VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod számít!

 

Trend-Váltó dossziék

Szélenergia

Megújuló energiák | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Tessék tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor közíró, könyvkiadó (1947)

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

 

 

TREND-VÁLTÓ DOSSZIÉ

 

 

 

   

 

A SZÉLENERGIA

 

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

   

A szélenergia újrafelfedezése

   
 

 

 

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

 

 

A szélenergiát az ember évszázadok óta hasznosítja, éspedig kifejezetten ipari méretekben. Ennek jelképei is lehet a vitorlás hajó és a szélmalom. Később új, hatalmasabbnak tűnt energiaforrásokat fedeztünk fel: szén, kőolaj, földgáz, legújabban atomenergia. Mára már felismertük, hogy az amúgy is véges fosszilis energiahordozók elégetése végzetesen károsítja a környezetet. Az atomenergia hasznosítása is nagy kockázatokkal jár, az elhasznált dúsított urán tárolása pedig évszázadokra szóló gondot jelent.

Ilyen körülmények között az ember kénytelen volt újra a szélenergiára gondolni. Annak hasznosítása nem pusztán egy a lehetséges energiatermelési módok közül. A szélenergia megújuló, mondhatni az ember számára örök energiaforrás. Nem hoz létre semmiféle veszélyes hulladékot. Biztonságos, nem fenyeget katasztrófákkal. A környezetvédelmi szempontok túlnyomó többsége a szélenergia mellett szól. A szélenergiának számos környezeti előnye van. A tiszta, megújuló és fenntartható áramtermelés egy új eszköze. A szélerőmű olyan eszköz, amely túl a környezetbarát energiatermelési voltán, jelenlétével komolyan hozzájárulhat a megújuló energiaforrások hasznosításának társadalmi tudatosításához és befogadásához.

A szélenergia mai hasznosítása voltaképpen egy dolgot jelent: áramtermelés különféle szélmalom-típusú szerkezetekkel. Itt alapvetően két csoportot különböztethetünk. Egyrészt van a kisebb szerkezetek hatalmas választéka. Ezek főleg magánházak vagy kisebb objektumok áramellátását szolgálják, és igen nagy változatosságot képviselnek működési elveiket és megoldásaikat tekintve. Bárki, akár postán megrendelhet egy ilyen szerkezetet, és összeszerelheti magának. A másik csoportba sorolhatók azok az ipari áramtermelést szolgáló nagyobb szerkezetek, amelyek ma már szerte a világon, de különösen Európában találhatók, igen jellegzetes, szinte világszabványnak tűnő küllemükkel.

A szélenergián alapuló áramtermelés jelenleg kifejezetten szerény, mind a lehetőségekhez, mind a többi energiatermelési mód felismert veszélyeihez képes. A gyorsabb haladást ma már hátrányosan érintheti az, hogy a meghonosodott ipari szélmalom-modell két komoly gyengével rendelkezik: egyrészt viszonylag csekély a hatékonysága, másrészt az egyre nagyobb méretei egyben behatárolják alkalmazásának lehetőségeit (legalább a szárazföldön). És lassan bizonyos környezeti hátrányok kialakulására is kellene gondolni.

 

Éppen ezekre gondolva, nagy várakozással tekintünk egy sor új koncepcióra, amely akár forradalmi áttörést hozhat ezen a téren.

Időközben az ebben a vonatkozásban eddig Európa után erősen kullogó Amerika telibe talált - vagy majdnem...

A kaliforniai PacWind cég új technológiája szélenergia-hasznosításban

Az előrejelzések szerint az USA-ban 2008-ben 5600 megawatt összteljesítményű szélerőművet helyeznek üzembe, ez háromszázzal haladja meg az eddigi csúcsot.
 

 

2008 május 18.

Rekordösszegért, kétmilliárd dollárért rendelt szélturbinákat a világ készülő legnagyobb szélerőmű-parkjához a Mesa Power. A cég tulajdonosa 667 darab, egyenként 1,5 megawatt teljesítményű turbina szállítására kötött szerződést a General Electrickel...

