VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

Hollandia

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Az Úristen megteremtette a világot, a hollandok pedig Hollandiát.

18. századi francia utazó

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG

32.

AZ EURÓPAI UNIÓ A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

HOLLANDIA

Írta Zeiler Júlia

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

   

 

 

 

 

 

 

 

RTL-FM rádió

 

 

 

Hollandia - Népesség, a holland nyelv, hagyományok

 

Hollandia népessége 1998-ban 15 millió 691 ezer fő volt, de a holland nyelvet ma húsz milliónyian beszélik a világon. A holland hivatalos nyelv Hollandián kívül Belgiumban is, ahol a mintegy 5 milliós flamand lakosság nyelve, s használatos Franciaországban, ahol az északnyugati részen jelentősebb flamand kisebbség él, továbbá az egykori holland és belga gyarmatokon.

A holland az indoeurópai nyelvcsaládhoz, s azon belül  a germán nyelvcsoporthoz tartozik, az úgynevezett déli germán nyelvek egyike. Az országban élő frízek nyelve is germán nyelv, de az a nyugati csoporthoz tartozik. A hollandból származik továbbá az afrikai holland, az afrikaans, amelyet a 17. században kivándorolt németalföldi parasztok, a búrok (boer - paraszt) leszármazottai beszélnek. A holland a középkori alsófrank nyelvjárásokból alakult ki. A középkorban az itt használt nyelvet a Német-római Birodalom más germán törzseihez hasonlóan „dietsch” vagy „duutsch”, később „duitsch”, azaz német nyelvnek nevezték. Csak a 17. században terjedt el általánosabban a „nederduitsch”, alnémet elnevezés, elkülönítendő a Németalföldön beszélt nyelvet a Rajnán túli felnémet (Hochdeutsch) nyelvjárásoktól. A nederlandsch első említése 1518-ból való, de ez az elnevezés csak a Holland Királyság kikiáltása, 1813 után vált általánossá. A név mai formája nederlands. Több európai nyelven, így a magyarban is  - ahová német közvetítéssel érkezett  -  a legnagyobb és legjelentősebb németalföldi tartomány, Hollands elnevezéséből eredt a nép és a nyelv megnevezése.

A holland  -  mint említettük  -  ma mintegy 20 millió ember anyanyelve. Ezzel a holland a közepesen nagy nyelvek közé sorolható, körülbelül 30. a világranglistán. Az Európai Unióban a holland a 11 hivatalos nyelv egyike. Északnyugat-Franciaországban, ahol nagyobb flamand kisebbség él, mintegy 200 ezren beszélik. A latin-amerikai Holland-Antillákon, valamint Arubán és Surinamén -  a volt holland gyarmatokon  -  is beszélnek még hollandul. Mindenekelőtt az állami közigazgatásban és az oktatásban használatos a volt gyarmatosítók nyelve, de létezik holland nyelven írott antillai, arubai és surinami irodalom is.  A történelmi kapcsolatokból adódóan a legnagyobb volt holland gyarmaton, Indonéziában ma főként a jogászok, a katonák és a történészek használják a hollandot. A Dél-Afrikában beszélt afrikaans nyelv alapjául a 17. századi holland dialektusok szolgáltak, tehát a nyelv egy régi változata. Más nyelvekre is befolyást gyakorolt a holland nyelv számos szakkifejezéssel, főként a hajózás, vízépítés és a mezőgazdaság területén.

Belgiumban hivatalosan 4 millió 300 ezer ember beszél hollandul, de az ország franciaajkú déli részén, sőt, Észak-Franciaországban és Németországban is sok iskolás választja a hollandot második nyelvként. A Belgium északi részén beszélt flamand az irodalmi holland nyelvtől kiejtésében és nyelvi fordulataiban is némileg különbözik, lényegében annak egyik nyelvjárása.

