Hasznos tudnivalók

VÁLTOZÓ VILÁG 25.

Budapest az egyesítéstől...

Feljelentés – Bűntett kivizsgálásához, büntetőjogi eljárás megindításához általában feljelentésre van szükség, amelyet az arra illetékes hatóságnál szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. Ennek lényeges szabályait a Büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza.

A feljelentés joga bárkit megillető jogosultság. Ennek megfelelően feljelentést tehet jogi és természetes, ismert és „ismeretlen” személy egyaránt, továbbá akinek beszámítási képessége hiányzik éppúgy, mint az, aki az ügyben ki sem volna hallgatható. Végül önfeljelentésnek is helye lehet. Feljelentést tehát bárki, bármilyen formában tehet. Ez nem jelenti azt, hogy a feljelentés nyomán a büntetőeljárást le is folytatják, a lényeg, hogy az eljárás kezdeményezésének a lehetőségétől eleve senki sincs elzárva.

A közérdekében a feljelentés nem csupán jogosultságot jelent, hanem kötelezettséget is azokban az esetekben, amelyekben a feljelentés elmulasztása már önmagában bűncselekménynek minősül. Ezekről csak utalás szinten írok, csupán a tárgyilagos tájékoztatás végett.

Jelenleg a feljelentés elmulasztásával megvalósuló bűncselekmények a következők:

valamennyi állam elleni bűncselekmény,
az államtitoksértés és a külföldre szökés bűntette.

Ezekben az esetekben a hozzátartozót nem terheli a feljelentési kötelezettség. A továbbiakban felsorolandó bűncselekmények esetében viszont a hozzátartozót is terheli a feljelentési kötelezettség a terrorcselekmény, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a zendülés bűntette vonatkozásában.

A büntetőeljárásról szóló törvény is megfogalmaz feljelentési kötelezettséget a hatóság és a hivatalos személyekre nézve. A hatóság fogalmát nem lehet a büntetőeljárásban részt vevő hatóságokra szűkíteni, hanem érteni kell azon az állami hatalmat gyakorló szervezetek tagjainak egész széles skáláját. Azt, hogy ki minősül hivatalos személynek, azt a Büntető törvénykönyv pontosan felsorolja. Itt azt rögzíteni kell, hogy feljelentési kötelezettség e körben csak a hivatali hatáskörben tudomásra jutott bűncselekmény vonatkozásában áll fenn és független attól, hogy a hivatalos személy hivatali ügyével függ-e össze vagy sem.

A Büntetőeljárásról szóló törvény fentiekben ismertetett feljelentési kötelezettsége alól a jogszabály ad bizonyos felmentést az alapügyben eljáró hatóság részére akkor, amikor hamis vád vagy hamis tanúzás miatt a hatóság mérlegelésétől teszi függővé a feljelentési jog gyakorlását.

A fentiekben megfogalmazott általános jellegű szabályozáshoz képest (bárki bármilyen bűncselekmény miatt tehet feljelentést) a Büntetőeljárási törvényszűkítést iktatott be a szabályozásba mind a bűncselekményeket, mind a feljelentőket illetően. Speciális bűncselekménykör az úgynevezett magánindítványra büntethető bűncselekmények miatt csak az arra jogosult feljelentése alapján indítható bűntető eljárás.

A magánindítványra büntetendő bűncselekmények a következők:

a könnyű testi sértés vétsége,
a magántitok megsértése,
a levéltitok megsértése,
a rágalmazás,
a becsületsértés,
a kegyeletsértés.

E cselekmények miatt úgynevezett magánvádas eljárásnak van helye. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vádlói funkciót a feljelentő (sértett) látja el. A cselekmények másik, úgynevezett közvádra üldözendő csoportja a magánlaksértés, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás, kivéve, ha azokkal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövettek, végül a személyi vagyont károsító lopás, a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés, a rongálás, a jogtalan elsajátítás, az orgazdaság és a jármű önkényes elvétele, feltéve, hogy az elkövető a feljelentő (sértett) hozzátartozója. A közvádas cselekmények azt jelentik, hogy a nyomozást a hatóságok, a vádat pedig az ügyészség képviseli, a feljelentő (sértett) az eljárásban tanúként vesz részt.

