VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

A modern olimpiai játékok

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

A játékok valóban nem szűntek meg továbbfejlődni, és alkotásunk, amelyben Önnek is része van - s ezt sohasem felejtem el -, becsületünkre válik.

Pierre de Coubertin

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG

19.

A MODERN OLIMPIAI JÁTÉKOK

Írta Takács Ferenc

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

   

 

 

 

 

 

Fittségi Útmutató és Címtár

 

 

 

 

 

 

 

 

Az első olimpiai játékok: Athén, 1896. április 6-15.

 

"Az első olimpiai játékokat Athénban megnyitottnak nyilvánítom! Éljenek a részt vevő nemzetek! Éljen a görög nép!" – ezekkel a szavakkal indította útjára I. György görög király a modern olimpiai játékokat 1896. április 6-án délután.

Amíg erre az aktusra sor kerülhetett sok-sok előkészítő munkára volt szükség. Minden kezdet nehéz – tartja a szólás. Valóban. Ami az első modern olimpiai játékokat illeti, több mint nehéz volt elkezdeni: Coubertin hősies küzdelemmel tudta csak tető alá hozni.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894. június 23-án, szombaton délután, megalakulása pillanatában két fontos határozatot hozott: Dimitriosz Vikelasz görög írót megtette elnöknek, majd kimondta: az első olimpia 1896-ban lesz, és az ókori görög testkultúra iránti tiszteletből: Athénben. Sportnyelven szólva “egy null” az olimpia és Coubertin javára. A báró – akit egyhangúlag megválasztottak a NOB főtitkárának – ugyan korainak tartotta a dátumot, illetve kevésnek a két év felkészülési időt, no meg  az első játékokat Párizsban szerette volna megrendezni, de Vikelasz és a többi NOB-tag addig győzködte, amíg Coubertin ráállt az athéni koncepcióra és teljes gőzzel elkezdte a szervezést. Egyébként mint főtitkár, ő volt egy személyben sokáig a NOB “hivatala”, mindent maga intézett és a saját költségén. Coubertin először kidolgozta az olimpia programját, ami azóta is alapja a játékok műsorának, természetesen állandó korrekciókkal. Azután elutazott Görögországba és meglepődött. Nos, nem a városon, mert Athénben mindent a helyén talált, az Akropolisztól kezdve az Agóriáig, ahogy tanulta az egyetemen. A görög miniszterelnök, Trikupisz lepte meg azzal a “kedves” hírrel, hogy a kincstár gyengélkedése miatt ellenzi az olimpiát! “Meleg kilincsváltással” érkezett utána az ellenzék vezére és közölte, hogy ők viszont teljes mellszélességgel támogatják az olimpiai játékok görög földön való felújítását (vesd össze: a mi EXPO huzakodásunkkal!). A miniszterelnök és holdudvara, vagyis a görög szervező bizottság sajtókampányba kezdett az olimpia ellen, és azt tanácsolták Coubertinnek: menjen haza. A főtitkár azonban maradt és ellenpropagandát indított, vagyis az olimpia mellett érvelt. Kellett is. Még saját hazájában sem hagyták békén: a francia kormány elhatárolta magát a rendezvénytől. A különböző gallkakasos sportszövetségek pedig presztízs okokból (“nekünk a NOB ne parancsolgasson!”) és buzgó nacionalista öntudatból (“németekkel nem versenyzünk!”) “megfúrták” az olimpia ötletét is. A német tornászok országos szövetsége szintén visszalépett (“franciákkal nem versenyzünk!”); az orosz NOB-tag, Butovszkij tábornok pedig “katonásan” közölte: Nagy-Oroszországban a kutyát sem érdekli az olimpia. Ebben a szituációban szinte üdítőleg hatott Coubertinre Kemény Ferenc ötlete: ha a görögöknek nem kell az olimpia, akkor mi – az “Ezeréves Magyarország” millenniumi ünnepségek keretében – Budapesten megrendeznénk. Ebből a kultuszminiszterek (Csáky Albin és Eötvös Loránd) hezitálása, és az ugyancsak szegény kincstár (ha a kultúráról meg a testkultúráról van szó, a kincstár mindig szegény!) miatt nem lett semmi. De Coubertin sem gondolta komolyan a dolgot, csak arra volt jó neki a “budapesti olimpia”, hogy ezzel is zsarolhatta a görögöket. Ez viszont sikerült. A görög miniszterelnök, Trikupisz “rossz fát tett a tűzre” és a király menesztette. Utódja, Delijannisz lett, a volt ellenzéki vezér Coubertin támogatója és barátja, aki magát a trónörököst kérte fel a szervező bizottság vezetésére. Ettől kezdve az olimpia zöld utat kapott a kék égboltú Hellászban.

