A görög mitológia istenei és isteni lényei

Mitológia | Ókor | Történelem | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Az új templomokat ledönteném, hogy értetek küzdjek, régi istenek…

Byron, George Gordon Noel, Lord, angol költő (1788-1824)

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

 

 

Ma

Aranykor : 1(21). század : 2001 + H | 2002 + H | 2003 + H | 2004 + H | 2005 + H | 2006 + H | 2007 + H | 2008 + H | 2009 + H | 2010 + H | 2011 + H | 2012 + H | 2013 + H | 2014 + H

Vaskor : 20. század : 1949 + H | 1980 + H - 19. század : 1848 + H

Bronzkor

A naptárról | Saját naptár

A tudás... | Az év 365+1 napja

Bárki vagy, tudd, hogy hatalmadban áll megváltoztatni a világot!

Egy jobb világért

Ismeretterjesztő Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató

A tudás és tudásszerzés új kertje

CHANGING WORLD  W  | LE MONDE CHANGEANT  W  | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  У  | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Translate this page

Link-ajánlatunk

a portálon belül:

Szex-öröm-erotika

a magyar hálón:

Mitológia

a világhálón:

Greek Mithology Link

 

 

A GÖRÖG ISTENEK

A görög istenek és isteni lények kisenciklopédiája

 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

K

L

M

N

O

P

R

S

T

U

V

Z

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 1.

Élő vallások

 K     R     M 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 45.

Görögország

 K     R     M 

 

Vallási Útmutató és Címtár

 

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

 

 

Adraszteia: A Meliászok egyike, aki testvéreivel Idával és Melisszával, valamint Amaltheiával az isteni kecskével együtt Zeusz a legfőbb isten gondviselői voltak Kréta szigetén, mikor az még gyermek volt. A kecske tejével és lépes mézzel táplálták, a magas Ida-és Dikté-hegy barlangjaiban és köréje gyűjtötték Kréta hegyi szellemeit a Kurészeket, hogy azok álljanak őrt a barlang szájánál, s csapjanak fegyvereikkel nagy lármát, ha a gyermek elsírja magát, nehogy atyja Kronosz meghallja.

Aidósz: A szemérmetes becsületérzést megszemélyesítő istennő, akit Zeusz azért küldött Hermész által a földre, hogy rendet teremtsen az emberek világában.

Aiolosz: Hippotész fia, az istenek barátja, akit Zeusz halála órájában nem engedett az Alvilágba, hanem a szelek urává tette meg. Székhelye Aiolia szigetén volt, itt kormányozta a szeleket, hol saját belátása, hol az istenek parancsa szerint. Nagy érdemei voltak a tengerhajózás fejlődésében, hisz ő találta fel a hajóvitorlát.

Aisza: Az emberi sors-az ember maga formálta sorsa-istennője, akivel szemben az ember csupán önkényesen, büszkeségből, vagy szenvedélyből cselekszik, nem szükségképpen.

Aithér: A ragyogó örök világosság és a lég istene, Erebosz és Nüx fia, Hémera bátyja. Az első görög istenek közül való, a „felső ég” megszemélyesítője, az űr és a menny megtestesítője. Aithér neve a görög Aithêr szóból származik, melynek jelentése: éter. Aithér volt a tiszta, „felső levegőég”, az istenek levegője, szemben „aer”-ral, a komor alsó levegővel a Földön, amelyet az emberek lélegeztek be.

Akeszisz: A jóllét megszemélyesítője, Aszklépiosz és Hügieia kísérője.

Akherón: Gaia fia, aki a Titánokat segítette az istenek elleni küzdelemben, ezért büntetésként örökre a föld alatt kellett maradnia, mint alvilági folyónak, amelynek túlsó partján terül el a holtak birodalma. Felesége Orphné alvilági nimfa lett, fia Aszkalaphosz.

