Január

Megtorlás...

Petőfi Sándor összes költeményei

Encyclopedia of 1848 Revolutions

Január 12. Forradalom tör ki Palermóban és Nápolyban. Ennek hatására II. Ferdinánd, a Kettős Királyság uralkodója alkotmányt ad népének

– James Andrew Broun Ramsay, Marquess of Dalhousie, India főkormányzója elfoglalja hivatalát (1856-ig). Hivatali ideje alatt számos indiai fejedelemség annektálására kerül sor, a helyi fejedelmek hatalmát korlátozzák.

Február

Február 2. Az Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.

Február 8. Mintaalkotmány Károly Albert, Szardínia királya képviseleti alkotmányt ad ki, amely fő vonásaiban az 1830.évi francia alkotmányt követi. Itália egy része tőle várja az egyesülési küzdelemnek a megindítását (1848. január-február).

Február 20. Londonban megjelenik Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltvány című röpirata.

Február 23. Forradalom tört ki Párizsban. A párizsi nép demokratikus köztársaságot hoz létre.

– Miután a francia miniszterelnök, Fracois Guizot a választójog kiterjesztését követelő bankett megtartását betiltotta, republikánus népgyűlésre került sor Párizsban, ahol a katonaság tüntetőket lő agyon. A föltámadó népharag tömegmozgalommá, majd forradalommá válik.

Február 24. Lajos Fülöp francia király lemond a trónról.

Február 25. A köztársaság kikiáltása a Bastille-téren. A Szent Szövetség, amely harminc éven át sikerrel fojtotta el a haladó mozgalmakat, összeomlik.

Február 27. Kitör a forradalom a Badeni Nagyhercegségben.

Március

Március. 1. – A párizsi forradalom híre elérkezik Pozsonyba.

Március 3. – Kossuth a pozsonyi országgyűlésen összefoglalja a nemzet fő követeléseit. A februári forradalom hírére a Habsburg Birodalmon belül a magyar liberális reformellenzék reagál legelőször. Kossuth Lajos az országgyűlés alsótábláján indítványt terjeszt elő az uralkodóhoz intézendő feliratról, amely a polgári átalakulás és Magyarország valódi önkormányzata megteremtésének alapkövetelményeit foglalja magába. ,,A népnek politikai jogokban illő részesítésére... az időt elérkezettnek véljük" - jelentette ki, továbbá ,,alkotmányos életünk is valódi képviseleti rendszerré fejlődést igényel, szellemi igényeink a szabadság alapján ápolást követelnek, honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek s a honlakosok különböző osztályi érdekegységének alapján gyökeres átalakítást kiván."

Március 9. – A frankfurti szövetségi gyűlés a fekete-piros-arany színeket (,,német trikolór") szövetségi színekké nyilvánítja.

Március 13. – Győz a bécsi forradalom. Metternich elmenekül A bécsi forradalom kitörését követően Klemens von Metternich házi-, udvari és államkancellár lemond és Angliába menekül (1848. március-július).

Március 11. – Prágai forradalom.

– Pesten a fiatalok elkészítik a 12 pontot, és megkezdik a rákosi tömeggyűlés szervezését.

Március 13. – Bécsi forradalom. Ez alapjaiban rázkódtatta meg a birodalmat, hatására az uralkodó V. Ferdinánd menesztette az eddig mindenható, gyűlölt Metternich kancellárt, és megpróbálta engedményekkel lecsillapítani a népet.

– Petőfi megírja a Nemzeti dalt.

Március 14. – Este a bécsi forradalomról érkezett hír növelte a Pilvax fiatalságának elszántságát, hogy a "12 Pont" szövegét mihamarabb megismertesse a főváros lakosságával. Arról azonban ezen az estén még nem határoztak, hogy ezt miként valósítsák meg. Csak azt tudták, hogy nem szabad az időt vesztegetniük.

