VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

Az olimpiák

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Si vis pacem, para - olympia! (Ha békét akarsz, készülj az olimpiára!)

A háború miatt elmaradt XII. Helsinki Olimpia jelszava

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG

11.

AZ OLIMPIÁK

Írta Takács Ferenc

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

   

 

 

 

 

 

 

 

Modern olimpiai játékok

 

MOB

 

Olympic Movement

 

 

Fittségi Útmutató és Címtár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mítoszok és művészetek

 

Egy képzőművészeti kiállításon találkoztam Koroibosszal. Markáns, görögös arcéle volt és olajfaágból font koszorút hordott a fején. Szépség és erő sugárzott arcáról, mint a görög istenek és héroszok portréiról. Kis Kovács Gyula szobrászművész érméről betűztem le a görög feliratot: “Ko-ro-i-bosz”. Hogy ki volt ő?  az ókori olimpiák legelső ismert bajnoka. Tehát élő isten, de legalábbis félisten, mert így tisztelték a koszorús győztest Hellászban. A forrásművek Kr. e. 776-ban említik Koroibosz nevét, aki a stadionfutásban aratott győzelmet. Életét mítikus ködfátyollal veszik körül az évezredek, amit tudunk róla az többnyire “költők fecsegése”,  ahogy ezt Pauszániász – az antik olimpiák egyik ismert krónikása – írta. Egyes szerzők szerint Éliszben élt és arisztokrata származású volt, mások viszont egyszerű szakácsként emlegetik. Pauszániász tudott a legtöbbet a “gyorslábúról”, de az is csupán annyi, hogy látta a sírját Élisz és Arkadia határán, a két híres folyó, Erümantosz meg a Ladón torkolatvidékén, és lejegyezte a sírfeliratot: “Koroibosz a halandók közül elsőként győzött az olümpiai játékokon”.

Koroibosz adott tehát nevet az első olimpiának. De vajon valóban ez volt a kezdet? Mai tudós szerzők egyöntetű véleménye szerint: nem! Elsősorban azért vált  a Kr. e. 776-os esztendő a “hivatalos” olimpiák kezdetévé, mert ez lett hosszú ideig a görög időszámítás alapja is. Ennek az volt a lényege, hogy az olimpiai győztesek nevével jelzett olimpiák száma szerint adták meg a történészek az időpontokat úgy, hogy a két olimpia között eltelt négy év (olimpiász) lett az időszámítás egysége. Ha ilyen korból származó dokumentum dátumát vizsgáljuk, akkor azon fellelhetjük tehát a játékok sorszámát, a stadionfutás győztesének nevét (mindig róla nevezték el az adott olimpiát), és végül a nevezett  versenyjáték óta eltelt évek számát. Antik források és  régészeti leletek alapján annyi bizonyos, hogy Olümpiában már sok száz évvel a görög időszámítás kezdetét jelentő Kr. e. 776. évet megelőzően is voltak versenyekkel egybekötött ünnepségek, amelyek rövidesen túlnőttek Élisz határain és pánhellén jellegűvé váltak. Az olimpiának helyett adó Altisz, a Szent Liget pedig vallási- és sportközponttá terebélyesedett.

Az Altisz környékén és a Kronosz hegy északnyugati lejtőjén talált leletek azt bizonyítják, hogy  Kr. e. 3000-ben már laktak itt olyan emberek, akik rendszeresen megünnepelték az ősi “Istenanyát”. Óvatos becslések szerint is tehát legalább egy évezreddel előbb (a mükénéi időkben) léteztek már kultikus vetélkedők a Kronosz-domb alján. Hosszú és kalandos előtörténete van az ókori olimpiáknak, olyan hosszú, hogy főbb gyökerei a mitológiák világából erednek.

