VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Május 3.

A győri tűzoltóság és tűzoltás története

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Amióta Prometheus az isteni szikrát az égből ellopta és a földön azt megismerték, megkezdődött a harc az emberek és a tűz között. A tudás és az akarat igyekezett a tüzet saját szolgálatába állítani, bevezette a háztartásba, felhasználta az élet szinte minden területén. Innentől —Jótékony a tűz ereje, amíg az ember bír velel., de ha áttöri a határokat, ha pusztít, ha rombol, ha hajléktalanná tesz, akkor gyűlöletet fakaszt, ellenséggé válik.

Az oly gyakran pusztító tűzvészek Győrt a tüzek városává tették. A trákok és a kelták már a Krisztus előtti V. században felgyújtották Győrt, de ugyanerre a sorsra jutott Arrabona (Győr) is, amelyet több ízben a rómaiak gyújtottak fel, majd 1556-ban Szent Mihály napján szinte az egész város elpusztult. A török írók hosszú ideig csak Janik Kalalk azaz égett város néven ismerték Győrt. A nagy tűzvészek bebizonyították, hogy csak a megfelelő tűzrendészeti előírások betartásával előzhetők meg a nagy tragédiák. Győrről 1633-ból van adatunk tűzvédelmi rendelkezésről: a főkapitány ekkor előírta, hogy minden ház előtt 1-1 kád vizet tároljanak, 2-2 bőrkannával, hogy (kitől Isten oltalmazzon), ha gyulladás esnék a várba hamar való segítség lehessen annak oltására. Győrben az első ismert, kifejezetten tűzrendészeti szabályrendelet kiadására 1698-ban került sor, az Újvárosban kitört nagy erejű tűz kapcsán, amikor is az anyagi kár mellett asszonyok és gyerekek estek áldozatul.

Az 1708-as újvárosi telekkönyvből tudjuk, hogy a házak nagy része sövényből készült, zsuppfedeles volt, s a tűz megfékezésére alig volt mód. 1713-ban Heister generális általános rendtartást adott ki a katonaság és a lakosság számára, amely tűzrendészeti előírásokat is tartalmazott. Többek között a porkoláb és az esküdtek kötelességévé tette havonként a kémények megvizsgálását. E rendelkezésből kiderült, hogy itt már bizonyos szervezettség tapasztalható a tűz megelőzésében és a szabályok ellenőrzésében, de továbbra sincs egy olyan szervezet, amely a tűzrendészettel, tűzoltással foglalkozna.

Ezen a téren előrelépés Győr szabad királyi várossá nyilvánítását követően (1743. március 6.) történt, amikor az 1749-ben kiadott tűzoltói statutumban (szabályrendelet) már a tűzoltási feladatot-hasonlóan a nyugati országokhoz - a legszervezettebb testületekre, a céhekre bízta. A tűzjelzés valószínű, hogy a várfalra épült várostoronyból történt, amely a XVIII. század közepén már nagyon rossz állapotba került, s hamarosan lebontották. Az akkori városvezetés és a polgárság nem nyugodott bele, hogy a város torony nélkül maradjon és 1795-ben a Fehérvári kapu fölé - a mai Baross utca és Arany János utca kereszteződésébe - egy 31 öl magas tornyot építtettek. Ebben a toronyban kapott helyet a város fizetett tűzőrsége, amelynek tagjait toronyőröknek hívták. (A várost száz éven át szolgáló tűztorony emlékét a Baross u. 19. sz. ház falán lévő emléktábla őrzi.) 1813-ban ismét szabályozták a város tűzi rendtartását, a kornak megfelelően magyar és német nyelven. A tűzrendészet ezt követően szerkezetileg még hosszú időn keresztül nem változott, azonban a kor igényeinek megfelelően újabb és újabb elemekkel gyarapodott.

