VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Január 25.

A magyarországi szlovákok - Népköltészet

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

“…a csabaiak, mint minden tótok, az éneklésnek nagy barátjai, úgyhogy halotti toraik, keresztségeik, lakodalmaik többnyire éneklésből állanak, s nem történik valami nevezetesebb esemény sem a városban, sem az országban, melyre csabai verseket ne csinálna, s azt népdalokban, balladákban, románcokban meg ne énekelné. Különösen nyáron aratás és sok munka idején minden bokor, tanya, kert, szőlő visszhangzik az énekléstől…” – írta a 19. század derekán Békéscsaba népéletének leírója, Haan Lajos.

S az éneklési kedv megmaradt századunk közepéig, és nem csupán a lakomákon és a fonókon (melyek az éneklés fő fészkei voltak), hanem a mezőn is hangosan szóltak a libapásztorlányok, a kalászgyűjtögető asszonyok énekei, s még a termelőszövetkezetekben a közös kapáláskor, kukoricafosztáskor is felcsendült a szlovák népdal.

A múlt század végén összegyűjtött hatalmas szlovák népdalanyagban – melyet Bartók Béla is megdicsért – már megtalálhatók az alföldi szlovákok kottázott népdalai. Az 1950-es évektől kezdve, az első országos válogatás nyomán (Vyletel vták, 1955.) sorra jelennek meg gazdag népdalgyűjtések a Borsod–Abaúj– Zemplén megyei, valamint a tirpák népdalokon át, a pilisi, vértesi, a dél-alföldi, a békéscsabai, a mezőberényi szlovák népdalokig. Ezek nem csupán egy-egy táj szlovák népdalkincséről vallanak, hanem tanúbizonyságai annak is, hogy az itteni szlovákok megőrizték a magukkal hozott énekhagyományukat. A nyíregyházi szlovák népdaloknak több mint a fele a szlovák népzenei örökséghez tartozik. A tótkomlósi népdalokban túlsúlyban vannak a régebbi típusú, hangnemű dallamok, a pilisi daloknak egy része pedig a legrégebbi réteghez tartozik. Összetételükben kevesebb a régi stílusú dal, többnyire az új magyar stílust, az alföldieknél az az alföldi zenei dialektust követik. A dunántúliaknál érzékelhető a németes dallamvilág. S amiként a magyarban, náluk is népdallá vált sok műdal. Közös zenészeik voltak, sokszor nehezen állapítható meg az eredetük. Viszonylag kevés azoknak a népdaloknak a száma, amelyeket mind a három nyelvjárásban beszélő hazai szlovákok énekelnek. Legnagyobb számban a lírai, szerelmi dalok találhatók. Kedveltek a regruta- és a katonadalok. Jelentős a szertartásos lakodalmi dalok száma (menyasszony öltöztetéskor, esküvőre menet, örömfa-átadásakor, kontyoláskor stb.). Felfedezhetők a vándormesterek dalai is. A táncdalok legarchaikusabb rétegét a duda-dalok, a legújabbat a csárdások dallamai képezik. Régi stílusú dallamokat őriztek meg az altatók, a gyerekdalok s a szertartásos énekek. A játékdalok lassan elenyésznek, a hidas, a körtáncos énekeket sikerült megmenteni. Az ősi munkadalok mai változatai a kőfejtők munkaritmusai, vagy a cséppel dolgozók ritmikus kiáltásai. Oroszlányban, ha ketten csépeltek, így szótagoltak: Do-le, do-le! Ha hárman: Do ta-ti! Do ta-ti! S ha négyen: Do če-pice! Do če-pi-ce!

