VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Május 11.

A dán idegenforgalom

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Talán a vikingek kalandozó kedve, talán a jólét, talán az éghajlat, de leginkább mindezek együttese eredményezi a dánok hallatlanul nagy utazó kedvét, ami a folyó fizetési mérleg „turizmus" fejezeténél évi kb. 7 milliárd DKK negatív egyenleget okoz. Ehhez, az eltérő adók miatt a Németországba irányuló bevásárló turizmus is hozzájárul, amit pél dául1998-ban főleg a benzinadók eltérő mértékű emelése növelt jelentősen. A legkedveltebb úticélok egyébként sorrendben: Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország. A svédek viszont, az alkoholárusítás szabadsága és az árak miatt a beutazók számát növelik, főként a hétvégéken. Bár a belföldi turizmusban résztvevők száma (kb. 1,7 millió fő) stagnál, az utazásonként eltöltött éjszakáké 1993-ról 1996-ra 8,18-ról 8,60-ra nőtt. A külföldiek között legnagyobb számban a nyaralókat bérlő németek vannak: 1998. évi adatok szerint az összes, ilyen célból eltöltött vendégéjszaka 85 %-át ők adták. Dánia ezért kért és – nehéz tárgyalások után – kapott is kivételt (szaknyelven: derogációt) az Európai Uniótól a tengerparti nyaralók külföldiek általi vásárlásának tilalmára. Az eltöltött éjszakák alapján egyébként a legtöbb turista (11,7%) Németországból érkezik, második helyen a svédek és a norvégek vannak (kb. 10-10%). Nagyszámú vendég jön még Hollandiából, Nagy-Britanniából, Japánból és az USA-ból is. 1998 elején 552 szálloda és 446 kemping volt Dániában. A vendégek 25 %-a csak a fővárost keresi fel, de több mint fele ellátogat Jyllandra is.

A fontosabb műemlékeket már felsoroltuk, de néhány látnivaló még említést érdemel. Ilyen például a Billund melletti Legoland, amely 1968. június 7-én nyitott ki először, s már az első évben 625 ezer látogatót fogadott. Ez a szám azóta csak növekszik. A Lego kockákból épített városokat, szobrokat, középületeket tartalmazó része mellett „Legoredo" néven „Vadnyugat" is működik. A létesítményhez szálloda kapcsolódik, a megfáradt gyermekek és szüleik részére. Ha már Jyllandon vagyunk, nézzünk szét az akváriumok tájékán: ilyen működik Esbjergben, Dánia legfiatalabb, IX. Keresztély által alapított városában. A Sósvízi Akvárium Hajózási és Halászati Múzeummal épült egybe. Szép mélyvízi akvárium van egyébként Koppenhága Cherlottenlund városrészében is. A fővárosi állatkert különlegessége a gyerekek számára készült „bemutató-zoo", ahol például az üregi nyúl járatainak felnagyított makettjében lehet bújócskázni. Lolland szigetén van a Knuthenborg Szafaripark, ahol nyáron (csak ekkor van nyitva) szabadon csatangolhat a látogató az állatok közt, kivéve a majmokat és a tigriseket, mert hozzájuk csak kocsikban, szervezetten közelíthet. Nagyon sok turista keresi fel az ehhez közel fekvő Mön szigetén a tengerbe „szakadó" Möns Klint sziklafalat, amelynek függőleges oldalán létrán-lépcsőn lehet felmászni a keskeny partra. Dániában járva – és Jyllandra visszakanyarodva – a látogató okvetlenül keresse fel Ribét, a legrégebbi dán települést, amely szinte „szabadtéri múzeum". Az odensei óváros, benne H. C. Andersen szülőházával maga az életre kelt mesevilág: sokszínű földszintes házai felejthetetlen szépségű együttest alkotnak. Ilyet építettek mintegy „skanzenként" Aarhusban, Den Gammle By" (Óváros) néven, ez is messze földön híres nevezetességgé vált. Ebben a nagyvárosban látható egyébként a világ egyetlen, sertéseket (anyakocát és malacait) ábrázoló szökőkútja, a Disznók kútja, Mogen Böggild alkotása.

