VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

Február 16.

Finnország külkapcsolatai

 

 

 

 

1. A szomszédok

Svédország

Svédország politikáját hagyományosan a semlegesség jellemzi. Finnország számára ez a legkevésbé problematikus szomszéd igen fontos mint kereskedelmi partner – olykor konkurencia. A két országot összeköti a közös múlt, valamint a közös munkapiac, de nem elhanyagolható a svéd nyelv szerepe sem Finnországban. Svédországban pedig a középkor óta komoly finn kisebbség él. Stockholmban mindig is létezett finn plébánia és fönt északon nagy, finnek lakta területek voltak. A finnek száma Svédországban viszont az 1960-as és 1970-es években gyorsan megnőtt, amikor több százezer finn munkát keresve kivándorolt. Voltak idők, amikor például a Volvo-gyárakban, Göteborgban a dolgozók több mint 40%-a finn volt. A finn nyelv viszont csak 2000 elejétől kapott hivatalos kisebbségi státuszt Svédországban.

Tovább erősíti a két ország közötti szálakat mindkettőjük EU-tagsága.

 

Norvégia

A jó viszonyt a szomszédos Norvégiához szintén a skandináv együttműködés jellemzi. Norvégia is egy része a közös munkapiacnak, így például finn ápolónővérek és építőipari munkások rendszeresen átjárnak dolgozni. Észak-norvégiai halgyárak pedig a nyári szezonban munkalehetőséget biztosítanak a finn diákoknak. A finn lappok igen szerteágazó együttműködést gyakorolnak a határon túli rokonaikkal Norvégiában és Svédországban.

A biztonságpolitikában sokáig elválasztó tényező volt Norvégia és Dánia NATO-tagsága, de mivel Finnország is csatlakozott a NATO partnership-programjához, már ez sem számít igazán. A hagyományos skandináv együttműködést viszont valamelyest háttérbe szorította Finnország, Svédország és Dánia EU-tagsága és a Norvégia kívülmaradása.

 

Oroszország

Finnország számára valamikor szinte életfontosságú volt a jószomszédi viszony a keleti nagyhatalommal. A Szovjetunió megszűnése után is, igen sok lehetőséget látnak –elsősorban a gazdasági – kapcsolatok újjáépítésében. E lehetőségekre olykor mégis rávetődik a birodalom árnyéka: a piacgazdaság kialakulatlansága miatt nagy kockázattal jár a gazdasági tevékenység, sok a bizonytalansági tényező. Komoly problémát jelentenek az életszínvonal-különbségek, a környezetvédelmi gondok és általában a kaotikus állapotok. Finnországban leginkább attól a lehetőségtől tartanak, hogy az oroszországi belső konfliktusok esetében a menekültek áradata özönlene a finn határokra. Feszültségeket okozhat a balti köztársaságok belépése a NATO-ba és az ott élő orosz kisebbségek helyzete is.

 

Észtország

Amióta Észtország, a „kistestvér” független, a finnek sokat tettek az ország talpra állításáért: külön tanfolyamokon képezték ki a rendőrséget, a határőrséget és a honvédség tisztikarát. Számos finn cég áttelepült Észtországba, mivel ott olcsóbb a munkaerő. Ugyan- akkor Dél-Finnországban megjelent az észt munkaerő – részben illegálisan (építőmunkások, takarítók, ápolószemélyzet stb.).

Hatalmas méreteket öltött a finn idegenforgalom, főleg Tallinnba. Naponta 12 hajójárat közlekedik Helsinki és Tallinn között. Az olcsó árak miatt a finnek ugyanúgy járnak át, mint például az osztrákok Sopronba. Komoly aggodalmak fűződnek viszont az észt bűnözéshez és a Baltikumból áradó kábítószerekhez.

 

2. Hadügy

 

A finn katonai doktrína abból indul ki, hogy hihető honvédelmi politikával meggyőzi az esetleges támadót arról, hogy az ország elleni támadás vagy igénybevétele valamelyik harmadik fél ellen, nem éri meg.

A finn honvédség szárazföldi és légierőkből, valamint haditengerészetből áll. Az országot három katonai körzetre és 12 körletre osztották. A hivatásos állomány 17 000 fő és az évente kiképezendő kiskatonák száma 27 000; ebből kb. 500 nő önkéntes alapon teljesíti a szolgálatot. Hosszabb-rövidebb gyakorlatokon évente kb. 35 000 tartalékos vesz részt. Háború esetén Finnország kb. 520 000 katonát tud mozgósítani; 2008-ig ez kb. 430 000 katonára fog csökkenni.