Alapvető változást az ország életében az 1867-es kiegyezés hozott, amelynek szellemisége kedvezett a társadalmi egyesületek megalakulásának. A tűzoltás polgári igényű szervezeti átalakítását segítette az az 1869-es belügyminiszteri körlevél, amely aratás és cséplés idejére tűzőrség felállítását rendelte el és felhívta a törvényhatóságok figyelmét arra, hogy ahol a feltételek adottak, tűzoltó egyletet alakítsanak. Győr város tanácsának javaslatára a közgyűlés 1869. november 15-i ülésén döntött a tűzoltó egylet megalakításáról. A pénzügyi és személyi feltételek a következő év közepére teremtődtek meg és 1870. július 24-én a városházán megalakították a Győri Önkéntes Tűzoltó Egyletet.

Elnöke: id. Peregi Mihály lett, míg a működő tagok augusztus 7-én Eitner Károly személyében megválasztották az első parancsnokot. Eitner Károly egy évig látta el a parancsnoki tisztséget, majd őt Müller János bádogos mester követte. Az egyletnek már a működése kezdetén sok teendője akadt: 1872-ben Nádorvárosban a gyufagyár raktára gyulladt ki és csak a tűzoltók gyors segítése, önfeláldozó munkája mentette meg Nádorvárost a legnagyobb veszélytől.

1873-ban Nagy Mihály tésztagyárában ütötte fel fejét a "vörös kakas". A lisztraktár és a kész tésztaárú percek alatt a tűz martaléka lett, de a derék önkéntes tűzoltók urai lettek a romboló elemnek és megmentették a gépházat, a szomszédos házakat és a tésztagyár utcai részét. Ugyanebben az évben még nagyobb tűz pusztított a Jankovits-gőzmalomban. Itt 6 szivattyú 26 óráig működött és nagy vagyont érő gabonát, lisztet, illetve lakóépületeket mentettek meg a tűzoltók.

Müller János után 1876-ban Hauzer Györgyöt választották parancsnokká. Hauzer György rézművest az ipartestület tekintélyes tagjaként tisztelték és szerették városszerte. Már apósával Dorner Antallal részt vettek az egylet alapításában. Parancsnokká történt megválasztását követően új szellem, friss munkakedv és a bajtársi összetartás üdítő érzete vonult az egylet tagjai közé, amely mellett az egységes és eredménydús működésnek a nélkülözhetetlen kelléke, a szigorú fegyelem is meghonosult. Hauzer György parancsnoklása idején fejlődött a Győri Önkéntes Tűzoltó Egylet olyanná, hogy az országban a kiképzés tekintetében az összes egyletek között az elsők közé volt sorolható. Mint jómódú iparos, soha nem zárkózott el még az igen jelentős anyagi áldozatok elől sem, ha ezt az egylet eredményesebb munkája igényelte.

40 esztendei önzetlen áldozatos és érdemekben gazdag tűzoltói tevékenysége után 1910-ben lemondott főparancsnoki tisztségéről, de a testület a jubileumi ünnepség alkalmából örökös tiszteletbeli parancsnokká választotta.

A tűzoltóság elhelyezése kezdetben csak a szerek, felszerelések elhelyezésére korlátozódott az úgynevezett "rekvizitumos" házban, vagyis a szertárban. A tűzjelzés elhangzásakor (ágyúlövés, tűzilárma, harangkongatás, kürtszó) a tűzvédelemre kötelezettek rohantak a szertárhoz, hogy onnét a szükséges felszerelésekkel a tűz helyszínére vonuljanak. Ezek a felszerelések az 1800-as évek elején Győr belvárosában a Városházán (Rákóczi F. u. 1.) voltak elhelyezve. Később innen kiszorultak és átkerültek a Bástya utcába, a régi "Duna-bástya" kazamatába. Az első új szertár és laktanya a jelenlegi helyén a Munkácsy utcában épült fel, átadásra pedig 1896. november 22-én került sor. Az épületet az elmúlt 100 év alatt többször átalakították, felújították, illetve új épületszárnyakkal bővítették.