Amilyen nehezen indult az újkor első olimpiájának rendezése, olyan jól sikerült. A versenyeket sportszerűen és viszonylag szakszerűen rendezték meg, megfelelő külső körülményeket teremtettek, a nézők és a versenyzők valóban érezték az ókori olimpiák ünnepélyességét és magával ragadó fennkölt hangulatát. A kulturális programok szintén méltó kiegészítői voltak az olimpiának, tíz napon keresztül.

A feldíszített görög fővárosban fáklyásmenetek üdvözölték a “feltámadást”, az ország minden részéből összesereglett görögség megcsodálhatta Euripidész Médeiájának és Szophoklész Antigonéjának előadásait, hangversenyek voltak, a király díszebédet adott a vendégeknek. Minden görög sportsikert úgy könyveltek el, mintha az antik hatalom és dicsőség tért volna vissza Hellász sokat szenvedett földjére. A maratoni futást Miltiadész kései ükunokájának egyike nyerte meg. Ez az atlétikai versenyszám egyébként rendkívül érdekesen született és megér egy  kitérőt. Sokan azt hiszik, hogy ha az atlétikában valami ókori versenyszám, akkor az feltétlenül a maratoni futás. Pedig nem így van. Ez egy abszolút legújabb kori “képződmény”. Coubertin közvetlen munkatársa, az antikvitás neves tudósa, Michael Bréal (1832–1915) francia akadémikus javasolta a NOB-nak és az első olimpia rendezőinek, hogy az ókori tradíciók és a görögök szabadságharcai tiszteletére vegyék be az atlétikai versenyek közé a maratoni futást, mégpedig az eredeti útvonalon. Ez az “eredeti” terep a Marathón és Athén közötti, megközelítőleg 40 km-es távolság, amelyen állítólag a marathóni csata győzelmi hírét vivő katona futott. Az “állítólag” itt nagyon komoly kitétel, amiről tanulmányok, könyvek jelentek meg, sőt a Magyar Olimpiai Akadémia még nemzetközi tudományos konferenciát is rendezett róla. Amit erről az átlagműveltségű olvasó tud, az a következő: Kr. e. 490-ben a marathóni síkon Miltiadész athéni hadvezér fényes győzelmet aratott a túlerőben levő perzsa hadsereg fölött, és ezzel véget vetett az első méd háborúnak. A győzelem hírét egy ismeretlen – illetve sokféle néven emlegetett – katona teljes menetfelszerelésben futva vitte meg az athéniaknak és utána holtan rogyott össze. Szép történet és kétségtelenül így “kerek”, ami fontos kelléke a moralizáló históriáknak. Kár – vagy nem kár – de az bizonyos, hogy így nem igaz (annak ellenére, hogy minden lexikonban, sőt a tankönyvekben is benne van!). A valóban tudományos tényfeltárást nemzetközi tekintélyű ókor kutatónk, dr. Kertész István professzor adta meg több munkájában (lásd az irodalomjegyzéket). Mi ezzel a koncepcióval azonosulunk, amely szerint nem egy katona futott a hírrel, hanem az egész görög hadsereg, mivel a perzsák a vereség után hajóra szálltak és Athén felé vették az irányt, hogy partra szállva elfoglalják a várost. Miltiadész csapatával erőltetett menetben időben ért a polisz alá és megfutamodásra késztette a perzsákat. Ez persze semmivel sem kisebb teljesítmény és hőstett, mint a legendás hírvivő futása. Ahogy ezt Kertész István kifejti: “Így tehát nem egy halálraszánt ifjú önfeláldozó futása, hanem a görög fősereg nem kevésbé odaadó hadmozdulata mentette meg Athént a szolgaságtól. Ez a kollektív hősiesség azonban, amely abban nyilvánult meg, hogy a csata fáradalmait még ki sem heverő harcosok egy több mint nyolc órás gyorsmenetre vállalkoztak, egyáltalán nem becsülendő kevesebbre, mint a marathóni futó sohasem volt futása. Sőt...”