Március 15. – Pesti forradalom. Reggel Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki Gyula megbeszélése alapján a "12 pont" eredeti, az országgyűléshez intézett bevezetését megváltoztatták. Helyette egy kiáltványt készítettek, amely fellépésüket indokolta meg a leendő hallgatóinak. A pontok szövegét változatlanul hagyták. Ezt a kiáltványt azután felolvasták a Pilvaxban összegyülekezett fiataloknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt költeményét a "Nemzeti Dalt", amelyet eredetileg a március 19-re tervezett reform-lakomára szánt. A Pilvax ifjúságának kis csoportja ezt követően az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz (a mérnökökhöz), innen a jogászokhoz vonult. Mindenütt elhangzott a kiáltvány és a pontok szövege, s Petőfi elszavalta költeményét. A jogászok csatlakozásával megnövekedett tömeg, amelyet az utca népe is követett (kb. kétezren), Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, amely a Hatvani utca (ma: Kossuth Lajos utca) és a Szép utca sarkán volt. Az ifjúság vezetői által kidolgozott terv ugyanis arra irányult, hogy cenzori engedély nélkül nyomtatják ki a "12 Pontot", ezzel fejezve ki elszántságukat, s egyben így valósítják meg szándékukat, hogy követelésüket megismertessék a közvéleménnyel.

– Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe érkezik.

Március 16. – Pesten megkezdik a nemzetőrség szervezését -Bécsben az udvar elfogadja a  magyar országgyűlés legfőbb követeléseit.

Március 17. – Az uralkodó hozzájárul a magyar kormány megalakításához, István nádor kinevezi gróf Batthyány Lajost miniszterelnökké. Megalakul az első felelős magyar kormány.

Március 18. – Milánói forradalom.

– Berlini forradalom tör ki, barikádharcok kezdődnek.

– A pozsonyi országgyűlés megszavazza a jobbágyfelszabadítást Pesten  felfegyverzik az első 1500 nemzetőrt.

Március 19. – Reggel IV. Frigyes Vilmos felhívást intéz "Kedves berlini polgáraimhoz", amelyben ígéretet tesz valamennyi csapat kivonására a fővárosból, amennyiben a barikádharcok véget érnek.

Március 21. – A király arra kényszerül, hogy a barikádharcokban elesettek ("márciusi áldozatok") előtt tisztelegjen.

Március 22. – Velencei forradalom. Az itáliai osztrák uralom megingott. A kitört forradalmak felett a császár nem tudott úrrá lenni, s hogy a birodalmat megmentse, engedett a követeléseknek: hozzájárult, hogy megszűnjék a feudális önkényuralom.

Március 28. – A király megtagadja a független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk szentesítését.

Március 30. – Két napig tartó tömeggyűlések Pesten.

– A pozsonyi országgyűlés visszaveti a királyi leiratot.

Március. 31. – A király jóváhagyja a független magyar kormányról szóló törvényjavaslatot

Április

Április 7. – Az uralkodó aláírja a jobbágyfelszabadításról, a népképviseleti országgyűlésről és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket, a miniszteri kinevezést.

Április 10. – Hivatalba lép a Batthyány-kormány.

Április 11. – Az 1848-i törvénykönyv szentesítése és az utolsó rendi országgyűlés berekesztése. V. Ferdinánd aláírja az Áprilisi törvényeket.

Április 12. – Forradalom Badenben Friedrich Franz Karl Hecker és Gustav Struve kikiáltják Badenben a köztársaságot és fegyveres felkelésre szólító felhívást bocsátanak ki. Csapataik április 20-án megsemmisítő vereséget szenvednek. Hecker és Struve Svájcba menekülnek.

Április 23. – Republikánus többség A francia nemzetgyűlési választásokon a liberális republikánusok szerzik meg a többséget: 450-et a 900 képviselői mandátumból (1848. január-február ).

Április 14. – A kormány Pozsonyból Pestre érkezik.

Április 20. – Rendelet a nemzetőrség újjászervezéséről.

Május

Május 1. – A szlovák, román és szerb lakosságú területeken májustól kezdve egyre hevesebb harcok folynak a Batthány-kormány nemzetiségi politikájával részben joggal elégedetlen, de ugyanakkor Bécsből is manipulált nemzetiségi felkelőkkel.

Május 15. – Májusi tömegtüntetés Bécsben Az újabb bécsi tömegmozgalmak kikényszerítik az általános választójog és az új alkotmány ígéretét. János főherceg július 22-én, Bécsben megnyitja az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlést (1848. március-július).