A holland szóhangsúly és hanglejtés a némethez áll a legközelebb. A helyesírásban és kiejtésben  -  az utolsó, 1947. évi helyesírási reform alapján  -  a mássalhangzók (b, d, f, h, j, k, l, m, n, p, q, r, t, x és z) kiejtésében nincs túl nagy eltérés a magyarhoz képest. A c  a mély magánhangzók és mássalhangzók előtt k-nak hangzik, különben sz-nek. A ch  erősen reszelős, a torok mélyén képzett h. A  g  erősen zöngés és reszelős torokhang, gh, míg az n után azzal összefolyó lágy g.  Az s-et sz-nek ejtjük, az sch-át pedig szkh-nak. A v  a magyar f hangnak felel meg, a w pedig a magyar v-nek. A magánhangzók kettőzése a helyesírásban hosszú hangot jelöl. Az aa  hosszú á, az au és auw  kiejtése au (a v nem hallható). Az e  nyílt szótagban é-nek, zárt szótagban e-nek hangzik, hangsúlytalan helyzetben viszont ö-nek. Az ee hosszú é, az ei és az ij hangzása ej, az eeuw pedig éu-nak hangzik. Az eu hosszú ő, az ie rövid i. Az o hangzása rövid vagy hosszú o attól függően, hogy zárt vagy nyílt szótagban szerepel. Az oe rövid u-nak hangzik, az ui öj-nek, az ou és ouw  au-nak, az uw pedig üu-nak.

A holland nyelvet több mint 250 egyetemen tanítják a világon. Flandria (Belgium északi tartománya) és Hollandia nyaranta holland tanfolyamokat szervez külföldiek részére. A holland, mint második nyelv az utóbbi évtizedben fontossá vált a Hollandiában élő külföldi vendégmunkások, köztük marokkóiak, törökök és spanyolok számára, akiknek gyermekei az iskolában megtanulják a nyelvet. Hollandia és Flandria 1980-ban közösen létrehozott egy nyelvművelő szervezetet, amely kialakítja a holland nyelvre vonatkozó kormányzati elgondolásokat. Ez a Holland Nyelvunió, amely kormányközi szervezetként a maga nemében egyedülálló, s amely a holland nyelv világban betöltött szerepének növelésén munkálkodik, szabályokat rögzít a helyesírást és a beszédmódot, nyelvhelyességet illetően.

Frízföld (Friesland) tartományban egy másik nyelvet is beszélnek, a frízt. Ez a kisebbségi nyelv mintegy 400 000 fő anyanyelve, amely legközelebb talán az angolhoz áll. Az első írásos feljegyzés szerint az írott nyelv, az ófriz 1000 körül jelent meg, de már több ókori szerző, így Tacitus és Plinius is említi ezt a népet. A frízek önállóságukat a 7.században veszítették el, amikor a frankok leigázták őket, Nagy Károly idején azonban ennek ellenére jelentős önállóságot tudtak megőrizni. A frízek a középkorban viszonylagos függetlenséget élveztek, a német-római császárság is csak ritkán tudta megadóztatni őket, a különböző tartományokból ideérkező holland és burgundi grófok hódító szándékú seregeit is sikeresen visszaverték. A 13. századtól ismét szívós harcokat vívtak függetlenségükért, de 1579-ben ők is beléptek a holland tartományokat egyesítő utrechti unióba. A nyelv írásbeliségét a 20. században újraalkották a régebbi nyelvemlékekből. A hosszú együttélés alatt számos fríz kifejezés került át a holland nyelvbe, másrészt a frízbe is bekerültek németalföldi szavak és kifejezések. A mai nyelvápolók igyekeznek kiszorítani ezeket, hogy meggátolják a fríz kihalását.

