VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

Budapest története

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

...világváros lett a kis Pestből, a kamasz Budapestből, a hamupipőkéből  királyné...

Krúdy Gyula

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG 25.

BUDAPEST

AZ EGYESÍTÉSTŐL AZ 1930-AS ÉVEKIG

Írta Csató Katalin és Karner Katalin

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

 

Kövesd a Változó Világ „VV 25. Budapest az egyesítéstől...” című albumát a Pinteresten!

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

   

 

 

 

 

Az én helyem...

 

Eurorégiók

 

Budapesti Útmutató és Címtár

 

 

 

 

 

 

Budapest, a "kávéházak városa"

 

A múlt század második felére tehető, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia városaiban páratlan fejlődésnek indult a kávéházi élet. Ebben fontos szerepe volt az étkezési szokások megváltozásának is. A napi háromszori étkezés újkori modellje hazánkban már a 18. század végén meghonosodott, elsősorban az arisztokrácia, majd lassanként a kialakuló polgárság körében is. A reggeli étkezés állandó meleg itala a kávé, tea és a kakaó lett. Ugyancsak új szokássá vált a különféle édes süteményekkel gazdagított uzsonna is. A kávéivás elterjedése Európában és csakhamar nálunk is az étkezési szokások kifinomodásához vezetett. Miután a kávé a szellemet frissíti, társaságban élvezhető leginkább. Ám a gondolatok gyors csapongása, az élénk képzelet nemcsak társaságot kíván, de idő- és helyigényes is. A kávéházakat keleten a 16. századtól "mekteb muharribin"- nek, vagyis a vitatkozás iskolájának, vagy "mekteb-i-irfán"-nak, a bölcsek iskolájának nevezték. Innen ered, hogy a kávét egykor a "bölcsek bora", de méginkább a "szellem itala" néven is emlegették.

A városok polgári társadalma és részben az arisztokrácia életmódja magyarázza azt a tényt, hogy a kávéházak elszaporodása, valamint a bennük megtalálható jellegzetes szórakozási lehetőségek iránti kereslet leginkább a polgárosodó nagyváros képéhez volt kapcsolható. Az európai polgárosodás és a kávéházak ugyanis egymással karöltve fejlődtek mindenütt. A gombamód szaporodó kávéházak Kelet-Közép-Európa e táján egyúttal az angol klubok és a francia irodalmi szalonok szerepét is pótolták.

"Egy vízcseppben benne van az egész világ, egy kávéházban az egész társadalmi rend" – írta kitűnő írónk Nagy Lajos, a "kávéházi ember", aki saját bevallása szerint életének felét a kávéházban töltötte. A korszak kávéházainak volt valamilyen sajátos varázsa, ami a társadalom közel minden rétegét vonzotta. Miután a századfordulóra csaknem félezerre szaporodott a számuk, ezért nagyapáink Budapestjét teljes joggal tekinthetjük a "kávéházak városának".

A pesti ember élete ekkor még meglehetősen nyitott volt és többnyire az otthonokon kívül, az utcán zajlott. Ennek a mainál sokkal nyilvánosabb életmódnak legfőbb színterei a bulvárok voltak, valamint a korzó, és jó időben még a járdára is kitelepült rengeteg kávéház. Többségük a nap minden órájában tömve volt és így a kávésok akkor is megéltek, ha a vendég csupán egy kávé meg egy pohár víz mellett ücsörgött naphosszat. A fejlődő nagyvárosi élet mindenkori nélkülözhetetlen mozgatórugói: az üzleti, politikai és kulturális élet információinak gyors áramlása, a reklámtevékenység, a kapcsolatok kiépítése és fenntartása e korszak polgárai számára leginkább a kávéházakban volt lehetséges. Ugyanakkor a kávéházak mind vendégkörük, mind szolgáltatásaik szerint is erőteljesen differenciálódtak. Létrejöttek az irodalmi, politikai és művészkávéházak. Más-más kávéházban gyülekeztek az alkuszok és ügynökök, az ékszerészek, a fások és lisztesek, a gabona-, gyapjú- és nyúlbőrkereskedők, a tőzsdések, másutt az artisták, a bírók és ügyvédek, a katonatisztek, a lósport hívei, a sportemberek, a sakkozók stb.

