1949 augusztusának hírei

Augusztus 1. – Az olasz kormány megszűnteti a kenyér és a pék-áru jegyrendszerét.

Magyar Nemzet, 1949. augusztus 1.

Lakással rendelkező csinos hölgy érdekmentes, diszkrét ismeretségét keresi egyetemet végzett fiatalember.

Augusztus 3. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata tűzszüneti megállapodáshoz vezet Indonéziában.

Augusztus 4. − 6,8 erősségű földrengés pusztít Ecuadorban, Ambato város körzetében, 3 000 halálos áldozatot követelve.

Augusztus 5. – Kéri Ferencné, született Trajbiár Teréz életet ad egy gyönyörű kislánynak. Az egyéves kis Feri húga a Teréz nevet kapja.

Álmából fölsír a csecsemő

Az asszonyka pillája lobog,

mint függöny a szélben, fölül,

kibontja mellét, mosolyog.

Aztán susogni kezd, édesen

susog, mint a hűvös pálmák

a bimbón csámcsogó fejecske fölött.

Mikor meghozta szuszogó álmát

s az aranyos csöppségnek két

csipkés szeme leragad,

hangosan ásít! Pár pillanat

és hallgatózva elalszik megint.

Alszik a vasrács, fűszálon

a lepkék. Örök törvények szerint.

Juhász Ferenc

Augusztus 7. – Java szigetén a Darul Islam mozgalom kihirdeti az Indonéz Iszlám Államot.

Augusztus 8. – A Bhutáni Királyság olyan szerződést köt Indiával, amely teljessé teszi az ország függetlenségét.

Augusztus 11. – A Népgazdasági Tanács 101/1949. sz. határozatával állami kezelésbe veszi a vidéki színházakat.

Augusztus 12. – Aláírják a négy új Genfi konvenciót. Ezek:
Egyezmény a hadrakelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (I. Genfi Egyezmény)
Egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (II. Genfi Egyezmény)
Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról (III. Genfi Egyezmény)
Egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelméről (IV. Genfi Egyezmény)

Augusztus 14. – Budapesten megnyitják a második Világifjúsági Találkozót (VIT). A rendezvénysorozat augusztus 28-ig tart.

Két évvel a prágai Világifjúsági Találkozó után Magyarországon, Buda-pesten szervezték meg a második VIT-et 1949-ben. Szlogenje a „Fiatalok egyesüljetek, előre a hosszan tartó békéért, demokráciáért, nemzeti függetlenségért és a népek jobb jövőéért” volt. 10400 fiatal vett rajta részt 82 országból, ezen a találkozón vett először részt az NDK küldöttsége is. A találkozó előtt az imperialista országok mindent megtetettek azért, hogy se a nyugati fiatalok, sem pedig a gyarmati országok fiataljai ne tudjanak eljutni Budapestre. Sok fiatalnak megtagadták a nyugati hatóságok az útlevélkérelmét, másoknak semmi pénzt nem engedtek kivinni az országukból. Az angolok egy csoportja például teherautón érkezett Magyarországra. Autójukra ki volt téve egy felirat amin a következő állt: „Londonból Budapestre a békéért”, s amit a „semleges” Svájcba érve leszedettek, és csak az ország elhagyása után rakhattak vissza. Sokáig úgy tűnt, hogy sok gyarmati ország küldöttje nem tud eljutni a VIT-re, végül mégis sikerült nekik. Az indiai szabadságharcosok a fronton át szöktek Magyarországra, hogy részt vehessenek a találkozón, akit azonban elfogtak, azt megölték. Végül százan jutottak el Budapestre közülük.
Az esemény megnyitója az Újpesti Stadionban volt, itt Szakasits Árpád köztársasági elnök és Guy de Boysson DIVSZ-elnök mondott megnyitó beszédet. Ezen a találkozón képviseltette magát a Szakszervezeti Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség is. A fesztivál két hétig tartott sport- és kulturális rendezvényekkel, konferenciákkal.
A Fesztivál központjában az antikolonialista ellenállással való szolidaritás állt, a résztvevők kifejezték támogatásukat és szolidaritásukat Malajzia, Francia Indokína és Indonézia harcosaival, valamint a görög és spanyol antifasiszta küzdelem tagjaival. Ekkoriban még kulturális versenyeket, pályázatokat is tartottak a VIT-ek alkalmával, és azokat, akik ezeken díjat nyertek mindenhol elismerték műfajukban.
A találkozón részt vettek kínai fiatalok is, akik elhozták az ELTE kínai szakos könyvtárának Mao Ce-tung írásait, ezek voltak a kar első Kínában kiadott könyvei.
A VIT alatt a Népstadion még építkezés alatt állt, a résztvevő külföldi fiatalok közül 4000-en segítettek az építésében a két hét folyamán, köztük argentinok, indiaiak, angolok, franciák, spanyolok és szovjetek. Az egyik spanyol munkásfiatal az építkezés során az egyik vaskocsira a következőt írta fel: Viva Passionaria - muerta Franco (Éljen Passionaria, halál Francóra).
A VIT záróünnepségén a Hősök terén a búcsúzásra összegyűlt fiatalok esküt tettek: „Mi, demokratikus ifjak, akik a föld minden részéről érkeztünk Budapestre, a Világifjúsági Találkozóra, együttesen kifejezzük lángoló akaratunkat, hogy boldogságban éljünk, olyan világban, amely nem ismeri többé a nyomort és a háborút!”. Ekkor, ezzel az esküvel vált véglegessé a DIVSZ fő jelszava, a „Youth Unite” („ Fiatalok egyesüljetek”).
Sok delegációt hazatérése után sem hagytak békén. Az Amerikai Egyesült Államokba hazaérkező munkás ifjúsági szervezet tagjai közül sokakat az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé vittek. Fekete bőrű vezetőjüket, Rosewolt Woord-ot, aki maga is részt vett a magyarországi világrendezvényen szintén a bizottság elé vitték, mivel jó élményekkel tért haza a Budapest VIT-ről és csak jókat mondott Magyar-országról. Ez persze az USA-nak nem tetszett. A Vizsgáló Bizottság előtt Rosewolt és a kihallgatók között a következő párbeszéd zajlott le:
- Mivel vesztegették meg önt a vörös-Magyarországban, hogy ilyen sokat és ilyen szépet beszél róluk?
- A Fesztivál előtti napon dallal, virággal és testvéri öleléssel fogadtak. Emberszámba vettek, nem nézték, hogy a bőröm fekete. Először éreztem, hogy milyen jó embernek lenni.
1949-ben Budapesten rendezték meg a VIT mellett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség II. kongresszusát is.