Győr a XIX. század végére nagyvárossá, ipari, kereskedelmi, igazgatási központtá, vasúti csomóponttá fejlődött, és ez már nagyobb igényeket támasztott a tűzoltósággal szemben is. A követelményeknek csak hivatásos tűzoltóság felelhetett volna meg. A szükséges lépések 1908. nov. 1-re megtörténtek, és ezen a napon megalakult Győr törvényhatósági jogú város hivatásos tűzoltósága, 1 tiszt, és 12 fő tűzoltó személyi állománnyal. Első parancsnoka Erdély Ernő lett, aki büszke volt arra, hogy iparos családból származott és már gyerekkorában megismerte a kemény munkát. Iskoláit Győrben végezte és tehetségéből adódóan sokoldalú emberré vált. A győri tűzoltók közül elsőként elvégezte Budapesten a tűzoltótisztképző tanfolyamot és kitüntetéssel letette a hivatásos tiszti vizsgát. Már 1907-ben jó érzékkel rámutatott a város veszélyforrásaira, a tűzoltóság fogyatékos felszereléseinek veszélyére, ami sajnos a Back-malmi tűznél ki is ütközött. Rettenetes volt ez a tűzeset. A munkások tömege közül sokan rekedtek a felső emeleteken, akik a biztos haláltól való menekülést a leugrással akarták elkerülni, de ez is csak "halálba ugrás" volt. Tizenegy ember veszítette itt életét, köztük ifj. Formandl Ágoston és Téglási István önkéntes tűzoltók.

Erdély Ernő tudta, ha valahol, akkor a tűzoltóságnál döntő szerepet játszik a gyorsaság, nem lehet már beérni a lóval vontatott szerkocsikkal, a gőzfecskendővel. Ennek érdekében rövidesen vásároltak egy 24 méteres forgatható Magirus tolólétrát, majd 1917-ben két automobilos benzinfecskendőt. Parancsnoksága idején soha nem követelt beosztottaitól olyant, amit Ő is meg ne tett volna, ha a szükség úgy kívánta. Ebből adódóan a keletkezett tűzesetek felszámolása során többször is megsérült. A győri és ezen keresztül a magyar tűzoltóságnak olyan hírnevet szerzett, hogy meghívták Lodz, Hamburg, Konstantinápoly tűzoltóságainak vezetésére, de Ő hű maradt szülővárosához, Győrhöz.

A Győr városi tűzoltóság igen jó hírnévnek örvendett a magyar városok tűzoltóságai között. Ezt igazolja az a megtiszteltetés, hogy 1914. június 28-án a magyar tűzoltó tisztek Győrben tartották országos kongresszusukat, 1932. augusztus 13-16-ig pedig a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség tartott nagygyűlést Győr városában. 1940. szeptember 1-jével Dr. Erdély Ernő nyugállományba vonult, s helyébe Peredy Istvánt választották főparancsnoknak. Peredy István a nagy előd munkáját folytatva a tűzoltói feladatok ellátása mellett már a háborús helyzetből adódóan a légoltalomra is nagy hangsúlyt fektetett. A rendőrséggel karöltve felállított szervezet példamutató volt a tűzoltási, műszaki mentési és elsősegély-nyújtási feladatokban.

Az 1944. április 13-i első győri légitámadás már bepillantást adott a háború borzalmaiba. A keletkezett tüzek eloltása, a segítségül hívott tűzoltóságok beavatkozása ellenére is két és fél napig tartott. Peredy főparancsnok a gyors és hatékony kárfelszámolás érdekében hivatásos tűzoltókkal erősítette a gyárak tűzvédelmét, külön jól felszerelt légoltalmi egységet telepített a Püspökvárba, a történelmi városrész védelmére. A háború ellenére a főparancsnok jól és szervezetten együtt tartotta a tűzoltóság állományát, megőrizte a bajtársi közösséget.