A szolgálat 180, 270 illetve 362 napig tart. A tartalékos tiszti és a tisztes képzésre küldöttek és műszakiak 12 hónapig szolgálnak, gépkocsivezetők és egyéb speciális szakképzésre küldöttek 9 hónapig és a közlegények 6 hónapig. A korosztály 80 százaléka teljesíti a katonai szolgálatot. Ma már lehetséges a 13 hónapos alternatív szolgálat is. Egészségügyi okokból természetesen felmentést kaphatnak a legények, ezen kívül pl. a Jehovai tanúi teljes felmentést kapnak világnézeti okok miatt.

 

3. Kapcsolat az EU-val

 

Az EK-ba, illetve az EU-ba történt belépés körülményei

Az Európai Biztonsági Értekezlet Finnország aktív, semlegességi politikájának elismeréseként Helsinkiben, a finn főváros csodálatos, Alvar Aalto tervezte új kultúrpalotájában nyílt meg 1973. július 3-án.

Finnország 1955 óta tagja az ENSZ-nek. Ezenkívül csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF, 1948). Finnország 1947-ben, történelmének egyetlen kommunista miniszterelnöke kormányzása alatt sajátos külpolitikai helyzetéből következően kénytelen volt visszautasítani a Marshall-segélyt. Így 1950-ben lépett be a GAFT-ba és csak 1969-ban válhatott a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjává. Az EGK-val 1973-ban kötött kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt.

Közben Finnország helyzetében jelentős változások sorozata ment végig. Leomlott a berlini fal, egyesült a két Németország és a Szovjetunió kivonult a Varsói Szövetség országaiból, amely szövetség ezzel meg is szűnt. Következett a rendszerváltások sorozata, amelynek végeredménye volt magának a Szovjetuniónak a megszűnése. Ekkor a finn kormány kijelentette, hogy mivel az egyik szerződő fél megszűnt létezni, így a Finnország és a Szovjetunió közötti Baráti, együttműködési és segítségnyújtási szerződés is érvénytelenné vált. Az országra nehezedő gazdasági recesszió következtében gazdasága mélyebbre süllyedt, mint az 1930-as évek világválsága idején. A függetlenségüket visszanyert balti köztársaságokban viszont továbbra is nagy volt a feszültség, főleg az ott élő nagyszámú orosz kisebbség miatt. Oroszországban egyre súlyosabbá vált a gazdasági és politikai válság, ezért Finnország valamiféle biztonsági garanciákat kívánt szerezni. Így kapóra jöttek az EU bővítéséről szóló tárgyalások, amelyek során a finnek, a svédek és az osztrákok népszavazással az EU-tagság mellett voksoltak; a norvégok pedig elutasították. Finnország így 1995 óta tagja az Európai Uniónak.

 

EU-tagként

Finnország az 1995. január 1-jei népszavazást követően – Ausztriával és Svédországgal együtt – az EU teljes jogú tagjává vált. Ezzel az ország önként lemondott állami szuverenitásának egy részéről, mivel például a jogalkotás egy része a brüsszeli EU-bizottság hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor tény, hogy a változó és megváltozott külső körülményekhez mindenképpen alkalmazkodni kellett volna, s az EU tagjaként Finnország maga is aktívan hathat a változás irányára.

A tagság komoly kihívást is jelent, hiszen Finnország keleti határa most egyben az EU határa is. A finnek számára egyáltalán nem közömbös például, milyen irányba fejlődik Oroszország, és hogy erősödnek vagy gyengülnek-e ott a jogállami struktúrák. Attól már nem tartanak, hogy a keleti szomszéd, mint nagyhatalom, politikai nyomást igyekezne gyakorolni a finn kormányra, viszont az ottani társadalmi problémák (bűnözés, prostitúció, korrupció, járványok) könnyen átgyűrűzhetnek a határ nyugati oldalára is.
Finnország földrajzi értelemben az Európai Unió nagy tagállama, hiszen területe nagyobb, mint Olaszországgé vagy Nagy-Briatanniáé. Minden más szempontból viszont lakosságszám, érdekérvényesítési képesség, politikai súly, gazdasági erő a kicsik közé tartozik az integráción belül. Számos tekintetben helyzete nagyon is különleges az unióban:

Az EU egyetlen olyan tagországa, amelynek közös határa van Oroszországgal – nem is rövid, több mint 1200 kilométer. Az európai integrációs folyamatból kimaradt nagyhatalom szomszédsága biztonságpolitikai szempontból rendkívül kényessé teszi az ország helyzetét.
Finnország egyszerre az EU legészakibb és legkeletibb tagállama. Területének egyharmada nyúlik a sarkkörön túlra, Utsjoki község az unió legészakibb pontja, valamivel túl a hetvenedik szélességi körön. Az ország és az EU legkeletibb pontja, Virmajärvi (túl van a 31. hosszúsági fokon) még Kijevnél is valamivel keletebbre fekszik.

