|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Gasztronómiai TérGasztronómiai EnciklopédiaGasztronómia | Konyhaművészet | Cukrászat | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Mesterségek | Történelem | Tudományok
Egyéni keresés
Ez, és az összes többi útmutató, címtár, lexikon elektronikus formában vagy nyomtatásban, tetszőleges formátumban és példányszámban, igény szerint szerkesztett, bővített tartalommal, kereskedelmi, belső (magán) használatra vagy reprezentációs célra. |
Gasztronómiai Enciklopédia ~ F ~ |
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
F |
|
||||||||||
|
|
Fándli – Német eredetű szó. A csokoládéfőzéshez (de általában a főzéshez) használt nagy, nyeles fém-edény. Cukrászműhelyek fontos tartozéka. Fehér rántás – A fehér rántást egyáltalán nem pirítjuk meg, hanem a felhevített zsiradékba beletesszük a lisztet, és csak átforrósítjuk, hogy ne maradjon nyers. Ilyen rántást készítünk pl. a tejmártáshoz is.
Fekete leves – A 17. századtól, balkáni, ill. török hatásra szomorú-tréfás elnevezése hazánkban a fekete kávénak. Lásd vele kapcsolatban a Thököly Imre elfogatásáról feljegyzett történeteket! Félig főzés (másképpen: posírozás) – Nyersanyagok rövid ideig tartó, csak részleges, vagy félig főzését jelenti. Félig sütés – A húst előbb kevés forró zsiradékban minden oldalán hirtelen megperzselünk, majd középmeleg, egyenletes hőmérsékletű sütőbe tesszük, és lassan sütjük tovább. A hús külső része jól átsül, csak a közepe táján marad vékony nyers húsréteg. Fényezés – Hideg ételeket, szendvicseket lehűtött aszpikkal szoktunk bevonni, így egyrészt szép fényes felületűek lesznek, másrészt megóvjuk az ételt a kiszáradástól, az elszíneződéstől. Meleg ételeket pecsenyezsírral, olvasztott vajjal öntünk le, hogy a tálalásnál szép fényesek legyenek. Fermentált élelmiszerek – Azok az élelmiszerek, amelyeket valamilyen baktériumos, esetleg gombás erjesztéssel kezeltek, pl. savanyú káposzta, sajtok, joghurt stb. Ferting fickó – A kávézacc régi tréfás neve. Vendéglőkben a sör kimérésénél a mellécsurgatott ital tréfás megnevezése. Lásd még: Hanzli Ferton – Súlymérték. Egy font nyolc fertont tesz ki. Filé – A gerincről kétoldalt teljesen lefejtett hús, vagy teljesen csontozott, tisztított, szeletelésre előkészített hús. Finak – Egykori, főleg a vendéglátással kapcsolatos írásművekben előforduló tartóedény, mely fából készített, dongás vagy egy darabból kivájt volt. Fingerfood – Kézzel ehető, általában szószba mártogatható gyorsfalat. Finomított cukrok – A magas cukortartalmú növényekből (általában cukorrépa vagy cukornád) mesterségesen kivont és tisztított cukrok. Ilyen iparilag előállított, finomított cukor a kristálycukor, porcukor is. Mivel a természetben így nem fordulnak elő, elfogyasztásukra a szervezet nincs felkészülve; gyakori, nagymennyiségű fogyasztásuk nem egészséges. Finn konyha – Reguly Antal így vélekedett a finn étkezésről: "Táplálékuk és ételeik elkészitési módja a lehető legrosszabb. Napi táplálékuk a sós nyers hal és az édes vagy savanyú tej, a húst is mind lesózzák vagy megfüstölik, egyedül a burgonya és a zabkása az, amit melegen esznek. De ünnepeiken jobb ételeket is kap az ember, kávét pedig mindig." Ezeket a nem túl hízelgő sorokat Reguly 1840-ben írta... A mai finn konyháról Fiszlya – A zöldbab neve régies receptekben, leírásokban egyes vidékeken. Nagyváthy János írta, hogy a 19. század elején így nevezték a zöldbabot Csurgón és környékén. Flambírozás – Kétféle módon flambírozhatunk – Egyik mód – a nyersanyagot átsütjük, átforrósítjuk és leöntjük valamilyen alkohol tartalmú itallal, majd meggyújtjuk. Miután a lángok kialudtak, folytathatjuk az étel párolását. A másik mód – a teljesen kész ételt öntjük le valamilyen