2008 augusztus 23.

Tíz év alatt New York áramszükségletének egytizedét biztosíthatják szélturbinák. A zöldenergia mellett elkötelezett M. Bloomberg polgármester felhőkarcolókon, hidakon és a vízparton képzeli el ezeket. Ezzel megelőzhetők lesznek a visszatérő áramszünetek..

2008 szeptember 21.

Megkezdték az első szélerőmű alapozását a Komárom-Esztergom megyei Ácson. A város önkormányzata három céggel kötött szerződést, amely szerint három év alatt összesen 25 szélturbinát állítanak fel az M1-es autópálya két oldalán...

2008 október 27.

Széllapátokkal szerelte fel az Ericsson energiatakarékos átjátszóállomását, a Tower Tube-ot. A toronyra függőlegesen rögzített négy darab, egyenként ötméteres, lapátos turbina  elektromos áram termelésére alkalmas. A lapátok csendes működésűek...

 

 

 

 

Barangolások Kínában

 

MSZTE

 

EWEA

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 
   

A szélenergia-hasznosítás Magyarországon

   

 

 

 

Magyarországon jelenleg 63 szélerőmű termel áramot, összesen 112 megawatt teljesítménnyel. Ez a hazai energiafelhasználás egy százalékát sem éri el.


AZ ELSŐ MAGYAR SZÉLERŐMŰ

2001 tavaszán felépült Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre, a Duna partján fekvő Kulcs községben. A beruházást a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatása segítette elő. A megvalósításhoz jelentős hitellel járult hozzá a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. (DÉDÁSZ Rt.).

A Kulcson felépült 600 kW névleges elektromos teljesítményű szélerőművet Stelczer Balázs vezetésével az EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft. valósította meg. A beruházás sikeréhez az E.ON Hungária Rt. tulajdonosi szerepvállalással járult hozzá. Az E.ON Hungária Rt. a legnagyobb magyar áramszolgáltatóként elkötelezettséget vállalt a környezetvédelem érdekében a jövő technológiájának elterjesztése mellett.

A megtermelt villamos energiát a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) hálózata veszi át. Az előkésző tudományos munkát - a helyszínanalízist és a szélből kinyerhető energiaszámítást a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület végezte. Elektromos energia termelésére alkalmas szélkereket már üzembe helyeztek a Bakonyi Erőműnél. A kulcsi berendezés lesz az első szélerőmű, amely közvetlenül a 20 kV-os áramszolgáltatói hálózatba termel.

 

A MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉS JELENTŐSÉGE

A szélből kinyerhető energia feltérképezésére szükséges a magyarországi Szél Atlasz elkészítése. Az előkészítő munkák megkezdődtek a Szent István Egyetem Agrárenergetikai Tanszékén működő MSZTE Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület által. Ha ezt a részarányt növelni akarjuk, akkor első sorban a számunkra nagyobb potenciál kihasználását jelentő megoldásokat kell tömegesen elterjeszteni, olyan környezetben, ahol a piacgazdasági és szabályozási feltételek alapvetően, tradicionálisan nem kedveznek a megújuló energia hasznosítások elterjedésének, hangsúlyossá válnak más megközelítések is. A kulcsi demonstratív jellegű beruházás példájával lehet népszerűsíteni és bátorítani a beruházókat a megújuló energia előállítási módszerek felhasználására.

A szélerőműveket gyorsan üzembe lehet helyezni. Például egy 600 kW kapacitású szélerőmű a szerződés aláírásától számított fél éven belül működőképes lehet. A szélerőművek gyártásához a magyar ipar rendelkezik elég szabad kapacitással. Lehetőség van az Európai szélerőmű gyártokkal együttműködési kapcsolat kialakítására. A fejlesztéseknek komoly tudományos és pénzügyi háttérre van szüksége, ennek ellenére a Szent István Egyetem Agrárenergetikai tanszékén már folynak kutatások a tartószerkezet rezonanciájával és a rotorlapátok aerodinamikájával kapcsolatban.