Az unió egyik legfiatalabb önálló állama, abban az értelemben, hogy független államisága mindössze 80 éves.

Azon kevés európai állam egyike, amelynek nyugati gazdasági integrációja jócskán megelőzte politikai integrációját. Ennek oka a finnlandizációban, vagyis a kül- és belpolitikai szuverenitás önkéntes korlátozásában, a vélt szovjet érdekek messzemenő figyelembe vételében található.

Ma az Európai Unió egyetlen olyan tagja, amely a hidegháború éveiben több szempontból is de facto a keleti blokk tagjának volt tekinthető. Társadalmi berendezkedését, gazdasági rendszerét illetően az ország egyértelműen Nyugat-Európához tartozott, biztonságpolitikai szempontból azonban a saját magát semlegesnek definiáló állam valójában egyfajta korlátozott védelmi szövetségben állt a Szovjetunióval. Mindezek ellenére az ország az EU-n belül ma már a legtöbb szempontból a többi északi tagállammal (Dániával és mindenekelőtt Svédországgal) sorolható egy csoportba.

Az EU-nak az a tagországa, amely mind ez ideig a leggyorsabban csatlakozott a szervezethez. Felvételi kérelmét 1992. március 18-án nyújtotta be, és 1995. január 1-jével már teljes jogú tagjává is vált. Azaz a csatlakozás alig több mint 33 hónapot vett igénybe.
Az európai integrációs folyamat egyik legmeggyőződésesebb támogatója az egész kontinensen, az észak-európai térségben pedig vitathatatlanul övé az első hely e téren. Ez egyaránt érvényes a lakosságra és a politikai vezetésre is. Ennek tudatában meglepő lehet, hogy az ország milyen későn lépett be az EU-ba. A legfőbb magyarázat: a hidegháború körülményei között Helsinki nem dönthetett szabadon európai integrációjáról. Finnország polgárainak „eurolelkesedése” élesen elválik az ország észak-európai környezetének többé-kevésbé jellemző „euroszkepszisétől”.

Az európai intézményekben Finnországot többek között finn kormánybiztos képviseli a Bizottságban, finn Euro-ombudsman, valamint egy igazgatói mandátum a Európai Központi Bankban. Finnországban minden ágazati minisztérium egyben EU-minisztérium is. Valamennyi minisztériumi tanácsosnak és előadónak egyéb feladatai mellett foglalkoznia kell az EU-direktívákkal is, s az ő feladatuk a miniszterek tanácskozásainak előkészítése és a finn álláspont kidolgozása is. Finnországban nincs külön EU-minisztérium. A parlamentben a „nagy bizottság” – amit eredetileg valamiféle felsőháznak szántak – foglalkozik az EU-ügyekkel; ez igen fontos, mivel az unió a tagországok kormányainak együttműködésére épül és a legtöbb országban a parlamenteket csak utólag tájékoztatják a Brüsszelben hozott döntésekről. Finnországban a parlament már előre közölheti az álláspontját a miniszteri tanácskozásra utazó miniszterekkel.

 

Finnország kapcsolata az euróval

A schengeni egyezmény életbe lépésével az emberek és az áruk mozgása teljesen szabaddá vált az EU-n belül. Ugyanakkor a külső határokat még az eddiginél is szigorúbban ellenőrzik. Már most tapasztalható, hogy a nemzetközi bűnözés (embercsempészet, kábítószer-kereskedés stb.) próbára teszi az új EU-tagok vám- és határőrségeit. Ha addigra Észtország nem lép be az EU-ba, a schengeni egyezmény komolyan meg fogja nehezíteni például a Helsinki és Tallinn közötti hajóutasforgalmat.

2004-ben végleg megszűnik az alkohol behozatalának korlátozása is. Szociálpolitikai okokra hivatkozva Svédország és Finnország eddig halasztást kaptak az EU-ban és kivételesen korlátozhatták a szeszesitalok behozatalát.