A kávéház olykor egész családok – kezdetben inkább a férfiak – tisztes és viszonylag olcsó szórakozóhelye volt. Némelyikük éjjel-nappal, egyesek az év háromszázhatvanöt napján várta vendégeit, ételek és italok széles választékát kínálva. Egy egyszerűbb üzlet a következőket kínálta 1910 körül: kávé, tea, csája (tea és tömény szeszes ital keveréke), csokoládé, tej, aludttej, tejfel, tejszín, jegeskávé, fagylalt, limonádé, szörp, szikvíz, ásványvíz, valamint a felsorolt cikkekhez fogyasztani szokott sütemények, gyümölcs, sajt, vaj, tojás és az ebből készült ételek, hideg és meleg hentesáruk (sonka, felvágott kolbász stb.), valamint az italmérési engedélyben felsorolt szeszes italok.

Leginkább azonban a kávéházi játékok és egyéb szórakozási formák vonzották a közönséget. Az üzleti tárgyalás, beszélgetés vagy politizálás mellett többféle szórakozási forma is rendelkezésre állt. A magára valamit is adó kávéházban  minden európai és amerikai lapot el lehetett olvasni. A kávéházból üzeneteket, leveleket lehetett küldeni, és ugyanide választ is kapott a vendég. Papír, toll és tinta, íróknak lexikon és kávéházi "kutyanyelv" (cégjelzéses jegyzetpapír) mindenkinek ingyen állt a rendelkezésére. A főpincérek többet tettek a vendég kényelméért, mint másutt bárhol és bármikor. Szállították a legfrissebb pletykákat, a lóversenytippeket, az aszpirint, de adtak előleget, hitelt és kölcsönt is számos alkalommal.

A századforduló kávéházaiban elmaradhatatlan volt a biliárd. (A hatóságilag előírt berendezés legalább két biliárdasztal volt.) "Akinek nem volt még dákó a kezében, az nem fogja nekem elhinni, hogy ez a nagy zöld asztal azzal a három elefántcsont golyóval valóságos lírai hangszer, amelyen az ember ép úgy fejezheti ki a hangulatait, a lelki állapotát, mint a zongorán vagy a hárfán. Sőt sokkal közvetlenebbül" – vallotta korának kitűnő krónikása Kóbor Tamás. Ez a megállapítás a kártyásokra és az egyéb játékok megszállottjaira ugyanúgy vonatkoztatható, hiszen a biliárd mellett kártyával, dominóval, sakk játékkal is agyon lehetett ütni az időt, miközben halk zene is szólt: zongora, szalonzene vagy a cigányok hegedűje.

Lassanként kibontakozott egy újfajta, polgári–társasági–közösségi életforma a kávéházak miliőjében. De a hazai városok – és elsősorban Budapest – vendéglátóhelyként üzemelő kávéházai nemcsak az arisztokrácia vagy a polgárság és a művészvilág találkozóhelyei voltak. A társadalmi funkció elsődleges szerepe mellett nálunk egy sajátosan magyar jelenség is megfigyelhető volt. Ezek a helyek a kispénzű, olykor nyomorgó fiatalemberek, a kultúrára éhes, kezdő értelmiség "akadémiái" is voltak. Heltai Jenő írta: "...a kávéház amellett, hogy jobb modorra, udvariasságra, illedelmességre kényszerítette vendégeit, nevelte és művelte is őket, újságot adott kezükbe."

Elmondhatjuk tehát, hogy a pesti átlagember otthonának sajátos kiegészítője, sőt gyakran pótléka is lett a kávéház. Maga volt az illúzió, mert ahogyan Füst Milán vallotta: "A kávéházban fény volt és meleg, s ha környezetünk gyertyavilágos sötétségéből oda beléptünk, akkor úgy éreztük, hogy mégsem vagyunk annyira elhagyatottak. Ott voltak barátaink és ott volt minden menedékünk."

Mindezek után érthetővé válik az a vonzerő, amely a kávéházakból áradt. A szegény polgár, ha felvette jobbik ruháját, itt egy olyan világban találta magát, ahol nem tudták róla, hogy milyen körülmények között lakik és hány gyereke sír otthon. Ugyanakkor a társasági érintkezésnek a kávéház volt a legolcsóbb, legkellemesebb, legkényelmesebb környezete, és egyúttal a legdiszkrétebb olvasztótégely is a menekülő kispolgár számára. "Ne tagadjuk,  a művelt magyar középosztály büszke volt fővárosára, kényeztetett kedvencére, és megvetéssel fordult volna el attól a korcsmagyartól, ki Budapest kultúrájában egyebet nem látott volna, mint a berlini és bécsi nagyvárosi kultúrának lerakatát, másodfokúan előkelő fióküzletét" – állapította meg Szekfű Gyula arról az időszakról, amikor a budapesti kávéházak virágkora egybeesett a főváros gyors kiépülésével.

