VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Április 16.

Békeszerződések a nemzetközi jogban

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Golo Mann német történész – Thomas Mann fia – megállapítása szerint a világtörténelem nem nemzetközi jogi folyamat. Nemzetközi jogászok, de ami ennél fontosabb, az államok nevében cselekvő politikusok, diplomaták – különösen amikor nemzetközi konferenciákon valamely fontos politikai kérdéssel kapcsolatban szerződésekbe foglalt jogi normákat alkotnak – aligha kerülhetik el az illúziót, hogy a hatalmi erőviszonyok árnyékában irányt szabnak a jövőnek. Mindez különösen jól megfigyelhető a háborúkat lezáró és gyakran új nemzetközi rend kereteit megszabó békeszerződések esetében.

Az ókorban II. Ramszesz egyiptomi király és III. Hattusilis hettita király által Kr. e. 1270-ben kötött békeszerződés egyúttal szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási megállapodás is volt. A két uralkodó ugyanis külső támadás, illetve belső (rabszolga)lázadás esetére támogatást ígért egymásnak. Emellett a szerződés elhatárolta a két nagyhatalom érdekszféráit. A görögök szintén ismerték a békeszerződés intézményét, amelyben az ellenségeskedésektől távol maradó poliszok is részt vettek, és a felek együttesen kötelezettséget vállaltak a béke megsértőjének megbüntetésére. A középkori európai keresztény gondolkodásban a béke és az igazságosság szorosan összekapcsolódott. Ennek következtében a korabeli államok közötti fegyveres konfliktusokat lezáró szerződések esetében – legalábbis elméletben – a béke alapját a iustitiának kellett volna jelentenie.

 

A békeszerződések funkciói és tartalma

 

A modern európai territoriális államokra épülő nemzetközi rendszert megteremtő vesztfáliai béke (1648), majd az elkövetkező századok hegemón háborúit lezáró békeszerződések, az utrechti (1713), az aix-la-chapelle-i (1748), a bécsi (1815), a párizsi (1856), a Párizs környéki (1919–23) és a párizsi (1947) békék kapcsán jól bemutathatók a békeszerződés nemzetközi jogintézményének funkciói.

A háború lezárása – tekintettel az általa felvetett számos problémára – elsősorban békeszerződéssel történik. Azért csupán elsősorban, mert az államok gyakorlata szerint egy háború lezárása történhet oly módon is, hogy az ellenségeskedések felfüggesztésével egy időben vagy azt követően olyan lépésre kerül sor a felek között, amely egyértelműen kölcsönös békés szándékokra utal. Ilyen lépés lehet nemzetközi szerződések kötése vagy a diplomáciai kapcsolatok létrehozása. Békeszerződés nélkül ért véget például a svéd–lengyel (1716), a spanyol–francia (1721), a francia–mexikói (1867) háború. A háború lezárásáról tett egyoldalú nyilatkozat joghatálya a másik oldalról érkező hasonló tartalmú, vagy legalábbis elfogadó jellegű nyilatkozattól függ. Ilyen egyoldalú nyilatkozatot tett 1918. február 10-én Oroszország, ezt azonban Németország nem fogadta el.

A békeszerződés preambuluma (bevezetője) rögzíti a szerződő felek céljait és a háborúért viselt felelősséget, egyúttal gyakran kölcsönös megbocsátást is hirdet. A szerződés szövege egyértelmű nyilatkozatot tartalmaz a háború lezárásáról és a baráti kapcsolatok helyreállításáról. Emellett a szöveg részletes politikai és területi rendelkezéseket is magában foglal, amelyeket a pénzügyi, gazdasági és jogi kérdések szabályozása követ. A békeszerződés fontos része a biztosítékok és a végrehajtás ellenőrzésének rendezése. A békeszerződés nem tévesztendő össze a fegyvernyugvással, amely rövid időre és kis területre szóló, a helyi parancsnokok által elrendelt tűzszünet, illetve a fegyverszünettel, amely a hadműveletek közös megegyezéssel történő megszüntetése a békekötést megelőzően. (Egyes fegyverszüneti megállapodások tulajdonképpen előzetes békeszerződések, mivel nem csupán katonai, hanem politikai, gazdasági és egyéb rendelkezéseket is tartalmaznak. Ilyen például az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt magyar fegyverszüneti egyezmény.)