Megosztja a véleményeket Észtország belépésének szándéka az EU-ba. Az Északi Dimenzió és az európai stabilitás szempontjából Finnország melegen támogatja a déli ”kistestvér” tagságát. Ugyanakkor a szakszervezetek félnek az olcsó munkaerő beáramlásától. A belépés valószínűleg negatív módon hatna az idegenforgalomra is; jelenleg évente számos finn utazik Tallinnba, mert a tengeren vámmentesen vásárolhat, az EU-n belül viszont nem engedélyezett a tax free. A finnek EU-exporttámogatásokkal szállítanak Észtországba sört, vajat és egyéb élelmiszeripari termékeket – ez jól is mutat a finn exportstatisztikákban. Utána finn állampolgárok ezeket a finn termékeket olcsón megveszik Tallinnban illetve a hajón a hajón és visszahozzák Finnországba – ez viszont jól mutat az észt exportstatisztikákban. Észtország belépése az unióba ennek egyszerre véget vetne. Ezért egyeseknek jól is jön, hogy hivatkozhatnak a komoly észtországi bűnözésre, valamint az ottani határellenőrzés fejletlenségére és mondhatják, hogy elméletben támogatják Észtország tagságát.

 

4. A magyar-finn kapcsolatok

A magyar–finn kapcsolatok már hagyományosan rendkívül jók, különösen a kultúra területén: már a 19. század végén kezdődtek a nyelvrokonságra építve. Nyelvészeken és néprajzkutatókon kívül szélesebb tömegek a két világháború közötti időszakban kapcsolódtak be a finn–magyar együttműködésbe, s ennek gyümölcseként 1938-ban létrejött az első államközi kulturális egyezmény.

A második világháborúban a finnek és magyarok szövetségesek voltak, de miután a finneknek 1944 őszén sikerült a kiugrásuk, a magyaroknak pedig nem, egy időre teljesen megszakadtak a kapcsolatok. Az ötvenes évek elején azonban megalakult Helsinkiben a Finn–Magyar Társaság (1950), és elkezdődtek a finn nyelvű adások a magyar rádióban. 1956-ban létrejött az első magyar–finn testvérvárosi kapcsolat Pécs és Lahti között, 1959-ben pedig ismét aláírták a ma is érvényes kulturális egyezményt. Ma már 48 testvérvárosi kapcsolat működik Finnország és Magyarország között, a Finn–Magyar Társaságnak közel 7000 tagja van és Helsinkiben 1980 óta működik a Magyar Kulturális és Tudományos Központ.

A kulturális egyezmény keretében széles körű ösztöndíjas csere folyik az egyetemek és főiskolák között: a magyar nyelvet oktatják Helsinki, Turku és Jyväskylä egyetemein, a finn nyelvet pedig Budapesten, Szegeden és Debrecenben.

Politikai szempontból is problémamentesek a magyar–finn kapcsolatok. Kiváló volt az együttműködés már az 1975-ös Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia előkészítése során és a számos magas szintű látogatás lebonyolításában. Friss csatlakozási tapasztalatokkal rendelkező EU-tagként Finnország hivatalosan is támogatja
Magyarország belépését és szívesen adja át a tapasztalatait.

Magyarország és Finnország közötti külgazdasági kapcsolatok feltételeit elsősorban az EU Társulási Megállapodás és multilaterális megállapodások határozzák meg. Finnország feltétel nélkül támogatja Magyarország integrációs törekvéseit.

1999-ben a kétoldalú gazdasági kapcsolatok valamennyi területen bővültek, ugrásszerűen nőttek a magyarországi finn beruházások, valamint a hazánkba látogató finn turisták száma. Az országrangsorban a behozatalt tekintve Finnország a 21., exportban a 26. partner volt 1999-ben, amely az 1998-as adatokat tekintve külgazdasági szempontból kedvezőtlenebb pozíciót jelent. 1999-ben a Finnországba irányuló magyar export az előző évihez képest jelentős, 12%-os csökkenést mutatott, s így 91,6 M USD-t ért el. Egyidejűleg a magyar import 16%-os növekedés mellett 317,6 M USD-re volt tehető. A forgalom áruszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a kivitel felét a gépek, gépi berendezések jelentették. E termékcsoporton belül dinamikusan bővültek a gépjármű-eladások, továbbra is meghatározóak az irodagép és gépi adatfeldolgozó gépek és alkatrészek, valamint a szórakoztató elektronikai cikkek (televízió, lemezjátszó, videó) az exportban. Szintén jelentős hányadot képvisel a feldolgozott termékek csoportja. A feldolgozott termékek kategóriájában említést érdemel a műanyaggal bevont papír és karton, a gumiabroncs és az alumíniumlap és -lemez, valamint a legkülönfélébb textiltermékek exportja. Az élelmiszerexport ugyan az összexportnak csupán egytizedét adta, ám ezen belül kiemelhetőek szeszesital eladásai. Az import 15,8%-os növekedésén belül is a gépek, gépi berendezések csoportja, valamint a feldolgozott termékek képviselnek jelentős hányadot, s együttesen az összimport 98%-át adják. A gépek, gépi berendezések csoporton belül a volumenhordozó termékek a telekommunikációs célú adatátviteli berendezések és alkatrészek, valamint a híradástechnikai gépek. A feldolgozott termékek kategóriájában a papírimport kiemelkedő jelentőségű.

