VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Április 11.

A választás és a választási eredmények

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

A választási fordulók érvényessége és eredményessége

 

Az országgyűlési választási rendszer kétfordulós. A választások érvényessége a szavazáson részt vevő választópolgárok számától, a választás eredményessége pedig a jelöltre leadott szavazatok számától függ. Az egyéni választókerületben akkor érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott. Ha a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott, akkor az első forduló érvénytelen és második választási fordulót kell tartani. Az érvényes első forduló akkor eredményes, ha az egyéni választókerületben valamelyik jelölt megkapta a szavazatoknak több mint a felét. Ha egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét, az első forduló eredménytelen és második választási fordulót kell tartani. A második választási forduló érvényességéhez az kell, hogy a szavazáson a választópolgárok több mint egynegyede részt vegyen. Ennek hiányában a második forduló érvénytelen. Az érvényes második forduló akkor eredményes, ha a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak. Ha a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak, a második választási forduló eredménytelen. Egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki az érvényes választási fordulóban az ott előírt szavazatszámot megkapta. A területi választókerületben az érvényesség kritériumai megegyeznek az egyéni választókerületben előírt feltételekkel. A listára leadott szavazatoknál nincsenek eredményességi kritériumok.

 

A második fordulóban induló jelöltek

 

Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele (érvénytelen választási forduló), a második választási fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak; képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint a felét (érvényes, de eredménytelen választási forduló), a második választási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15 százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt. (Ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet); képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehet megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani.

 

A szavazás ideje és helye

 

Szavazni kizárólag személyesen, a szavazás napján reggel 6.00 órától 19.00 óráig lehet abban a szavazókörben, amit a választópolgárnak megküldött értesítőszelvényen megjelöltek. A szavazás napján a szavazóhelyiséget nem lehet bezárni, rendkívüli esemény kivételével a szavazást szüneteltetni, illetőleg a szavazás idejét nem lehet meghosszabbítani. A szavazatszámláló bizottság 3 választott tagból és a jelöltek képviselőjéből áll. Minden szavazóhelységben legalább 2 szavazófülkét kell biztosítani a titkos szavazás feltételeként, ahol tollat kell biztosítani a szavazólap kitöltéséhez.

 

Igazolással szavazás

 

Az a választópolgár, aki ezen a napon nem tudja leadni a szavazatát az értesítőben megjelölt lakóhelye szerinti szavazókörben, előzetesen igazolást kérhet a jegyzőtől arra nézve, hogy szerepel a választójogosultak nyilvántartásában és joga van arra, hogy egy általa megjelölt másik településen a szavazatát leadhassa. Igazolást a választást megelőző pénteken lehet utoljára kérni személyesen, de lehet levélben is igazolásért folyamodni úgy, hogy az legkésőbb a szavazás előtt 5. nappal megérkezzen a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjéhez és módja legyen az igazolást a kért címre postai úton eljuttatni. Az ország határain kívül a választópolgár nem tudja leadni szavazatait, s noha van választójoga, a szavazásban akadályozott.

 

Mozgó urna

 

A választójog gyakorlásának feltételeit azoknak az állampolgároknak is biztosítani kell, akik kórházi kezelésük, vagy egészségügyi állapotuk miatt nem tudnak elmenni a szavazókörbe. Ilyen esetekben a választópolgár vagy hozzátartozója a jegyzőtől előzetesen kérheti, hogy a szavazás napján az adott szavazókör két szavazatszámlálója egy mozgó urnával a választópolgárt felkeresse.