 

Népesség összetétele

 

Az országnak 15,7 millió lakosából 49,45 %-a férfi és 50,55 %-a nő. A lakosság nagyon fiatal;  15 évnél fiatalabb a lakosság 18,4 %-a, 15-29 év között van 21,3 %, 30-44 év között 23,9 %, 45-59 év között 18,6 %, 60-74 év között 12,2 % és 75 fölött  5,7 %. Vagyis a lakosság 63 %-a fiatalabb 45 évesnél, de 40 %-a 30 évnél is fiatalabb. A népességi előrejelzések szerint az ezredfordulón 15,9 millió, 2010-re 16,7 millió a várható népességszám.

A lakosság 95,3 százaléka holland, ideértve a 3-400 ezres fríz lakosságot, 1 százaléka török, 1 százaléka marokkói, 0,3 százaléka német és további 2,4 százaléka egyéb nemzetiségű, igen sok a volt holland gyarmatokról, Délkelet-Ázsiából vagy az Antillákról érkezett színes bőrű. Hollandiában mintegy 30 ezer magyar él. Hollandia lakossága etnikailag igen egységesnek mondható. Az ugyancsak őslakosnak számító frízek máig őrzik őseik számos hagyományát. Ez a lakosság a szó szoros értelmében elszigetelten élt, hiszen a mocsárvilágból kiemelkedő dombokon, az úgynevezett terpeken ütött tanyát, s ezek magas vízállás idején szigetekké váltak. A 16. században a spanyolok elleni harcban Frízföld önként csatlakozott az észak-németalföldi tartományok utrechti uniójához. A függetlenség kivívása után 1581-től másfél évszázadon át ragaszkodott ahhoz az előjogához, hogy az orániai házból maga válasszon magának helytartót, olyan személyt, aki nem volt azonos a Hágában székelő szövetségi államfővel. Később ezt az előjogát föl kellett adnia. A múlt században megerősödött a fríz nemzeti mozgalom, elsősorban a nyelv és a nemzeti kultúra megóvásának szándékával. Van fríz zászló, címer és himnusz. Hollandia elsőként írta alá az Európa Tanács keretében kidolgozott kis nyelvek Európai Chartáját, amelynek alapján vállalta, hogy kormányzati intézkedésekkel is elősegíti a fríz nyelv és kultúra fennmaradását. A frízeknek ma számos intézménye van, amelyik nevében viseli a "friske" jelzőt. Így létezik fríz akadémia, fríz zenekar, fríz művelődési tanács, újság, pályázatokat hirdetnek, díjakat osztanak, s a táblák feliratozása mindenütt kétnyelvű.

Hollandiában a lakosság csaknem 5 százaléka külföldről került az országba. Ezen belül mindenekelőtt az a réteg jelentős, amely a Földközi-tenger körüli országokból munkavállalóként, vendégmunkásként került ide. A korábbi tengerentúli területekről, a volt gyarmatokról, Indonézia, Suriname, Aruba és az Antillák területéről is van jelentős számú bevándorlás. A családfőt rendszerint követi a család is; évente mintegy 400 000 ember érkezik Hollandiába családegyesítés és családalapítás céljából. Ezen kívül évente 5-600 fő kap menekült jogállást az érvényes nemzetközi egyezmények alapján a holland kormánytól.

 

Népi kultúra és hagyományok

 

Hollandia ma már nem a fapapucs (klumpa), a jellegzetes fehér, két oldalán felfelé keményített, csipkés főkötő, a szélmalmok, tulipánok, a tehenek és a sajtok országa, ahogyan még nem is oly rég élt a külföldiek tudatában. A műveltebbek korábban is tudták, hogy Hollandiát elsősorban Rembrandt festményei, Rotterdami Erasmus gondolatai, a magyar Apáczai Csere János leideni egyetemi tanulmányai jelzik. A művészettörténetben járatosaknak a holland festészet, Vermeer békés tájképei, Holbein arcképei vagy a jellegzetes csendéletek, a delfti meleg kék kerámiák jelentenek sokat. A hollandok féltve őrzik a hagyományaikat, ahogyan több százéves, piros téglás polgárházaikat, amelyeket ma is laknak, gondosan karbantartanak, és sohasem függönyöznek el. Belül azonban már átalakultak ezek a házak, modernek és tágasabbak, mint három-négyszáz évvel ezelőtt. A régire csak a helyszűke miatt  igen keskenyre és meredekre épített lépcsők és feljárók emlékeztetnek.