A békeszerződések preambulumába foglalt célok között a régebben használt örök béke helyére a modern szövegekben a tartós és stabil béke került. A politikai rendezés általában behatárolja a vesztes állam cselekvőképességét, elsősorban a fegyverkezés korlátozásával, illetve a más állammal kötendő szövetség vagy egyesülés megtiltásával. Az utóbbira példa az első világháborút követően Ausztriával kötött saint-germaini békeszerződés, amelynek 88. cikke kimondta, hogy Ausztriának tartózkodnia kell a Németországgal létrehozandó gazdasági és politikai uniótól.

A területi rendezés egyrészt az államterület felhasználásának korlátozását, másrészt egyes részeinek átengedését jelenti. A területi főhatalom ilyen korlátozása béke idejére a demilitarizálás, háború idejére pedig a hadműveletek folytatásának tilalma, amit semlegesítésnek neveznek. A terület átengedése valójában erőszak hatására történik, a békeszerződés gyakran csupán szentesíti a győztesek fegyveres területfoglalásait. Az önrendelkezés elvének megjelenése – főként az első világháborút lezáró szerződésekben – bizonyos területek hovatartozásáról népszavazást tett lehetővé.

A gazdasági, pénzügyi rendelkezések célja elvileg a helyreállítás, amely a háborús károk kompenzálását követeli meg a vesztestől. E koncepció jegyében szereltek le és szállítottak el ipari berendezéseket, fizettettek jóvátételt, likvidáltak külföldön lévő tulajdont az első és a második világháború után.

A békeszerződéseknek olyan kérdéseket is rendezniük kell, mint a háborús bűnösök megbüntetése, avagy ebben a tekintetben is a kölcsönös megbocsátás kimondása, a hadifoglyok cseréje, a magánszemélyek közötti szerződések sorsának rendezése, illetve a háború miatt felfüggesztett államközi szerződések hatályának helyreállítása.

A békeszerződés biztosítékait a középkorban az eskü, a túszok, egyes területek zálogba adása jelentették. A huszadik században a demilitarizálás, a semlegesítés, békefenntartók állomásoztatása, illetve egy vagy több nagyhatalom garanciái – például az Egyesült Államoké az izraeli–egyiptomi béke esetében – látják el ezt a feladatot.

A békeszerződések számos esetben módosították vagy megújították az államok együttélésének általános rendjét is. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az általános békeszerződések gyakran alapvető politikai rendezőelveket mondanak ki. Ilyen a cuius regio eius religio az augsburgi vallásbékében, vagy a hatalmi egyensúly elve az utrechti békében. Másrészt a békeszerződések a nemzetközi rend intézményeibe való betagolódást is előírhatják. Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék magukban foglalták a Népszövetség Egyezségokmányát, s a legyőzöttek ily módon váltak a Népszövetség tagállamaivá. A békeszerződésekben az új nemzetközi rendet szolgálják az általános nemzetközi jog alapvető normáinak megerősítései is. Így került sor a bécsi kongresszus záróaktájában a nemzetközi folyókon történő hajózás szabadságának rögzítésére.

 

A békeszerződések jogelméleti problémái

 

A nemzetközi jogrendszerben egyszerre léteznek a fennálló erőviszonyokat védő és kifejező, alá- és fölérendeltségi viszonyokat tükröző, azokat intézményesítő, valamint a mellérendeltséget, kölcsönös érdekeket, valódi együttműködési szándékot megjelenítő normák. Az első csoportba tartozó szabályokra a legjobb példát a békeszerződések jelentik.

A békeszerződés formailag a háborút viselt államok kölcsönös megállapodása a békés rendezés feltételeiről. Valójában azonban a béke feltételeit a győztes diktálja, szó sincs a felek közötti valódi akarategyezésről, a legyőzött a békeszerződés feltételeit csupán kényszer hatása alatt fogadja el. A hagyományos nemzetközi jogi felfogás szerint azonban a háború során kifejtett kényszer nem teszi érvénytelenné a békeszerződést. Békeszerződés érvénytelenségére csupán az állam képviselője, tárgyalója elleni személyes erőszak alapján lehetett hivatkozni. A két világháború közötti magyar nemzetközi jogi szakirodalom a trianoni szerződés revíziója mellett érvelve – többek között – arra hivatkozott, hogy Magyarországgal szemben az ellenségeskedések során kifejtett jogszerű erőszak mellett jogellenes erőszak alkalmazására is sor került, amikor a padovai fegyverszünetet követően a kisantantcsapatok folytatták a benyomulást a kijelölt vonalakon túlra.

A nemzetközi jog mai felfogása szerint – amely az erőszak alkalmazásának és az azzal való fenyegetésnek a tilalmára épül – a háború lezárása érdekében alkalmazott fegyveres kényszer az agresszorral szembeni legitim eszköz. Így a békeszerződés kivétel az erőszak hatására kötött szerződések között, mivel minden egyéb, akár az állam, akár képviselői elleni erőszak hatására létrejött szerződés semmisnek tekintendő.

