Nyílt levél

80 évvel létrehozása után a nemzetközi fizetési rendszer reformja sürgetővé vált. Ennek elsődleges oka a dollár egyre kevésbé elfogadható és fenntartható dominanciája.

A dollár 1944-ben azért vállalhatta nemzetközi elszámolási valuta kulcsszerepét, mert az az aranyat képviselte, egyenértékű volt vele. Csakhogy az Egyesült Államok 1971-ben egyoldalúan felmondta ezt a képviseletet, és azóta a dollár mögött nem az arany, hanem a pénzjegynyomda, a világ legnagyobb államadósága és az USA érdekei állnak.

Az alapvető probléma biztosan nem oldható meg a dollár cseréjével egy másik valutára, hanem a visszatéréssel az aranyhoz, mint a nemzetközi fizetéseket szolgáló elszámolási „tartalékvalutához”.

Az aranyat értékőrző képessége, stabilitása és objektivitása ideálissá teszi erre a szerepre. A Világbank által kialakított mechanizmus biztosíthatja az arany zökkenőmentes használatát.

Érdemes megjegyezni, hogy az aranyár közismert ingadozása nem befolyásolja a kereskedelmi ügyletek eredményét (ha drágább az arany, az importőrnek ugyan drágábban, de ennyivel kevesebb aranyat kellene vásárolnia az ügylethez).

A nemzetközi fizetési rendszer reformja elkerülhetetlen. Számítunk arra, hogy ez az üzenet kormányok, bankok, médiák, szakmai és civil szervezetek, döntéshozók és szakemberek széles köréhez jut el, és elindít egy pozitív folyamatot a nemzetközi együttműködés és béke érdekében.

2025. április 23.

Szimeonov Todor

Változó Világ Mérnökség
 

Üdvözlégy, kedves vándor!

Mit keresel itt, a változó világon?

Örömünkre szolgálna, ha tudnánk segíteni.

2500 oldalon találsz tudást, információt, tanácsot, de több, mint 100 könyvet is kínálunk. Köztük vannak a világ megértését szolgáló alapművek, klasszikus ismeretterjesztő kötetek, irodalmi különlegességek.

Ismerd meg a Változó Világot, hogy megszeresd!

„A ma az örökkévalóság rám eső fele” – mondja a Mester.

Kedves vigasztolás a végtelen múlt és a végtelen jövő között őrlödő embervándor számára. Vigasztalásból soha nem elég, de jobb tudni és érteni.

Íme, három könyv, amely segíthet megismerni a változó világot, és azt a változást, amely te magad vagy.

Múlt

2016. február 17. szombat. A mai és a Neander-völgyi ember keveredését a tudósok eddig 50-60 ezer évvel ezelőttre tették, most azonban egy nemzetközi kutatócsoport egy Szibériában talált százezer éves Neander-völgyi csontmaradványból kinyert genomban legalább egyszázaléknyi modern emberi géneket talált.
Az eddig tudásunk szerint a modern ember 60 ezer évnél nem korábban vándorolt ki Afrikából, a Neander-völgyiek nyomát viszont fajunk minden, Afrikán kívül megtalált ősi maradványában megtalálták, az ottani leletek azonban nem tartalmaztak ilyen nyomot. A mostani felfedezés tehát azt sugallja, hogy az értelmes ember a korábban hittnél jóval előbb elhagyta Afrikát.
 

Ezt egyéb felfedezések is alátámasztják már. 2015-ben Dél-Kínában talált modern emberi maradványt 80-120 ezer évesre becsült, 2014-ben pedig a szaúdi sivatagban is találtak több mint százezer éves modern emberi leleteket.

Jövő

2016. február 13. szombat. Három nap alatt a Marsra? A NASA javában készül az első marsi expedícióra, amely a jelenlegi forgatókönyvek szerint öt hónapig tartana. Érthető, hogy hatalmas érdeklődést és izgalmat váltott ki egy új javaslat, amely szerint ezt az utat akár három nap alatt meg lehetne tenni. Az új elképzelés szintén NASA-kutatóktól ered, akik óriás vitorlákkal és lézerrel gondolják felgyorsítani az űrhajót. A fotonikus meghajtásnak nevezett megoldás a fény hajtóerejét használná fel, de nem a Nap sugárzását, hanem hatalmas, Földről indított lézersugárét. A kutatók szerint már minden technológia rendelkezésre áll egy ilyen rendszer összehozására, és dolgoznak is ezen. A fotonikus hajtás óriási előnye az is, hogy az elérhető sebességnek gyakorlatilag nincs felső határa (elméletileg ez maga a fénysebesség), persze nagy kérdés, hogy az ember milyen sebességet bír el.