A főváros  egyesítése után, a kapitalista fejlődés ütemének gyorsulásával a nagyszabású építkezések feltételei is adva voltak. Ráadásul a vadonatúj fővárosnak – Béccsel szemben – ki kellett vívnia a maga önálló gazdasági, politikai és kulturális rangját. Az üzleti konjunktúra és a millenniumra való felkészülés csak meggyorsította ezt a folyamatot.

III. Napóleon létrehozta a 19. század végi nagyváros csodálatos modelljét: Párizst. Több európai főváros között Bécs is igyekezett utánozni a párizsi mintát, Budapest pedig természetesen Bécset akarta utolérni. Az 1896 előtti évtizedre összpontosultak a legnagyobbszabású, óriási tőkebefektetést igénylő építkezések, különösen a pesti oldalon. Dunától a Dunáig ölelte körül Pestet az új körút, amely fejlődésének irányát is kijelölve, a város vérkeringésének egyik ütőere lett, a Városligetig futó új Sugárúttal, a mai Andrássy úttal együtt.

Az Andrássy út és a Nagykörút találkozásánál létesültek az új korszak első kávéházai is: az Abbázia és a Nicoletti, a későbbi Kovács. Az előbbi, mint politikus-kávéház, az utóbbi pedig művészkávéházként vonult be később a köztudatba. A korai elődök után az Abbázia fényűző berendezésével az első nagyvilági légkört  meghonosító kávéháza volt fővárosunknak. A kávéház asztalait például eredeti ónixmárvány lapok borították, a csillárok és a falikarok pedig kínai ezüstből (azaz alpakkából) készültek. Itt volt egyébként a Monarchia két legnagyobb tükre is. Az Abbázia leghíresebb törzsvendége, a függetlenségi eszme harcos híve, Kossuth magyarországi "helytartója", Eötvös Károly volt (1842–1916). A hódoló híveit maga köré gyűjtő polihisztort pályatársai "vajdának" nevezték. Kávéházi beszélgetéseit, adomáit, elmés és mulatságos történeteit fővárosszerte mesélték, időnként az újságok is megírták, sőt kabarétréfák is születtek belőlük.

Az Erzsébet körúton hamarosan felépült a New York kávéház is (1894), az azonos nevű amerikai biztosítótársaság fényes palotájában, melyet a világ legszebb kávéházának tituláltak. A New York évtizedeken keresztül Pest irodalmi életének központja volt. Fénykora 1908-tól, az itt szerkesztett Nyugat című folyóirat megindulásától az első világháborúig tartott. A 20. század irodalmi életének és művészvilágának legnagyobbjai találkoztak itt nap nap után: Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Kiss József, Karinthy Frigyes, Gárdonyi Géza, Ady Endre, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Bródy Sándor és a többiek. A nyomorgó képzőművészeknek "napközije" volt a New York, vagy ahogy ők nevezték a "Nyehó". Amíg a tehetséges írók a Nyugat köré gyülekeztek, a képzőművészek megalakították a MIÉNK csoportot, vagyis a Magyar Impresszionisták és Naturalisták körét. Herman Lipót, Pólya Tibor, Szigethy István, Major Henrik és pályatársaik a művészasztal köré gyülekeztek, mint ahogy a félelmetes hírű kritikusok a veseasztal mellett "vesézték ki" az aktuális áldozatot. De megfordult itt tulajdonképpen mindenki. Az újságíróknak, kezdő filmeseknek, színészeknek és muzsikusoknak ugyanúgy otthona volt a kávéház, mint előbb említett kortársaiknak. Itt tartotta "udvarát" Újházi Ede, a színészek nagymestere, itt írta Kacsóh Pongrác a János Vitéz dallamait, s ide járt Kálmán Imre és Huszka Jenő, a magyar operett világhírűvé vált alkotói.