Koppenhágában az Amalienborg királyi palota előtt naponta déli 12-kor van a testőrgárda őrségváltása. A város művészettörténeti nevezetességeit felsoroltuk már, de fel kell hívni a figyelmet a Holmenen és Dragörben, e két, történelmi múltját épségben megőrző, hangulatos városrészben, továbbá az „új kikötő", azaz Nyhavn partján teendő sétára. Utóbbi mellesleg a város legrégibb kikötője. 17-18. századi házaiban pompás kisvendéglők vannak, a régi raktárépületekből pedig előkelő szállodát varázsoltak. Ha sétahajókázni indulunk a főváros csatornáin és partjai mentén, utunk Christianshavnt is érinti, amely IV. Keresztély óta alig változtatta külsejét. Nagy élmény a Kerektorony és a Latin negyed megtekintése is.

Észak-Sjaellandiban nem csupán a helsingöri Kronborg és a hillerödi Frederiksborg kastélyt, vagy az ősi Roskilde említett nevezetességeit érdemes felkeresni, de ellátogathatunk Lejrébe is, ahol vikingkori település rekonstruált formáját tekinthetjük meg.

Dánia, földtani múltjából következőleg tavakban gazdag ország. 75 olyan tó van itt, amelynek felszíne meghaladja a 0,5 km2-t. Közülük a legnagyobb a Sjaelland szigetének északnyugati részén elterülő Arresö (30,9 km2). A továbbiak sorrendje vitatott, mert valóban nem egyértelmű, hogy a Nyugat-Jyllandon lévő, 18,5 km2 kiterjedésű Stadil Fjord édesvízzel keveredett tengervize miatt tónak számít-e a szó klasszikus értelmében. Ha igen, akkor a harmadik helyen ismét sjaellandi tó található, a mintegy 17 km2-nyi Esrumsö. Érdekesség, hogy a sorrendben hetedik legnagyobb tó, a Furesö, amelynek a területe közel 10 km2, a tágabb értelemben vett fővárosban, Nagy-Koppenhágában van. Ugyanitt található a Bagsvaerd-sö, a kajak-kenusok és az evezősök paradicsoma, ahol világversenyeket is rendeznek.

Az ország leghosszabb folyóját a Jylland-félszigeten találjuk: ez a 158 kilométer hosszú, alsó szakaszán hajózható Gudenaa. Dánia (és talán a világ) legrövidebb nevű folyója viszont Fyn szigetének fővárosában, Odensében folydogál. „Aa"-nak (ejtsd: mély „o" hang), vagy az 1948 utáni helyesírás szerint „A"-nak hívják, ami egyszerűen „folyót" jelent. (Igaz, a rend kedvéért a hivatalos elnevezés többnyire hozzáteszi a város nevét is, jelölve ezzel, hogy melyik folyóról van szó.) Dánia légvonalban jó ezer kilométerrel közelebb fekszik az Északi-sarkhoz, mint Magyarország, tehát éghajlatilag az északi mérsékelt övezethez tartozik. Ehhez képest a klíma korántsem zord, ugyanis óceáni éghajlata van.

Az északi jelleg a nappalok hosszában nyilvánul meg leginkább: a nyári hónapokban az éjszaka, a téliekben a nappal tart 4-6 óra hosszat. A dán tél egyébiránt, a középhőmérsékletet tekintve egy-két Celsius-fokkal melegebb, mint a magyar: az átlagos hőmérséklet 0 fok körül van. 1961 és 1998 között a decemberi átlaghőmérséklet +1,6, a januári és a februári egyaránt 0,0 fok volt. A legnagyobb téli hideget a meterológiai mérések bevezetése óta 1982 januárjában mérték: ekkor -31,2 fokot mutatott a hőmérő. A legenyhébb 1953 decembere volt, +15,3 fokos átlaghőmérséklettel. Az enyhe tél a Golf-áram hatásának köszönhető. Ezért a leghidegebb hónapok átlaga is 12 Celsius fokkal magasabb, mint a Dániával azonos szélességi fokon lévő kontinentális országokban. Hideg tél csak azokban a kivételes esetekben fordul elő, amikor a jég elzárja a Balti-tenger torkolatát, lehetetlenné téve ezzel, hogy a tenger betöltse szokásos, hőszabályozó szerepét („nyáron hűt, télen fűt").

