VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Március 24.

A magyar nyelv szerepe a tudományban és az ismeretterjesztésben

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Az agyunk sejtjeiben elraktározott információkat és annak a társadalom szintjén való felhasználását, alkalmazásának módjait (erkölcs, etika) nem lehet genetikailag átörökíteni. Az ember a nyelv segítségével fejezi ki gondolatait, azaz a nyelv az agy működésének terméke, a kommunikáció eszköze. Gondolataink az információáramlás eszközeivel szóban, írásban, képekben, nemzedékről nemzedékre átörökíthetők. A gondolkodó ember, a homo sapiens a nyelv, a szavak segítségével tudja gondolatait másokkal megosztani. A tudós is a nyelv segítségével tudja társaival megosztani az általa felismert törvényszerűségeket, és a következő generációk számára hozzáférhetővé, azaz, halhatatlanná tenni a Gutenberg galaxisban, vagy manapság a világháló segítségével a komputerek merevlemezein. A népdal, a népmese is úgy élt tovább, hogy generációról generációra, anyáról leánygyermekre, apáról fiúra szállt, míg végül valaki lejegyezte, majd nyomtatásban megjelentette. Az ember maga tehát mulandó, gondolatai viszont a nyelv segítségével halhatatlanok lehetnek.

A nyelv és annak belső logikája, amelyet egy azonos kultúrájú nép évezredek során alakit ki, jellemző a nemzetre, sőt, annak minden egyes tagjára, befolyásolja gondolkodásukat. A magyar tudósokat is a magyar nyelv belső logikája segítette, nemzetközileg is nagyra értékelt sikereik egyik titka a magyar nyelv (pl. Nobel díjasaink). A nyelv egyszerre van függő és meghatározó viszonyban a gondolkodásunkkal.

Nem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát 1825-ben Széchenyi István támogatásával "a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre". Az sem véletlen, hogy Bugát Pál orvosprofesszor és akadémikus társai 1841-ben, azaz 160 éve azért is alapították a Királyi Magyar Természettudományi Társulatot, hogy a nyugati világ tudásanyagát, a tudományos ismereteket magyarul terjeszthessék. Ebben olyan társai voltak, mint Jedlik Ányos, Szily Kálmán stb. Jedlik egy-egy természettudományi fogalom magyar kifejezésére a következőket javasolta, amelyek részben ma is használatosak: delejzár, zárvas, dugattyú, eredő, összetevő, ferdény (trapéz), hanglebegés, -ütés, hátrány, hullámtalálkozás, huzal, kitérés (elongáció), kéjlég, lejtmérés, merőleges, nyomaték, osztógép, szorittyú, tolattyú, vetület, villamfeszítő. villamszedő, zönge.

Toldy Ferenc, a Magyar Műnyelvi Bizottmány elnöke, a következő levelet írta Jedliknek: "... A magas közoktatási ministerium rendeletéből egy, a gymnasiumi tanítás körül az illetőknek zsinórmértékül szolgálandó magyar műnyelv kidolgozására bizottmány lévén rendelve, a Tekintetes Úr egyik tagjául neveztetett ki. Megkülönböztetett tisztelettel vagyok a Tekintetes Úrnak alázatos szolgája Toldy Ferenc mint A magyar műnyelvi bizottmány elnöke. Pest, aug. 11. 1854." A Bizottmány tagja lett Jedliken kívül Horváth Cirill, a pesti piarista gimnázium igazgatója, Szvorényi József, az egri cisztercita gimnázium tanára, Fogarasi János váltófőtörvényszéki elnök, Győry Sándor okl. mérnök, Pólya József orvosprofesszor, végül Schirkhuber Móric, a pesti gimnáziumi piarista tanára. A Bizottmány szerint a magyar műnyelv kialakítása egyre könnyebbé teszi a tudományok megértetését és megértését: "a magyar nyelvet az idegen szók nem csak kellemetlenül zavarják, mint a melynek hangzásától lényegesen elütnek, de ... felette nehezen kezelhetők is, miután származékokat csak bajjal és darabosan képeznek. Nem vegyülvén a magyar előadással ... mindannyi foltok gyanánt ennek tiszta folyását elidomtalanítják". Ezek után természetes, hogy Jedlik, ez a zseniális fizikus, bencés tanár véleménye az volt, hogy "a szellem élteti a nyelvet, s együtt mind a kettő a nemzetet".