A New Yorktól nem messze több híres kávéház is volt. A díszes kerámiaképeiről elnevezett Japánba építészek, szobrászok és festők jártak. Az asztaltársaság tagjai voltak többek között: Lechner Ödön, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Kernstock Károly, Bihari Sándor. Itt gyülekeztek a baloldali fiatal írók: Kassák Lajos, Németh Andor, Nagy Lajos és József Attila. Itt dolgozott Szép Ernő, és napi vendégnek számított Tersánszky Józsi Jenő;  de a New York mellett megfordult itt Molnár Ferenc, Bródy Sándor, majd fia Hunyadi Sándor is.

Az EMKE az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rövidítéséről kapta nevét, amelynek a kávéház alapítója, Wassermann Jónás is tagja volt. Az üzlet gazdag kölcsönkönyvtárral, értékes sorozatokkal büszkélkedhetett. A századforduló után saját cukrászatot létesített, az alagsorban étterem és bár is helyet kapott. 1919–20-ban itt dolgozott kenyeresfiúként József Attila. A vendégeket a két világháború közötti években még kabaréműsorral is szórakoztatták.

 Az 1880-as években létesült Opera kávéház törzsközönségét természetesen meghatározta a szomszédos dalszínház, de tagjai között a legkülönfélébb foglalkozásúak is képviseltették magukat: építészmérnök, optikus, szeszgyáros, propagandista, közgazdász, tisztviselő és sokan mások.

Az Operaházzal szemben, Lechner Ödön és Pártos Gyula építészek alkotta háromemeletes, négyhomlokzatos eklektikus palotában 1885-ben nyílt a Drechsler café-restaurant, soha nem látott pompával. Étterem és kávéház, alagsori és félemeleti különtermek, sörcsarnok, tekepálya, játszóterem, női szalon, villanyvilágítás és gőzfűtés biztosította a legnagyobb kényelmet és a színvonalat. Vendégei között volt többek között Leoncavallo, Mascagni, Puccini, Ibsen, Goldmark Károly és Mahler.

Az Andrássy út és Vörösmarty utca sarkán álló Műcsarnok kávéház a millennium idején nyílt meg. Kitűnő biliárdasztalai miatt gyakran felkeresték a fiatal művészek, többek között Márk Lajos, Kernstock Károly és Nagy Endre is. A nyomdászoknak is ez volt a törzshelye.

A kávéházak nagy száma miatt itt csak a legnevezetesebbekről szólunk még, melyek közül a Károlyi Mihály utca sarkán 1885-ben alapított Centrál érdemel megkülönböztető figyelmet. A kilencvenes évektől a főváros szellemi életének jelentős gócpontja volt. Kolozsvári Grandpierre Emil "szabadegyetemfélé"-nek, Szabó Lőrinc "modern akadémiának" titulálta.

Az irodalmi asztaltársaságok közül a Kiss József által szerkesztett "Hét" c. folyóirat kerekasztala foglalta el elsőként helyét a kávéházban. Egy ideig a Nyugatot is itt szerkesztették, ezért aztán itt valóban "pezsgett, forrt" az élet, mint ahogyan azt Szabó Lőrinc látta. A kávéház mindennapos vendégei voltak: Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Bányai Elemér (Zuboly), Gellért Oszkár, Heltai Jenő, Karinthy, Kosztolányi, Molnár Ferenc, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Szabó Dezső, Szabó Lőrinc, Tersánszky, Tóth Árpád. Szerdai napokon a magyar írónők találkoztak itt, akik később, 1936-ban megalakították a Kaffka Margit Társaságot. A "népiesek" asztalánál Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kodolányi János, Tamási Áron és Veres Péter vitázott. Rajtuk kívül otthonuknak érezték a kávéházat a közeli egyetem tanárai, művészettörténészek, képzőművészek, nyelvészek és régészek is. "Egyszóval a magyar szellemi élet elit krémje gyűlt itt össze (a savója is ) stafétaszerűen váltogatták egymást az asztalok mellett. Eszmék, ismeretek, nézetek, gondolatok úgy keveredtek ebben a füstös, ódon, ócska kávéházban, mint népvándorlás idejében a legkülönfélébb fajták" – emlékezik Kolozsvári Grandpierre Emil.

 

Az eheti akció

21 év!

Legszebb ajánlatunk

És a legédesebb...

A te éved könyve

Olvasó idő

Könyvmenhely

RELAXX

Segíthetünk?

Falum nagykövete

 

 

KVÍZ

Budapest

 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.