2013 Hírarchívum

Január 1. – Létrejön a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége.
- Június végéig Írország veszi át Ciprustól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Január 10. – Dioncounda Traoré elnök Franciaországtól és az ENSZ-től kért sürgős segítséget, hogy megállítsa az iszlamista lázadók előrenyomulását dél felé, a főváros, Bamako irányában. Mali északi részén az iszlám milíciák – egy újabb offenzíva során – elfoglalják Konnát, majd másnap a kormánycsapatok – a francia légierő támogatásával – visszafoglalják azt.

Január 20. – Népszavazás Ausztriában a sorkatonai szolgálat eltörléséről, melyen az osztrákok többsége a sorkötelezettség fenntartására voksolt.

Január 28. – Beatrix holland királynő bejelentette, hogy április végén lemond trónjáról legidősebb gyermeke, Vilmos Sándor herceg javára.

Február 1. – Országos rendőrfőkapitánnyá nevezi ki Papp Károly vezérőrnagyot Orbán Viktor miniszterelnök. Elődje, Hatala József nyugdíjba vonult.

február 11. – XVI. Benedek pápa a bíborosi kollégium ülésén, a konzisztóriumon bejelenti, hogy február 28-ával lemond tisztségéről.
- A parlament – 15 évi előkészület után – elfogadja az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), amely 2014. március 15-én lép hatályba.

február 15. – Meteorbecsapódás Cseljabinszk közelében.

március 1. – Bulgária megkezdi Afganisztánban állomásozó egységeinek részleges kivonását. A kabuli repülőtér védelmében részt vevő bolgár katonák hazautazása március 1-jén kezdődik, majd március végétől követik őket az oktatók.

március 3. – Tartományi helyhatósági választásokat tartanak Alsó-Ausztriában és Karintiában. A Bécs körüli Alsó-Ausztriában az ÖVP színeiben induló Erwin Pröll ismét győzni tudott, míg Karintiában a szociáldemokraták leváltották Jörg Haider egykori pártját, az FPÖ-vel szövetségben lévő Karintiai Szabadságpártot.

március 4. – Az államfő Matolcsy Györgyöt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank elnökévé, míg Balog Ádámot alelnökké. Matolcsit előző nappal mentik fel a nemzetgazdasági miniszteri tisztségéből.

március 5. – A caracasi katonai kórházban meghal Hugo Chávez venezuelai elnök.

március 7. – Varga Mihály veszi át a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítását.

március 11. – A parlament elfogadja az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényt, mely többek között kimondja, hogy a házasság férfi és nő életközössége, valamint „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”. március 13. – Rómában Ferenc pápát választják a katolikus egyház új fejévé.

március 16. – Az Eurócsoport (az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsa) elfogadott a Ciprusi Köztársaság számára egy 10 milliárd eurós bankmentő hitelcsomagot. A csomag lehívásának feltétele, hogy Cipruson tíz százalékponttal megemelik a társasági adót, a 100 000 eurónál nagyobb bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtják.
- Megalakul a Kínai Népköztársaság új kormánya Li Ko-csiang vezetésével, miután az Országos Népi Gyűlés megválasztotta az államhatalom legfőbb tisztségviselőit, az államelnököt, a parlament elnökét, a népfront első emberét és a kormányfőt.

április 8. – 87 éves korában meghal Margaret Thatcher volt brit konzervatív miniszterelnök, a szigetország azóta is egyetlen női miniszterelnöke.

április 15. – Egy csecsen származású testvérpár, Tamerlan Carnajev és Dzsohar Carnajev két pokolgépet robbant fel a Boston Marathon céljának közelében. A merényletben hárman meghaltak, 144-en pedig megsebesültek.

április 20. – Az olasz parlament újraválasztja Giorgio Napolitano köztársasági elnököt. A második világháború óta ő az első államfő, aki két mandátumot is betölthet.

április 24. – Bangladesben, a Dakka mellett lévő Szavar városban összeomlott a „Rana Plaza” nevű 8 emeletes épület. Több mint 700 ember halt meg.

április 28. – Enrico Letta, a balközép Demokrata Párt (PD) politikusa alakít kormányt Olaszországban.

április 30.- Afganisztánban a bagrami légi bázison lezuhan egy Boeing 747-400 típusú teherszállító repülőgép, 7 áldozat.