Az olimpiai játékok mitológiából ismert alapító istenei vagy héroszai olyan sokan vannak, hogy pontos számuk máig ismeretlen. Közel egy tucat mitikus hős “gyanúsítható” azzal, hogy az ő bábáskodásával keletkezett Olümpiában a híres versenyciklus. Kezdjük a sort a legismertebbel: Héraklésszel. Az ő kultusza kiterjedt az egész göröglakta térségre, és később átvették más népek is (pl. azonosították a föníciai Melkart istennel, a rómaiaknál pedig Hercules néven szerepelt). Héraklész köztudottan Zeusz egyik félrelépésének  gyümölcse, a tirünszi király feleségének, Alkménének Zeusztól származó gyermeke. A főisten haragos felesége, Héra meg is átkozta, és Héraklészre a legkülönbözőbb bajokat küldte (kígyókat, őrületet, betegségeket, tengeri viharokat stb.), ill. tizenkét nehéz feladatot rótt rá, és csak ezek teljesítése után válhatott halhatatlanná. Kitűnő tanítók nevelték Héraklészt. Birkózni, a gigászoktól tanult, ökölvívó leckéket a Dioszkuroszok egyikétől, Polüdeukésztől vett, az ő ikertestvére, Kasztor vezette a lovagló és nyilazó gyakorlatozásait. Ilyen sportos felkészítés után szinte természetes, hogy Héraklész, a sokat megélt és mindig győzelmet arató hérosz nevével hozzák összefüggésbe az olimpiai játékokat. Az egyik verzió szerint Héraklész az ötödik feladatát teljesítve megtisztította Augiász éliszi király istállóját, aki azonban nem adta meg az előre kialkudott honoráriumot. Ezért Héraklész haragjában hadsereget szervezett thébaiakból és arkadiaiakból, legyőzte Augiászt, elfoglalta Éliszt, és a győzelem emlékére megalapította Olümpiában a versenyjátékokat.

 A másik mondakör úgy meséli el az  olimpia megalapítását, hogy amikor Héraklész hazatért az argonauták élén Kolkiszból, akkor Iaszonnal -- akinek segített az aranygyapjú megszerzésében -- közösen elhatározták, hogy Olümpiában, Zeusz tiszteletére, ünnepi játékokat hoznak létre. Ezt így írta le Diodorosz: “Megegyeztek, hogy megkeresik Hellász legszebb helyét, ahol harci játékokat és népünnepélyeket tartanak az Olümposzi Zeusz tiszteletére. Eme ünnepélyes gyülekezés helyéül azután Héraklész kiválasztotta az Alpheiosz folyó vidékét Élisz tartományban és a legfőbb isten nevéről (“Olümposzi Zeusz”) elnevezte Olümpiának. Lovasversenyeket és harci játékokat hirdetett, meghatározta a győztesek díját, és sérthetetlen követeket küldött, hogy minden városban kihirdessék: versenyjátékok lesznek”. Végül Pindarosz -- a híres “Olimpiai óda” szerzője – szerint Héraklész apjának, Zeusz főistennek és – anyai ágon dédapjának tekinthető – Pelopsz királynak az emlékére keltette életre az olimpiát.

Pauszniasz szerint is Héraklész az olimpiák atyja, de egy egészen más Héraklész. Mert több is volt! A monda szerint Rhea, Kronosz felesége, amikor terhes volt Zeusszal, elbujdosott Kréta szigetére, mert férje minden újszülöttjét lenyelte. A csecsemőt a Kúrészek nevelték fel, akik öten voltak (Daktüloszok), e démoni lények egyike volt az idai Héraklész. A szerencsésen felcseperedett Zeusz azután a jóslatot, amitől az apja félt, beteljesítette: fellázadt Kronosz ellen, és tíz esztendős kegyetlen harcban legyőzte, így lett ő a főisten. A végső győzelmet Zeusz Olümpiában vívta meg, ezért a legidősebb Kúrész, Héraklész ünnepi versenyeket rendezett tiszteletére. Pauszaniasz írja: “Az idai Héraklészt illeti a dicsőség, hogy versenyjátékokat alapított, és Olümpiáról nevezte el” (Paus. V. 7,6 skk). Vannak források, amelyek viszont úgy tartják, hogy egyszerűen Zeusz rendezte az első olimpiát zsarnok apja fölötti győzelmének ünnepeként.

Sztrabón – egy másik antik historikus – szerint viszont az olimpiák elindítója Héraklész egyenes ági leszármazottja, Oxülosz volt, aki a dórok segítségével Élisz királya lett. Az ő dédunokája, Iphitosz király is “belekeveredett” az olimpia-alapítás legendájába. Több szerző és a görög történelmi hagyomány makacsul állítja, hogy Iphitosz a valódi alapító, aki a delphoi jóshelytől kapta a biztatást. A dór betörés miatt ui. ádáz harc dúlt az országban, és Iphitosz végső elkeseredésében fordult Püthiához, Apolló isten jóstemplomának papnőjéhez, aki megparancsolta Iphitosznak, hogy a vész elhárítására újítsa fel az élisziekkel az olimpiai játékokat.