Ennek megfelelően viszonylag hűvös a nyár. A júliusi középhőmérséklet az elmúlt harminc évben átlag 15,6 Celsius fok volt, az augusztusi pedig ennél egytized fokkal még magasabb. Szinte hihetetlen, de előfordult az is, hogy nyáron fagyott, igaz erre a megfigyelések kezdete óta csak kétszer, 1885 augusztusában és 1903 júliusában került sor. Ekkor -2, illetve -0,9 fokot jelzett a hőmérő. Ez persze kivételes jelenség, éppúgy, mint az, hogy 1941 júliusában 35,3 fokos, 1975 augusztusában pedig 36,4 fokos hőséget mértek. A tipikus helyzet, hogy a dániai átlag nyári hőmérséklet 5-6 fokkal alacsonyabb a magyarországinál. Annak ellenére, hogy kis országról van szó, számottevő különbség van Dánia nyugati és keleti részének nyári hőmérséklete között. Ennek egyik oka a nyugaton erőteljesebben érvényesülő óceáni hatás, a másik pedig az uralkodó nyugat-északnyugati szélirány, amely Jylland óceáni partjainál erősebb lehűlést okoz.

Ősszel és tavasszal a napéjegyenlőségi viharok szintén a félsziget nyugati részét érintik a legerőteljesebben, időnként jelentős károkat okozva. A Dániában szinte állandóan jelen levő szél ilyenkor viharos, majd orkán erejű lesz, és nem ritkán – rövid megszakításokkal – hetekig tarthat. Ilyenkor „vízszintesen esik az eső", az esernyő mit sem ér, a gyerekek pedig úgy mennek iskolába, hogy az egyik lámpaoszloptól a másikig kapaszkodnak. Így keletkezett az a tréfás mondás, amely szerint dán éghajlat leginkább az orvosoknak kedvez.

A napfényes órák száma évente átlag 1600 (összehasonlításul: Magyarországon 2000). Ez főként a sötét, borús téli hónapoknak tudható be. Az északabbra fekvő skandináv országoktól eltérően Dániában télen szinte soha nem látni a napot. A tavaszi, nyári, de még a kora őszi napsütés is sokkal melegebbnek tűnik, mint valójában. A tiszta levegő miatt a 20 Celsius fokot már nyári melegként érzékeljük. A tiszta égbolt mellett szikrázó napsütés a hőmérséklettől majdnem függetlenül lecsalogatja az emberekről a felső ruhadarabokat: a dánok még a ritka téli napsütésben is képesek félmeztelenre vetkőzve napfürdőzni.

A csapadék télen-nyáron egyformán bőséges. A legtöbb Nyugat-Jyllandon, évente átlag 750-800 mm, míg a legkevesebb Sjaelland szigetén, „mindössze" 550-600 mm. A csapadékos napok száma évi 120 és 200 között váltakozik, a legtöbb októberben esik. Bár a késő őszi hónapoktól kezdve tavaszig elvileg akármikor előfordulhat havazás, karácsony előtt ez ritka, s főként nem marad meg tartósan. December végétől március végéig azonban a meteorológiai megfigyelések szerint havonta átlag 6-9 napig havazik. A nyár kivételével minden évszakban előfordulhat az apró szemű jégdara és a havaseső. Tekintve, hogy Dániát nem veszik körül hegyek, az időjárás változékony, főként tavasszal és ősszel. Ilyenkor lehetséges, hogy egy nap alatt mind a négy évszak „lejátszódik". Ha viszont stabillá válik egy-egy légáramlat, főként télen és nyáron, akár hetekig is ugyanaz az időjárás-jelentés érvényes, állandó hőmérsékleti és csapadékviszonyokkal.

 

Szűcs R. Gábor [Változó Világ 34.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 34.

Dánia

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019