VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

Február 7.

Országos népszavazás

 

 

 

 

A magyar parlamentáris rendszer – az Alkotmánynak megfelelően – a népképviselet útján történő hatalomgyakorlás elsődlegességének elvén alapul. Az országos népszavazás az Alkotmány keretei között a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, befolyásolására, végső esetben korrekciójára irányul. Részletes szabályait az 1998. évi III. törvény határozza meg. Országos népszavazásra bocsáthatók – az Alkotmányban meghatározott kivételekkel – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések. Nem bocsáthatók tehát országos népszavazásra a más szervek (bíróság, ügyészség, önkormányzat stb.) hatáskörébe tartozó kérdések.

Az Alkotmány 21 tiltott tárgyat is meghatároz. Nem bocsáthatók népszavazásra pl.: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi ügyek, szervezeti ügyek (létesítés, megszüntetés), költségvetési kérdések, az adózással kapcsolatos törvények, valamint a már megkötött hatályos nemzetközi szerződések és azok tartalma, a kormány programja, a fegyveres erők alkalmazása, és az a kérdés hogy az Országgyűlés feloszlassa-e önmagát. Országos népszavazást kezdeményezhet: a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada és meghatározott számú választópolgár.

A népszavazás elrendeléséről az Országgyűlés dönt.

A népszavazás fajtái az elrendelés szempontjából:

- kötelezően elrendelendő a népszavazás, ha 200 ezer választópolgár hitelesen kezdeményezte;

- az Országgyűlés mérlegelése alapján elrendelendő (fakultatív) népszavazás:

  • a köztársasági elnök, a Kormány és országgyűlési képviselők 1/3-ának kezdeményezésére;

  • 100 ezer választópolgár hiteles kezdeményezésére.

A népszavazás fajtái jogi következményük szempontjából

Ügydöntő népszavazás:

Az eredményes népszavazás által hozott döntés jogilag kötelező az Országgyűlésre. Ügydöntő népszavazást kell elrendelnie az Országgyűlésnek:

  • ha 200 ezer választópolgár hitelesen kezdeményezte,

  • az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvényre.

Az ügydöntő népszavazásnak érvényességi feltétele van. A népszavazás érvényes és eredményes, ha a választójogosultak több mint 50%-a részt vett, és az adott kérdésre a választójogosultak több mint 50%-a azonos választ adott. Ugyanakkor sajátos megoldási lehetőséget biztosít az Alkotmány annak megfogalmazásával, hogy eredményes az a népszavazás is, amelyen a választójogosultak több mint 25%-a azonos választ adott a kérdésre, még akkor is, ha nem szavazott a választójogosultak 50%-a. Ha példával akarjuk érzékeltetni ezt a szituációt és 8 millió választójogosultat tételezünk fel, az első esetben résztvevő 4 millió választópolgár szavazatából, ha 2 millió azonos, ez pontosan olyan értékű, mintha csak 3 millió választópolgár menne el, de ott is 2 millió azonos szavazat születik. Feltétel a választójogosultak 25%-ának pontos megállapítása, azaz esetünkben a választójogosultak 25%-a, 2 millió fő.

 

Véleményező népszavazás

Az állampolgárok közreműködését biztosítja az Országgyűlés döntéseinek meghozatalában, de nem kötelezi az Országgyűlést meghatározott tartalmú döntésre (a népszavazás politikailag befolyásolja az Országgyűlés tevékenységét). Az országos népszavazások közül a véleményező jellegűnek nincs -sem érvényességi, sem eredményességi feltétele.

 