A balladák a mai napig a Dunántúlon a legelevenebbek, főként a Pilisben, szerényebb az alföldi szlovákok, s gazdagabb az északi, északkeleti hegyvidékek balladakincse. A pilisi szlovákoknál fennmaradtak a középkori legendaénekek változatai is. A Közép-Európa-szerte énekelt szálláskereső Máriáról szóló balladát minden hazai csoportnál ismerték. A török időkről szólóak a 17. századból származnak (Rabulavi Turci, Už Turek ide). Ugyancsak érdekesek a 18. századra visszanyúló pásztor- és betyárballadák. A summás munkában közösen részt vett magyarok és szlovákok átvették egymás balladáit, népdalait is. Az új stílusú balladák egyik népszerű darabja a magyarok körében a cséplőgépbe esett lányról szól. Szlovák nyelvű változata a zempléni szlovákoknál került elő. Ilyenek a családi tragédiákról szóló szlovák balladák is. Bár Haan megjegyzése arra is figyelmeztet, hogy szinte minden megtörtént érdekes esetről a csabai szlovákok maguk is alkottak balladákat.

A 19. századi hazai szlovák népmesemondás állapotáról a két, – itt gyűjtött – népmesén kívül sajnálatosan csak a délkelet-alföldi szlovákok szép népmesei ráróformulája tanúskodik, amelyet Haan Lajos közölt. A népmeséknek, mint élő műfajnak megszűnése miatt a 20. század közepétől végzett gyűjtés nyomán a Dunántúlról, a Nagy–Alföldről és az északi hegyvidékről csupán egyedileg kerültek elő mesék, szerencsére a felfedezett kiváló mesemondók révén viszonylag megbízható képet kaphatunk a hazai szlovák mesekincsről. A tündérmesék gyűjthetők a legkevésbé, bár a klasszikus szlovák mesék közül, mint a Lomidrevo, a Popolvár, a Martin Klingáč stb. a legtovább előadott mesék közé tartoznak. Legszélesebb palettájuk a tréfás s az ördögmeséknek van. Kisebb számban találhatók az állatmesék, az eredetmesék s a legendamesék (Szent Péterről, Jézusról stb.). Az olvasmányélmények hatásaként keletkeztek a rablókról szóló mesék.

A 20. században a szlovákok legszívesebben a rémisztő tartalmú kísértet- és rablóhistóriákat, hiedelemmondákat s az ál-hiedelemmondákat mesélték, ezeknek se szeri, se száma. A Pilisben kedvelték a kolostorokról, a barátokról szóló történeti mondákat. A betyármondák főként a magyar betyárokról (Róza Sándor, Vidróczki Marci), vagy a helyi betyárokról (pl. Tótkomlósón Kokan betyárról) szólnak, előbukkant egy Jánošík-történet is.

Rendkívül kedveltek az igaz történetek (háborús stb. élmények), az anekdoták, a tréfák s a viccek. A nyelvi váltás miatt a viccek kétnyelvűek vagy csak magyar nyelven hangzanak el. Alig gyűjthetők a találós kérdések, legtöbbjük ritmikus, rímes prózából épül fel, s nagyobb számban lelhetők fel a látszólag erotikus találósak is. A kikristályosodott népi paraszti bölcsességet és tapasztalatot kifejező, szlovák nyelvű közmondások is elhalnak lassan. A közmondások egyúttal a legnemzetközibb műfajt képviselik. Ezt tanúsítva néhány olyan közmondást idézünk, amelynek magyar párhuzamai is vannak: Ňi je šecko zlato, čo sa bľišťí. – Nem mind arany, ami fénylik. Poznať vtáka po pieri a človeka po reči. – Madarat tolláról, embert barátjáról. Kto druhimu jamu kope, sám do ňej spaňe. – Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Századunkban leggyakrabban táncuk a csárdás és a polka. Archaikusak a kör- és fűzér-táncok, melyeket szokások kapcsán adtak elő. Ritka a verbunk is. A hazai, különösen az alföldi szlovákok kedvelik az ugrós táncnak azt a formáját, melynek marš a neve.

 

Gyivicsán Anna és Krupa András [Változó Világ 16.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 16.

A magyarországi szlovákok

 K     R     M 

 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019