Augusztus 14. – Nyugat-Németországban parlamenti választáso-kat tartanak. Az új Kereszténydemokrata Párt (CDU) a szavazatok 34,6 %-át szerzi meg, ami 139 képviselői helyet biztosít a számára. Második a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 32,6 %-ával és 131 képviselői hellyel.

Augusztus 14. – Újabb államcsín zajlik Szíriában. Husni al-Zaim-ot meggyilkolják. Az új államfő Hinawi ezredes, aki szintén a Szíriai Néppártra támaszkodik.

Augusztus 18. – Az országgyűlés elfogadja az ország új, – az 1936. évi szovjet alkotmányhoz hasonló - alkotmányát, az 1949:XX. törvényt, , amely augusztus 20-án életbe lép. Az új alkotmány az országot népköztársaságnak nyilvánítja, és meghirdeti a szocializmus építését. Az 1946 óta használt Kossuth-címer helyébe a szovjetre erősen emlékeztető mintájú, vörös csillagos címer került.

Augusztus 19. – Bordeaux közelében kitör az évszázad legpusztítóbb erdőtüze, amely tíz napig tart és 82 halálos áldozatot követel. Ezt a napot „a boszorkány napjának” nevezik el.

Augusztus 20. – Magyarországon életbe lép az új alkotmány, eszerint Magyarország Népköztársaság. Az ország első ízben ünnepli az alkotmány és az új kenyér ünnepét.

Augusztus 28. – Véget ér a budapesti Világifjúsági Találkozó (VIT).

Augusztus 28. − Kudarcot vall Jeruzsálem státuszával foglalkozó nemzetközi bizottság.

VÁLTOZÓ VILÁG

68.

1949

Írta

Szimeonov Todor

Megrendelheted saját, illetve családod emlékeivel kiegészítve!

Ajánlott irodalom

A VÁLTOZÓ VILÁG

köteteinek nagy része megvásárolható az ország két legnagyobb könyvkereskedőjénél online, ingyenes átvétellel az általad kiválasztott könyvesboltban vagy házhozszállítással.

Libri

Líra

A kiadónál az összes cím is megrendelhető, akár személyre szabott változatban. Hála a digitális nyomtatásnak, az éppen elfogyott címek is kaphatók rövid határidővel.

Kiadó

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Ovidius: Átváltozások, 1975.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.