Bréal tehát méltó történelmi eseményt választott az újkori olimpiák egyik népszerű és érdekes versenyszámának alapjául, még ha az nem is állja ki az egzakt tudományosság próbáját. Levonhatjuk a tanulságot: legendákra is szükségünk van, de sokszor több erőt meríthetünk magától a "rideg" valóságtól.

Az első maratoni futásra 1896. április 10-én került sor. Előtte természetesen nagy vita folyt arról, hogy egyáltalán ilyen hosszú távot szabad-e futtatni emberekkel. Az ókorban a leghosszabb futás az úgynevezett dolichas, maximum 24 stadion távot tett ki, ami alig több mint 4.5 km. A kengyelfutók és pedesztriászok ugyan futottak 20–30 kilométereket is, de nem versenyszerűen, hanem pihenőkkel. Amíg a “szakemberek” vitatkoztak, a versenyzők lefutották a távot. Mégpedig egy nő! Egy Melphomené nevű lelkes honleány jelentkezett az olimpiai maratoni futásra, de a NOB – élén Coubertinnel – az ókori “hölgyzárlatra” hivatkozva elutasította. Erre a hajadon kapta magát és végigloholta a 40 km-es távot az olimpia előtt, még március havában. Lett erre nagy ribillió! Ha egy nő kibírta, akkor a görög atléták unokái sem hátrálhatnak meg, így azután 21 honfiú és négy külföldi nevezett be. A görögök nemzeti presztízst csináltak Bréal javaslatából és  mesés díjakat ajánlottak fel, amennyiben görög nyeri az első maratonit. Ókori mintára a győztest ingyen ellátta volna a város élete végéig étellel, itallal, ruhával, de még borotválkozása is ingyen lett volna. Felajánlottak aranyórát, ezüst levéltárcát, egy akó aszúbort, hintót lóval, kecskét legelővel stb. A legbőkezűbb ajánlat a világ leggazdagabb görögjétől, a stadionépítő Averofftól jött: 1 millió arany drachma és a leánya keze!

Ezek után nem csoda, ha a 25 futó egész Görögország érdeklődésétől kísérve vágott neki a Marathónból Athénbe tartó útnak. (Ezt először 40,42 km-nek mondták, valójában 36.7 km. Végül az 1924-ben elfogadott hivatalos távolság pedig 42,195 méter lett.) A görögök csalódottak voltak, mert nem nyertek egyetlen atlétikai számot sem, még a diszkoszvetést is elszedte tőlük egy “átkozott yankee”, Garret, aki Athénban látott először diszkoszt. Így azután a maratoni futás maradt az utolsó reményük. Ezt csak hellén nyerheti!

