VÁLTOZÓ VILÁG

VV EXTRA

MÉG TUDÁS

EMBER

KÖZÖSSÉG

VVM

 

A mai nap, részletesen  

Támogatásod?

Számít!

 

Tokod

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

E nehéz korszak vasakaratú embereket követet. Csak az képes túlélni, aki tudja, mit akar.

Yesudian

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG 39.

TOKOD

Írta Soós Rezsőné

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

 

A Változó Világ

a YouTube-on,

a Facebookon,

a Pinterest-en.

VVM-blog

Emberhit

Csetlő-napló

Beszélgetések az Új Kertben

PRIMAX

 

 

   

 

 

 

 

 

 

Pécs

 

Térkép-centrum

 

Eurorégiók

 

 

 

 

 

Élet és munkakörülmények

 

Az 1914-es háború éveiben szigorú árszabályozást alkalmaztak. A gabona ára 40 korona, a burgonyáé 70 korona volt mázsánként. A következő évben azért, hogy az alapvető élelmiszerekben ne keletkezzék hiány, bevezették a jegyrendszert. Először a liszt és a kenyér vásárlására, majd a zsírra és a cukorra. A jegyre vásárolható élelmiszerek éppen csak a létfenntartást biztosították. 1917-ben a napi kenyér fejadag 28 dkg lett, egy évvel később a hús és zsír napi adagja személyenként 3,4 dkg volt. Burgonyából egy személy egy hétre eső fejadagja mindössze 1 kg. Az iparcikkekhez a földműves és az ipari munkás egyaránt vásárlás útján jutott. 1916-ban egy magyar rosta 117 koronába, 1,20 cm írisz vászon 40 koronába került. 1919-ben egy varrógépet 210 koronáért adtak.

1920-ban az egyik tokodi földműves mezőgazdasági ingatlanának értéke 62 100 korona volt, üzemi tőkéjének értéke 22 000 korona, beltelki házáé 12 000 korona, és volt 10000 korona tőkevagyona. Tehát a teljes évi vagyon 106 100 korona értéket képviselt. A mezőgazdaságból származott 11 320 korona jövedelme, a házbirtokból 1200 korona, egyéb haszonból 10 000 korona és a tőkevagyonból 180 korona. Az évi összes jövedelme 22 705 korona volt. 1921-ben a mai Szabadság utcában egy beltelki házat 360 koronáért lehetett megvenni. 1924 őszén egy tinó ára 6,2 millió korona volt.

A negyvens évektől az ellátást újra korlátozták, megszabták az egy főre jutó élelmiszer fejadagokat. A jegyeket, s az élelmiszermennyiséget az elöljáróság igényelte, és osztotta el. Egy 1942-es lisztigénylés tanúskodik arról például, hogy december és január hónapban 6700 lakos élt Tokodon, és közülük 1044 gabonajeggyel ellátott, 4305 hadiüzemi központi ellátásban részesült. Liszttel ellátandó 1298 rendes fejadagra jogosult, 280 testi, 120 nehéztesti munkás, 156 terhes és szoptatós anya, és 53 egy éven aluli gyermek. A két hónapra való összes lisztszükséglet 110 mázsa. Ugyancsak 1942-ben írja a tokodi főjegyző a következő levelet: Nagyméltóságú Magyar Királyi Közellátásügyi Miniszter Úrnak címezve: „Tisztelettel jelentjük, hogy magánvágások figyelembe vétele mellett, a zsírból ellátatlanok száma jelenleg 780 személy, kiknek havi 60 dkg-os fejadag mellett 5 mázsa zsírra van szükségük, melynek kiutalását tisztelettel kérjük, mert a sertésekből közvágásra és ebből zsír kitermelésre számítani nem lehet, mert alig van remény arra, hogy közvágás céljára sertéseket lehessen szerezni. Ezért a szükséges 5 mázsa zsír kiutalására feltétlenül rá vagyunk szorulva.”

A jegyrendszer nem szűnt meg a háború befejezésével. A Közellátási Felügyelőség 1949 áprilisában a zsírral ellátatlan tokodiak részére 375 kg zsírt utalt ki, 17,10 forint/kg-os áron. Kenyeret jegyre lehetett vásárolni, a bányák és az ipari üzemek dolgozói részére külön rendszeresített élelmiszerjegyek voltak. Még 1951-ben is bevezették a cukor- és lisztjegyet. A földművesek termeltek, de hivatalosan nekik sem jutott sokkal több, mert beszolgáltatás terhelte őket. Úgy segítettek magukon, hogy elvermelték az élelmiszer egy részét. A háborút követően virágzott a feketepiac és a cserekereskedelem. A tokodiak részben üvegárut cseréltek élelmiszerért. Többen mentek gyalog, szekérrel, vagy éppen vonat tetején utazva cserélni más településekre, hogy a családot el tudják látni.

A földművelők étrendjét a saját maguk által megtermelt élelem adta. Minimális pénzzel rendelkeztek, ezért sem tudtak a boltban néhány dolog (só, paprika, cukor) kivételével élelmiszert vásárolni. Pénzük csak terményeik eladásából származott. Piacuk helyben nem volt, kezdetben Esztergom, később Dorog piacára vitték árujukat szekéren, vagy gyalog az országúton, illetve Dorogra a hegyen át.

