VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Április 17.

Háború és béke az oszmánoknál

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

A keresztény Európa sokáig elképzelhetetlennek tartotta a Szentföldet bitorló muszlinokkal kötendő békét. Jeruzsálem azonban messze volt, s a békekötés elutasítása korántsem jelentette az állandó háború kockázatát. Más volt a helyzet, amikor az Oszmán Birodalom már Magyarország egy részét is hódoltatta. A pusztító hadjáratokat le kellett zárni, békét kellett kötni a pogánynak tartott hódítókkal. De akarta-e a békét a másik fél, az Európa belseje felé nyomuló oszmán hatalom?

 

Török békék és békedelegációk


Hunyadi János 1443–44. évi téli hadjáratának sikerei után a kis-ázsiai karamánok támadásától is szorongatott oszmánok békét kértek Hunyaditól. Ez a korábban szegedi békének nevezett és az esküszegés kapcsán az előbbiekben már említett béke több tanulsággal is szolgál. Először is, a szultán kínosan ügyelt arra, hogy az egészet úgy tüntesse fel, mintha nem ő, hanem a keresztények kérték volna a békét. Jóllehet már 1444 januárjában puhatolózott a béke lehetősége felől, majd pedig márciusban feleségével, Carica Marával – aki Brankovics György szerb despota leánya volt – küldetett egy görög szerzetest Brankovicshoz, az első "hivatalos" lépést mégis Ulászló király tette meg, amikor 1444. április végén 60 fős békedelegációt küldött az oszmán fővárosba, Edirnébe, ismertebb nevén Drinápolyba. A békét is itt kötötték meg 1444. június 12-én. Ezt követően a korabeli szokásoknak megfelelően a keresztény fél – azaz Ulászló lengyel–magyar király, Hunyadi és Brankovics – megesketésére díszes török küldöttség utazott Magyarországra. A tárgyalások előbb Szegeden, majd Váradon folytatódtak, s a békét végül itt erősítették meg 1444. augusztus 15-én.
A 16. századi török expanzió idején jobbára a birodalom terjeszkedése által veszélyeztetett európai államok kezdeményezték a békekötéseket. Ezért az oszmán kormányzat könnyedén tudta érvényesíteni azt az alapelvét, hogy a békét lehetőleg török földön kössék meg, s hogy a keresztény uralkodók díszes békedelegációkat küldjenek Isztambulba. A szultán ugyanis rangon alulinak tartotta volna, ha mindez nem így történik. A béke feltételeit külföldi követekkel vagy saját küldötteik útján egyeztették. A török küldöttek gyakorta csausok voltak, esetleg a csausok feje, a csaus basi, de találhatunk a követek között tolmácsokat is. 1444-ben a Magyarországra küldött török békedelegációt a jóval rangosabb Baltaoglu Szülejmán bég vezette, aki kapidzsi basi, azaz a szultáni szeráj kapuőreinek feje volt.
A 16. és 17. században a Habsburg–török békekötésekben fontos szerep jutott a magyarországi hódoltság elöljáróinak, mindenekelőtt a budai pasáknak. Az 1606. évi zsitvatoroki béketárgyalásokon a török delegációt Ali budai pasa vezette, s a küldöttség tagjai között megtaláljuk Habil Efendi budai kádit, valamint Ali pasa kethüdáját, azaz helyettesét is. A zsitvatoroki béke meghosszabbításáról 1627-ben Szőnyben tárgyaló török delegáció vezetésével szintén a budai pasát bízták meg, de az "ő jelen nem létében" annak munkáját vélhetőleg Isza budai mufti irányította. Ez azért is ésszerűnek tűnt, mert a delegáció tagjai közül ő volt az egyetlen, aki jogi képzettséggel rendelkezett. A sikeres tárgyalások eredményével Isztambulba érkező Isza Efendit hamarosan belgrádi, majd isztambuli kádivá, később pedig anatóliai, illetve ruméliai kádiaszkerré nevezték ki.
Arra is van példa, hogy fontosabb békekötések előtt a török békedelegáció vezetője rangemelésben részesült. A szentgotthárdi csatát követő vasvári békekötés előtt a török tárgyalódelegáció vezetőjét, Kara Mehmedet ruméliai beglerbéggé nevezték ki és pasai rangot is kapott.

 

Európai diplomácia Isztambulban


Mivel az oszmánok 1793-ig nem tartottak állandó követeket az európai fővárosokban, a békekötések előkészítésében döntő szerep jutott az európai követségeknek. Isztambulban, az Oszmán Birodalom új székhelyén az első állandó követséget Velence állította fel 1454-ben. Lengyelország 1475-től, Oroszország 1497-től, Ausztria 1525-től, Anglia 1583-tól, Hollandia 1612-től tartott állandó követeket a Portán. Az állandó követek, akiket egy kortársuk találóan nevezett "privilegizált kémeknek", illetve a birodalom fővárosába küldött ünnepélyes békedelegációk az iszlám menedék- vagy vendégjog (aman) előírásainak megfelelően a Porta "vendégszeretetét" élvezték. A követek attól a pillanattól kezdve, hogy oszmán földre léptek, török kíséretet kaptak, személyes és vagyonbiztonságukért a helyi török hatóságok feleltek, s ugyancsak rájuk hárult a követségek ellátásának terhe, amire az oszmán-török nyelvnek külön műszava (tájin) is volt. Ez a "vendégszeretet" azonban vajmi kevés biztonságot jelentett. Az európai békedelegációk tagjai vagy az állandó követek az országuk és a Porta közötti háborúskodás kiújulásakor könnyen házi őrizetbe vagy fogságba kerülhettek, mivel az oszmánok nem ismerték a diplomáciai mentességet, a kora újkori európai diplomácia ezen fontos vívmányát. Így járt Habsburg Ferdinánd követe, Hyeronimus Laski is 1541-ben, amikor a szultáni udvarban hírét vették, hogy Ferdinánd csapatai Budára támadtak. Egy másik Habsburg-követ, Malvezzi orátor pedig évekig raboskodott a hírhedt Héttoronyban, s csak a Verancsics Antal és Zay Ferenc vezette újabb Habsburg-követség közbenjárására szabadult ki fogságából. A külföldi követek fogságba vetésének szokásával az oszmánok csak 1806-ban, az Oroszország elleni háború kezdetén hagytak fel.

 

Ágoston Gábor [Rubicon,1997./2.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 24.

A hírszerzés története

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019