2000. év első hét havi adatai alapján a Finnországba irányuló magyar export az előző év hasonló időszakához képes nőtt, mintegy 8,5%-kal, értéke 53,2 M USD. Az élelmiszeripari termékek kivitelében az előző év azonos időszakához képest 22,3%-os csökkenés látható. Ugyanezen időszakban az import 33,5%-kal nőtt 194,9 M USD-re.

 

Befektetési kapcsolatok

1999 döntő jelentőségű volt a finn beruházások szempontjából: 12 hónap alatt több mint 200 M USD finn tőke áramlott Magyarországra, így a befektetések összértéke 1999 végére elérte a közel fél milliárd dolláros értéket. A magyar–finn vegyes vállalatok száma már 100 körül mozog. A finn befektetések túlnyomórészt kereskedelmi és szolgáltatási jellegűek, ezen belül megemlíthetjük a Pannon GSM Távközlési Rt.-t, az Easy Call ERMES Telecom Finland személyhívó szolgáltatást, az Első Pesti Telefontársaság Rt.-t, a Lindström Washing Service Patyolat közös ruhatisztító vállalkozást, a Magyar–Finn Szálloda Rt.-t és a Helkama-t (hűtőszekrénygyártás). Az év végére a NOKIA magyarországi beruházásai legalább 350 M USD-t tettek ki. A 125 M USD beruházással épült komáromi mobiltelefon-gyáruk 2000. január 13-án kezdte meg termelését 200 alkalmazottal, de év végére az alkalmazottak számának 1000 főre növekedését tervezik. A cég májusban avatta fel Budapesten közép-európai kutatási-fejlesztési bázisát, december folyamán Debrecenben új oktatási központját. A NOKIA az év közepén 150 M euró értékű szerződést írt alá a Primatel-lel teljes körű, kétnormás 900/1800 GSM hálózat kulcsalkatrész szállításáról. 2000 januárjában a cég eladta a Pécsett levő legnagyobb monitorgyárát a szintén finn Elcoteq cégnek. A cég jelentős szponzori tevékenységbe is kezdett: ennek része a Heim Pál Gyermekkórház kiemelt támogatása. A NOKIA nemzetközi ügyekért felelős alelnöke március közepén bejelentette, hogy cége 20 M USD értékben környezetvédelmi berendezéseket adományoz a Felső-Tisza-vidéki élővilág rehabilitálása céljából. Az Elcoteq Networks a NOKIA (1400 dolgozót foglalkoztató) pécsi monitorgyárának megvásárlásával a második számú finn befektetővé lépett elő Magyarországon. 2500 főnyi alkalmazottjával Délnyugat-Dunántúl egyik legfontosabb munkáltatója. A több mint 100 M USD magyarországi befektetési összértékkel bíró energetikai monopolcég, a Fortum 1999. február 26-i közleménye szerint aláírásra került a MVM és a Budapesti Hőerőmű Rt. közötti előszerződés egy környezetkímélő gáztüzelésű erőmű építéséről, illetve annak 2004-től történő áramszolgáltatásáról. 1999 decemberében kezdték meg a 27 hónap alatt kivitelezendő, 75 M USD bekerülési értékű újpesti hőerőmű építési munkálatait a japán Tomen részvételével. A Perlos 1999 kezdte meg komáromi mobiltelefon-burkolat gyárának építését. A 2003-ig folyamatosan bővülő létesítmény értéke 25–28 M USD körül alakul. Februárban kezdte meg a termelését a tamperei székhelyű Tammerneon gyára Biatorbágyon 10 M USD befektetett tőkével.

Juhani Huotari: Finnország [Változó Világ 46.]

 

 

 

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Impresszum

 

Változó Világ, 2019