Akisz: Szümaithisz nimfa és Pán fia. Beleszeretett Galateiába, a Néreiszbe, aki viszonozta az ifjú szerelmét. Ez féltékeny haragra gerjesztette Galateia másik csodálóját a vad, rossz külsejű Polüphémosz küklópszot, aki mikor egyszer megpillantotta a párt amint a tengerparton beszélgettek, megtámadta őket és egy sziklát dobott rájuk. Galateiát elkerülte a csapás, de Akiszt leterítette. Az ifjú szikla alól kiszivárgó vére tiszta vizű patakká változott, ő maga pedig a patakban élt tovább, mint annak istene.

 

ZEUSZ FELESÉGE

Héra istennő feljegyzései a szerelemről

…A görög istenek valóban jó barátságban éltek a földiekkel. Halandó férfi istennőnek nemzette azt a héroszt, aki a görög akhájoknak a trójai háborút megnyerte, amely háború azért tört ki, mert egy másik halandó férfi nem a megfelelő istennőt jutalmazta Erisz aranyalmájával. Megesett, hogy egyetlen éjszaka két isten hált ugyanazzal a halandó asszonnyal. Sőt! Halandó férfi döntőbíráskodott magának az istenek királyának, Zeusznak és feleségének, Héra istenasszonynak abban a vitájában, hogy a szeretkezés vajon a férfinak vagy a nőnek nyújtja-e a nagyobb testi gyönyört…

Hát ezekről a dolgokról szólnak az istenek királynőjének, a férjéhez talán egyedül hűséges, s ami ennél is több, a csapodár férfi ágyába újra és újra szűzen befekvő Héra istennőnek – amúgy nagyon is emberi hangú – feljegyzései...

 

Akratosz:A vegyítetlen, tiszta bort megszemélyesítő szatürosz.

Alasztór: A bosszúállás alvilági istene, a bosszú átka aki az apák bűneit az utódaikban is büntette. Valamely gaztett révén tanyát vert egy családban és nemzedékről nemzedékre iszonyatos gaztettek elkövetésére késztetett, egyre szörnyűbb bűnöket idézve elő.

Algosz: Erisz önmagától szült fia, Áté, Ponosz, Pszeudosz, Neiké stb. testvére, a fájdalom és a szenvedés istene. Ő is - akárcsak testvérei - az Alvilág bejáratánál élt, gyakran látogatott fel innen a napvilágra és anyja is gyakran vette igénybe segítségét.

Alké: A bátorság és az ellenállási erő megszemélyesítője, Erisz kísérője.

Alszeidák: Az erdők nimfái, akik idejük javarészét tánccal, mulatozással, valamint a Szilénoszokkal, Szatüroszokkal való kergetőzéssel töltötték.

Alvilági bírák: Az Alvilág bírái triászt alkottak, mindhárman Zeusz halandó fiai voltak. Aiakoszt Aigina nimfával, míg Minószt és Rhadamanthüszt Európéval, Agénór szidóni király leányával nemzette. Haláluk után Zeusz Hádész szolgálatába állította őket, mivel életükben bölcsek és igazságosak voltak. Feladatuk az volt, hogy az elhunytak sorsa felől döntsenek. A bűnös életűeket a Tartaroszba küldték, az igazságosan élőket az Élüszion csodálatos kertjei várták, míg azoknak, akik se jók, se rosszak, vagy jók is meg rosszak is voltak életük folyamán az aszphodélosszal benőtt réten kellett bolyonganiuk, amit a Könnyek mezejének is neveztek. Akik már háromszor érdemelték ki az Élüsziont, azokat a Boldogok szigeteire irányították, ahol Kronosz uralma alatt élhettek örök boldogságban. Ezen feladatukon kívül pl. Rhadamanthüsz őrizte a Tartarosz kulcsait is. Nagy tiszteletnek örvendtek és Hádész elégedett volt munkájukkal.

Amaltheia: Az isteni kecske, amely tejével a csecsemő Zeuszt táplálta. Gondoskodását Zeusz úgy hálálta meg, hogy egy arany kutyát ajándékozott neki, hogy az őrizze, halála után pedig csillagképpé változtatta (a Bak vált belőle az Állatkörben). Szarva, a csodálatos bőségszaru Tükhének, a szerencse istennőjének tulajdonába került. Amaltheia bőréből készítette Zeusz legyőzhetetlen pajzsát, az aigiszt.

