VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Május 19.

Az EU pénzügyi és tanácsadó szervezetei

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Az Európai Beruházási Bankot (European Investment Bank) az 1958-as Római Szerződés állította fel. A Bank működésének célja, hogy eszközül szolgáljon a Közösségek kiegyensúlyozott fejlődésére irányuló tőkeberuházások finanszírozásához, elősegítse a Közösségek gazdasági fejlődését.

Az Európai Beruházási Bank jogi személyiséggel rendelkező, önálló szervezet, amelynek részvényesei a Közösség tagállamai. Székhelye Luxembourgban van. Feladata, hogy a Közösség érdekében a közös piac kialakításához hozzájáruljon; ehhez a közösségi tőkepiac eszközeit és saját eszközeit egyaránt igénybe veheti. Mindezt - önálló haszonszerzésre törekvés nélkül - kölcsönök és kezességek nyújtásával, minden gazdasági területre kiterjedően végzi. Ugyanakkor a Római Szerződés meghatározta azt is, hogy milyen célokra fordíthatók a Bank támogatásai:

* a kevésbé fejlett területek felzárkóztatásához kapcsolódó beruházásokra,

* vállalkozások szerkezetátalakításához vagy modernizálásához kapcsolódó, valamint olyan munkahelyteremtő beruházásokra, amelyek a közös piac fokozatos megteremtéséből fakadnak, és amelyek volumenük vagy sajátosságaik miatt nem finanszírozhatók teljes egészében a tagállamok saját pénzeszközeiből,

* több tagállam közös érdekében álló olyan beruházásokra, amelyek volumenük vagy sajátosságaik miatt nem finanszírozhatók teljes egészükben a tagállamok saját pénzeszközeiből.

A Bank stratégiai jellegű irányítása a tagállamok egy-egy miniszteréből (általában pénzügyminiszter) álló Kormányzótanács feladata. Elnöki tisztét évente váltakozva látják el a tagállami képviselők. Hatáskörébe a hitelpolitika általános elveinek meghatározása, a mérleg és az éves jelentés jóváhagyása, személyi jellegű döntések, illetve más, a Bank tevékenységét alapvetően meghatározó döntések tartoznak. Kinevezi a 22 tagú Igazgatótanács tagjainak többségét. Az Igazgatótanács dönthet kölcsönök nyújtásáról, illetve hitelek felvételéről és más forrásbevonásokról, garanciavállalásokról, továbbá a hitelkamatokról. Évente többnyire tíz alkalommal ülésezik. Döntési mechanizmusa a Bank szerepéhez illeszkedik: szavazásnál nem elegendő, hogy tagjainak többsége igennel válaszoljon valamely kérdésre, e szavazatoknak legalább a Bank jegyzett tőkéjének 45%-át is képviselniük kell. Napi tevékenységét az Igazgatási Bizottság irányítja. Az Igazgatási Bizottság a bank elnökéből és hat alelnökéből áll. Hivatali időszakuk hat év, amely megújítható. Felelős az EIB folyamatban lévő ügyeiért, kölcsönök felvételével és nyújtásával kapcsolatos javaslatok tervezetének elkészítéséért, az Igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, döntéseket ajánl az igazgatóknak. A Bank működését a háromtagú Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi mind számviteli, mind bankügyviteli szempontból. A Bizottság három tagjának megbízatása három évre szól. Feladata a bankműveletek végrehajtásának és az EIB könyvelésének ellenőrzése.

Az EIB részt vesz számos közösségi program megvalósításában, különösen azokban, amelyek célja

* a hátrányos helyzetű területek gazdasági fejlődésének elősegítése,

* az Unió ipara nemzetközi versenyképességének javítása - a legújabb technológiák, kis- és középméretű gazdasági vállalkozások támogatása,

* a Közösségek szállítási és távközlési infrastruktúrájának javítása,

* környezetvédelem, várostervezés, vízellátás, vízkezelés, hulladékkezelés, talajvédelem, energiaellátás.

Az EIB rész vesz a Fehér Könyvön alapuló projektek finanszírozásában. Kezeli az Európai Beruházási Alapot (European Investment Fund - EIF).