Az országos népszavazás kezdeményezése és elrendelése

Az országos népszavazás kezdeményezését (köztársasági elnök, kormány, országgyűlési képviselők egyharmada, választópolgárok) az Országos Választási Bizottság (OVB) elnökének kell benyújtani. Az OVB a kezdeményezés jogának és az alaki feltételek (aláírásgyűjtő ív formája) vizsgálata után a népszavazásra bocsátandó kérdés alkotmányosságáról dönt. A döntés ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. A kérdés hitelesítésének eredményéről az OVB tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Ha a választópolgárok kezdeményezik a népszavazást, akkor az aláírásgyűjtő ívet is hitelesítenie kell az OVB-nek. Az aláírásgyűjtő ív tartalmazza a népszavazásra feltett kérdés egyértelmű megfogalmazását és a kezdeményezéshez csatlakozó választópolgárok alábbi adatait: név, személyi azonosító jel (ismertebb régi nevén személyi szám, lakcím), és saját kezű aláírás. Kelléke még az aláírásgyűjtő ívnek az aláírásgyűjtést szervező polgár aláírása is. Szükséges megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem törvénytelen a személyi azonosító használata – sőt, ellenkezőleg, törvényes feltétel! – mint azt gyakran vélelmezik, hiszen több igazgatási ágban az Alkotmánybíróság 1991-ben hozott döntésére is figyelemmel, ez az azonosító jel továbbra is használandó. Az aláírásgyűjtésre 4 hónap áll rendelkezésre, amelyeket csupán egyszer lehet az OVB-hez benyújtani. Tilos aláírásgyűjtést folytatni országos választás napját megelőző 41. napon belül, valamint azt követően további 41. napig. A benyújtott aláírásgyűjtő ívek hitelesítését a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása alapján a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal végzi el. Egy számítógépes szoftver segítségével a személyazonosító jelek alapján megállapításra kerül az aláírók választójogosultsága. Ha az aláírás hitelessége kérdéses, akkor a Országos Választási Bizottság az egyes aláírókat nyilatkoztathatja arról, hogy az aláírás sajátkezű-e.

Az Országos Választási Bizottság az aláírások hitelesítésre vonatkozó döntéséről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés dönt a népszavazás elrendeléséről vagy annak elutasításáról. Ha a népszavazást elrendelik, az Országgyűlés határoz annak ügydöntő vagy véleményező jellegéről, továbbá a lebonyolítás költségvetési feltételeinek biztosításáról is. Az országos népszavazás napját a köztársasági elnök tűzi ki. A népszavazás időpontját a köztársasági elnöknek úgy kell meghatároznia, hogy sem a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon (január 1., március 15., húsvét hétfő, május 1., pünkösd hétfő, augusztus 20., október 23. és december 25–26.) sem pedig az azokat megelőző és követő napokon ne legyen szavazás.

 

Országos népi kezdeményezés

A népi kezdeményezés lényege az, hogy a választópolgárok az Országgyűlés napirendjére tűzethetnek olyan kérdést, amelyben a döntés joga az Országgyűlést illeti meg. A népi kezdeményezés tehát alapvetően eltér a népszavazás intézményétől, mivel csupán arra kötelezi az Országgyűlést, hogy meghatározott kérdést tárgyaljon meg. A népi kezdeményezést az OVB elnökénél kell benyújtani az Országgyűlés által megtárgyalandó kérdéssel és az aláírásgyűjtő-ív mintájával. Az OVB döntései ellen az Alkotmánybírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. Az OVB által hitelesített aláírásgyűjtő-íven lehet megkezdeni az aláírásgyűjtést, amelyet legfeljebb 2 hónapig lehet folytatni. Ha az OVB által hitelesített aláírók száma eléri az 50 000-et, akkor a népi kezdeményezés tárgyát az Országgyűlés köteles napirendre tűzni.

 

Helyi népszavazás

Helyi népszavazást lehet kezdeményezni az önkormányzati képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyben, továbbá önkormányzati rendelet megerősítésére. Tiltott tárgynak minősül a helyi adóról, a költségvetésről, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési és személyi kérdésekről, továbbá a képviselő testület feloszlásának kimondásáról szóló szavazás.. Helyi népszavazást kezdeményezhet a települési képviselők meghatározott száma, az önkormányzat bizottsága, a helyi társadalmi szervezet vezető testülete, továbbá az önkormányzat saját rendeletében meghatározott számú választópolgár (10–25%).

A helyi népszavazást a polgármesternél kell kezdeményezni és elrendeléséről, továbbá a szavazás napjáról (kitűzés) a képviselőtestület dönt. A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott. A népszavazás eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazás eredménye kötelező a képviselőtestületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Egy éven belül ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást nem lehet kitűzni. Az önkormányzati törvény a helyi népszavazásnak csak az alapvető kereteit határozza meg. Lényeges kérdésekben az önkormányzat saját rendelete intézkedhet. Minden önkormányzatnak kötelessége a helyi népszavazásról rendeletet alkotni, mert amíg ilyen rendelet nincs, helyi népszavazást kitűzni nem lehet.

 

Rytkó Emília [Változó Világ 50.]

 

 

 

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

 

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Impresszum

 

Változó Világ, 2019