Ampelosz: Egy szatürosz és egy nimfa fia, Dionüszosz legjobb barátja és játszótársa (nevének jelentése: „szőlő”). Halála után szőlőtővé változott, amelynek első terméséből készített bort Dionüszosz, elsőként az egész világon.

Amphillógia: Erisz apa nélkül szült leánya, Léthé, Androktaszia, Algosz, Hüszminé stb. testvére, a kétség és a kétértelműség istennője. Anyját szívesen kísérte el a véres ütközetekbe, így Arészt is támogatva. Egyébiránt testvéreivel élt az Alvilág bejáratánál.

Amphitrité: Néreusz és Dórisz leánya, Néreisz, Poszeidón felesége, a tenger királynője. A Néreiszek között ő volt a legszebb és talán ennek köszönhető, hogy Poszeidón beleszeretett. Az istennő eleinte húzódozott a násztól és a tenger messzi sarkába, Atlasz titánnál rejtőzött el. De Poszeidón hű szolgája Delphinosz felkutatta és addig érvelt Poszeidón mellett, amíg végül Amphitrité engedett. Hálából Poszeidón Delphinoszt az égre emelte, mint csillagképet (belőle lett a Delfin csillagkép). Ezután Amphitrité teljes jogú társuralkodója lett férjének, s vele együtt az Aigaiban lévő aranypalotában élt a tenger alatt. Poszeidóntól négy gyereket szült: Tritónt, Rhodét, Bentheszikümét, és Kümopoleiát. Melléknevei: Kékszemű, Hangosanzúgó.

Ananké: Nüx leánya, a leküzdhetetlen, szükségszerű végzet istennője. Ő forgatja-térdei közt tartva- a világ tengelyét. Az ő fonalát fonják húgai, a Moirák és az ő érctábláit olvassák, hogy megállapítsák a kiszabott végzetet és elmetsszék a végzet fonalát.

Androktaszia: Erisz leánya, apja nem volt. Léthé, Limosz, Hüszminé, Horkosz, stb. testvére, az emberölés istennője. Élvezte a csaták véres forgatagát, az emberek pusztulását, ezért szívesen alkotta anyja és Arész kíséretét is. Otthona több testvéréhez hasonlóan az Alvilág bejáratánál volt.

Anterósz: Aphrodité és Arész fia, Erósz öccse, a viszontszerelem istene.

Apaté: Nüx leánya, apja nem volt, a csalás és az ámítás istennője. Hatalmával szemben mindenki, még az istenek is tehetetlenek voltak.

Aphrodité: Zeusz és Dióné leánya, a szépség és a szerelem istennője, a tizenkét főisten egyike. Miután anyja megszülte még egy ideig a tengerben időzött, majd kagylóhéjban hajózott, Küthéra szigetére (ezért egyik mellékneve Küthereia), majd tovább Küproszra (ezért másik neve Küprisz). Aphrodité ébreszti fel a szerelmi vágyat, hatalmának senki sem tud ellent állni, csak három istennőt nem tud szerelembe igázni: Athénét, Artemiszt és Hesztiát. Kíséretét sok istennő és isten képezi, ezek: a Khariszok, a Hórák, Peithó, Pothosz, Erósz, Anterósz, Himeirosz, Hümenaiosz, Hédóné, Paphié, Gamosz, Aphroszűné. Szekerét, amely aranyból van verebek és galambok húzzák, amelyek egyben szent madarai is, szent növényei a rózsa, az alma, és a mirtusz. Többször bocsátkozott szerelmi kalandba, nem csak istenekkel, hanem halandó férfiakkal is. Férje a sánta Héphaisztosz volt, akit Arésszal, a vad hadistennel csalt meg, azonban Héliosz észrevette őket, s jelentette az istennő férjének. Héphaisztosz a szerelmeseket bűvös hálóval ejtette foglyul, miközben szeretkeztek, majd odahívta a többi istent, hogy nevessenek a pórul járt páron. A halhatatlanok jót mulattak Héphaisztosz furfangján, de persze annak még jobban örültek, hogy Aphrodité gyönyörű testét láthatták. Aphrodité értékelte a férfiistenek iránta tanúsított érdeklődését, és ezért Hermésszel és Dionüszosszal is eltöltött egy-egy szerelmes éjszakát. Arésztól született: Phobosz, Deimosz, Erósz, Anterósz és Harmónia. Dionüszosztól Priaposzt és Hümenaioszt szülte, Hermésztől Hermaphroditoszt. Több művészeti alkotás tanúsága szerint Pán istennel is folytatott szerelmi viszonyt. A két halandó férfi, akikkel szerelembe vegyült Adónisz és Ankhiszész volt. Melléknevei: Aranykoszorús, Mosolyszerető.