szesszel, meggyújtjuk, és lángolva tálaljuk fel. Flan – A 20. századforduló idején kedvelt tejszínes tortácska volt. Floster – A tengeren túlról a 19. század végétől hozzánk is eljutott, akkoriban fölöttébb népszerű bárital. Szódavízben cherry, diólikőr és citromlé. Fondant – Francia eredetű szó, jelentése: olvadó. Elkrémesített cukor, a szaloncukor egyik alapanyaga. Áthúzáshoz, fondant-glasurként és más édesipari célokra használják. A modern cukrászatban géppel készítik. Fordítás – Az aszubor törkölyére öntött mustból készített és silány minőségű ital. Fordított – Régi írásokban szereplő kifejezés, a hosszúlépést hívták így az ország egyes területein. Forrázás – Forrázásnak nevezzük azt a műveletet, amikor valamely nyersanyagot forrásban lévő vízbe tesszük, néhány pillanatig benne hagyjuk, majd leszűrjük. Ezt az eljárást alkalmazzuk pl. a csípős paprika erejének tompítására, vagy a paradicsom héjának lehúzására. Főzés – Olyan hőkezelési folyamat, melynek során a – megfelelően előkészített – nyersanyagot 100°C-os vízben vagy más folyadékban addig hőkezeljük, amíg rostjai meg nem puhulnak. Megkülönböztetünk gyors és lassú, egyenletes főzést. Frappée – A 19. század második felében, de még a 20. századfordulón is igen kedvelt, és különösen éjjeli mulatóhelyeken kínált, illetve fogyasztott, kásásra hűtött és úgy felszolgált pezsgő. Fuder vagy: fudar – A török utáni időkben nyugatmagyarországi, bor szállítására használt nagyobb hordó, és egyben bormérték is: 29-36 akónyi, illetve 16-21 hektóliternyi, helyenként más és más mennyiséget jelentett. Függőség – Leggyakrabban a kábítószerekkel (vigyázat, a dohány és az alkohol is azok!) kapcsolatosan említik. Itt azt jelenti, hogy az illető elvonási tünetektől szenved az adott szer hiányában, és annak megszerzésére törekszik (bármi áron is). Elkülönítünk testi és lelki függőséget. Testi függőségnél a betegnek testi tünetei (láz, szívritmus-gyorsulás stb.) alakulnak ki a függőséget kiváltó szer elvonásakor, míg pusztán lelki függés esetén ezek nem tapasztalhatóak. Az alkohol mindkét típusú függőséget kialakítja. Fütty – Főleg a 19. század második felétől a két világháború közötti időig egyes vidékeinken a kisfröccs vagy a pikoló sör elnevezése. Egyes vélemények szerint a név azzal magyarázható, hogy olyan kis mennyiséget jelent, ami egy füttyre kiiható.
|
| |||||||
Fogalommá vált nevek |
||||||||||
Firkász – Népszerű étterem Budapesten. Földes Jenő – A Cukrászat című szakkönyv egyik szerzője, híres cukrászmester és pedagógus.
| ||||||||||
|
A Franklin kézi lexikona I-III. 1912. Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983 Dudás Róbert: A táplálkozás, 1998 Földes J., Ravasz L.: Cukrászat, 1999 Gyapay Dénes: Olaszország, 2006 Gyivicsán A., Krupa A.: A magyarországi szlovákok, 1996 Huotari Juhari: Finnország, 2005. Kozár Mária: A magyarországi szlovének, 2006 Manherz Károly: A magyarországi németek, 1997 Pintér Attila: Görögország, 2005. Szűcs R. Gábor: Dánia, 2003.
|
|
||||||||
|
||||||||||
X |
Hirdetés X |
Változó Világ Extra
E 001
Dac a végtelennel
VVE 002
Most, valamikor
VVE 003
Apeva 2017
VVE 004
Apeva 2018
VVE 005
Sose búcsúzz
VVE 006
Apeva 2019
VVE 007
Juliádák
VVE 008
Apeva 2020
VVE 009
Az Életútmutató
VVE 010
Apeva 2021
VVE 011
Levelek
Kínából
VVE 012
Apeva 2022
VVE 013
Halljad,
világ
|
A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted: Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére: Cégek, szervezetek, intézmények részére: SAJÁT ÉVKÖNYV Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére: SAJÁT NAPTÁR (1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!) Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat |
|
X |
Hirdetés X |
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2023 |