A magánindítvány előterjesztésére főszabályként a sértett jogosult, míg kegyeletsértés esetén az elhalt hozzátartozója és örököse, ha pedig a sértett beszámítási képessége korlátozott, úgy törvényes képviselője és a gyámhatóság is, ha beszámítási képessége kizárt, akkor csak ez utóbbiak. A magánindítvánnyal kapcsolatban semmilyen formai megkötés nincs, a lényeg az, hogy a sértett akaratnyilvánítását tartalmazza. A hatóságnak a joghatályosság szempontjából azt a tartalma szerint kell megítélnie és nem elnevezése alapján. Előterjeszthető írásban, szóban, az utóbbi esetben azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, de joghatályos akkor is, ha azt az úgynevezett vétségi eljárás során készült jelentésbe foglalják.

A büntetőeljárási törvény a magánindítvány előterjesztésének határidejét 30 napban határozza meg. A 30 napos határidőt a jogszabály a sértettnek a bűncselekményről való tudomásszerzéséhez köti. A tudomást szerzés nem jelenti a név, egyéb azonosításra szolgáló adatok ismeretét, elegendő, ha az ismert adatok alapján az elkövető személye megállapítható. Lehetősége van a jogosultnak ismeretlen személy ellen is magánindítványt előterjeszteni, azonban korántsem köteles. Azt az elévülési időn belül (és a tudomásszerzéstől – mely lehet esetleges „magánnyomozása” eredménye – számított 30 napot megtartva) megteheti. A 30 napos határidőn belül az arra jogosult bármikor előterjesztheti magánindítványát, még akkor is, ha korábban már úgy nyilatkozott, hogy e lehetőséggel élni nem kíván. Joghatályos magánindítványt 30 napon túl csak viszonvád formájában lehet előterjeszteni.

A feljelentésnek van egy igen speciális formája az úgynevezett kívánat. Ez lényegében azt jelenti, hogy azon szerv tagja, aki a jogszabályban meghatározott szervezethez tartozik, csak akkor tehet bűncselekmény miatt feljelentést, ha ahhoz a szervezete hozzájárul. Így a diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb személyi mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés csak akkor büntetendő, ha a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatában ezt kifejezetten indítványozza.

A feljelentés alapján a nyomozást az arra hatáskörrel és illetékességgel bíró nyomozó hatóságnak kell lefolytatnia. A más nyomozó hatóság a nála tett feljelentést az úgynevezett halaszthatatlan nyomozási cselekmények elvégzése után, ide teszi át, míg a más hatóság ide küldi meg. A szóban tett feljelentést minden esetben jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentést a nyomozószervnél nyilvántartásba kell venni. Ha áttételre kerül sor, ennek a nyilvántartásból ki kell derülni.

A feljelentéssel kapcsolatos nyomozati teendőkről igen részletesen szól a jogszabály. A feljelentőt – akit hatáskör és illetékesség hiánya miatt nem lehet más rendőri szervhez irányítani – figyelmeztetni kell a hamis vád és hamis tanúzás büntetőjogi következményeire. Nyilatkoztatni kell a bűncselekmény tényállási elemeire, az elkövetés körülményeire és az elkövető személyére, a bizonyítási eszközökre, ez utóbbiakat át kell venni. Végül nyilatkoztatni kell a feljelentőt a magánindítvány tekintetében is. Összefoglalóan a nyomozó hatóságnak a meghallgatást olyan alaposan kell foganatosítani, hogy azt a feljelentés kiegészítése során már ne kelljen megismételni.

A büntetőeljárásnak ebben a kezdeti szakaszában a feljelentést követően 3 napon belül kell dönteni a nyomozás megtagadásáról, elrendeléséről, vagy 15 napon belül - ha ebben a kérdésben a rendelkezésre álló adatok alapján megnyugtatóan állást foglalni nem lehet – a feljelentés kiegészítéséről. A feljelentés kiegészítése során nyomozási cselekményeket – kivéve a halaszthatatlanokat – végezni nem lehet. Így nem feladat az elkövető személyének megállapítása. Egyedüli célja tisztázni azt, hogy a feljelentett cselekmény bűncselekmény-e, a bűncselekmény alapos gyanúja fennáll-e, nem áll-e fenn büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok, a feljelentett cselekményt korábban jogerősen elbírálták-e s, ha igen, a nyomozást meg kell tagadni.

