Ma :
Támogatásod? Számít!
Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad! Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947) |
KLÍMA
A fogalmak |
A köznyelv ma már általánosan klímának nevezi a különböző légtechnikai berendezéseket, amelyeknek célja a lakások és más épületek levegőjének hűtése és tisztítása, azaz kedvezőbb, kellemesebb "mikroklíma" teremtése. Az élethez átlagban napi 2 liter víz, ugyanakkor több mint 10 ezer liter levegő szükséges. Az emberek tudatosan, de legalább ösztönösen ügyelnek arra, hogy a folyadék, amit magukhoz vesznek, a lehető legtisztább, legbiztonságosabb legyen. És mi a helyzet a napi 10 000 liter levegővel? Hány százalékáról tudjuk biztosan, hogy tiszta, és egészséges? És hány százalékáról tudjuk biztosan, hogy szennyezett, és egészségtelen? Sajnos tiszta levegőt nem vásárolhatunk palackozva. És hát egy ember napi 22 000 lélegzete egy kisebb medencényi mennyiségű levegőt jelent. Ez pedig nehezen férne az autó csomagtartójába bevásárláskor. Bezárult hát a kör? Együtt kell élnünk azzal, hogy ami a levegőbe kerül, az automatikusan a tüdőnket is terheli? Szerencsére nem! Ebben segíthet az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen átment légtechnika. A klímaberendezések fő funkciói: - levegő lefúvása a helyiségbe, - levegő elszívása, - a helyiség levegőjének keverése-áramaltatása, - a levegő hűtése, - a levegő fűtése, - a levegő tisztítása, - a levegő minőségének javítása. A különböző légtechnikai eszközök a fenti funkciók különböző kombinációt nyújtják Az "igazi" klímaberendezések általában több, de nagyon ritkán az összes funkcióval rendelkeznek. Azok az eszközök viszont, amelyek csak egy-egy funkciót szolgálnak ki, nem is érdemlik meg a "klímaberendezés" minősítést. Így például nem szokás klímaberendezésnek tekinteni a ventilátort, vagy a légfrissítő spréjt.
|
Speciális kategóriák Légtechnika - légkondicionálók - klímaberendezések Ablak - mobil - split
Légminőség javító eljárások: a légkezelés mai szintje már nem csak azt teszi lehetővé, hogy az oda nem illő anyagokat, baktériumokat és szennyeződéseket kivonjuk a levegőből, hanem arra is képes, hogy légminőség javító elemeket juttasson oda. Az egyik legjobban „érezhető” ilyen elem a negatív ion. A természetben ezek járulnak hozzá ahhoz az érzéshez, amelyet a friss, természetes levegő belélegzése jelent. Az erdei levegő kb. 2.500 negatív iont tartalmaz légköbméterenként, de egy vízesés mellett ez a szám felmehet 10 000 – 18 000 ion/m3 mennyiségig is. A légkezelés mai technikái akár ezt az ionszámot is produkálni tudják zárt térben is.
Hogyan alakul az egyes klímaberendezések energiafogyasztása?
A klímaberendezések tulajdonképpen hőszivattyúk,
amelyek működése során az elektromos energia csak annak a körfolyamatnak
az energiaveszteségét pótolja, amelynek keretében a hő átszivattyúzásra
kerül az egyik helyről a másikra. Ezért fordulhat elő az, hogy egy
klímaberendezés energiafogyasztása cca. 1/3-a, ¼-e a hűtőteljesítményének.
A hőszivattyús (hűtő-fűtő) split klímaberendezések energiafogyasztás
szempontjából gazdaságosak. Fűtési üzemben 1 kW hálózati villamos
teljesítménnyel akár 3 kW hasznos fűtőteljesítmény is nyerhető. A split
készülékek teljesítményfelvétele típustól függően 0,6-5 kW között mozog. A
kompakt készülékek hűtőteljesítménye 1,5 KW-től 8 kW-ig terjed. Ez utóbbi
készülékek fűtőteljesítménye (hőszivattyús készüléknél) 2,5 kW és 6,35 kW
közé esik. A teljesítményfelvétel hűtési üzemben 0,6-3,5 kW között mozog.