A békeszerződések célja a status quo kodifikálása, így a legritkább esetben tartalmaznak rendelkezést az esetleges felülvizsgálat és a békés változások esetére. Sőt, határt megállapító szerződés (tehát általában békeszerződés) esetében a nemzetközi szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény szerint még a szerződéskötéskori körülmények alapvető megváltozására sem lehet hivatkozni! Ilyen módon azonban meglehetősen nehezen honosodhat meg az államok kapcsolatában a konfliktusok békés megoldásának kultúrája, a háború mint társadalmi jelenség kiiktatása. Pedig, ahogyan egy holland kutató írja: "A háború abszurd, mi több erkölcstelen, végül nem is éri meg."

A megoldást – és nincs ennél nehezebb feladat – az olyan nemzetközi rendszer jelentheti, amely képes arra, hogy intézményesen utat adjon a békés változásoknak, azaz megteremtse a békés változások dinamikája és a stabilitás igénye közötti kényes egyensúlyt. Ennek híján azonban csupán a hagyományos vigasz marad: a világ változik, a békeszerződések pedig nem sírgödrök.

 

Békekötések

Év Megnevezés A háború, amit lezárt Eredménye

1435 arrasi béke százéves háború (1338–1453) az angolok kiszorulnak Franciaországból, (csak Calais-t tarthatják meg)

1444 drinápolyi béke Hunyadi téli hadjárata (1443–44) 10 évre szóló béke, amit Ulászló 1 hónap múlva felrúgott

1466 toruni béke lengyel–litván háború a lovagrend meghódol a lengyel királynak, a német lovagrend ellen lengyel kijárat a Balti-tengerhez

1526 madridi béke itáliai háborúk (1494–1526) spanyol győzelem az európai hegemóniáért Itáliában vívott harcban

1538 váradi béke magyar trónharcok az ország kettéosztása azzal, hogy Szapolyai halála után Ferdinándé a trón

1555 augsburgi vallásbéke német vallásháború (1531–55) a fejedelmek megerősödése, katolikus–luteránus , kiegyezés: cuius regio, eius religio

1559 cateau-cambrésisi béke itáliai háború Itália spanyol uralom alatt, a franciáké Metz, Verdun és Calais

1568 drinápolyi béke török hódítás (1541–) rögzül Magyarország területi megosztottsága

1582 Jam Zapolski-i béke livóniai háború (1558–83) a lengyelek megszerzik Livóniát Oroszországtól

1583 pljuszai béke livóniai háború (1558–83) a svédek megszerzik Észtországot Oroszországtól

1606 bécsi béke Bocskai-felkelés (1604–06) a rendi jogok visszaállítása

1606 zsitvatoroki béke tizenöt éves háború (1593–1606) a török jelenlét hosszú távú realitás

1617 sztolbovói béke orosz–svéd háború (1611–17) a svédek elzárják Oroszországot a Balti-tengertől

1621 nikolsburgi béke Erdély–Habsburgok (1619–21) a rendi jogok megerősítése fejében Bethlen lemond a királyi koronáról

1629 lübecki béke harmincéves háború (1618–) a dánok kilépnek a háborúból

1645 linzi béke Erdély–Habsburgok (1643–45) protestáns vallásszabadság, az erdélyi fejedelem átmeneti megerősödése

1648 vesztfáliai béke harmincéves háború (1618–48) a német széttagoltság megerősödése; Svájc és Hollandia független, Év Megnevezés A háború, amit lezárt Eredménye

1659 pireneusi béke francia–spanyol háború (1635–59) francia hegemónia

1664 vasvári béke török hadjárat Mo.-on (1664) vereségük ellenére a törökök megtarthatták hódításaikat

1668 aacheni béke németalföldi örökösödési háború (1667–68) Lille francia kézen

1678 nymwegeni béke holland háború (1672–78) XIV. Lajos megszerzi a spanyoloktól a burgund területeket

1697 ryswijki béke franciák–európai koalíció (1688–97) a francia terjeszkedés megállítása

1699 karlócai béke a Szent Liga hadjárata (1683–99) Bécs felmentése, Buda s csaknem egész Magyarország , visszafoglalása a törököktől, Ausztria európai nagyhatalom

1711 szatmári béke Rákóczi-szabadságharc (1703–11) megerősítette a magyar rendiséget és a Habsburg-hatalmat