Ha most azt gondolja a kedves olvasó, hogy az olimpiák eredetének mtikus–legendás variációinak végére értünk, akkor téved. Mert van még verzió bőven. Ezek közül egyet végezetül feltétlen el kell mesélnünk, mivel ez a legismertebb. A történet Oinomaosz, piszai király udvarába visz el bennünket (Élisz tartomány), ahol az uralkodó szerelmes volt saját leányába, Hippodameiába, ill. másik változat szerint egy jóslatból úgy tudta, hogy saját veje okozza majd a halálát, ezért minden leánykérőt elpusztított. Az volt a “trükkje”, hogy a leányára és a trónjára igényt tartó ifjúkat kihívta kocsiversenyre, előnyt adott nekik, majd hátulról dárdájával ledöfte őket. Sokadik kérőként érkezett Piszába Pelopsz, Tantalosz hős fia, akibe Hippodameia rögvest beleszeretett, és elárulta neki apja galád cselvetését. Pelopsz – szintén ravasz lévén – megkérte a király kocsisát, Mürtiloszt, a királyleány titkos imádóját, hogy cserélje ki a vas tengelyszögeket viaszra, és ennek fejébe övé lehet  a “fele királyság”, meg a “fele királynő”, pontosabban egy éjszakát “elhálhat” Hippodameiával. A cselszövés bevált: Oinomaosz meghalt, Pelopsz győzött, övé lett Hippodameia meg az egész ország, mert Mürtiloszt a tengerbe dobta. Héphaisztosz megtisztította Pelopszot a gyilkosság bűnétől, ő lett Görögország déli részének uralkodója, és a régi “Apia” nevű térséget ettől kezdve Peloponnészosznak (jelentése:  “Pelopsz szigete”) mondták. A győzelem örök emlékeként Pelopsz az olümpiai Altisz területén – ősi szent áldozati helyen – évente, majd négyévente olimpiai versenyjátékokat hirdetett, amelyre Hellász minden részéből eljöhettek az ifjak. Egyébként Pelopsz és Oinomaiosz vetélkedőjét az Altiszban álló Zeusz-templom keleti tümpanonjában örökítette meg a szobrász, melynek maradványait a helybéli Olimpiai Múzeumban megtekintheti, aki arra turistáskodik (egyszer az életben érdemes ide elzarándokolni).

A szépséges Hippodomeia sem maradhatott ki az olimpiai versenyek kezdeményezőinek népes táborából. ő a nők részére talált ki futóvetélkedőt, amelyet évente – majd később szintén négyévente, de az olimpiától függetlenül – bonyolítottak le az Altiszban épített Hippodameia szentély, ill. Héra istennő, Zeusz feleségének temploma (Héraion) előtt bemutatott szertartás után (a táv a “stadionnál” rövidebb volt, kb. 160 méter).

Ez lenne az olimpiai mondavilág – röviden. A mítosz és a vallás itt szorosan összefonódik,  a mítoszvilág áthatja a korabeli művészeteket. Igy a művészeti alkotások (épületek, szobrok, domborművek, festmények, rajzok, érmek stb.) magukban hordozzák a mítikus hősök sokszor szövevényes cselekedeteit, és a mögöttük rejlő eszmei üzeneteket. Különösen érvényes ez az olimpiai játékokra, azok helyszínére, az Altiszra. Ezért biztos haszonnal kecsegtet, ha kicsit részletesebben elemzés alá vesszük Olümpia és az antik olimpiai játékok, valamint a művészetek kapcsolatát, amelynek segítségével kontúrosabb megvilágításba kerülnek az olimpiai mítoszok.

Kr. e. 8. századi, késő geometrikus korszakból már maradtak ránk égetett agyagedények, vázarajzok, melyeken a korabeli testkulturális szokások láthatók. A Kelettel való kapcsolat újrafelvétele megtermékenyítette a görög fazekasművészetet. Ez az ún. orientalizáció (kb. Kr. e. 720 és 600 között) korszaka, amelyben a közel-keleti hatások kimutathatók a növényi és állati motívumokkal díszített agyagedényeken, de az irodalomban, a mitológiában és természetesen a kultuszokban is. Ekkor honosodott meg a spirális díszítés, az ún. voluta, amely nem csak a vázafestészetnek, hanem az építészetnek (ion és aiol oszlopok) is szerves részévé vált. Az ebből a korból származó csészék frízein gyakran találhatunk harcosokat, táncosokat, kocsiversenyzőket, fegyverrel vagy anélkül tusakodókat, halottak tiszteletére rendezett versenyjátékokat.