Aphroszűné: Az emberre a szerelem hevében rátörő esztelenség és oktalanság megszemélyesítője, Aphrodité kísérője.

Apollón: Zeusz és Létó fia, Artemisz ikertestvére, a fény, a költészet, a zene, a jóslás, az igazságosság és az íj istene, a tizenkét főisten egyike. Pártfogolja a költőket, a dalnokokat, ő a Múzsák karvezetője (Muszagetész) is. A lantjátékot Hermésztől tanulta. Mint gyógyító isten a bűnök eltörlése is az ő hatáskörébe tartozik. Szent állatai: a hattyú, a farkas, az egér, a delfin, és a gyík, szent növénye a babér. Anyja Déloszon szülte meg, és születése után öt nappal már megölte az anyját üldöző Püthón sárkánykígyót, akit a féltékeny Héra azért küldött Létóra, hogy elpusztítsa őt, s gyermekeit. Leghíresebb jósdája Delphoiban volt, ahol papnője a Püthia hirdette az isten szavait, aki pedig apja Zeusz akaratát hirdette. Első szerelme Daphné nimfa volt, aki elutasította szerelmét és az isten elöl menekülve babérfává változott. Kürénétől született fia Arisztaiosz, aki megtanította az embereket az állattenyésztésre és a méhészetre, legnagyobb hírű fia pedig Aszklépiosz, aki Korónisszal való nászából született, aki később az orvostudományok istene lett. Zenei jártasságát két versenyben is bizonyította, először Marszüasz szatürosz, majd Pán ellenében. Melléknevei: Messzelövő, Ezüstíjas, Tündöklő.

Árá: Valószínűleg Nüx fia, a bosszú és az átok istene, szerepe hasonló Alasztór, valamint az Erinnüszek feladatköréhez.

Areión: Isteni eredetű szárnyas ló, amely Démétér és Poszeidón lónászának gyümölcse volt.

Arész: Zeusz és Héra fia, a dühödt csaták és az öldöklés istene, a tizenkét főisten egyike. A háborút magáért az öldöklésért, a vérért, a mészárlásért kedvelte. Nem törődött a csaták kimenetelével, hol az egyik, hol a másik félnek kedvezett. A szenvedély sokszor elhomályosította az elméjét, és nem egyszer megszégyenítve távozott a csatatérről. Ereje ellenére nem volt legyőzhetetlen, Athéné pl. mindig győztesen került ki a vele folytatott küzdelemből. Saját apja is sokszor szemébe mondta, hogy gyűlöli, s már rég a Tartaroszba vetette volna, ha nem volna a fia. A csatateret nagy kísérettel járta, s ez magabiztossá tette. Kísérői: két fia Deimosz és Phobosz, a rémület és az iszonyat, Enüó a harctéri mészárlás, Erisz a viszály és ennek gyermekei. Szent állatai a kutya és a keselyű voltak. Híres szerelmi kalandja Aphroditével, aki öt gyermeket szült neki: Deimoszt, Phoboszt, Erószt, Anterószt és Harmóniát. Melléknevei: Vaskezű, Ércbeborított, Emberölő, Pajzsbeverő, Várdúló, Sisakrázó.

Areté: Az erény istennője, ő volt az, aki Héraklésznek segített a döntésben, hogy melyik utat válassza; a könnyű, de dicstelen, vagy a fáradtságos, de dicső életet. Ebben vetélytársa is akadt, Hédóné személyében, de Héraklészt sikerült meggyőznie. Areté egyébként Zeusz közelében, az Olümposzon élt.