1713 utrechti béke spanyol örökösödési háború (1701–13) az európai hatalmi egyensúly elve alapján a Bourbonok kapják a spanyol, koronát, de a dinasztia francia és spanyol ágának egyesítését kizárták;, a spanyol birodalmat felosztják; véget ér a francia hegemónia korszaka

1714 rastatti béke spanyol örökösödési háború (1701–13) az osztrák Habsburgok megkapják Spanyol-Németalföldet, s Itáliában, Lombardiát, Nápolyt és Szardíniát

1718 pozsareváci béke Habsburg–török háború (1716–18) a Temes-vidékkel az utolsó magyar területek is felszabadulnak, de nem , kerülnek magyar igazgatás alá, a törökök elveszítik Észak-Szerbiát, és Havasalföld nyugati részét

1721 nystädti béke nagy északi háború (1699–1721) Oroszország győzelmével Svédország nagyhatalmi helyzete véget ér

1735 bécsi béke lengyel örökösödési háború (1733–35) Ausztria Nápoly és Szicília helyett Parmát és Toscanát kapja

1739 konstantinápolyi béke orosz–török háború (1735–39) az oroszok győzelmük ellenére csak Azovot tarthatják meg

1739 belgrádi béke osztrák–török háború (1736–39) a törökök visszaszerzik a Duna–Kárpátok vonaltól délre eső területeket, Év Megnevezés A háború, amit lezárt Eredménye

1742 berlini béke 1. sziléziai háború (1740–42) Poroszország megszerzi Ausztriától Sziléziát

1743 abói béke orosz–svéd háború (1741–43) az oroszok megszerzik Finnország déli részét

1745 drezdai béke 2. sziléziai háború (1744–45) Poroszország, elismerve a Pragmatica Sanctiót, végleg megkapja Sziléziát

1748 aacheni béke osztrák örökösödési háború (1740–48) Mária Terézia megőrzi uralmát, Parmát átadja a spanyoloknak, , Poroszország Sziléziát megtartva nagyhatalommá válik

1763 hubertusburgi béke hétéves háború (1756–63) osztrák–porosz erőegyensúly, Oroszország európai nagyhatalom

1763 párizsi béke angol–francia gyarmati háború (1756–63) a franciák elvesztik észak-amerikai birtokaikat, Anglia megszerzi , Kanadát és Indiát, s a legnagyobb tengeri hatalommá válik

1774 Kücsük Kajnardzsi-i béke orosz–török háború (1768–74) Oroszország megszerzi a fekete-tengeri kijáratot

1783 versailles-i béke amerikai függetlenségi háború (1775–83) az angolok elismerik a gyarmatok függetlenségét,, de megtartják Kanadát

1792 iasi béke orosz–török háború (1787–92) Oroszország megszerzi a Fekete-tenger partvidékét,, de le kell mondania a Dardanellákról

1795 bázeli béke francia forradalmi háború (1792–) a franciák megszerzik a Rajna bal partját, s Poroszország , kiválik a franciaellenes koalícióból

1797 campoformiói béke francia forradalmi háború (1792–) Ausztria átadja Lombardiát és Belgiumot , Franciaországnak, s megkapja Velencét

1801 lunéville-i béke napóleoni háborúk (1799–1802) Ausztria lemond minden itáliai igényéről

1802 amiens-i béke napóleoni háborúk (1799–1802) Anglia lemond Máltáról, s visszaadja tengerentúli gyarmati , hódításainak egy részét

1805 pozsonyi béke napóleoni háborúk (1805) Ausztria elveszti Tirolt, Velencét, Isztriát, Dalmáciát, , megnő a francia befolyás a német területekre

1807 tilsiti béke napóleoni háborúk (1806–07) szentesíti Franciaország európai hegemóniáját, , francia–orosz szövetség, Kelet-Poroszországot , Oroszország kapja, létrejön a Varsói Nagyhercegség

1809 schönbrunni béke napóleoni háborúk (1809) Ausztria területeket veszt, s csatlakozik a kontinentális zárlathoz

1814 párizsi béke napóleoni háborúk (1813–14) Napóleont száműzik, Franciaország 1792-es határai közé szorul

1815 bécsi kongresszus napóleoni háborúk (1813–15) Ausztria lemond Belgiumról, Badenről és Württembergről, , megkapja Lombardiát, Dalmáciát és Galíciát, Belgium és , Hollandia egyesül, Anglia megszilárdítja tengeri uralmát, , elismerik Svájc semlegességét

1815 2. párizsi béke napóleoni háborúk (1815) Franciaországot 1789-es határai közé szorítják, ám elismerik nagyhatalomként