Szélerőművek megvalósíthatósági tervezésével, szélenergetikai mérésekkel és a szélből kinyerhető energia számításával valamint a szélerőművek körültekintő telepítésével foglalkozó legerőteljesebb civil szervezet a Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület, amelynek székhelye a gödöllői Szent István Egyetem.

Ahhoz, hogy közgazdaságilag megfelelő szabályozás alakuljon ki rendszerszemléleti változásnak kell lezajlania a villamos energia átvételi árrendszerének tekintetében. Másrészt a megújuló energiaforrás hasznosítások alkalmazásának kezeléséhez, műszaki, jogi, társadalmi befogadáshoz és megfelelő társadalmi támogatottsághoz a jelenleginél sokkal világosabbá kell tenni magát a megvalósítási folyamatot és azzal kapcsolatos társadalmi döntések következményeit.

Az Európai Unióban a rohamos növekvő szélenergia teljesítmények ellenére is komoly erőfeszítéseket tesznek a tagállamok mind a népszerűsítésre mind a finanszírozás könnyítésére. Magyarországon, ahol szélerőmű még csak egy működik az előbbi feladatok hatványozottan jelentkeznek. Mindkét tevékenység elengedhetetlen ahhoz, hogy a szélerőművek Magyarországon is elterjedhessenek. A kormány ezen irányú törekvéseinek a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról hozott 1107/1999. (X.8) határozatában nyilvánította ki.

 

Egymillió évnyi fotoszintézist égetünk el évente

A naperőművek áttörés előtt állnak, a szélerőműveket a zöldeken kívül mindenki szereti, a harmadik és negyedik generációs atomerőművek brutálisan erősek és környezetbarátabbak lesznek, de úgyis mindenki csak az ITER-re kíváncsi, derült ki a francia és magyar szakemberek részvételével szervezett energetikai konferencián a budapesti Francia Intézetben.

Az már biztos, hogy a közeljövő óriási kihívást jelent az energetikai szektornak: jelenleg 1,6 milliárd ember él villamos energia nélkül, ha ők is rácsatlakoznak a hálózatra, még nagyobb lesz az erőművek és a Föld leterheltsége. Az olaj világpiaci árának növekedése a 70-es években tapasztalt olajárrobbanásra emlékeztet, a nyolcvanas évek óta viszont jóval nagyobb a kitermelés, mint amennyi új olajmezőt tárnak fel. Nem csoda, hogy a külföldi államok az alternatíván gondolkoznak, hiszen ezeknek már nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és stratégiai jelentőségük is nagy.

Franciaország azért lehet példa számunkra, mert elöl jár a modern energiaforrások alkalmazása terén: a villamos energia 80 százalékát atomerőművet szolgáltatják, amik az utóbbi pár évtizedben, különösen Csernobil óta ugyan nem voltak szalonképesek, a növekvő olaj- és gázárak miatt azonban egyre népszerűbb a nukleáris energiát emlegetni. De komolyan foglalkoznak a napenergia és a szélenergia hasznosításával is, míg nálunk még csak tapogatóznak a befektetők.

Dr. Tar Károly, a szélenergia klimatológiai vonatkozásaival foglalkozó szakember előadásából kiderült, hogy Magyarországon szinte jelentéktelen a megújuló energiaforrásból származó villamos energia aránya, de a helyzet javul. Idén áprilisra már 112 megawattnyi teljesítmény származott szélerőművekből, ezt 60-70 turbina hozta össze, többségük az ország észak-nyugati részén dolgozik. Ezekről a szerkezetekről tudni kell, hogy 3 méter per szekundumos szélsebesség alatt még nem termelnek energiát, a maximális névleges teljesítményt 15 m/s-os szélsebesség mellett érik el, 25 m/s fölött viszont már ki kell kapcsolni, szélirányból elfordítani őket, nehogy kárt tegyen bennük az időjárás. Mint az látszik egy szűk, 10 m/s-os intervallum áll az erőművek rendelkezésére, hogy leadják a maximális névleges teljesítményüket, de ennél is fontosabb, hogy az idő mekkora részében dolgoznak egyáltalán az erőművek.