A bányászkolóniák és az üveggyári lakások benépesülése piacot és munkaerőt is jelentett a falu földműves lakosságának. (A falusiak – nem tudni miért – a kolóniában és az üveggyárban élőket hevér embernek és hevér asszonynak nevezték.) Főként tejet és tejterméket, időnként zsírt, burgonyát és babot értékesítettek a munkáscsaládok részére. Általában házhoz vitték a megrendelt árut, amelyekért a megrendelők nem mindig tudtak azonnal fizetni, de megkapták így is hitelben. A század első felére egyébként a hitelben történt vásárlás Tokodon jellemző volt. A boltokban, a kocsmákban füzetben vezették a tartozást, amelyet az adósok nagy része bérfizetéskor rendezett. Egyébként a hitelt igénybe vették a földművesek is, gazdasági felszerelések és egyéb iparcikkek vásárlásánál. A baj akkor volt, amikor nem tudták visszafizetni, és bekövetkezett az árverezés.

Szerényen éltek a tokodiak, szerényen is táplálkoztak. A válságos időszakokban az állataikat is inkább eladták, mint elfogyasztották. Ételeik alapanyaga a gabona, a burgonya, a bab, a kukorica és a hagyma, valamint a baromfi és a sertéshús volt. A megkérdezett idős asszonyok elmondották, hogy hétfőn, szerdán és pénteken többnyire bablevest főztek, s ilyenkor a második fogás általában tészta volt, vagy törött bab, dinsztelt, vagy sült hagymával, esetleg tepertővel. Egyszerű volt az elkészítése a törött babnak, mert annyival több babot főztek a levesbe, amennyit megtörni szántak. A bab többségét a levesből kiszedték, fakanállal összetörték, sóval ízesítették. Főztek még belőle főzeléket, tejfeles babot, babkását. A babkása úgy készült, hogy pörköltalapot csináltak, abba beletették a főtt babot, picit még főzték, majd ha nem volt elég sűrű, liszttel besűrítették annyira, hogy majdnem vágni lehetett. Kedden füstölt disznóhúsból készítettek ebédet, és csütörtökön, szombaton sokszor savanyú káposzta volt szalonnával (a szalonnát megsütötték, a káposztát külön megdinsztelték és rátették a sült szalonnát), vasár- és ünnepnapokon általában baromfiból készítették az ebédet. Ritkán kevés marhahúst is vásároltak. A tészták között kedvelték a dödöllét. Az étrendben szerepelt a savanyú tojás, kapor, paradicsomszósz is. A burgonyát fogyasztották főve és sütve. Készítettek belőle levest, főzeléket, paprikást, krumplikását, tejfeles krumplit. Ez utóbbinál kevés sós vízben babérlevelekkel együtt főzték meg a krumplit, behabarták tejfellel, egyet forrt és már készen is volt a tejfeles krumpli. A krumplikása pedig úgy készült, hogy megfőzték a krumplit sós vízben, leszűrték a levét, csak egy kicsit hagytak rajta, lisztet szórtak rá, és azzal egy picit forralták, s fakanállal jól összekeverték. Vöröshagymát sütöttek, ráhintették a kására, és meg is locsolták a hagyma zsírjával. A krumpliból liszttel összegyúrva nudlit és krumpligombócot is készítettek, ez utóbbit fogyasztották önállóan, kis zsírral megízesítve, vagy szósz és lecsó mellé. A kukorica termését éretlen állapotban megfőzték, vagy megsütve fogyasztották. Az érett tengeriből őröltettek is, az őrleményből főzték a kukoricakását, és sült hagymát tettek rá. Sütöttek belőle tésztát is, ez volt a prósza. A szép, nagy, fehér szemű kukoricát lemorzsolták, és télire nagyszerű csemege volt. Mindig ültettek pattogatni való kukoricát is, amelyet télen pattogattak ki. Repültek szanaszét a „kakasok”, a kisgyermekek meg örömmel kapkodták azokat. A gyümölcsöt – így mondják az idős asszonyok – nem befőzéssel tartósították, hanem aszalással. Aszaltak cseresznyét, meggyet, szilvát, mégpedig úgy, hogy kenyérsütés után bizonyos időre betették a gyümölcsöt a még meleg kemencébe.

Nem vetették meg a tokodiak a vadhúst sem, volt, aki engedéllyel vadászott (Tokod a Dorogi Vadásztársasághoz tartozott), svoltak néhányan akik orvul ejtették el a vadat, tőrt vetettek a nyulaknak, fogolynak, őzeknek. Magam is láttam vadfogásra kivetett tőrt a hatvanas években a Gelenye-dűlő gerincén. Manapság az őzek, szarvasok lejönnek egészen közel a faluszéli házakhoz, alig hagyjuk el a falut a Gete felé, máris vaddisznótúrásba botlunk. Estéli Papp Sándor szerint a század elején nem volt erre vaddisznó, és még a 30-40-es években is szenzációnak számított az a hír, hogy „vannak őzek a Getében”.

 

 

25 év!

A legszebb

A legédesebb

A legizgalmasabb

A Nagy Év könyve

Segíthetünk?

Falum követe

 

 

 

KVÍZ

Komárom-Esztergom megye

 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 
         

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Változó Világ Közösségi Tér

Első lépés: regisztrálj!

Második lépés:

foglald el saját birtokodat!

Harmadik lépés:

ismerd meg birtokodat!

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

  

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

EMBERHIT

2001 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

VVM

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

APEVA

Az idők kezdete óta

 

© Változó Világ, 2023