Arisztaiosz: Apollón és Küréné nimfa fia, az állattenyésztés és a méhészet istene. Ő volt az aki ezeket a hasznos mesterségeket megtanította az emberiségnek. Apollón egyszer végignézte, hogy Küréné hogyan viaskodik egy oroszlánnal, amely küzdelemből a lány került ki győztesen. Azután Kheirón kentaurnál érdeklődött a lány kiléte felől, majd elhatározta, hogy megszökteti. Kürénét Líbiába vitte, ahol az megszülte neki Arisztaioszt. Arisztaiosz Themisztől nyert halhatatlanságot, majd a bölcs Kheirónnál nevelkedett. Férfivá serdülvén apja lett több tragikus sorsú hősnek, az emberiség jótevőjeként tisztelték.

Artemisz: Zeusz és Létó leánya, Apollón ikernővére, a vadászat, az erdők, a hegyek, ligetek istennője, a vadak úrnője, a tizenkét főisten egyike. Szűz istennő, Aphroditének nincs hatalma rajta. Artemisz ideje javarészét vadászattal töltötte, amely állandó gyönyörűsége volt. A hegyeket ujjongó vadászlárma töltötte be, amikor kíséretével, a nimfákkal végigvonult az erdővel borított hegyek ormain. Sáfránysárga vadászruhában, ezüst íjjal és nyilakkal felfegyverkezve járta az erdőket és hódolt férfias kedvtelésének. Íját és nyilait a Küklópszok kovácsolták számára, fürge vadászkutyáit pedig Pántól kapta ajándékba. Ha a vadászatba belefáradt, gyakran időzött öccse Apollón társaságában akivel együtt a nimfák kartáncát vezette. Nem csak biztos kezű vadász, hanem a vadak pártfogója is volt. A vadak kölykeit védelmezte és gyengéden gondozta őket. Szigorúan szűzi életet folytatott és kegyetlenül megbüntette azokat, akik megsértették, szerelmükkel üldözték, vagy megpillantották meztelenül. ĺgy tett Aktaiónnal, akit szarvassá változtatott majd saját kutyáival tépetett szét, megölte Buphagoszt, Óriónt, egy óriási skorpióval maratta halálra, az Alóiszok, Ótosz és Ephialtész egymás dárdáitól estek el, az istennő csele következtében, lenyilazta Nióbé királynő hét leányát, amikor az megsértette anyját Létót, és Apollónnal együtt halálra nyilazta Titüoszt, amikor az erőszakot akart elkövetni anyjukon. Melléknevei: Nyilakatontó, Nyílszerető, Zajongó, Vadűző. Szent állata a szarvas, növénye a ciprus volt.

Aszia: Ókeánosz és Téthüsz leánya, Ókeánisz, Iapetosz felesége, Epimétheusz, Menoitiosz, Prométheusz és Atlasz anyja. Az ázsiai földrész az ő nevét viseli.

Aszkalaphosz: Akherón és Orphné fia, Hádész kertésze. Mikor Perszephóné végleg hazatérhetett volna anyjához Démétérhez, ő volt az, aki beárulta, hogy evett egy gránátalmamagot, s így Perszephónénak Hádészhoz vissza kellett térnie. Büntetésből árulásáért Démétér egy gödörbe lökte, s egy óriási sziklát gurított föléje. Héraklész később kiszabadította, de ekkor Démétér rövid fülű bagollyá változtatta Aszkalaphoszt.

Aszklépiosz: Apollón és Korónisz fia, a gyógyítás és az orvostudomány istene. A gyógyítás tudományát a Pélion hegyen élő Kheirón kentaurtól sajátította el, és ezt oly tökélyre fejlesztette, hogy nemcsak minden betegséget tudott gyógyítani, s minden sebet, hanem a holtakat is feltámasztotta. Ezt a képességét Athénének köszönhette, aki két üvegcsét ajándékozott neki, Medusza vérével telve. A Gorgó baloldalán futó erekben lévő vérrel holtakat lehetett feltámasztani, míg a jobb oldali erekből származó vérrel ölni lehetett, bár ez utóbbit Aszklépiosz soha nem használta. Mivel senki sem halt meg Hádész és Thanatosz panasz emeltek Zeusznál aki Aszklépioszt, mint a világrend megzavaróját villámmal sújtotta, de később újból életre keltette. Képét Zeusz a csillagok közé emelte, kezében egy gyógyító kígyóval. Feleségétől Épiónétól született gyermekei: Makhaón, és Podaleiriosz híres orvosok, Hügieia az egészség istennője, Iaszó a gyógyítás istennője, Panakeia a növényi eredetű gyógyszerek istennője, valamint Ianiszkosz és Iatrosz gyógyító istenek. Szent állata, a megújulás jelképe a kígyó. Állandó jelzője: Tisztanevű.