Éppen ezért kell elsősorban azt vizsgálni, hogy az adott területen mekkora az esély a 3 méter per szekundumosnál nagyobb szélsebesség gyakori eléréséhez. Ez a mutató országrészenként változik, 60 méteres magasságban például az esetek 69 százalékában megvan a megfelelő sebesség Szegeden, ez a mutató viszont már csak 38 százalékos Keszthelyen. De az aránykülönbség megmarad akkor is, ha az átlagos szélsebességet vesszük figyelembe, ami 70 százalékkal magasabb az alföldi városban, mint Keszthelyen. A legjobb értékeket persze Kékestető tudja felmutatni, ott azonban érdekes módon pontosan ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg: míg az országban mindenhol a déli órákban éri el a széltermelés a maximumot, addig az ország legmagasabb pontján ilyenkor a legrosszabbak a mutatók. A befektetők mindenesetre lelkesek, jelenleg 330 megawattnyi szélerőmű-kapacitást engedélyeztek az országban, ennyit tud fogadni a hálózat anélkül, hogy komolyabb problémát jelentene a szélerőművekre jellemző ingadozó teljesítmény.

A magyar kutatót Dr Alan Nadai szélenergetikával foglalkozó francia szakember váltotta, aki elmesélte, hogy Nyugat-Európában már komoly ellenállásba ütköznek a beruházók. A tervezésnél természetesen figyelembe kell venni a vándormadarak útvonalát, de sokan tájidegennek is találják a szélerőműveket, ezért gyakoriak a tiltakozások. Persze azt senki sem merné kijelenteni, hogy egy füstölő szénerőmű jobban festene a domboldalon.

Dr. Nadai táblázatából kiderül, hogy Európában szinte csak a nyugati országokban van jelentős szélerőmű-kapacitás, de ennél is rosszabb, hogy a keleti országokból nem is nagyon érdeklődnek a legújabb technológiák iránt: a legutóbbi szakmai konferencián például a rengeteg nyugat-európai résztvevő mellett csak egy szlovák cég képviselte a keleti országokat. Kiderült, hogy Franciaország 2 gigawattos szélenergia-kapacitásával nem kiemelkedő a nyugati mezőnyből, de komolyak a tervek: 2010-re 14 gigawattot, 2020-ra 23 gigawattot akarnak elérni, ugyanakkor még így is csak Németország mai, 22 gigawattos eredményét sikerülhet elérni. A szélerőmű-dobogó második helyezettje az Egyesült Államok 17 gigawattal, harmadik Spanyolország 15 gigawattal. Persze most csak kapacitásokról beszélünk, a leadott teljesítmény nagyban függ a szélsebességtől, de általánosságban elmondható, hogy 20-25 százalékos az erőművek átlagos kihasználtsága. „Öttel kell osztani a kiépített teljesítményt” – mondta Dr. Joél Guidez, a Francia Atomenergia-ügynökség szakembere.

De komoly lehetőség van az általában hanyagolt napenergiában is. Pálfy Miklósnak, a napelemekkel foglalkozó Solart-System Kft. ügyvezetőjének előadásából kiderült, hogy Magyarországra annyi napenergia érkezik be évente, amennyiből 2900 évig lehetne ellátni villamos energiával az országot változatlan fogyasztás mellett. Ha a szóba jöhető felületek - autópályák vonala, épületek teteje, kihasználatlan domboldalak - tíz százalékára telepítenénk napelemeket, az éves szükséglet 12-szeresét tudnánk biztosítani, 400 ezer megawatt teljesítményt nyújtó naperőmű működne az országban. Amennyiben csak annyi napenergiát akarunk, amennyit elhasználunk, akkor elég lenne 200 négyzetkilométernyi napcellát felépíteni, mondta el Vass Imre, a Szegedi növénybiológiai intézetet vezetője. De a professzor közölt egy másik hatásos adatot is: egy óra alatt annyi energia érkezik a Napból a bolygóra, amennyit egy évben elhasználunk.