A felvett elektromos teljesítmény nem folyamatosan jelentkezik, hiszen a
teljesen automatizált készülékek hőérzékelője folyamatosan méri a
helyiségből beszívott levegő hőmérsékletét, és szükség szerint
ki-bekapcsolgatja a kompresszort. A ventilátorok általában folyamatosan
keringtetnek. A fogyasztást az határozza meg, hogy a kompresszor mennyit
működik, illetve mennyit áll, ez pedig attól függ, hogy mekkora a
készüléktől elvárt hőelvonás, illetve mennyire pótlódik a meleg a
helyiségbe. Nyilván többet fogyaszt a klíma, ha közben gyakran nyitják az
ajtót, nyitva felejtik az ablakot, nagy üvegfelületen erősen süt be a nap,
rossz az épület - főleg a nyílászárók - hőszigetelése, vagy a külső 30
fokos meleg mellett 16 fokos belső hőmérséklet előállítása a cél. |
A levegőszűrés |
A legtöbb - de nem az összes - klímaberendezés szűri is a levegőt. Külön kategória a kifejezetten légszűrésre szolgáló berendezések Ezekre a következők jellemzők: - legalább négyféle szűrési technológia kerül beépítésre - a szűrők felülete lényegesen nagyobb, mint amit a klímaberendezésekbe építenek. A klímák esetében kb. 20x5 centiméteres szűrőblokkok kerülnek elhelyezésre. - a teljes megmozgatott levegő mennyiség keresztüláramlik a készülék szűrőbetétein. A klímák esetében csak kb. 10-20%. Az ismertetőben pontos adatokat kapunk arról, hogy milyen méretű helységben milyen szűrési szintet tud elérni. A klímaberendezésekbe épített szűrők – amennyiben garantáltan azokból az anyagokból, és azokkal a technológiákkal készülnek, amelyeket ígér az ismertetőjük – alkalmasak arra, hogy egy néhány ember által használt szoba légszennyezettségét csökkentsék. Egyértelműen tisztább, szagtalanabb levegő lesz a végeredmény. Egy normál lakószoba természetes szennyeződéseit akár teljes mértékben kis is szűrhetik. De ne várjuk azt, hogy egy amerikai konyhás nappaliban helyettesítse a szagelszívót, vagy egy bridzs-partin – ahol mindenki dohányzik – kristálytiszta hegyi levegőt teremt. A klímaberendezésekben alkalmazott szűrőtípusok jellemzői: Alapszűrő: szinte minden klímaberendezés tartozéka. Szerepe elsősorban a készülék hőcserélőjének megvédése az elszennyeződéstől. A levegőben szálló pihe, szösz jellegű szennyeződéseket köti meg. Többnyire mosható szűrő, cseréjére nincs szükség a klíma élettartama alatt. Szűrőrácsok és szövetek: a nagyobb mechanikus szennyeződések megkötésére alkalmasak. Képesek arra, hogy a levegőben szállingózó pihéket, nagyobb méretű porszemeket és az állati szőrt megkösse. Általában a kereskedelemben kapható egyszerűbb légszűrők ilyen, szövet, rács vagy szivacsos szerkezetű szűrőmegoldásokat alkalmaznak. A legtöbb klímaberendezés is tartalmaz ilyen alapszűrőt. Szűrőpapír: a cigaretta filterek elvéhez hasonló szűrési technika a levegőtisztítás esetében is szolgálhat előnyöket. Itt tulajdonképpen egy nagyon sűrű szövésű speciális lapon vezetjük keresztül a levegőt, amely egyszerűen nem engedi át a káros részecskéket. Az elv egyszerű, a megoldás bonyolultabb. Ha ugyanis akár csak egy lakószoba levegőjét direktben ráengednénk egy ilyen szűrőlapra, az néhány óra alatt eltömődne a nagyobb részecskéktől. Ezért előszűrő alkalmazása nélkül ez a megoldás nem bírhat valós használati értékkel. Másik nehézsége ennek a megközelítésnek, hogy míg az előzőekben áttekintett szűrőtípusok többnyire mosással tisztíthatók, a szűrőpapírokat csak cserélni lehet. Kémiai szűrők: A kémiai szűrők – vagy a mostanában divatosabb kifejezéssel bioszűrők – esetében a mechanikus szűrőkre egy olyan anyag kerül, amely valamely kémiai folyamat révén képes baktériumok vagy más légszennyező elemek megkötésére. Az egyik legközismertebb formája az aktív szenes szűrő, amelyet előszeretettel alkalmaznak pl. konyhai légtisztítók esetében. Megfelelő minőségű rendszer esetén igen jó eredményt biztosítnak, viszont az elhasználódásuk, kifulladásuk után csak cserével oldható meg a szűrőképesség helyreállítása. Ionizáló vagy plazmaszűrő: ez a szűrőtípus nagyfeszültségű elektromos töltést juttat a levegővel áthaladó szilárd részecskékre, majd ezt egy ellentétes töltésű rácsozaton átvezetve az odavonzza a feltöltött szennyeződéseket. Katalizátoros szűrők: katalitikus anyaggal bevont filter, amely katalizátorhatás segítségével – azaz kémiai úton - köti meg a szag, baktérium és vírus jellegű szennyeződéseket. Hasonló elven működik, mint a gépkocsi-kipufogók légszennyeződést megkötő katalizátora. Egyes típusaik képesek arra, hogy katalitikus képességeik csökkenését követően regenerálódjanak. Jellemzően mosható szűrők, de a katalizátor végleges telítődése után – 1-6 éven belül – cserélni kell. Csírátlanító megoldások: A levegőben található mikroorganizmusok egy része bizonyos hatások ellen védtelen. Az egyik legközismertebb ilyen hatás az UV sugárzás. Ezt a jelenséget sokan kissé félve emlegetik, miközben kontrollált módon szinte naponta találkozunk alkalmazásával. UV fényt használnak a bankjegyvizsgálók, a szolárium berendezések is kontrollált és korlátozott módon bocsátanak ki UV sugarakat, és a szórakozóhelyek kedvelt fényelemi közt is igen sokszor megtalálható UV lámpa. A légtisztításban is lehetőség van ennek a technikának a használatára, mindössze a megfelelő kontrollt és csere kell biztosítani. Ez pedig nem jelent nehézséget, mivel az itt használt UV lámpa teljesítmény sok százszorosan alulmarad a káros limit alatt. Pollenszűrők: Általában klasszikus filterek, melyek olyan sűrű szövésű szűrőanyagból készülnek, amelyek a pollenméretű szennyeződéseket nem engedik át. Többnyire mosható, tisztítható szűrők.