Aszteria: Koiosz titán és Phoibé titanisz leánya, Létó nővére. Zeusz szerelme elől fürjjé változva menekült. Később Perszész titánnak, Eurübia és Kriosz fiának lett a felesége, tőle született leánya Hekaté.

Asztraiosz: Kriosz titán és Eurübia fia, a csillagok és a szelek atyja, Éósz férje. Éósztól született gyermekei: az ég valamennyi csillaga, Phoszphórosz az esthajnalcsillag és a négy főszél Boreász, Eurosz, Notosz és Zephürosz.

Áté: Zeusz és Erisz leánya, az ámítás, a rosszindulat, a káröröm, és a rontás istennője. Valamikor az Olümposzon lakott a többi halhatatlannal, egyszer azonban apját Zeuszt is elvakulttá tette, aki emiatt tette azt az esküt, hogy Héraklész Eurüsztheusz alárendeltje lesz. Ezért Zeusz dühében megragadta és letaszította az égből, Áté azóta az emberek között jár csendesen, nesztelen léptekkel, mindenütt rontást idézve elő. Az égből magával rántotta nővéreit, a Litákat, akik nyomában járnak, és így javítanak a helyzeten.

Athéné: (teljes néven Pallasz Athéné) Zeusz és Métisz leánya, akit Zeusz tulajdon fejéből hozott a világra. A bölcsesség, a kézművesség, a győztes, igazságos háborúk, a város, a civilizált létforma istennője, a jog és a művészetek pártfogója, a tizenkét főisten egyike. Zeusznak nagyanyja Gaia megjósolta, hogy Métisztől először egy leánya születik, aki bölcsesség dolgában felülmúlhatatlan lesz, de ha Métisz ismét teherbe esik, egy fiút fog szülni, aki a sors rendelése szerint ledönti majd atyját trónjáról. Erre Zeusz Métiszt ágyába csalva hirtelen lenyelte, ezzel megelőzve az uralomváltás lehetőségét. Métisz mivel halhatatlan volt, tovább élt Zeusz belsejében és bölcs tanácsokkal látta el urát. Mikor elérkezett az ideje Zeuszt tébolyító, őrült fejfájás fogta el, szét akart repedni a feje és ordított fájdalmában. Hívatta fiát, Héphaisztoszt és megparancsolta neki, hogy ékkel és kalapáccsal lékelje meg a koponyáját. Mikor Héphaisztosz eleget tett atyja kérésének, a lékből harci kiáltás közepette, teljes fegyverzetben ugrott elő Athéné, fején sisakkal, kezében dárdával és pajzzsal, miközben atyja aranyesőt hullatott. A halhatatlanok csodálkozva nézték a káprázatos istennőt és még Héliosz is megállította gyors fogatát. Mivel Zeusz egyedül hozta világra, ezért legkedvesebb gyermeke lett, gyakran tanácskozott vele, semmit nem titkolt előtte, és gyakran kivételezett vele, kedvezett neki, olyankor is, amikor másoknak megtiltott egyet s mást. Athéné egyszerre volt Métisz és Zeusz leánya, születésétől fogva egyesítette magában anyja erényeit és apja hatalmát. Alakjában testesült meg a szépség és félelmetesség, a lelkesítő nőiség és megközelíthetetlen szűziesség, a tudás és az erő összessége. Mint a tudás és a kézművesség istennője, számos dolgot talált fel, többek között az ekét, a zablát, az igát, a kocsit, a hajót, a gereblyét, a kürtöt, a fuvolát, az égetett agyagedényt, és ő tanította meg az embereknek a számok tudományát, a festészetet, a kelmefestést, az aranyművességet, a szövést és a fonást is. Hadistennő létére gyűlölte a véres harcokat és csatákat, inkább a viszályok eltörlésében és a törvények oltalma alatt virágzó békében lelte kedvét. Ám, ha harcolni kényszerült mindig győztesként távozott és még az őrjöngő, vérszomjas Arész