Pálfy Miklós szerint jellemző adat, hogy két négyzetméternyi területre érkezik be annyi napenergia, amennyivel egy átlagos (2500 kilowattóra fogyasztású) háztartást működtetni lehetne. Ezzel szemben alig 35 kilowatt kapacitás működik az egész országban, ami viszont évente a nemzetközi trendeknek megfelelően 40 százalékkal nő.

Persze nem mindegy a bázis: világszerte 10 gigawattnyi napenergia-kapacitás működik, ennek a fele az Európai Unióban, azon belül is főként Németországban. Az egy főre eső legnagyobb napenergia-kapacitás azonban Luxemburgban van, 60 watt fejenként, ami egy laptop működtetéséhez bőven elég. Persze a technológia elterjedésében kulcsszerepet játszik annak ára, ami nem változik annyira, mint az kívánatos lenne: 2001-ben még 5,4 dollárba került egy wattnyi kapacitás, 2004-ben már csak 4,2 dollárba, mostanra azonban újra 4,8 dollárig emelkedett az ár a nagy kereslet miatt. Ugyanakkor az új technológiák és a kínai gyártók egy dollár/wattos árral kecsegtetik a piacot.

Jean-Claude Muller az Institut d'Electronique du Solide et des Systémes munkatársának előadásából kiderült, hogy a 70-es években elérhető 10 százalékos hatékonyság mára 35 százalékig növekedett, tehát egy négyzetméternyi cellából 3,5-szer annyi energiát tudunk kisajtolni laboratóriumi körülmények között. Ezeknek a paneleknek az ára ma még százszorosa az ipari mennyiségben gyártható, 10-15 százalékos hatékonysággal dolgozó panelekének, de a fejlesztések folyamatosan átszivárognak a piaci termékekbe.

Sokan azonban ellenzik a napelemeket, néhány zöld szerint túl nagy terhelést jelentenek a környezetre nézve, hiszen legyártásuk és feldolgozásuk közel sem környezetbarát, ráadásul az sem biztos, hogy képesek egyáltalán annyi energiát megtermelni, mint amennyit előállításuk igényelt. Muller szerint ez butaság: egy kilowattóra megtermelt villamos energiára 20 gramm széndioxid-kibocsátás jut a napelemek esetében, míg a fosszilis energiáknál ötvenszer ennyivel, egy kilóval kell számolni. Ráadásul rentábilis a szerkezet, nagyjából két év alatt megtermeli azt az energiamennyiséget, amennyibe előállítása került, miközben garantáltan 25 évig, de akár 40 évig is üzemképes marad. A termelés éppen ezért világszerte nő, és a trendeket figyelembe véve 2030-ra 330 gigawattos villamosenergia-kapacitást jósolnak a szakemberek, ami a magyar villamosenergia-szükséglet hetvenszerese.

Vass Imre professzor szerint a napelemeken kívül persze van még egy mód a napenergia felhasználására: a fotoszintetizálás, ami kiemelkedő, 30 százalékos hatékonysággal köti meg a napfényt, de azt a kutató is elismeri, hogy a növények elégetése biomassza-erőművekben csak rövid távú megoldás lehet. Túl azon, hogy a módszer nem csökkenti érdemben a környezetszennyezést, a jelenlegi élelmiszer-áremelkedésben is szerepe van annak, hogy egyre több gazda kezd energianövények termelésébe, ami már középtávon is éhséglázadásokhoz vezethet. A megoldást azok a gyorsabban növő, igénytelen növények jelenthetik, amelyeket olyan területen is lehet termelni, ahol az étkezéshez használt növényeket nem.