Május 16. – Megjelenik báró Baldacci Manó ezredes, a haditanács elnökének – Batthyány Lajos által ellenjegyzett – kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelenti a toborzás megkezdését Magyarországon.

Május 17. – V. Ferdinánd udvarával Bécsből Innsbruckba menekül.

Május 18. – Parlament a Pál templomban A frankfurti nagytemplomban összeül a német egyesítés feladatát megoldani hivatott nemzetgyűlés (,,frankfurti parlament"). Németország számára a Frankfurtban történtek jelentik azt, amit nálunk március idusa.

Május 19. – Az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést.

Május 20. – Magyarországon kezdetét veszi a toborzás.

Május 30. – A kolozsvári országgyűlés kimondja Erdély unióját Magyarországgal.

Június

Június 13. – Pünkösdi felkelés Prágában Alfred Windisch-Graetz herceg osztrák tábornagy vérbe fojtja a cseh radikálisok prágai pünkösdi felkelését (1848.március-július).

Június 23. – A júniusi munkásfelkelés Miután a francia nemzetgyűlés június 21-én elrendelte a ráfizetéses nemzeti műhelyek feloszlatását, Párizs munkásai barikádokat emeltek. Kitör az ún. júniusi csata : a nemzetgyűlés által katonai diktátornak kinevezett hadügyminiszter, Eugéna Cavaignac a felkelést vérbe fojtja.

Július

Július 5. – Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása Pesten.

Július 11. – A képviselőház közfelkiáltással 200 000 újoncot és 42 millió forintot ajánl meg a kormánynak.

Július 25. – A Radetzky vezette osztrák császári sereg legyőzi a piemonti sereget Custozzánál.

– Olasz vereség Custozzánál A custozzai csatában a Joseph Wenzel Radetzky tábornagy vezette osztrákok legyőzik Károly Albert szárd-piemonti királyt.

Augusztus

Augusztus. 5. – Az első magyar (kétforintos) bankjegy kibocsátása.

Augusztus 6. – A császári csapatok elfoglalják Milánót.

Augusztus 12. – Az udvar visszaköltözik Bécsbe.

Augusztus 19. – A Herald című New York-i lap beszámol a kaliforniai arany felfedezéséről. A hírt az ún. kaliforniai aranyláz kitörése követi, kalandorok és aranyásók áramlanak Kaliforniába a világ minden részéből. 1849 végén Kalifornia 100 000-es lakossággal rendelkezik.

Augusztus 23. – Katonaállítási törvény Az országgyűlés úgy dönt, hogy a július 11-én megszavazott 200 000 újonc többségéből önálló honvédzász-lóaljakat alakítanak.

Szeptember

Szeptember 1. – Az 1845 óta tartó katasztrofális éhínség több mint egymillió emberéletet követel Írországban.

Szeptember 10. – Lemond a Batthyány-kormány.

Szeptember 11. – Jellasics horvát bán elindítja hadjáratát Magyarország ellen.

Szeptember 13. – Az európai befolyással szemben álló Mohamed Mirza sah halála után Naszred-Din lesz Perzsia uralkodója. Elődjével ellentétben arra törekszik, hogy koncessziókat adjon el a nagyhatalmaknak a perzsa ásványkincsek kitermelésére.

Szeptember 16. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása.

Szeptember 23. – István nádor Bécsbe távozik, és lemond.

Szeptember 24. – Kossuth Lajos alföldi toborzó körútja (tart X. 5.ig).

Szeptember 25. – V. Ferdinánd megtagadja hozzájárulását a második Batthyány-kormány kinevezéséhez.

Szeptember 29. – A pákozdi győzelem. A bécsi udvar titkos biztatására Jellasics horvát bán megtámadja Magyarországot, de csapatait Pákozdnál a honvédsereg megállítja. Bécs felé menekül, s a császárváros forradalmárai kérik a magyar haderő segítségét. (1848. X. 6.).

Október

Október 2. – Batthyány véglegesen lemond a miniszterelnökségről.