|
Gyártók |
Acson | Aeroclima | Argo | Ariwell BINI | Blue Box | Bosch Carrier | CIAT Daikin | Dimarson Electrolux Fisher | Fujitsu Hisense | Hitachi LG Matushima | McQuay | Midea + Plus | Mitsubishi NivelCool Panasonic Roca Samsung | Sanyo | Sharp | Stiebel Eltron Tekno Point | Toyo | Trance Unico | Uniflair Westpoint
|
Kereskedők |
A fenti gyártók mintaboltjai AUCHAN | CORA | ELECTROWORLD | MEDIAMARKT | METRO | TESCO Webáruházak
|
Akciók |
|
Szervizek |
A fenti gyártók szakszervizei ELEKTRO-BIZOMÁNYI Bt. 1152 BUDAPEST RÁKOS U. 76-78., 418-2676 GELKA-17 SZERVIZ Kft. 1173 BUDAPEST FERIHEGY U. 80., 256-2020 GELKA SZERVIZ 2002 Kft. 1122 BUDAPEST KRISZTINA krt. 23., 356-3182 GELKA Kft. 1093 BUDAPEST LÓNYAI U. 47-49, 476-0603 HARKA Bt. 1202 BUDAPEST ZOBOR U. 26., 285-1218 PROFI ELEKTRO SZERVIZ 1077 BUDAPEST WESSELÉNYI U. 59, 322-3935 RÁVISZ 1083 BUDAPEST FERENC krt..43, 215-9220 SERVICE-COOP SZÖVETKEZET 1136 BUDAPEST PANNÓNIA U. 9., 283-6550 SZELLEMKÉP Bt. 1031 BUDAPEST VÍZIMOLNÁR KÖZ 7., 242-2274 SZABÓ FAMÍLIA Kft. 1089 BUDAPEST BAROSS U. 127., 333-0302 VARIOMAT Kft. 1076 BUDAPEST THÖKÖLY U. 32., 342-5513
|
Biztonságunk érdekében |
A klíma használata közben az áramütés, a tűz, vagy egyéb károk elkerülése érdekében mindig tartsa be a következőket: 1. Ne hagyja a készüléket használaton kívül a hálózatra csatlakoztatva. Ha a készüléket nem használja, húzza ki a csatlakozó dugót a konnektorból, vagy használjon olyan csatlakozót vagy hosszabbítót, amelyen van kapcsoló. 2. Ne használja a készüléket a szabadban, vagy nedves felületen. 3. A készüléket ne engedje gyerekeknek használni és ne engedje őket játszani vele. 4. A készülék csak a használati útmutatóban leírt célra használható. Mindig vegye figyelembe a gyártó figyelmeztetéseit. 5. Ne használja a készüléket sérült csatlakozó vezetékkel, vagy dugóval. Ha a készülék nem működik megfelelően, károsodott, ne próbálkozzon tovább az üzemeltetésével, hanem vigye a szervizbe. 6. Tartsa távol a készüléket minden meleg felülettől. 7. A készülék áramtalanításakor mindig a csatlakozó dugót fogja meg és húzza ki a konnektorból, azaz soha ne a vezetéknél megfogva próbálkozzon a kihúzással. 8. Soha ne fogja meg sem a készüléket, sem a vezetéket, sem pedig a csatlakozó dugót vizes kézzel.
|
Figyelem: Ez a Változó Világ egyik oldalának mobilbarát változata. Ezek általában az eredeti oldal tartalmának csak egy részét tartalmazzák. Érdemes visszatérni ide asztali gépen.
Keresés a portálon
Egyéni keresés
|