Mindenesetre gyorsan kell lépni, mert a meglévő készletek végesek: egy év alatt egymillió évnyi fotoszintézis eredményét égetjük el, és nem is túlságosan környezetkímélő módon. Az elmúlt évezredekben megfigyelhető volt a levegő szén-dioxid-tartalmának ciklikus, százezer évente ismétlődő, ötven százalékos emelkedése, majd visszaesése, a mostani emelkedés azonban száz százalékos, ami alig száz év alatt jött össze.

Átmenetileg megoldást jelenthetnek az atomerőművek is, melyek megfelelő elővigyázatosság esetén kevésbé terhelik a környezetet, mondta Joel Guidez, a Francia Atomenergia-ügynökség szakembere. Franciaországban 58 atomreaktor működik, mindegyik második generációs, teljesítményük 900 és 1500 megawatt között mozog. Összesen 63 gigawatt teljesítményt adnak le, ami a fogyasztás 80 százalékát fedezi (a maradékot főleg vízerőművek termelik).

Az első reaktort 1977-ben építették, az utolsót 1999-ben, de a fejlesztés nem állt le, és már készül az első harmadik generációs erőmű Flamanville-ben és a finnországi Olkiluotoban. Ez a megszokott 40 év helyett már 60 évig üzemképes marad, és kibírja egy repülő becsapódását is. A Siemens reaktorokkal kapcsolatos tapasztalatait felhasználva tíz százalékkal növelték a hatásfokot és harminc százalékkal csökkentették a keletkező veszélyes anyagokat: az üzemanyag 96 százalékát felhasználják és csak négy százalékából lesz sugárzó hulladék. Ez nem revolúció, csak evolúció, mondta el Guidez, mégis jelentősen nő a teljesítmény is. A Flamaville-i atomerőmű reaktora 1600 megawattot termel majd (a paksiak negyed ekkora teljesítményre képesek). Az építkezés 2006 óta folyik, 2012-től termel energiát a reaktor, és várhatóan 2072-ig üzemképes marad.

Claude Renault, a francia atomenergia-ügynökség munkatársa viszont elmondta, hogy már készülnek a negyedik generációs erőművek tervei. Ezekben gyors neutronos rendszert használnák, magasabb hőmérsékleten üzemelnek majd a reaktorok, és két lehetőséget látnak most a szakemberek: víz helyett nátriummal vagy valamilyen gázzal hűtik majd. A tervek szerint 2020-ra elkészül egy 300 megawattos teljesítményű kísérleti reaktor, és a következő években felépíthetik az első, ipari célokat szolgáló negyedik generációs erőművet, aminek reaktora már 2400 megawatt teljesítményre lesz képes, ráadásul még kevesebb szennyezőanyag keletkezik majd, mint a harmadik, pláne a második generációsok esetében. Várhatóan 2030-tól, 2040-től terjedhetnek el ezek az erőművek, Renault szerint ha előbb kell, előbb lesz kész, de akkor többe is kerül majd.

Thierry Salmon, a Commissariat ŕ l'énergie atomique munkatársa viszont már a forradalomról, az ITER-ről beszélt. A fúziós reaktor abban különbözik a hagyományos atomerőművektől, hogy maghasadás helyett összeolvadnak a magok benne, ami még nagyobb súlyveszteséggel, így energia-felszabadulással jár. Hátránya, hogy mai ismereteink szerint ez csak igen magas hőmérsékleten, körülbelül százmillió Celsius-fokon jön létre, így a plazma állapotú fűtőanyagot egy erős mágneses térben lebegtetve kell tartani: ha hozzáérne a kamra falához, azonnal átolvasztaná azt. Jó hír, hogy az alapanyag, a deutérium és a trícium nagy mennyiségben áll rendelkezésre, a megtermelt energia szinte tökéletesen tiszta.

