Múlt

2016. február 17. szombat. A mai és a Neander-völgyi ember keveredését a tudósok eddig 50-60 ezer évvel ezelőttre tették, most azonban egy nemzetközi kutatócsoport egy Szibériában talált százezer éves Neander-völgyi csontmaradványból kinyert genomban legalább egyszázaléknyi modern emberi géneket talált.
Az eddig tudásunk szerint a modern ember 60 ezer évnél nem korábban vándorolt ki Afrikából, a Neander-völgyiek nyomát viszont fajunk minden, Afrikán kívül megtalált ősi maradványában megtalálták, az ottani leletek azonban nem tartalmaztak ilyen nyomot. A mostani felfedezés tehát azt sugallja, hogy az értelmes ember a korábban hittnél jóval előbb elhagyta Afrikát.
 

Ezt egyéb felfedezések is alátámasztják már. 2015-ben Dél-Kínában talált modern emberi maradványt 80-120 ezer évesre becsült, 2014-ben pedig a szaúdi sivatagban is találtak több mint százezer éves modern emberi leleteket.

Jövő

2016. február 13. szombat. Három nap alatt a Marsra? A NASA javában készül az első marsi expedícióra, amely a jelenlegi forgatókönyvek szerint öt hónapig tartana. Érthető, hogy hatalmas érdeklődést és izgalmat váltott ki egy új javaslat, amely szerint ezt az utat akár három nap alatt meg lehetne tenni. Az új elképzelés szintén NASA-kutatóktól ered, akik óriás vitorlákkal és lézerrel gondolják felgyorsítani az űrhajót. A fotonikus meghajtásnak nevezett megoldás a fény hajtóerejét használná fel, de nem a Nap sugárzását, hanem hatalmas, Földről indított lézersugárét. A kutatók szerint már minden technológia rendelkezésre áll egy ilyen rendszer összehozására, és dolgoznak is ezen. A fotonikus hajtás óriási előnye az is, hogy az elérhető sebességnek gyakorlatilag nincs felső határa (elméletileg ez maga a fénysebesség), persze nagy kérdés, hogy az ember milyen sebességet bír el.

Ront

a múlt…

Be-betör

jelenünkbe…

Jövő, segíts már!

Szimeonov Todor apevái

Parvis

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

© Változó Világ, 2023