A holland népi mondavilágban meghatározó szerepet játszik a tenger és az azzal vívott állandó küzdelem. Itt nem alakult ki a skandinávhoz, a germánhoz vagy az angolhoz hasonló gazdag, színes és misztikus rege- és mondavilág - talán a zord, félelmetes, magas és sötét hegyek hiánya miatt. A hollandok legismertebb népi figurája - a magyar Erős vagy Vitéz János megfelelője  - Pieter vagy Hans (Péter vagy János) névre hallgat. A monda szerint ez a legény egyszer észrevette, hogy a gát egyik pontján a tenger felől  kezd beszivárogni a víz. Kiáltott a társainak, hogy hozzanak követ és homokot. Amíg azok megérkeztek, ő bedugta ujját a lukba, később, amint a rés tágult, egész testével odatapadt, hogy feltartóztassa az árt. Mire megjöttek a segítők, Pieter vagyis Hans már nem élt, de a víz nem tört be. Kőmíves Kelemenné e távoli rokonát, aki eltérően erdélyi sorstársától önként vállalta az áldozatot, számos ballada, festmény és történet örökítette meg.

A Schelde deltájának vidékén mindenütt a tenger gátolta meg, hogy a haladó és dolgos emberek jelképesen az ég felé törekedjenek. Ezen a vidéken minden legendában, mondában és mesében a tenger játssza a főszerepet. Ölében tűnnek el a boldogtalan szerelmesek, hátán siklik tova az elátkozott Bolygó hollandi, méhében fogannak halfarkú (sellő) leányai a "merminnék", és a tenger veti jó szándékkal partra élve a messzi földről, eszkimó országból idetévedt csónakost. Így alapították meg a monda szerint Zierikzeet. Zierik, az eszkimó az Ee folyócska torkolatába érve úgy érezte, a dűnék mögött meg kell végre telepednie, várost kell alapítania, mert mit ér a világ, ha nincs benne hetivásáros, tűzijátékos, harangjátékos Zierikzee.

A „merminne", a sellő alakját sok monda őrzi, s itt találkozik a holland mondavilág a skandinávéval. Ez utóbbiak között legismertebb a dán mese és mondavilág hableányának története, amelyet Andersentől ismerünk.  A hasonló holland monda kicsit földhözragadtabb, valóságosabb. A tengerparti falucskához, Westenschouwenhez fűződő legenda, hogy az ottani halászok egyszer nagy fogásként örömmel cipelték haza a hálójukban vergődő merminnét (a sellőt). A falu népe örvendezett a szép sellő láttán, a gyerekek aranytincset vágtak a hajából és pikkelyt (halpénzt) a farkából. De csakhamar kiderült, a sellő nem hajadon, hanem férjezett, s a férj visszaköveteli őt a halászoktól. Azok nem akarták visszaadni, mire a megrövidített férj bosszút állt: elárasztotta a falut, hogy visszaragadja a feleségét. Utána az özönvíz.