A Napnak ez könnyen megy, a Földön viszont komoly kutatásokra van szükség, jól jelzi ezt, hogy az első szabadalom a fúziós reaktorra 1946-ból származik. Azóta felépült számos tokamak-kamra, de a legjelentősebb csak most készül Franciaországban, ez lesz az ITER. A nemzetközi összefogásban, ötmilliárd euróból épülő fúziós kamra 500 megawattnyi fúziós energiát termel majd 400 másodpercig, míg a mostani legerősebb tokamak, a JET 16 megawattot termel egy másodpercnél is rövidebb ideig. Az ITER-ben tervezik kikísérletezni a fúziós erőművek alapjait, várhatóan 2016-ra készül el, és 20 évig működik majd. Az ITER-ben szerzett tapasztalatok alapján készülhet el a DEMO, aminél már 2 gigawattnyi teljesítményről beszélhetünk, ráadásul ezt folyamatosan teszi majd, így ha minden a tervek szerint alakul, ez a kamra lesz a fúziós erőművek elterjedése előtti utolsó lépcsőfok. A tervezéshez várhatóan 2017-ben kezdenek hozzá és még 2040 után is folynak majd a kísérletek. A kutatók úgy tervezik, hogy a DEMO 25-ször több energiát termel majd, mint amennyibe a folyamat beindítása kerül, az ITER-nél ez az arány tízszeres, miközben a jelenlegi tokamak-kamrák még inkább elszívják, semmint termelik az áramot.

Az évszázad közepe előtt nem várható a fúziós erőművek megjelenése, de szakértők szerint ötven év múlva egy közel kiapadhatatlan, tiszta energiaforrás áll majd a rendelkezésünkre, hála az ITER-nek és a DEMO-nak.

2008. április 16. Index

 

 

A Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) 1999. október 1.-én alakult azon célból, hogy összefogja a hazai szélenergia hasznosításért tevékenykedő kutatókat, fejlesztőket, gyártókat és a lehetséges és jelenlegi szélenergia felhasználókat. Jelenleg országos hatáskörű non-profit civil szervezet, amelynek minden régiót felölelő regionális csoportjai hatékonyan segítik a Társaság célkitűzéseinek elérését.

Alapítványok és más közhasznú szervezetek | Rossz a világ? | Egy jobb világért

 

 

 

 

Virágzó település egy jobb világban

 

 

 

   

A szélenergia-hasznosítás az Európai Unióban

   
   


Milliárdokkal támogatja Brüsszel

a megújuló energiaforrások kiaknázását

A 2013-ig tartó hétéves költségvetési időszakban az Európai Unió összesen 9 milliárd euróval támogatja a megújuló vagy megújítható energiaforrások kiaknázását, illetve az energiatakarékosságot a tagországokban az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatását szolgáló keretből - jelentette be Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális fejlesztési kérdésekért felelős tagja. A bizottság már jelezte: az említett kereten felül is támogatja a tagállamokat annak érdekében, hogy teljesíthessék a megújítható energiaforrások részesedésének növelésére tett vállalásukat.

Hübner annak a 450, úgynevezett operatív programnak az idevágó részleteit ismertette, amelyeket a bizottság jóváhagyásával a 27 tagország készített a felzárkóztatási támogatások felhasználására. A brüsszeli összesítésből kiderül, hogy Magyarország összesen 360 millió euróval számolhat ebből a keretből 2007 és 2013 között. Ennek 7 százaléka szélenergia-felhasználásra, 8 százaléka a napenergia felhasználására, 31 százaléka biomasszából származó energiaforrások kiaknázásra, tíz százaléka víz- vagy geotermikus energia igénybevételére 43,5 százaléka pedig energiatakarékosságra, illetve a hatékonyabb energiatermelést és -fogyasztást szolgáló tervezetekre szolgál.