A legrégebbi sértetlen győzelmi amphora Kr. e. 562-ből maradt ránk, mely az Athénben rendezett Panathéneia versenydíja volt, s oldalán ez olvasható: “Az Athéni játékokról”. A Kr. e. 6. századból való az a síremlék talapzat, amelyen feltehetően athéni arisztokrata ifjak gyeplabdáznak. Ez a sokat reprodukált dombormű harmonikus, szép testű sportolókat mutat, míg a Kr. e. 525-ből származó attikai vázán furcsa látványt nyújtanak a vastag combú, nagy hasú birkózók. Az Olümpia főbb emlékei közül elsőként talán a templomokról kellene néhány gondolatot felvázolni. Görögországban – mint sok más helyen is – az első jelentős építészeti alkotások a templomok voltak, melyeknek alaprajztípusai és oszloprendszerei már a Kr. e. 7–8. századból ismertek.

Ezek a templomok lényegében közös kultuszhelyek voltak (pl. Délosz, Delphoi, Olümpia), később pedig az istenszobrok szentélyei lettek. Az istenszobrok nem képmások, hanem magával az istennel azonosították őket, a hiedelem szerint az égből szálltak alá, és csodás hatalmuk volt. Eleinte a szabadban helyezték el a kultuszszobrokat. Olümpiában pl. az áldozati állatok hamvait összekeverték az Alpheiosz vagy Kladeiosz vizével, és így fokozatosan felépítették Zeusz hamuoltárát. Később az istenszobrok és a fogadalmi ajándékok (képek, serlegek, kisplasztikák, dísztárgyak) számára fedett szentélyeket készítettek, amelyek különböző típusokban maradtak ránk (elöl oszlopsoros, elöl-hátul oszlopsoros, körben oszlopos stb.). Ezek a szentélyek azután az egyes törzsek évenkénti összejöveteleinek központjaivá váltak, így pl. Olümpia a dóroké lett.

A Kr. e. 470_456 között emelt Zeusz-templom Olümpia vallási centrumává vált. Ez a szentély Görögország legnagyobb és legtipikusabb dór temploma volt, amelyet gazdagon faragott szobrokkal díszítettek. A cella hátsó terében helyezték el – az ókori világ egyik csodáját – Pheidiász hatalmas arany-elefántcsont ülő Zeusz szobrát. Az olümpiai játékok a görög istenek atyjaként tisztelt Zeusz oltalma alatt és dicsőítésére zajlottak le. Ezért célszerűnek tartjuk kiemelni az ősi Olümpia hagyatékából a Zeusszal kapcsolatos főbb emlékeket.

A klasszikusnak nevezett korban (Kr. e. 5–4. század) az olimpiai játékok minden korábbinál nagyobb népszerűségre tettek szert. A perzsák felett aratott győzelmek hatással voltak az Altiszra is, melynek területét átrendezték, és az ellenségtől zsákmányolt értékek egytizedéből egy Zeusz-szentély építéséhez fogtak. A 6 x 13 oszlopból álló templom a dór építési rendet követi, tervezője az éliszi Libón. Anyaga a nem túlságosan jó minőségű helyi kagylós mészkő, melynek szürkéssárga színét és egyenetlen felületét fehér stukkóval borították. A templom párkánya, teteje és díszítése pároszi, ill. később, a rekonstrukciók során pentelikoni márványból készült.

A Zeusz-templom szobrászati díszítése a két tümpanon, az oromháromszög csúcsát és széleit dekoráló akrotérionok, valamint a nyugati és keleti metopék voltak.  Az egész szobrászati komplexum – egységessége azt látszik alátámasztani, hogy egyetlen művész alkotásai. Ezt a szobrászt “olümpiai mesternek” nevezi a művészettörténet, mivel személye nem ismert. A metopék kompozíciója függőleges vagy átlós tengelyen helyezkedik el, és három alakot ábrázol úgy, hogy a mozdulatok ritmusa mindig a metopé közepére irányítja a figyelmet. A 12 dombormű tulajdonképpen Héraklész legendás 12 feladatát, ún. “munkáját” dolgozza fel, amelyek azt bizonyitják, hogy  a hérosz kiváló "sportember" volt, (birkózott, lovagolt, nyilazott, úszott, futott stb.) és szoros kapcsolatban állt az olimpiai játékok ősi formájával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eheti akció

21 év!

Legszebb ajánlatunk

És a legédesebb...

A te éved könyve

Olvasó idő

Könyvmenhely

RELAXX

Segíthetünk?

Falum nagykövete

 

 

 

KVÍZ

Olimpia

 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.