1831-ben merész vállalkozásba fogott Bugát Pál: Schedellel együtt megindították az első magyar nyelvű szakfolyóiratot, az Orvosi Tárt. Bugát fő célja a magyar nyelvű orvosi-természettudományi irodalom megteremtése volt. A XVIII. sz. végén ugyanis deák nyelven íródtak a tudományos és egyéb szakmai könyvek, a latin a kor lingua franca-ja volt. Nem véletlen, hogy Bugát temetésén Toldy, az Akadémia főtitkára így jellemezte Bugátot: "helyesen szólni Révai, szépen Kazinczy, műszabatosan Bugát tanította a nemzetet". Bugát és nyelvújító társai egy egész sereg olyan szóval gazdagították a magyar nyelvet, amelyeket ma már sem a szakirodalom, sem a köznyelv nem nélkülözhet, s amelyek már közkinccsé váltak. Ilyen az ábra, adag, adoma, agy, alagút, állam, anyag, bizomány, bizottság, boncztan, ború, csalogány, csavar, derű, dugasz, élcz, ellenszenv, elnök, eredmény, erély, erény, fogalom, forradalom, gép, gyógy, gyógyvíz, gyógyszer, gyógyszertár, higany, hírnök, honvéd, hordár, ideg, jellem, jelleg, jelvény, jog, jogász, kedély, képezde, kísérlet, kór, kórház, kórtan, műtét, műtő, oldat, óvoda, ömlengés, rajz, természetrajz, földrajz, regény, roham, rokonszenv, rovar, állattan, nyelvtan, tankönyv, tanár, tanoncz, titkár, ügyész, ügyvéd, ülnök, üzem, üzlet, vizsga, zene, zongora, zsong.

Szily Kálmán akadémikus, természettudós folytatta a nyelvújítást. Korszakos jelentőségű nyelvújításokat tartalmaz szótára. Két évtizeden keresztül szerkesztette az 1905-ben indult (s ma is létező) Magyar Nyelv-et, amely fontos szerepet játszott a magyar térhódításában. Meg kell említeni, hogy Almási Balogh Pál orvos, akadémikus, aki egyébként Széchenyi háziorvosa volt, szintén nyelvújító volt, és akadémiai aranyérmet kapott a filozófia nyelvének magyarításáért.

Gombocz Endre - Szegfű Gyulát idézve - így ír a reformkori nyelvújításról: "Az új század (tehát a XIX. sz.) második évtizedében eldőlt a nyelv körüli küzdelem... a magyar nyelv megújhodott, alkalmassá vált a legújabb nyugati gondolatok kifejezésére is, ezzel pedig bebizonyosodott, hogy a rendi alkotmány hagyományos nyelve, a latin, éppúgy használhatatlan a magyar nemzet számára, mint a férfinak a gyermekruha ...".

Ezek a tények azt igazolják, hogy hatalmas küzdelem folyt a magyar nyelv térhódításáért. S hogy milyen eredménnyel? A parlamentben latinul beszéltek, az arisztokrácia németül, franciául társalgott, Pesten 1830-ban még a lakosságnak 2/3-a német anyanyelvű volt....

Az Európai Unión belül nem lesznek határok: nem az államok, hanem a nemzetek Európája lesz. Ebben az évtizedben tehát egy nyelvében és kultúrájában sokszínű Egyesült Európa jön létre. Mivel a kultúrnemzet az államnemzettől függetlenül él, így az Európai Unió a kultúrnemzetek Egyesült Európája lesz. A magyar nemzet politikailag egységes szálláshelyét a történelem felszabdalta. Ettől függetlenül a kisebbségi sorban élő magyarság a kultúrnemzet, azaz a magyar nemzet természetes része. Tehát amikor a határainkon kívül élő magyarok magyar identitásáról beszélünk, akkor világosan kell látnunk, hogy a kultúrnemzethez való tartozásuk biztosításának feltétele, hogy a pedagógus, aki a felhalmozott tudásanyagot tovább adja, a pap, aki erkölcsösségre, a tudomány eredményeinek etikus felhasználására tanít és az orvos, aki a testi egészséget gondozza, magyar anyanyelvű legyen. Hasonlóan fontos, hogy szakmája magyar nyelvezetét is ismerje.