A valóságban Németalföldet 1421-ben érte a legborzalmasabb árvíz-katasztrófa, amely elsősorban Zeelandot sújtotta.  A feljegyzések szerint Szent Erzsébet napján feltámadt a szél, a viharos tenger elárasztotta a vidéket, és százezer ember halt meg egyetlen éjszakán. Egy igen elterjedt tengerészmonda szerint Van Staaten nevű hollandi hajóskapitány istentelen élete és Jézust káromló állandó átkozódásai miatt arra kárhoztatott, hogy ítéletnapig ne leljen nyugtot, s hajójával örökké a tengereken kóboroljon. A monda szerint a hajón egész legénységével együtt látható az elkárhozott hajóskapitány, a Bolygó Hollandi: A legenda szerint  - ahogyan Gyárfás Endre meséli Tengertánc és tulipán című könyvében  -  az Úristen így szólt a megátalkodott káromkodó hollandihoz: „Légy átkozott hollandi! Arra ítéllek, hogy örökké járd a tengereket, ne tudjál kikötni, horgonyt vetni egyetlen kikötőben sem. Étked izzó vas legyen, italod keserű epe, hajód az Utolsó Ítélet napjáig bolyongjon a vizeken, és hozzon veszedelmet mindazokra, akik megpillantják." Azóta számtalan tengerész találkozott már a hajóval, amelynek baloldalán vörös lámpák égnek, árbocán kalózlobogó, parancsnoki hídján a sátáni kacajú bolygó vagy más néven repülő hollandi. E rémhajó megjelenése a tengerészbabona szerint vészt jósló előjel volt a vele találkozóknak. A bolygó hollandi újabb kori irodalmi feldolgozásai közül Marryat hasonló című regénye nevezetes, világhíressé azonban Richard Wagner azonos című operája, a Bolygó hollandi tette.

A holland legendák alakjai tehát inkább valóságos emberi tulajdonságokkal vannak felvértezve, és viselkedésük, sőt vágyaik, sikereik is erősen az anyagi, mindennapi világhoz kötődnek. Ezt példázza a bredai tőzeghordó parasztember legendája is, amit szintén Gyárfás Endre idéz már említett könyvében. „A bredai parasztot Adriaan van Bergennek hívták. Akkoriban éppen úgy állt a helyzet, hogy a spanyolok voltak a falakon belül. A mieink mindhiába próbálkoztak az ostrommal. Ekkor jelentkezett a parancsnoknál Adriaan a lovával meg a taligájával. Ahogy eltervezte, úgy is lett: néhány fegyveres katonát ráfektetett a taligára, aztán betakarta őket tőzeggel, a várban igencsak fagyoskodtak a spanyolok, így hát könnyen beengedték a tüzelőnek való tőzeget árusító parasztot. Hogy hányszor fordult a taligával, ma már nem tudjuk, de a hagyomány szerint 75 harcost sikerült az agyafúrt csellel becsempésznie. Ez a 75 persze nem tétlenkedett. Kirontott, felkoncolta az őrséget, megnyitotta a kapukat.”  Íme a trójai faló legendájának újkori holland változata.

A holland népi szokások és a hagyományőrzés szorosan összetartozó fogalmak a  hollandok teremtette civilizációban és kultúrában. Egy régi, több változatban is keringő, Európa szerte ismert mondás szerint "Isten megteremtette a hollandokat, a hollandok pedig Hollandiát". Ez a tréfás, de mély értelmű vélemény sok mindent kifejez a hollandok gondolkodásáról, észjárásáról és életcéljairól. Szívós munkával megteremtették az országukat, a civilizációjukat, és hozzá lehet tenni, ragaszkodnak is e gazdag világhoz, féltve őrzik kincseit a legegyszerűbbtől a legékesebbig. Büszkék a múltjukra és mindarra, amit az hordoz. Bár Hollandiában több mint 400 éve polgári demokrácia van, hagyományaikban egyaránt és egyenlő arányban van jelen a paraszti életmódot megőrző hagyomány és a polgárság világát őrző. S éppúgy őrzik a hajósok életmódját megörökítő emlékeiket, mint a kultúráét és a tudományét.