is mindig a rövidebbet húzta, ha Athéné volt az ellenfele. A hadvezérek mindig a stratégiákban és taktikákban jártas Athénét próbálták megnyerni ügyüknek, akinek elméjét soha nem homályosította el a vak indulat, mint a vad Arésznak. Vakító pajzsa félelmetes fegyver volt, hisz közepére Medusza feje, a félelmetes Gorgó-fő volt erősítve, amely kővé dermesztette azt aki rátekintett. Rengeteg isten és titán vágyott a fenséges és szép Athéné szerelmére, de ő minden közeledést visszautasított, nem kedvelte Aphrodité könnyed játékait. A legelső volt a szűz istennők között, ezért Parthenosznak, „Szűznek” is nevezték. Kedvelt városa Athén volt, ami miatt Poszeidónnal keveredett vitába. Mindketten maguknak akarták a várost és Poszeidón párviadalra hívta ki Athénét, aki a kihívás elől ugyan nem hátrált meg, de Zeusz nem hagyta, hogy fegyverrel döntsék el a kérdést, hanem az ügyet az istenek elé vitte, hogy határozzanak közösen a város sorsa felől. Zeusz kihirdette, hogy azé lesz a város és arról kapja majd nevét, aki hasznosabb ajándékot tud adni az embereknek. Poszeidón szigonyával sós vizű forrást fakasztott az Akropolisz szikláján és ütésére a földből előtermett az első ló, Athéné pedig az első olajfát sarjasztotta a talajból. Az istenek Athéné ajándékát hasznosabbnak találták, és így neki ítélték a várost, amelyet az istennő saját magáról nevezett el Athénnak. Athéné és Poszeidón máskor is összetűzésbe kerültek, pl. akkor amikor a tengerek ura beleszeretett a legszebb Gorgóba, a halandó Meduszába. A leány kacéran menekült Poszeidón elől, majd mikor az utolérte Athéné egyik templomában rejtőztek el, és adták át magukat a szerelem gyönyöreinek. Athéné megharagudott rájuk, hogy épp az ő templomában szerelmeskedtek és a szentségtörő Meduszát megfosztotta szép alakjától és borzalmas külsővel „ajándékozta” meg. Kígyók nőttek ki a haja helyén és rémisztő pillantása kővé dermesztette azt aki ránézett. Az iszonyú Gorgót Perszeusz hős ölte meg, akit e vállalkozásában Athéné támogatott és aki Medusza levágott fejét pajzsára erősítette. Athénét Bagolyszemű, Legyőzhetetlen, Zsákmánytszerző, Győztes, és Városvédő mellékneveken tisztelték. Szent állata a kuvik és a kígyó, kedves fája az olajfa volt, amelyet ő teremtett.

Atlasz: Iapetosz és Aszia fia, Prométheusz, Epimétheusz, és Menoitiosz testvére, az égboltot vállain tartó titán. Atlasz részt vett a titanomakhiában, mint a titánok vezére, ezért az lett a büntetése, hogy az égboltot időtlen időkig a vállain kellett tartania. Felesége Pléióné a Pleiászokat és a Hüászokat szülte neki, Nüx pedig a három Heszperiszt. A Heszperiszek földjén lakott, s még halála után is tartania kellett az égboltot. Vesztét egy régi jóslat okozta, igaz közvetve. A jóslat szerint nem bízhatott meg az idegenekben. Mikor Zeusz fia Perszeusz éppen hazatérőben volt, miután megölte Meduszát, Atlasz országán kellet keresztülhaladnia. A jóslat miatt Atlasz eléggé gorombán viselkedett vele, sőt még meg is sértette a hőst azzal, hogy szerinte az, hogy megölte Meduszát hazugság. Perszeusz úgy bizonyította igazát, hogy felmutatta a levágott Gorgó-főt, s ettől Atlasz kővé változott, belőle lett az észak-afrikai Atlasz-hegység, amely ma is Marrakechtől Tuniszig húzódik.