Az EU-tagországok állam- és kormányfői tavaly döntöttek arról, hogy összuniós célként 2020-ra a megújítható energia részesedésének 20 százalékra emelését határozzák meg a jelenleg messze 10 százalék alatti arányról. Ezt úgy képzelték el, hogy minden tagország erejétől függően vállalja a felhasználás növelését. Az Európai Bizottság feladata volt, hogy javaslatot tegyen a vállalás teljesítését szolgáló terhek szolidáris és arányos elosztására. A bizottság januárban ismertetett előterjesztésében azt javasolta, hogy a tagországi vállalások 10-49 százalék között oszoljanak el - az alsó határt az ilyen forrásokban leginkább szűkölködő Máltának, a felsőt a már most is az átlagos célkitűzés fölött teljesítő Svédországnak szabná a bizottság. Magyarországnak körülbelül duplájára, 13 százalékra kellene emelnie a megújuló energiaforrások felhasználását a javaslat szerint, amelyet még az EU-tagállamoknak jóvá kell hagyniuk.

Hübner a témáról kiadott sajtóközleményben példákat hozott olyan uniós finanszírozású kezdeményezésekre, amelyek az említett célokat szolgálják. Ezek között szerepelt az úgynevezett ChangeLAB program, amely Magyarország, Észtország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia részvételével azzal próbálkozik, hogy elérje az életstílus és a fogyasztói szokások megváltoztatását az energiatakarékosság kiemeltebb szem előtt tartásához. A program elsősorban regionális keretek között, helyi közösségek mozgósításával igyekszik célt érni.

 

Klímavédelmi csomagtervet fogadott el a Bundestag

A német parlament alsóháza (Bundestag) többhetes vita után pénteken jóváhagyta a német kormány első klímavédelmi csomagtervét, amelynek értelmében 2020-ig az ökoenergia részarányát 30 százalékra kell megkétszerezni a teljes energiafelhasználásban. Az elfogadott tervezet főként a szélenergia részarányának növelését hangsúlyozza, a napenergia kissé háttérbe szorul. A fűtéstechnikában az új építésű ingatlanoknál kötelező lesz bizonyos részt megújuló energiával kiváltani. A terv az áram- és gázórák leolvasását is megnyitná a verseny előtt. Németország már fele részben elérte azt a célt, hogy az üvegházhatást okozó gázokat 2020-ig 40 százalékkal csökkentsék, ezekkel az intézkedésekkel további 10 százalékos csökkentést lehet elérni.

2008. június 6.

 

   

 

 

X

Hirdetés X

 

Szolgáltatásaink

Alkotói és kreatív szolgáltatások, ötletek, megoldások, cégnév, szlogen, mottó megalkotása, céges évkönyv, lexikon, fogalomtár, naptár készítése

Kiadói szolgáltatások, szerkesztés, lektorálás, korrektúrázás, fordítás, bérkiadás, kiadói tanácsadás

Kommunikációs szolgáltatások, szupervízió, vevőszolgálat, használati útmutató, kommunikációs tanácsadás

Honlap-készítés, honlap-tanácsadás, közreműködés szervezetek honlapjának elkészítésében, fejlesztésében, értékelésében

Dinamikus (matematikai) modellezés, prognózisok, problémamegoldás, innováció, stratégia

Tanulmányok készítése, közvetítése, internetkutatás

Etikai tanácsadás, társadalmi felelősségvállalás

Szakértők közvetítése

Kapitány – Szomorúan figyelem, hogy a demokrácia Európában válságban van.

Professzor – Inkább a demokrácia Európában honos modellje van válságban, éspedig mélyülő válságban.

Doktor – Láttunk mi már valóságos és mondva csinált válságok szűnni nem akaró mélyülését.

Mester – Az igazi probléma, kedves barátaim, az, hogy ez a modell akkor is rossz, ha éppen nincs válságban.

Doktor – De mit kell érteni európai modell alatt?

Kövesd a négy barát beszélgetéseit !

Ki mit tud?

Oszd meg a Változó Világon, mit tudsz, mihez értesz!

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.