Lényeges szabály, hogy az eljárásnak ebben a szakaszában a feljelentett bevonására még nem kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság bárkitől okiratok és adatok rendelkezésére bocsátását, valamint felvilágosítás adását, a feljelentő vagy sértett állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet vagy egyesület vezetőjétől, illetőleg a vizsgálatra jogosult szervtől vizsgálat tartását és a kár megállapítását kérheti, továbbá a feljelentőt, illetőleg a sértettet meghallgathatja, a helyszínt megtekintheti és a feljelentettre vonatkozó hatósági vagy más nyilvántartás, illetőleg eljárás adatait felhasználhatja, és végül szaktanácsadót alkalmazhat, ha a feljelentés elbírálása szakkérdésben való állásfoglalástól függ. Erre tekintettel a vizsgálat alapos lefolytatása érdekében a nyomozó hatóság vezetője a feljelentés kiegészítésének határidejét még további harminc nappal meghosszabbíthatja.

Az ügyész a nála tett feljelentés esetében a feljelentés kiegészítését vagy maga teljesíti, vagy – a foganatosítandó intézkedéseket megjelölve – azzal a nyomozó hatóságot bízza meg.

A nyomozás megtagadásáról főszabályként a nyomozó hatóság – ide értve az ügyészségi nyomozó hivatalt is - dönt. Határozatát az érdekeltekkel – elsősorban a sértettel, a feljelentővel, a magánindítvány előterjesztőjével – közli, akik e közléstől számított nyolc napon belül az ellen panasszal élhetnek.

A feljelentés megvizsgálását követően a nyomozást a nyomozó hatóság vagy az ügyész rendelheti el alakszerű határozattal, melyet az úgynevezett kezdőiratra is rá lehet vezetni. A határozatnak a keltezésen túl csupán rendelkező része van, mely a cselekmény megnevezését, minősítését, az elrendelés tényét valamint azt tartalmazza, hogy a nyomozást a vétségi vagy a bűntetti eljárás szabályai szerint kell-e lefolytatni. A nyomozás elrendelése ellen panasznak nincs helye, s erről a nyomozó hatóság az ügyészt is köteles értesíteni.

Fertőző betegség – Gyanúja esetén a körzeti orvost haladéktalanul értesíteni kell. Utasításai minden esetben betartandóak.

Fiktiválás – A lakásba bejelentett, de ott nem lakó személy kijelentése. Legegyszerűbb megoldás, ha Ön mégis eléri élettársát, aki lakcímbejelentő lapon kijelentkezik. A lakcímbejelentő lap benyújtásával egyidejűleg a lakcímkártyát is le kell adni. Ha a lakcímre bejelentett személy már nem lakik az ingatanban, és kijelentése lakcímbejelentő lapon nem lehetséges, akkor őt fiktiváltatni lehet. A fiktiváltatáshoz a tulajdonos kérelemére van szükség, melyben a tulajdonos kéri a kijelenteni kívánt személy fiktíválását, megadja a fiktíváladnó személy adatait, vélhető tartózkodási helyét, mióta nem lakik az ingatlanban, nyilatkozni kell, hogy személyes ingósága nincs az ingatlanban és hogy visszatérési szándék nélkül távozott/végleges szándékkal távozott. Egyidejűleg be kell szerezni a szomszédoktól tanúnyilatkozat, melyben tanúsítják, hogy a fiktíválandó személy nem tartózkodik az ingatlanban. A kérelemhez tulajdoni lap csatolása szükséges. A fiktiválás díjmentes.

További lexikonok a Változó Világban

Változó Világ Enciklopédia

A Számok Enciklopédiája

Az Új Szavak Lexikonja

Facebook Enciklopédia

Üzleti Enciklopédia