De nem úgy indult  a verseny. A négy külföldi futott az élen, a 21 hazai “hírnök” csak a hátukat láthatta. Elöl az akkor már kétszeres olimpiai bajnok ausztráliai Flack futott, az amerikai Blake és a francia Lermusiaux társaságában, őket követte a mi Kellner Gyulánk. A hegyi meredeken Arthur Blake kikészült és feladta. A táv felénél a vezető Albin Lermusiaux elé ugrott egy “nagy termetű egyházfi”,  (a falubéli pópa) és meg akarta akadályozni, hogy francia vezesse a mezőnyt az ősi útvonalon. A kerékpáros német Goederich hozta a hírt 37 kilométernél a stadion 70000 fős közönségének: még mindig Flack van az élen! A csalódás leírhatatlan volt. Mint ahogy az öröm is, amikor kiderült, hogy az ausztrál szintén összeesett és az orvosok támogatják talpra, mialatt a görög Szpiridon Luisz a cél felé tart. A stadionban azután ő futott be elsőnek, sőt, az utána jövő két futó is görög volt. Helyreállt az “isteni igazság”. Luiszt egyenesen a két trónörökös vitte a vállán a király elé és elhalmozták minden elképzelhető ajándékkal: nemzeti hős lett. Egyedül a milliomos leányt nem kapta meg, mert már nős volt, több gyermek apja. Az “igazsággal” azonban egy kis baj volt. Kellner fekete mezében negyediknek futott be a stadionba, de ő váltig állította, hogy az országúton csak ketten voltak előtte. Kemény Ferenc – aki az öt olimpiai versenybíró, “hellanodiké” egyike volt – elmondta a főrendező Konstantin trónörökösnek a gyanús befutót. A tettes, Velokasz töredelmesen bevallotta, hogy tényleg csalt, mert egy szekérre ülve tette meg a táv jelentős részét. Közfelháborodástól kísérve kizárták a versenyből, sőt még az egyetemről is. Kellner Gyula pedig harmadik lett a “klasszikus távon”.

Nem ez volt azonban az első érmünk. A magyar sport azzal is büszkélkedhet, hogy az újkori olimpiai játékok első starthoz szólított versenyzője, az 1-es rajtszámú  Szokolyi Alajos  a 100 méteres síkfutásban harmadik helyen végzett (azóta sem tudtuk ezt elérni ezen a távon!). Dáni Nándor pedig a 800 méteres síkfutásban szerzett előkelő második helyet. A lelkes kis magyar csapatnak tehát volt már szép eredménye, de hiányzott a bajnoki cím, az, hogy az otthon kapott piros-fehér-zöld zászlót kibontva hallgassák a himnuszt.

Ez is bekövetkezett. Kétszer is. Mondja el a főhős, minden olimpiák történetének legelső úszó olimpiai bajnoka: Hajós Alfréd. “Eljött április 11. A nagy nap. Már egészen korán elkészültem, hogy idejében lent legyek az öbölben. Társaim mélyen aludtak, így hát egyedül mentem az öbölig, senki nem volt velem, aki masszírozott, vagy bátorítólag biztatott volna. Amikor elértem a félkör alakú öblöt, ott már vagy 40000 néző gyűlt össze, akik fagyoskodva és türelmetlenül várták a verseny kezdetét. A 100 méteres úszás starthelyét és célját mélyen az öbölben, bójákra kifeszített kötelek jelezték. A pálya tehát meglehetősen szakszerűtlen, hogy ne mondjam, primitív volt. Az öltözőktől kis gőzbárkák vittek ki a starthoz, ahol szám szerint 16-an a vízbe ereszkedtünk, és egymás mellett megfogtuk a startkötelet. Balra tőlem az amerikai Williams, jobbra az osztrák Herschmann. Egy pisztolylövés: start! Nem éreztem a víz borzalmas, velőig ható hidegét, csak a cél lebegett a szemem előtt, amelyet minden testi és lelki erőm megfeszítésével el akartam érni. Észre se vettem, hogy a vízben lehorgonyzott kötél lehorzsolta a mellemet, és hogy a nézők egyre hangosabb lármája jelzi, hogy beúsztunk a célba. A hangzavarból szavak voltak kivehetők, amelyek az kiáltották: »Zito i Ungheria!« És a versenybírák hajójának legmagasabb árbocán fenségesen magasba emelkedett a mi zászlónk. A zenekar belekezdett az osztrák nemzeti himnuszba, de már az első taktusok után elhallgatott. A rákövetkező csendben kevesek ajkáról felcsendült a magyar himnusz. Győzelem! Győzelem!”

 

 

Az eheti akció

21 év!

Legszebb ajánlatunk

És a legédesebb...

A te éved könyve

Olvasó idő

Könyvmenhely

RELAXX

Segíthetünk?

Falum nagykövete

 

 

KVÍZ

Olimpia

 

 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.