április 30. – Beatrix holland királynő Amszterdamban aláírja azt az okmányt, amellyel lemond a trónról fia, Vilmos Sándor javára, és a trónörökös ezzel Hollandia új uralkodójává válik.

május 5. – Budapesten ülésezik a Zsidó Világkongresszus.

május 6. – A Magyar Tudományos Akadémia megkezdi kétnapos 184. közgyűlését. (Május 7-én 31 rendes, 26 levelező, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma; körükben rendes tag lett Erdő Péter érsek, Sólyom László korábbi köztársasági elnök és Somogyi Péter Agy-díjas oxfordi professzor.

május 11. – Navaz Sarif volt pakisztáni kormányfő vezette Pakisztáni Muzulmán Liga-Navaz (PML-N) győz a parlamenti választásokon, így Sarif júniusban harmadszorra is kormányt alakít.

május 12. – A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) végez az első helyen a előrehozott parlamenti választásokon Bulgáriában.
- Aláírja az egynemű párok házasságát és gyermek-örökbefogadását lehetővé tevő törvényt François Hollande államfő, ezzel Franciaország a világ 14. államaként biztosított a hagyományos párkapcsolatban élőkkel azonos jogokat a melegeknek.

június 3. – A Duna vízállása meghaladja az 1501-ben regisztrált 12,20 méteres történelmi csúcsot a bajor-osztrák határon fekvő németországi Passaunál, ahol három folyó, a Duna, az Inn és az Ilz találkozik. A Duna végül 12,80 méteren tetőzött.

június 12. – Ausztria megkezdi békefenntartói kivonását a Golán-fennsíkról, mivel nem tudja garantálni biztonságukat a szíriai polgárháborús helyzet miatt. Ausztria 1974 óta van jelen a fennsíkon.

június 14. – Hasszán Rohani, a mérsékeltek és reformpártiak jelöltje nyeri az iráni elnökválasztást.

június 19. – Hosszan tartó betegség után, 81 éves korában meghal Horn Gyula magyar politikus, az MSZP volt elnöke, 1994–1998 között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

július 1. Horvátország lett az Európai Unió 28. tagállama.
- Országszerte megnyilnak a nemzeti dohányboltok és július 15-től már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon. Az este folyamán a Fidesz-székház előtt tartott demonstráción Magyarország „ipari méretű lenyúlásával” vádolta meg a kormányfőt Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője.
- Az állami szférában dolgozók – a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai – nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg.
Hatálybalépésével számos szigorítást hoz az 1978-ast felváltó új büntető törvénykönyv (Btk.).

július 3. – Egyiptomban a hadsereg elmozdítja hivatalából Muhammad Morszi elnököt, aki a 2011-es forradalmat követően került hatalomra.
- II. Albert belga király bejelenti, hogy július 21-i hatállyal lemond a trónról. Utódja fia, Fülöp belga koronaherceg lesz.
- Strasbourgban elfogadják a magyar kormányt elmarasztaló Tavares-jelentést.

július 15. – Áder János köztársasági elnök 16 nagyközségnek és 2 községnek adományoz városi címet. A városi címet nyert települések: Kondoros, Onga, Csákvár, Aba, Lébény, Verpelét, Gyöngyöspata, Besenyszög, Fegyvernek, Tát, Újhartyán, Őrbottyán, Piliscsaba, Diósd, Sülysáp, Kerepes, Ajak, Jánosháza.

július 20. – Az Országgyűlés a fővárosi önkormányzat közvetlen igazgatása alá vonja – a korábban XIII. kerület közigazgatásához tartozó – Margit-szigetet.

július 21. – Előzetes bejelentésének megfelelően, hivatalosan lemond a trónról II. Albert belga király legidősebb fia, Fülöp herceg javára, aki ezután – a parlament két házának tagjai előtt – leteszi az uralkodói esküt (három nyelven, hollandul, franciául és németül).

augusztus 12. – Az Államadósság Kezelő Központ előtörleszti a Nemzetközi Valutaalappal szemben még fennálló 2,15 milliárd euró (1,9 milliárd SDR) összegű hitelét, melyet 3 devizanemben – dollárban, euróban és angol fontban – fizetett ki a magyar állam.

augusztus 14. – Egyiptomban a ramadán elmúltával a hadsereg erőszakkal felszámolta a volt államfőt, Muhammad Morszit támogató tüntetők kairói sátortáborát. Az akcióban 525-en meghaltak, 3572-en megsebesültek. Az országban rendkívüli állapotot vezettek be, Mohammed el-Barádei ideiglenes alelnök lemondott.

