VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Március 11.

A választás funkciója

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

 Az európai parlamentáris demokráciák alkotmányos működésében meghatározó szerepet játszanak a választások, mind a képviseleti-kormányzati struktúra alakításában, mind a békés úton történő hatalomváltás legitimálásában. Az alkotmányos demokráciákban a hatalomgyakorlás integráns része az általános választójogon és a ciklikusan ismétlődő választásokon alapuló képviselő-testületek létrehozása. A választások eredménye határozza meg a hatalomgyakorlás centrumában elhelyezkedő képviseleti és kormányzati szervek struktúráját, és jelentős hatást gyakorol a kormányzati tevékenység jellegére. A választások – az adott politikai rendszer társadalmi, politikai és intézményi kölcsönhatásának függvényében – eldöntik, hogy milyen lesz a parlament összetétele, frakcionalizáltsága, illetve nyilvánvalóvá teszik, hogy a parlamenti többség egy pártból kerül ki, vagy a kormányzáshoz több párt koalíciós együttműködésére van-e szükség.

A parlamenti képviselő-választások különböznek minden más – a hivatalos és a civil szférában széles körben tartott egyéb – választástól, mert

– általános jellegűek (az ország felnőtt korú polgárai rendszeres időközönként megválasztják képviselőiket);

– a képviseleti törvényhozó szerv megválasztását eredményezik;

– ugyanakkor a politikai hatalmat, a kormányzatot legitimálják;

– törvényben garantált külön eljárási rendben zajlanak.

 

Konstitutív (alkotó) funkció

 

A parlamenti képviselő-választások során, a választójoggal felruházott állampolgárok összessége (általános választójog), az úgynevezett elektorátus jogosult szavazataival személyek, vagy párok között választani, s ezáltal a törvényhozó, illetve a kormányzati hatalom letéteményeseiről dönteni. A törvényhozó jogkörrel felruházott képviseleti szervet létrehozó konstitutív funkció, a parlamentáris demokráciákban a választások legfontosabb funkciójaként érvényesül. Ez akkor is így van, ha az adott országban kétkamarás törvényhozó szerv működik. A parlamentet (amely itt alsóházat, képviselőházat jelent) az általános választójog alapján, a politikai képviselet elvének megfelelően közvetlenül választják, míg a második kamarák (felsőházak, szenátusok) – fő szabályként – más képviseleti elv alapján, közvetett választással, kinevezéssel stb. nyerik le megbízatásukat.

A parlamentáris rendszerekben a közvetlenül választott második kamara (pl.: az Olasz Szenátus) a kivételekhez tartozik. A közvetlen választásoknak a második kamara, vagy a köztársasági elnök megválasztására irányuló formáit „konkuráló választásoknak” nevezik. A nyugat-európai parlamentáris rendszerekben mindenütt a képviselőválasztások dominálnak; hozzájuk fűződnek a választások intézményi, politikai konzekvenciái (a parlamenti struktúra, frakciók, egypárti vagy koalíciós kormányzás). A politikai képviseletet és kormányzati hatalmat illetően a választópolgárok politikai vélemény- és akaratnyilvánítását a választójog fokozatos kiterjesztése, majd az általános választójog teljes körű elismerése tette lehetővé. A népszuverenitás elvéből táplálkozva mindinkább előtérbe került a választások legitimációs funkciója.

 

Legitimációs funkció

 

A modern demokráciákban a politikai hatalom, illetve a kormányzat társadalmi elfogadottságát, a választások során létrejövő többségi akarat legitimáló szerepéthez kötik. A történetileg változó legitimáló funkció rendkívüli felértékelődését, sőt – éppen a nem demokratikus államokban –, kizárólagossá válását az magyarázza, hogy a hatalom igazolására alkalmas. Ezért azokban az országokban, ahol a szabad választás feltételei és kritériumai hiányoznak, a formálisan lebonyolított választások csak a hatalmat legitimáló funkcióval bírnak. A választások főként az autoritáriánus (felhatalmazó) rendszerekben arra szolgálnak, hogy az adott rezsimet kifelé, a nemzetközi viszonyokban szalonképessé tegyék, legitimként tüntessék fel. Ezek az ún. nem kompetitív (vetélkedő) választások, ahol az eredmény előre ismert, mert a választók többsége nincs abban a helyzetben, hogy a kormányzati hatalom által javasolt személyeket visszautasítsa, még akkor sem, ha formálisan adott a választás lehetősége. A népszavazásszerű, a hatalmat megerősítő „választás” – amely manipuláción, vagy fenyegetettségen alapul – valójában nem legitimálja a rendszert.

A szabad választások jogi és politikai feltételeit az adott állami, politika berendezkedés demokratizmusa és alkotmányossága garantálja. A demokratikus választások nemzetközileg elfogadott kritériumai a huszadik század második felében az alkotmányos hatalomgyakorlás egyfajta fokmérőjévé váltak. Ezek a kritériumok:

– a felnőtt lakosság választójogának biztosítása lényeges korlátozások nélkül;

– a rendszeresen, előírt időközönként rendezett választások;

– a pártalapítás és a jelöltállítás szabadsága;

- a legfőbb törvényhozó szervben a képviselői helyek megszerzéséért folytatott szabad versengés;

– fair választási kampány, amelynek során a jelöltek szabadon kifejthetik nézeteiket, és ismertté válhatnak a választók előtt;

– a választás szabadsága és titkossága;

– a választás eredményének tisztességes megállapítása;

– a törvényesen megválasztott képviselő mandátumának biztosítása a ciklus tartamára, az új választások megtartásáig.

 

Kormányzati hatalomváltás

 

A személyek és pártok szabad versengésén alapuló választások a konstitutív, illetve legitimációs funkción kívül fontos szerepet játszanak a kormányzati hatalom szabályozott, békés úton végbemenő cseréjében. A választások eredményeként jöhet létre a hatalomváltás, a kormányzati hatalom demokratikus úton történő megszerzése, illetve átadása. A modern képviseleti demokráciákban a ciklikusan ismétlődő választások szelektálnak a kormányzati hatalomért küzdő különböző politikai erők között. S bár a kormány megbízatásának megvannak a precíz közjogi szabályai (kormányfő kinevezése vagy választása, a kormánykialakítás szabályai stb.), a kormányzati hatalom a választásokon győztes politikai erők kezébe kerül. A periodikusan ismétlődő választások teremtenek jogi lehetőséget a választópolgárok számára a képviselői mandátum megszüntetésére. Azonban a megválasztottak, az egyes képviselők „ellenőrzése”, illetve az újra választás szankciója lényegében csak az egyéni választókerületi képviselők irányában érvényesíthető. Még e vonatkozásban is korlátozottan érvényesül, mert – pártképviselő esetén, az egyéni választókerületben is – a képviselő szerepét az adott párt megítélésének szűrőjén keresztül értékelik a választópolgárok. Listás választásoknál pedig, ahol a pártok dominanciája érvényesül a képviselők kiválasztásában, a választások „kontroll” funkciója még kevésbé valósul meg az egyes képviselők irányában. A választók szavazataikkal általában a pártokat támogatják – jutalmazzák vagy büntetik –, s ennek konzekvenciái vonatkoznak az egyes pártképviselőkre is. Az ideális „képviselő-választópolgár” közvetlen kapcsolatot a pártok közvetítő szerepe áttételessé tette.

 

Dezső Márta [Változó Világ 50.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 50.

A választójog

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019