Hollandiában, talán mert olyan kevés van belőle, és olyan nehezen szerezték meg a tengertől, nagy a tisztelete a földnek és a vele járó munkának. Frízföldet tartják az ország éléstárának, és mivel a paraszti gazdagságukat jó részt a kitenyésztett, híres hollandi tehénnek, a holstein-fríz fajtának köszönhetik, Leeuwardenben, Frízföld fővárosában szobrot emeltek a legjobban tejelő tehénnek. Minden, ami a szarvasmarha-tartással összefügg, ott ma nagy becsben áll. Így vált szinte intézménnyé a hagyományos heti goudai és alkmaari sajtvásár a hozzájuk tartozó népi vigassággal és ceremóniákkal együtt. Nincs ehhez fogható esemény másutt a világon. A holland föld adja a virágmezők ékességeit is, amit az Amszterdamhoz közeli Lisse virágárverésein értékesítenek, a holland virágot manapság eladják a világ minden tájára. A hagyományokhoz hozzátartozik az adásvétel nagy hagyománya is, a hollandok nagy kereskedők.

A ma is gyakorolt foglalkozások, mesterségek népi hagyományait és tárgyi emlékeit féltőn és gondosan őrzik számos múzeumban. Ugyanakkor féltve óvják a városi tudósok, filozófusok, művészek emlékét is, mint ahogy a holland szellemi élet valamennyi intézményét, a régi híres egyetemeket, Leiden, Utrecht, Lakener régi nyomdáit, vagy Haarlemben Laureus Coster nyomdáját.

Rotterdam arra büszke, hogy ott született a 16. század nagy humanista filozófusa Desiderius Erasmus. Leiden  -  az egyeteme mellett  -  arra, hogy Rembrandt városa, Dordrecht, hogy ott élt Johan de Witt, a mártírrá lett hazafi és demokrata, Hertogenbosch, hogy ott született Hieronimus Bosch, a 15. század nagy festője, Delft pedig természetesen Vermeer van Delftre, a város szülöttére büszke. Ott temették el a város másik nagy szülöttét, a nagy jogtudós Hugo van Grootot is. Hagyományőrzés a 400 éve megszakítás nélkül nemesített tulipán termesztése is, ami egyébként ma sok holland polgár jó megélhetését biztosítja, egyben turisztikai látványosságot nyújt az érdeklődöknek.

Holland hagyomány, hogy a múltat is dolgoztatja, mert az is hasznot hajt. Ezért természetes, hogy a Zuiderzee-gát és a Delta-terv megvalósításának századában a 17. századi kinderdijki szélmalmok  -  műemlékként  -  még ma is vizet szivattyúznak, mert ezzel áramot takarítanak meg. A legszebb hagyomány, ami talán az első látásra a legszembetűnőbb, az épületek állagának gondos megóvása, jellegzetes karakterének megőrzése. Az új építkezések már sok esetben merésznek tűnnek, de azok is illeszkednek a régi építményekhez és a környezetükhöz.

 

 

Az eheti akció

21 év!

Legszebb ajánlatunk

És a legédesebb...

A te éved könyve

Olvasó idő

Könyvmenhely

RELAXX

Segíthetünk?

Falum nagykövete

 

 

 

KVÍZ

Európa

 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

 

   

 

AZ EURÓPAI UNIÓ A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

Ausztria + A + B | Belgium + A + B | Bulgária + A + B | Ciprus + A + B | Csehország + A + B | Dánia + A + B | Egyesült Királyság + A + B | Észtország + A + B | Finnország + A + B | Franciaország + A + B | Görögország + A + B | Hollandia + A + B | Horvátország + A + B | Írország + A + B | Lengyelország + A + B | Lettország + A + B | Litvánia + A + B | Luxemburg + A + B | Magyarország + A + B | Málta + A + B | Németország + A + B | Olaszország + A + B | Portugália + A + B | Románia + A + B | Spanyolország + A + B | Svédország + A + B | Szlovákia + A + B | Szlovénia + A + B

Európa enciklopédia | E-Útmutató | Euroutazások | Eurorégiók | Europályázatok | Euro Press Publica | Euro-Váltó | Euxinos

 

 

   

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.