augusztus 21. – Vegyifegyver-támadás a szír főváros Damaszkusz külterületén. A támadás elkövetésével a kormány és a lázadó erők egymást vádolják.
- Áder János államfő kilenc évre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, egyúttal a Médiatanács elnökévé nevezi ki Karas Monikát.
- Svájcban, népszavazáson a lakosság nagy többsége az általános hadkötelezettség fenntartása mellett foglal állást.

szeptember 27. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egyhangúlag elfogadja a szíriai vegyi fegyverek kötelező megsemmisítéséről szóló határozatot, amely nem irányoz elő azonnali büntetőintézkedéseket arra az esetre, ha Damaszkusz nem tesz eleget a dokumentumban foglaltaknak.

szeptember 30. – A 2013-as szezon végeztével végleg bezár a Budapesti Vidám Park, területét pedig több lépésben átadja az állatkertnek.

október 9. – Ilham Alijev nyeri az azerbajdzsáni elnökválasztást. Az államfő ezzel a harmadik mandátumát kezdi.

október 13. – Befejeződik a Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) teljes körű felújítása, melyet ünnepi szentmise keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek áld meg és szenteli fel annak új oltárát. A tényleges felújítás 2006-ban kezdődött el. Kicserélték az épület közműveit, restaurálták a műtárgyakat, illetve a térszint alatt látogatóközpontot hoztak létre. Új díszkivilágítást kapott a templom, a tetőt új Zsolnay-cserepekkel fedték és az eddig használt, 49 éves, ideiglenes szembemiséző oltárt végleges, stabil kőoltárra cserélték.

október 27. – Elnökválasztás Grúziában, melyet a kormányzó Grúz Álom nevű pártszövetség jelöltje, Giorgi Margvelasvili nyer, messze maga mögé utasítva az eddigi elnök, Miheil Szaakasvili és az ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalom jelöltjét, David Bakradzét, akinek a voksok 20 százalékát sikerült begyűjtenie.

november 3. – A budapesti Szabadság téren Hegedűs Lóránt református lelkész felavatja Horthy Miklós mellszobrát a Hazatérés temploma előterében.

november 8. – A 8,1-es erősségű Haiyan tájfun eléri a Fülöp-szigeteket, tízezerre teszik a halálos áldozatok számát.

november 20. – Vulkanikus folyamatok következtében új sziget alakul ki a Csendes-óceánban, Tokiótól kb. ezer kilométerre délre. A fokozatosan kiemelkedő sziget egy hónap múlva összeért egy szomszédos szigettel.
november 21. – Az ukrán kormány leállítja Ukrajna Európai Uniós társulási megállapodásának aláírási folyamatát. A döntés után EU-párti diákok demonstrálnak Kijevben, majd nagyszabású ellenzéki tüntetésekre is sor kerül a fővárosban és az ország nagyvárosaiban. A tüntetések decemberben is folytatódnak.

december 10. – Az uruguayi törvényhozás – elsőként a világon – megszavazza azt a jogszabályt, amely engedélyezi a marihuána korlátozott mértékű termesztését, eladását és fogyasztását. A 120 napos türelmi idővel életbe lépő rendelkezés szerint 2014 áprilisától minden 18. életévét betöltött uruguayi az erre kijelölt, állami engedéllyel ellátott üzletben havi 40 gramm cannabist vehet.

december 14. – A Csang-o–3 nevű kínai űrszonda leszáll a Holdon.

december 15. – A chilei elnökválasztás második fordulóját Michelle Bachelet nyeri, aki 2006 és 2010 között egyszer már betöltötte az elnöki tisztet.

december 17. – Tüntetések Törökországszerte a Recep Tayyip Erdoğan kormányához köthető korrupció miatt. Három miniszter fiát a rendőrség őrizetbe vette. 2014-ben, miután Erdoğan megnyerte az elnökválasztást és új embereket neveztek ki a bíróságra és az ügyészségre, a hivatalos szervek ejtették a vádat.

december 20. – Oroszországban elnöki kegyelemmel szabadul Mihail Hodorkovszkij egykori olajvállalkozó.

december 29. – Egy öngyilkos merénylő bombát robbant a volgográdi főpályaudvaron; majd másnap újabb robbantás történik egy diákokat szállító trolibuszon.