 

A szavazás módja

 

A szavazóhelyiségben a szavazás törvényes lebonyolításáért, a rend fenntartásáért a szavazatszámláló bizottság elnöke felel. A választópolgár a szavazóhelyiségbe érkezve a szavazatszámláló bizottságnál igazolja személyazonosságát és lakcímét, s csak ezt követően szavazhat.

a) A személyazonosság és a lakcím igazolása ma már többféle hatósági igazolvánnyal is történhet. Az állampolgárok egy része „régi” személyi igazolvánnyal rendelkezik, amely tartalmazza mindezeket az adatokat, így a célnak megfelel. Az állampolgárok másik része már új személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, amely tartalmazza fényképét és aláírását, ez esetben azonban birtokában kell legyen egy úgynevezett lakcímigazolványnak (teljes nevén: személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány), amelyek együtt felelnek meg a törvényi követelménynek. Az elmúlt két évben végbement törvényi változások következtében mára azonban nemcsak a személyazonosító igazolvány, hanem más – fényképet és aláírást is tartalmazó –dokumentum is alkalmas a személyazonosság igazolására. Ez lehet az útlevél, vagy lehet a 2001. január 1. után kiadott kártya formátumú gépjárművezetői engedély, de ez utóbbi két esetben is szükséges hozzá bemutatni a lakcímigazolványt. (Ezek az információk a választópolgárnak kiküldött értesítő hátoldalán is megtalálhatók.)

b) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a választópolgárnak átadja a két db szavazólapot (plusz a szavazat leadásához egy borítékot). A szavazólapokat a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal látják el. Enélkül a szavazólap érvénytelen. A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja.

c) A titkos szavazáshoz a választópolgárnak szavazófülke áll rendelkezésére. A szavazófülkében a választópolgár egyedül tartózkodhat. Mozgásában korlátozott vagy fogyatékkal élő választópolgárt hozzátartozója bekísérheti a szavazófülkébe. A választópolgár mindkét szavazólapon csak egyetlen szavazatot adhat le oly módon, hogy az általa kiválasztott jelölt, párt neve melletti/feletti körben egymást metsző két vonallal (X, +) jelzi a szándékát. Fontos szabály, hogy a szavazat érvényességének a feltétele, hogy a választópolgár az erre a célra megjelölt kört használja a szavazat bejelölésére, mert az aláhúzott, vagy bekeretezett név, vagy bármi más jelölés érvénytelen.

d) A szavazatszámláló bizottság a választópolgár érdeklődésére vagy esetleges felvetésére köteles minden esetben szakszerű felvilágosítást adni, a szavazás módját ismertetni. Fontos, hogy ezt a tevékenységét úgy végezze, hogy egyidejűleg ne befolyásolja a szavazót a szavazásban. Ne adjon tanácsot, ne befolyásoljon, általában is semleges magatartást tanúsítson.

e) Ha a választópolgár a szavazólap kitöltését elrontotta, egy esetben kérheti a szavazatszámláló bizottságot, hogy azt cserélje ki egy új szavazólapra. A szavazatszámláló bizottságok a szavazóköröket 19 órakor bezárják. Az a polgár, aki ezt megelőzően még belépett a szavazókörbe, vagy annak az előterébe tartózkodik, még természetesen a szavazatát leadhatja, de zárás után új szavazót nem lehet fogadni.

 

Eredménymegállapítás

 

A szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja együttesen köteles a szavazatokat összeszámlálni. A lezárt urna sértetlenségének ellenőrzése után először megszámlálják a leadott összes szavazólapot és összehasonlítják a megjelent választópolgárok számával. Ezt követően külön-külön megállapítják az egyéni és listás szavazatok tekintetében is az érvényes és érvénytelen szavazatokat, majd az érvényes szavazólapokból az egyes jelöltekre, listákra leadott szavazatok számát. Az eljárási törvényben részletesen leírt szabályok szerint többszörös ellenőrzést, újraszámlálást és külön-külön csoportokba való kötegelést elvégezve az eredményt jegyzőkönyvben rögzítik. A megállapított eredményről a szavazatszámlálást segítő jegyzőkönyvvezető először egy adatlap gyors kitöltését végzi el, amit faxon továbbít az adatrögzítő központba. Ezt követi a jegyzőkönyvek többszörösen ellenőrzött és pontosított adatokkal való kitöltése 3 eredeti példányban, amit valamennyi szavazatszámláló bizottsági tag aláír. A kitöltött jegyzőkönyveket a szavazókörben keletkezett valamennyi dokumentummal együtt a szavazatszámláló bizottság elnöke beszállítja a helyi választási irodába. Az eredmény tekintetében különbséget kell tenni a gyors előzetes eredmény és a végleges jogi eredmény között. Az előzetes eredmény az adatlapokon szereplő számok összesítéséből megállapítható, választási irodák által feldolgozott számítógépes adat, amelyet az Országos Választási Iroda törvényi felhatalmazás alapján az összesítés során folyamatosan nyilvánosságra hoz. A végleges jogi eredményt a kézi számlálással megállapított jegyzőkönyvi adatok összesítése alapján állapítják meg, amelyet a választási bizottságok hoznak nyilvánosságra. A választást követő hétfői napon 24.00 óráig 176 egyéni választókerületben állapítják meg az első forduló eredményét, és 20 területi választási bizottságban a területi listákra leadott szavazatok eredményét.

 

A jogorvoslatok általános szabályai

 

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a kifogást és a panaszt. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg:

·        panasszal a választási eljárásban érintett szervek, személyek tevékenységével szemben lehet élni (pl. kampánycsend megsértése).

·        kifogással pedig a választási szervek döntései ellen (pl. választópolgár visszautasítása, panasz elbírálása).

Közös elem, hogy mindkét jogorvoslati eszköz csak törvénysértés vélelmezése esetén terjeszthető elő. A puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi. A jogorvoslatok általános szabályai szerint a választási jogorvoslat – az OVB-nek nem fellebbviteli fórumként hozott döntése elleni jogorvoslat kivételével – kétfokú, első fokon választási bizottság, másodfokon bíróság jár el. A választási eljárás jogorvoslati fórumai a következők:

·        a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott kifogásról az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi vagy területi választási bizottság dönt. Az eljáró fórumot az határozza meg, hogy a kifogásolt döntés az egyéni választókerületi vagy a listás szavazással összefüggésben született. A szavazatszámláló bizottságokkal egy tekintet alá esnek az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottságok döntései (első fok).

·        Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt (első fok).

·        A területi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt (első fok).

·        Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak, illetőleg a területi választási bizottságnak fellebbviteli fórumként hozott döntései ellen benyújtott kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt (másodfok).

·        Az Országos Választási Bizottságnak bármely ügyben hozott döntése ellen benyújtott kifogásról a Legfelsőbb Bíróság dönt. A Legfelsőbb Bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.

A választási bizottság a beérkezett kifogást az ügyhöz kapcsolódó iratokkal együtt legkésőbb a beérkezését követő napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz, illetőleg bírósághoz. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A választási bizottság a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a személyes nyilatkozattételt. A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak helyt adó döntéssel a törvénysértő döntést megváltoztathatja. Másik lehetőség, hogy a törvénysértő döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy annak egy részét (pl. csak a szavazást) megismételteti. A választási bizottság és a bíróság határozatát – annak meghozatala napján – az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A jogorvoslat általános szabályait – a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslati eljárásokban – az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak (OEVB vagy TVB) a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. A szavazatszámláló bizottságnak az eredményt megállapító döntése ellen tehát nem lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem a választási eredményt megállapító választási bizottsági döntés elleni kifogást lehet a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő voltára alapozni. A választási bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni kifogás alapja a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltán kívül az lehet, ha a választási bizottság (OEVB vagy TVB) a szavazatösszesítés vagy a mandátumkiosztás szabályait megsértette.

Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidők lényegesen szűkebbek, mint az egyéb kifogásoknál. Itt a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az ismét legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

 

Rytkó Emília [Változó Világ 50.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 50.

A választójog

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019