999. január 1-jétől a Kft. törzstőkéjének minimális összege 35.000 EUR, a minimális készpénzes befizetés összege 17.500 EUR, és az egyes társasági tagok törzsbetétjének minimális összege 70 EUR

X

Hirdetés X

Élni

Osztrák napilapok

Kurier

Die Presse

Salzburger Nachrichten

Der Standard

startblatt

Magyar iskolák a világon

Oktatás

Óvodák

Három éves korukig a gyermekek bölcsődébe járhatnak. A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás költségtérítéses, de szociális helyzettől függően a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik.

Iskolai előkészítő

Azok a gyermekek, akik nem elég érettek az iskola elkezdéséhez, iskolai előkészítőbe járhatnak. A 6. életévüket szeptember 1. és december 31. között betöltő gyermekek esetében gyakran igénybe veszik ezt a lehetőséget. Akikről az iskolaév elkezdése után derül ki, hogy nem elég érettek, akár szülői kérésre átjelentkezhetnek előkészítő oktatásra.

Kötelező oktatás

Ausztriában minden 6 és 15 év közötti gyermek iskolaköteles. A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét. Az iskolakötelezettség minden gyermekre vonatkozik, aki legalább egy szemeszternyi időt Ausztriában tölt, függetlenül állampolgárságától. Az állami iskolák Ausztriában ingyenesek.

Tanév

Az iskolaév 180 napból áll, és szeptember első (Wien, Niederösterreich, Burgenland tartományokban), illetve második hétfőjétől június utolsó, illetve július első szombatjáig tart. Vannak olyan iskolák, ahol az iskolai hét - a nálunk megszokottól eltérően - hat napból áll. A diákoknak általános képzésben átlagosan húsz, míg középiskolásoknak 35 tanórájuk van egy héten, az órák 50 percesek.

Hasznos címek