Október 6. – Októberi forradalom Bécsben Bécsben kitör a forradalom, Theodor Baillet de Latour gróf hadügyminisztert megölik, továbbá megakadályozzák, hogy a Magyarországról menekülő Josip Jellasics császári altábornagy, horvát bán seregei bevonuljanak a városba. A megkésetten segítségükre sietett magyar hadsereget Windisch-Graetz herceg csapatai megverik Schwechátnál ( X. 30.), majd a tábornagy elfoglalja Bécset, rögtönbíráskodást vezet be és a vezető forradalmárokat kivégezteti.

Október 7. – Roth szerb hadteste Ozoránál leteszi a fegyvert.

Október 8. – A képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányt az ország teljhatalmú kormányának nyilvánítja.

Október 16. – Az uralkodó Windisch-Grätz herceget a császári sereg főparancsnokává nevezi ki.

Október 19. – Román felkelők lemészárolják Kisenyed 140 magyar lakosát.

Október 23. – Román felkelők 200 magyart mészárolnak le Boroskrakkón és környékén.

Október 28. – Román felkelők lemészárolják Borosbenedek 400 magyar lakosát, másnap Magyarigenen újabb 200 magyart gyilkolnak meg.

Október 30. – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől

Október 31. – A bécsi felkelés leverése

November

November 1. – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.

November 2. – Konzervatív fordulat áll be Németországban.

November 9. – Robert Blum (szül. 1807. XI. 10., Köln) német liberális politikust, a frankfurti előparlament alelnökét, a frankfurti nemzetgyűlés alkotmánybizottságának tagját, a parlamentben a radikál-liberális irányzat vezetőjét a Bécs melletti Brigittenauban rögtönbíráskodási ítélet alapján agyonlövik.

November 15. – Forradalom Rómában

– Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen.

November 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.

November 29. – Bem József lesz az erdélyi honvédcsapatok parancsnoka.

December

December 2. – I. Ferdinánd lemondása A korábban a morvaországi Olmützbe menekült császári udvarban a magyarországi ,,rendcsinálás" előjátékaként lemondatják Ferdinánd császárt és királyt. A lemondatáshoz az is hozzájárult, hogy a jóakaratú, szelíd uralkodót környezete túlságosan gyenge kezűnek, sőt, elméjűnek tartotta forradalmi viszonyok között. Mivel Károly Ferenc lemond a trónutódlásról az új császár a tavaszi forradalmi hullám idején visszahúzódó unokaöccse, I. Ferenc József lesz.

December 5. – IV. Frigyes Vilmos feloszlatja a porosz nemzetgyűlést, és oktrojált alkotmányt bocsát ki.

December 6. – Franz Schlik altábornagy egy 8000 fős hadtest élén Galíciából – a Duklai-hágón keresztül – betör Felső-Magyarországra.

December 7. – A magyar országgyűlés Ferenc Józsefet trónbitorlónak nyilvánítja.

December 8. – Bem József tábornokot nevezik ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává.

December 11. – A budaméri ütközetben, a Pulszky Sándor ezredes vezette magyar erők vereséget szenvednek a Franz Schlik altábornagy parancsnoksága alatt álló osztrák hadtesttől.

December 13. – Megindul az osztrák támadás Magyarország ellen. A király már október 4-én feloszlatta a magyar országgyűlést, de a rendelkezés az áprilisi törvények értelmében érvénytelen. A prágai (IV. 13-16.), itáliai (VII. 25.) és bécsi (X. 6.) győzelmek révén megerősödő bécsi udvar Windisch-Graetz tábornagy támadásától várja a magyar lázadás leverését. A honvédsereg visszavonul.

December 15. – Szikh lázadás Pandzsáb az önállóságukra máig büszke, harcos természetű szikhek általános felkelést indítanak az angolok ellen. A felkelés az úgynevezett második szikh háborúhoz vezet az 1849-és év folyamán.

December 16. – Az osztrák fősereg átlépi a magyar határt.

December 25. – A magyar haderő visszafoglalja a román felkelők által ellenőrzött Kolozsvárt.

December 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić hadtestétől.

December 31. – A parlament és a kormány átköltözik Debrecenbe.

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!