Az erdélyi Jakó Zsigmond és a szlovákiai Bauer Győző akadémikus társaink már néhány évvel ezelőtt szellemi kivérzésről beszéltek, amikor a Romániában és Szlovákiában élő magyarság problémáiról számoltak be. Azaz arról a problémáról, hogy az ott élő magyarság értelmiségi számaránya a többségi nemzethez viszonyítva lényegesen kisebb. Ezért kellenek iskolák, egyetemek, ahol magyarul tanulnak, hogy aztán magyarul taníthassanak. Ezért jelent majd hatalmas előrelépést a Sapientia ill. az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), és ezért lenne fontos a komáromi Selye továbbképző intézmény magyar egyetemmé fejlesztése. A magyarul tanulás jelentőségét Kányádi Sándor fejezi ki szépen: "Aki megért, S megértet / Az egy népet Megéltet." Azaz egy népet, a magyar nemzetet csak úgy lehet életben tartani, ha van, aki tanul és tanít - magyarul.

Tehát az anyaországban olyan típusú politikának kell érvényesülnie, amely természetes szövetségesét látja a Kárpát-medence pedagógusaiban, értelmiségében, tudósaiban, művészeiben; és nem kivándorlásukat, hanem ottani boldogulását segíti. Nekünk, az anyaországban élő értelmiségieknek, kötelességeink vannak, és a határainkon kívül élő magyar ajkúakat a magyar kultúrnemzet részének kell tekintenünk. Segíteni kell azokat, akik akár itt, akár ott a kultúrnemzet értékeinek megteremtésében és megőrzésében, a tudomány eredményeinek itteni és ottani honosításában, a tudomány továbbfejlesztésében, a nemzeti kultúra értékeinek megőrzésében, újrateremtésében, helyreállításában, megerősítésében, illetve az európai ideálok szolgálatában dolgoznak. Példaértékű és úttörő jellegű volt a Magyar Tudományos Akadémia azon lépése, hogy 1990-ben bevezette az akadémiai külső tagságot, ezzel egyenjogúsítva a határon kívül élő magyar tudósokat az államhatáron belül élőkkel.

Márai Sándor kései, hetvenes évekbeli naplójának gondolatai nagyon is érvényesek a XXI. században, amikor a politikai határok el fognak tűnni: "Az ország, a nép még nem haza ... nincs más haza, csak az anyanyelv".

Természetesen manapság is van "műnyelvi válság", s az informatikai forradalom természetéből adódóan sok nyelvi kultúrában megjelent ez a probléma. Tudomásul kell venni, hogy a tudomány nemzetközi, nem alkalmazkodhat államhatárokhoz, politikai rendszerekhez. A II. világháború után a tudomány közös nyelve az angol lett. Így nem véletlen, hogy azt is felvetették: nem szükséges a tudományos nyelvek bonyolult fogalmainak fordítása, nemzetivé tétele. Ez alapvetően téves nézet. Az ismeretek terjesztése a XXI. század nagy kihívása, hiszen tudás-alapú Európa épül, egyenrangú társként az Európai Unióba csak szakmailag jól felkészült, a tudomány legújabb eredményeivel is felvértezett népként, nemzetként léphetünk be, ezért mindennél fontosabb, hogy a tudomány nyelvezete, a szaknyelv közérthető legyen. Csak így biztosíthatjuk, hogy kultúrnemzetünk minden tagja hozzáférhessen a tudomány, a modern technika legújabb eredményeihez. A nyelv a nemzet kovásza, a nemzeti kultúra továbbéltetője. Ki kell alakítani, vagy meg kell erősíteni azt a nemzeti tudatot, amely a nemzeti hovatartozást nem genetikailag és nem államhatárok, hanem a nyelv, a hagyomány, a kulturális örökség alapján határozná meg.

Vizi E. Szilveszter [Magyar Tudomány 2002./2.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 47.

A civilizáció

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019