A frontvonal közeledtével megérkezett a kiürítési parancs, a tűzoltóság nyugatra telepítésére. Ekkor a parancsnok utasítására a szerkocsik egy részét, a közeli falvak szalmakazlaiban rejtették és ennek köszönhetően mindössze két motoros szer hagyta el az országot. A kitelepítést Ő maga is megszegte és nem indult el nyugatra. Kalandos körülmények között sikerült a városba a fegyveres kényszerítés ellenére visszajutnia, és a város ostromának napjait a Püspökvárban Apor Vilmos püspök védelme alatt és Őt oltalmazva töltenie. A harcok elmúltával rövid idő alatt megkezdődött a tűzoltóság újjászervezése. 1946. májusában létrehozták az Országos Tűzoltó Főparancsnokságot és megkezdték a körzeti állami tűzoltóságok és a községi önkéntesek szervezését. 1948 májusában a kormány rendeletet hozott a városi hivatásos tűzoltóságok állami tűzoltósággá történő átszervezésére, amelyre Győrben 1948. novemberében került sor.

1949. március 1-jén Peredy István tűzoltó alezredestől Farkas József tűzoltó százados vette át a parancsnoki feladatokat, aki egyúttal, mint a vármegye székhelyén működő tűzoltóság vezetője, a megyei parancsnoki tisztet is ellátta. A következő évben a két funkciót szétválasztották és Farkas József megyei parancsnok lett, míg a városi parancsnokság vezetésére Cseh István alhadnagyot nevezték ki.

Cseh István 1954-ig látta el a parancsnoki feladatokat, Őt követően Kerti Ernő került a győri tűzoltóság vezetése élére 1957-ig. 1957. március 1-el Runyai László főhadnagy vette át a parancsnokság vezetését, majd Őt 1960-ban Varga Károly százados követte, akitől Juhász Mihály hadnagy vette át a stafétabotot, akit feladatai végrehajtásában Nánai Miklós főhadnagy parancsnok-helyettes segített. Tevékenységük időszaka alatt egyre jobban fejlődtek a parancsnokság személyi és tárgyi feltételei. Az egyre bővülő szerállomány, valamint a létszámnövekedés; az elhelyezési körülmények javítását, bővítését tette szükségessé. 1971-73-ban új épületszárny építésére került sor, a Benczúr utcai részen, majd 1974-ben a Munkácsy utcai épületet alakították át. Az államosított tűzoltóság 1971-ig centrális irányítású szervezetként működött, 1972-től a területi szervei az illetékes tanácsok irányítása alá kerültek. A jogszabályi és szervezeti változások 1974-re fejeződtek be, így a győri tűzoltóság megnevezése: Győr Megyei Városi Járási Tűzoltóparancsnokság lett.

1980 áprilisában Juhász Mihály alezredes nyugállományba vonult, ezért Torma József százados vette át a győri tűzoltóság irányítását. A fejlődő város és környéke egyre nagyobb igényeket támasztott a tűzoltósággal szemben. Ennek teljesítése érdekében továbbra is szükséges volt a szerellátottság és az elhelyezési körülmények javítása. A 80-as évek derekán több olyan magas színvonalú felszereléssel sikerült a tűzoltóságot fejleszteni, amelyek még jelenleg is szolgálják a város és környéke védelmét. Így a középmagas lakóépületeknél hatékonyan felhasználható 40 m-es emelőkosaras jármű, a közúti baleseteknél gyors és eredményes beavatkozást biztosító hidraulikus feszítő-vágó berendezések. Sor került a hírközpont felújítására, a légzésvédelmi rendszer teljes cseréjére is.

A 90-es évek második felében kormány-program keretében elkezdődött a régi típusú gépjárműfecskendők cseréje. A győri tűzoltóság 2 db fecskendőre pályázott, melynek anyagi fedezetét (önrészt) az önkormányzat biztosította. Az új Mercedes típusú gépjárművek azóta a szerállományt gazdagítják. 1989-ben újabb jelentős fordulat állt be az ország és ezen belül a tűzoltóság történetében is a Magyar Köztársaság kikiáltásával. A következő évben megtartott helyhatósági választásokkal megtörtént az önkormányzati rendszerre történő átállás.

