Maastrichti szerződés (MSZ) (Treaty of Maastricht): Az európai integrációban jelentős állomást jelentő, az Európai Unió hivatalos kialakítását kimondó szerződés. Az azzal kapcsolatok tárgyalások - és igen komoly viták - 1991 decemberében a hollandiai Maastrichtban rendezett csúcsértekezleten folytak. Itt eldőlt: szigorú kritériumokhoz, pénzügyi mutatókhoz kötik, mely országok vezethetik be a pénzügyi unió harmadik szakaszában a közös pénzt. És eldőlt a menetrend is: a második szakaszt 1994, a harmadikat 1997, de legkésőbb 1999. január 1-jén megkezdik. Nagy-Britannia külön jegyzőkönyvbe foglaltatta: fenntartja magának a lehetőséget, hogy nem vesz részt a harmadik szakaszban, „ha csak másként nem dönt”. Ez annyit jelentett: nem akadályozza meg a többieket, hogy bevezessék a közös pénzt, s nyitva tartja magának a későbbi csatlakozás lehetőségét. A többiek úgy gondolták, London egy idő után úgysem tehet majd mást, elfogadták tehát pillanatnyi különállását. Ugyanez történt a szociális politika esetében. A britek közölték, hogy ők semmilyen kötelezettséget nem vállalnak e téren. A többi tizenegy tagország pedig aláírta az Európai Szociális Chartát, amely kötelezővé teszi bizonyos közös európai normák betartását a kollektív szerződéseket, munkafeltételeket, a társadalombiztosítást, a dolgozók részvételét a munkahelyi tanácsokban, a férfi és női munka egyenlőségét illetően, s megnyitja a lehetőséget közösségi szociálpolitika részletesebb kialakítására is. Ez utóbbit sürgették a szociáldemokrata szakszervezetek, pártok, kormányok, de azért is fontos volt, hogy mindenütt egyforma feltételek érvényesüljenek az uniós cégek, vállalatok számára. John Major számára diadal volt, hogy Nagy-Britannia kimaradt mind a jövendő közös pénzből (amelynek sikerében nem hitt igazán), mind a vállalatok gazdálkodását erősen megterhelő szociálpolitikai normarendszerből, a többiek szintén sikerként értékelhették, hogy előbbre léptek a britek nélkül is. Az integráció fokozottabb elmélyítését szorgalmazók megint elégedetlenek maradtak: az eredmény aligha volt összhangban várakozásaikkal. Az Unió „föderációs jellegűvé alakulása” kimaradt a végleges szövegből a britek merev ellenállása miatt. A brit sajtó egy része egyenesen „förtelmesnek” minősítette a föderális (szövetségi) kifejezést. Ehelyett az „Európa népeinek egyre szorosabb uniója” megfogalmazás került a szövegbe, ami semmiben sem tér el az Európa Tanács alapokmányában és a Római Szerződésben már megtalálhatótól. A németek, akikhez a legnagyobb tömegben igyekeztek a fejlődő országbeli bevándorlók, ezzel szemben elérték, hogy a bevándorlási és vízumpolitika nem a kormányközi együttműködéssel szabályozott harmadik pillérbe került, hanem az elsőbe, tehát közösségi ügynek minősült, s így szótöbbséggel lehetett ide vonatkozó határozatokat hozni. A Közösség – helyesebben immár Unió – kilenc nyelvén több száz oldalt kitevő, 300 cikkelyt, 17 jegyzőkönyvet és 33 külön nyilatkozatot tartalmazó Maastrichti Szerződést 1992 februárjára sikerült végleg megszövegezni és lefordítani minden nyelvre. Akkor írták alá a külügyminiszterek és a pénzügyminiszterek.  Az Unió a Szerződés 126. cikkelyében foglaltak értelmében közösségi kompetenciákra tett szert az oktatás területén. (VV 30)

Magyarország - 2004. május 1-től tagja az Uniónak.

Málta - 2004. május 1-től tagja az Uniónak.

Műszaki tudományok – Ld. még Tudományterületek, az azokhoz tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolása

2.1 Építőmérnöki tudományok
2.2 Villamosmérnöki tudományok
2.3 Építészmérnöki tudományok
2.4 Anyagtudományok és technológiák
2.5 Gépészeti tudományok
2.6 Közlekedéstudományok
2.7 Vegyészmérnöki tudományok
2.8 Informatikai tudományok
2.9 Agrár műszaki tudományok
2.10 Katonai műszaki tudományok
2.11 Multidiszciplináris műszaki tudományok
 

Művészetek – Ld. még Tudományterületek, az azokhoz tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolása

7.1 Építőművészet
7.2 Iparművészet
7.3 Képzőművészet
7.4 Színházművészet
7.5 Film- és videoművészet
7.6 Zeneművészet
7.7 Tánc- és mozdulatművészet
7.8 Multimédia