1829 drinápolyi béke orosz–török háború (1828–29) Törökország elismeri Görögország függetlenségét,, önkormányzatot ad Szerbiának

1842 nankingi béke I. ópiumháború (1839–42) Kína átadja Angliának Hongkongot, s megnyit öt kikötőt a brit flotta előtt

1856 párizsi béke krími háború (1853–56) kimondja a Fekete-tenger semlegességét, létrehozza , a román fejedelemségeket (Moldva és Havasalföld), , új hatalmi helyzet: Oroszország meggyengül, Anglia , közeledik Franciaországhoz, Poroszország Oroszországhoz

1859 zürichi béke osztrák–piemonti, francia háború Ausztria elveszti Lombardiát

1866 prágai béke porosz–osztrák háború (1866) kisnémet egység: Ausztria nélkül; Északnémet Szövetség , a megnagyobbodott Poroszország vezetésével

1866 bécsi béke olasz–osztrák háború (1866) Ausztria átadja Olaszországnak Velencét

1871 frankfurti béke porosz–francia háború (1870–71) Németország megszerzi Elzászt és Lotaringiát, s kimondja, a Német Császárság megalakulását

1878 san-stefanói béke orosz–török háború (1877–78) a balkáni államok függetlensége, Nagy-Bulgária létrehozása

1878 berlini kongresszus orosz–török háború (1877–78) nem engedik, hogy Oroszország kiaknázza győzelmét, Kelet-Rumélia, visszakerül Törökországhoz, elismerik Bulgária, Szerbia, Románia,, Montenegró függetlenségét, Bosznia és Hercegovina az Osztrák–Magyar, Monarchia igazgatása alá kerül, Ciprus angol fennhatóság alá jut

1895 simonoszeki béke japán–kínai háború (1894–95) elismerik Korea függetlenségét, s Japán megkapja Tajvant

1898 párizsi béke amerikai–spanyol háború (1898) az USA megszilárdítja befolyását a csendes-óceáni térségben,, megszerzi a Fülöp-szigeteket, Guam szigetét és Puerto Ricót, , Kuba független államként az Egyesült Államok protektorátusa

1902 vereenigingi béke angol–búr háború (1899–1902) a dél-afrikai búr köztársaságok angol uralom alá kerülnek

1905 portsmouth-i béke orosz–japán háború (1904–05) Oroszország átadja Japánnak Port Arthurt és a Szahalin-szigetek déli, részét, s elismeri Japán befolyását Koreára

1912 lausanne-i béke olasz–török háború (1911–12) Líbia olasz kézre kerülésével Törökország elveszti utolsó afrikai birtokát

1913 londoni béke I. Balkán-háború (1912–13) összeomlik Törökország európai hatalma, Bulgária eléri legnagyobb , kiterjedését, Albánia független

1913 bukaresti béke II. Balkán-háború (1913) Bulgária meggyengül, Szerbia megerősödik

1918 breszt-litovszki béke I. világháború (1914–18) Szovjet-Oroszország lemond a Baltikumról, Belorussziáról , és Ukrajna egy részéről

1919 versailles-i béke I. világháború (1914–18) Németország elveszíti gyarmatait, Elzász-Lotaringiát Franciaországhoz , csatolják, a Saar-vidék francia ellenőrzés alá kerül, megtiltják az Anschlusst

1919 saint-germaini béke I. világháború (1914–18) Ausztria elveszíti Dél-Tirolt, Görzöt, Triesztet, Isztriát és Marburgot,, megkapja Burgenlandot

1919 neuillyi béke I. világháború (1914–18) Bulgária elveszíti Észak-Dobrudzsát

1920 trianoni béke I. világháború (1914–18) Magyarország elveszíti a Felvidéket, Erdélyt és a Partiumot, Bácskát , és a Bánságot, Muraközt, Burgenlandot

1920 sčvres-i béke I. világháború (1914–18) Törökország elveszíti arab területeit, Rodoszt és európai területeit

1920 rigai béke lengyel–szovjet háború Lengyelország megszerzi Belorusszia és Ukrajna jelentős részét

1947 párizsi béke II. világháború (1939–45) a világháború elötti status quo helyreállítása

1951 San Franciscó-i béke II. világháború (1939–45) az USA–Japán különbéke elismeri Korea függetlenségét, Japán, lemond Tajvanról és Mandzsúriáról és visszaszorul saját szigeteire

1978 Camp David-i béke IV. arab–izraeli háború (1973) Izrael szakaszosan kivonul az Egyiptomból elfoglalt területekről

 

Kardos Gábor [Rubicon,1997./2.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 57.

I. Habsburg Ferdinánd

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019