A győri tűzoltóság szervezetét és történetét érintő legutolsó jelentős változás 1995. május 25-én történt meg, amikor is Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a 104/1995. (V.25.) Kgy. sz. határozatával megalapította Győr Megyei Jogú Város Tűzoltóságát, amely önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv lett. A tárgyi és költségvetési átadás-átvétel a megyei és városi tűzoltóság között határidőre megtörtént. 1996-ban az országgyűlés elfogadta a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló XXXI. törvényt, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló XLIII. törvényt. E törvényeket további kormány- és BM. rendeletek kiadása követte, így megteremtődött a jogszabályi alapja az új önkormányzati tűzoltóság zavartalan működésének.

2000. január 1-től a hivatásos állami tűzoltóság (országos és megyei), valamint a polgári védelem összevonásából létrehozták a katasztrófavédelmi szervezetet, melynek központi szerve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), területi szervei pedig a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok lettek. Az OKF és területi szervei ellátják a hivatásos állami tűzoltóság, valamint a polgári védelmi szervezetek jogszabályban meghatározott feladatait. Ez az összevonás a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok eddigi tevékenységét nem befolyásolta. Nem lenne teljes e rövid történet, hogyha nem ejtenénk néhány szót azokról a kiemelkedő nagyságú tűz- és kárestekről, amelyek felszámolásában a mindenkori győri tűzoltók - nem egyszer hősiesen - kivették részüket.

A már említett halálos áldozatokat is követelő tűzeseteken túl 1974-ben a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár festékraktárában pusztított tűz, amelynek során a raktár teljesen megsemmisült.1976-ban a gázgyár Puskás Tivadar úti üzemében történt robbanás, amelynek 5 halálos áldozata is volt. Még ugyanabban az évben az Ady városi úgynevezett Kék iskolában keletkezett tűz, ahol a tűzoltás mellett a gyerekek mentését is végre kellett hajtani. 1977-ben a győri közraktár telepén, 2500 m2-en égtek gyapot- és lenbálák. 1978-ban ismét jelentős káresethez kellett vonulniuk a tűzoltóknak, amikor a vagongyár vasúti járműgyár öntödéjében keletkezett robbanás. A kiemelkedő anyagi kár mellett sajnos 9 személy is életét vesztette.

1980-ban a Dissous gázgyárban történt robbanás, ahol a helyszínre érkező tűzoltókat még több kisebb robbanás fogadta és több eltűnt személyt kellett a romok alól kimenteni. 1987 elején a lakótelepi lakóházaknál egy gyújtogatás-sorozat tartotta félelemben a lakosságot és adott nem egy esetben kemény munkát az éppen szolgálatban lévő készenléti csoport tagjainak. 1988-ban egy személyvonat és szovjet harci jármű ütközése adott különleges feladatot a győri tűzoltók számára, de a gönyűi Dózsa-major melletti fenyves erdő többszöri oltása is komoly gondot okozott, hiszen nemegyszer e területen oltás közben éleslövészetet hajtott végre a szovjet hadsereg alakulata.

1994 sem telt el kiemelkedő esemény nélkül, hiszen különleges veszélyhelyzetet okozott az október 29-én a 83-as számú főúton Győrszemere közelében felborult propán-bután gázt szállító pótkocsis szerelvény. A borulást követően letört a tartály töltő-lefejtő csonkja és fokozottan tűz- és robbanásveszélyes gáz került ki a légtérbe. A tűzoltóságon kívül 7 különböző szervezet összehangolt munkájára is szükség volt a káreset felszámolásánál.

A tűzön kívül a víz is sok feladatot adott 1995-ben a tűzoltók számára, mivel június első napjaiban hatalmas felhőszakadás zúdult Győr környékére, főleg Győrszentivánra. A több napig eltartó kárfelszámolás során közel 200 helyen kellett eltávolítani a nem kívánt mennyiségű esővizet, majd talajvizet. Sajnos még ugyanebben a hónapban egy tragikus kimenetelű, vonat és MÁV munkásokat szállító kisbusz ütközésénél is közre kellett működni.