Auxeszisz: A növényeket és a kerteket oltalmazó istennő.

 

 

 

További lexikonok a Változó Világban

Változó Világ Enciklopédia

A Tudás 365+1 Napja

Az Év 361+1 napja

Élvezetek Lexikonja

Életrajzok

Interjúk

A Számok Enciklopédiája

Az Új Szavak Lexikonja

Facebook Enciklopédia

Hasznos tudnivalók

Üzleti Enciklopédia

Cégmutató

Tudásterek a Változó Világban

Innovációs Tér + Lexikon

Európai Tér + Enciklopédia

Budapesti Tér + Lexikon

Idős Tér + Lexikon

Fogyasztói Tér + Enciklopédia

Gasztronómiai Tér + Lexikon

Kisebbségi Tér

 

 

KVÍZ

Mitológia

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban!

Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

minden kötete mindig kapható!

Részletes feltételek, megrendelés

 

Görög mitológia

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Február 15

 

 

 

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Cox, George William: Görög regék, 1991.

Graves, Robert: Görög mítoszok I–II, 1970.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Homérosz: Íliász, 1981.

Homérosz: Odüsszeia, 1985.

Homéroszi himnuszok, 1981.

Kerényi Károly: Görög mitológia, 1977.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Ovidius: Átváltozások, 1975.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Petz György: Kérdések és válaszok a görög mitológiáról, 1974.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Román József: Zeusz, 1966.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban, 1993.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Zamarovsky, Vojtech: Istenek és hősök a görög és római mondavilágban, 1970.

 

A KÖNYVEK   ::   A MAGÁNKÖNYVTÁR   ::   A KÖZKÖNYVTÁR

 

 

   

 

 

A Változó Világ bölcsességei

 

   

 

Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,

   háborút emleget és lélekölő viadalt.

S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák

   szép adományairól zengve szeretni tanít.

Anakreón, ókori görög költő.

    

   
   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

     

 

   
         

 

Nőalakok a görög mitológiában

 

 

A görög mitológia

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Új Kert – Egy boldogabb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az Európai Unió a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Szabó Ervin könyvírási pályázat

Légy hős!

A 20. század elszámoltatása

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

SAJÁT ÉVKÖNYV

SAJÁT NAPTÁR

(1, 12 vagy 365 lapos is!)

A sorozat katalógusából kiválaszthatja, és céges kivitelben megrendelheti:

SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET

Exkluzív ajánlat budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére:

BUDAPESTI ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR

Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez  – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítja professzionális és gazdaságos szolgáltatásait

a PRESS PUBLICA kiadó.

Kiadói szolgáltatások

Ki mit tud?

Oszd meg a Változó Világon, mit tudsz, mihez értesz!

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

Érdekel?

VÁLTOZÓ VILÁG 1995 óta

Könyv- és magazinsorozat

Tudod?

ÚTMUTATÓ 1991 óta

Tudnivalók, tanácsok, ajánlások

Érted?

TREND-VÁLTÓ 1992 óta

Tényfeltárás, elemzés, kritika, megoldások

Helyesled?

ÉRTÉK-REND 1988 óta

Kompetencia, kreativitás, felelősség

Támogatod?

KÖZÖSSÉG 1996 óta

Tudás, közösség, öröm

 

Innovációs... v Fogyasztói... v Európai... v Kisebbségi... v Idős... v Gasztronómiai... v Budapesti... v Közösségi Tér

  

g TÖRTÉNELEM

g JOG

g ÉLETMÓD

g FÖLDRAJZ

g KULTÚRA

g EGÉSZSÉG

g GAZDASÁG

g POLITIKA

g MESTERSÉGEK

g TUDOMÁNYOK

 

 

X

X

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon!

Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

Nyitó oldal v Olvasószolgálat v Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! v Médiaajánlat v Impresszum

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2013

 

Site Meter

free counters