1996-ban Győr, Zöld u. 4. sz. alatt gázüzemű gépjármű robbanásából keletkezett tűzeset. A robbanás kettő garázst romba döntött, több lakás ablakait, ajtajait betörte, ezért az üvegszilánkok fokozott balesetveszélyt jelentettek. A felrobbant palackon túl még további 3 palackot kellett kimenteni a tűzből. 1997. november 7-én az utóbbi évek egyik legnagyobb és legveszélyesebb lakástüze volt Győrben, az Ikva utcában, ahol a tízemeletes panelépület legfelső szintjén lévő két szoba - hallos típuslakás konyhájában keletkezett tűz. A kisszoba és a konyha teljesen kiégett. A beavatkozást nehezítette, hogy ugyanabban az időben még egy káreset is volt, illetve a lakástűzhöz elsőnek érkező fecskendő szivattyúja meghibásodott. Szerencsére a tűz halálos áldozatokat nem követelt és senki sem sérült meg.

1999-ben a 82-es számú főútvonal Győr-kismegyeri vasúti átjárójában közúti tartálykocsi személyvonattal ütközött. A 16 000 literes szállítmány —csaklt gázolaj és fűtőolaj volt, így robbanásveszély nem állt fenn. A 2000. június 13-án az écsi vasútállomáson összeütközött két diesel mozdony egyik vezetőjét már nem tudták sem kiemelni, sem megmenteni a tűzoltók, így az az ütközés utáni 51. percben a mozdony fülkéjében életét vesztette. A tűzoltóság sajnos nem rendelkezett a vasúti balesetek felszámolásához szükséges felszerelésekkel.

Míg a győri önkéntes tűzoltók a megalakulásukat követően évente átlagosan 20 eseményhez vonultak, addig hivatásos utódaik a kezdet-kezdetén 70 alkalommal avatkoztak be a tűz- és káreseteknél. Ezek a számadatok napjainkra jelentősen megváltoztak, ugyanis az éves vonulások száma 600-900 közötti nagyságrendre emelkedett. Igaz, a jelenlegi győri egységek Győr város és a környező 47 község területén végzik az elsődleges tűzoltási és műszaki mentési feladatokat. A nehéz és sokrétű, nemegyszer embert próbáló munka ellenére a győri tűzoltók a nagy elődökhöz hasonlóan továbbra is bármely percben az állampolgárok segítségére sietnek és tudásuk maximumát nyújtva végzik az élet- és vagyonmentést.

A nagy szakértelmet és bátorságot igénylő tűzoltói hivatás napjainkig 6 halálos áldozatot és ki tudja mennyi sérüléssel járó balesetet követelt a győri tűzoltók állományából. Ezen szomorú tragédiákból következik, hogy minél nagyobb a pusztítás lehetőségének veszélye, annál nagyobb a tűzoltókkal szemben támasztott követelmény. A lelkes önzetlenség, az igaz kötelességtudás, amely a múltban elég volt, ma is szükséges, de nem elégséges. A tűzoltási és műszaki ismeretek, a technikai tudás minden apró mozzanatát a tűzoltóság szolgálatába kell állítani. A tűzoltáshoz meleg szív, nemes lélek, de egyúttal megalapozott tudás és eredményeket elérni tudó akaraterő szükséges. Győr városának nemcsak elszánt és bátor tűzoltókra van szüksége, akik a tűzzel szembe mernek szállni, hanem olyanokra, akik tudnak is.

Tudásuk egyik legfőbb bizonyítéka, hogy 1997 után 1999-ben immár második alkalommal nyerték el a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága által kiírt Tűzoltási és műszaki mentési szakmai vetélkedő első helyezését.

A tűzoltói hivatás elismerését, megbecsülését kifejezve 1991-ben a Magyar Köztársaság Belügyminisztere május 4-dikét, Flórián névnapját, Tűzoltó Nappá nyilvánította. Flórián Diocletiánus császár egyszerű katonája volt, szentté avatták emberségéért, hősiességéért, másokért való tenni akarásáért. Mai követői ne legyenek sem szentek, sem mártírok, csak Flórián szellemében tegyék azt, amit a tisztesség és becsület ma is megkövetel.

  

Hullámos László [Győr Tűzoltósága]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 43.

A posta

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019