A Közösségeken kívül támogatást nyújt a Loméi Egyezményeken (70 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország) alapuló közösségi fejlesztési politikához, 12 mediterrán országgal kötött pénzügyi megállapodáshoz. Ezenkívül segíti az úgynevezett horizontális pénzügyi kooperáció megvalósítását, amely regionális vagy közös érdekű beruházások finanszírozását célozza a Földközi-tenger mindkét oldalán a hírközlés, az energia és a környezetvédelem területén. Az EIB pénzügyi eszközökkel kíván hozzájárulni a közel-keleti békefolyamat felerősítéséhez, különösen Libanonban, a Gáza-övezetben és az izraeli fennhatóság alá került jordán területeken folyó újjáépítésben vesz részt. Hozzájárul az ázsiai és latin-amerikai országok felzárkóztatásához, különösen a technológia-transzfer és környezetvédelem területén. Több mint 100 országgal tart fenn kapcsolatokat a Dél-Afrikai Köztársaságtól Izlandig, Nagy-Britanniától Panamáig. 1989-től kezdve több közép- és kelet-európai államnak nyújtott támogatást finanszírozott beruházásokat, így különösen a szállítási, távközlési és energia-szektorokban járult hozzá a gazdasági átalakuláshoz, a piacgazdaságra való áttéréshez. A Bank együttműködik más közösségi alapokkal a szén és acél, továbbá a nukleárisenergia-szektorban nyújtott kölcsönök finanszírozásában.

Az EIB a hitelek finanszírozásához szükséges forrásokat a tőkepiacokon szerzi meg, ehhez elsősorban kötvényeket bocsát ki. Finanszírozási tevékenységének több mint 90%-a a tagállamokba irányul. Az Európai Beruházási Bank szerepét az EUSZ jelentősen megerősítette.

 

 

Gazdasági és Szociális Bizottság

 

A tanácsadó bizottságok közül a Gazdasági és Szociális Bizottságnak (Economic and Social Committee - ESC) jelentős szerepe van az európai szociális kérdésesekkel kapcsolatos ügyekben. A Bizottság a Közösségek döntéshozó szervei számára ad tanácsokat szociális és foglalkoztatási ügyekben. A szervezet székhelye Brüsszelben van.

E bizottságban különféle érdekcsoportok, érdekképviseletek jelennek meg, amelyek tevékenyen részt vesznek a közösségi politika alakításában. 222 munkavállaló, munkáltató, szakértő és a fogyasztók köréből kikerülő tagja van. A tagokat a tagállamok jelölik, és a Tanács bízza meg őket. Hivatali idejük négy év, amely megújítható. A tagokat személyesen nevezik ki, és semmilyen szervezet által nem utasíthatók. A Bizottság tagjai három csoportban működnek: Munkaadók (I. csoport), Munkavállalók (II. csoport) és Egyéb érdekek (III. csoport). A tagállamok ESC-beli képviselete az alábbiak szerint alakul:

2001

2005-től

Egyesült Királyság

 24

24

Németország

 24

 24

Franciaország

 24

24

Olaszország

24

24

Spanyolország

21

21

Ausztria

12

12

Belgium

12

12

Görögország

12

12

Hollandia

12

12

Portugália

12

12

Svédország

12

12

Dánia

 9

 9

Finnország

 9

 9

Írország

 9

 9

Luxemburg

 6

 6

Lengyelország

 

21

Románia

 

15

Bulgária

 

12

Csehország

 

12

Magyarország

 

12

Litvánia

 

9

Szlovákia

 

 9

Észtország

 

 9

Lettország

 

 9

Szlovénia

 

 7

Ciprus

 

6

Málta

 

5

Összesen:

222

344

 

Az ESC tagjai évente tíz alkalommal üléseznek, de kisebb csoportokban ennél gyakrabban tanácskoznak és tartanak informális megbeszéléseket. Az ülések közötti időszakban a tagok saját munkájukat folytatják, és csak a bizottsági munka, az ülések idejére utaznak Brüsszelbe. Az ESC a Tanácsnak és a Bizottságnak ad gazdasági és szociális ügyekben szakmai tanácsokat. Állásfoglalásai nem kötik sem a Tanácsot, sem a Bizottságot. A Római Szerződés 198. cikke felsorolja azokat a témaköröket, amelyek tekintetében a két döntéshozó testület köteles konzultációt folytatni az ESC-vel. Kötelező kikérni a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét mezőgazdasági, közlekedés- és szociálpolitikai kérdésekben.

Az ESC létrehozásának indoka az volt, hogy a Közösségek fő döntéshozó szervei megismerhessék a különböző gazdasági és szociális érdekcsoportok álláspontját, véleményét konkrét ügyekben.

Az ESC-nek kilenc szakosodott szekciója van:

* mezőgazdasági és halászati,

* ipari, kereskedelmi, kisipari és szolgáltatási,

* gazdasági, pénzügyi és monetáris kérdések,

* szociális, családi, oktatási és kulturális,

* szállítási és hírközlési,

* külkapcsolatok, kereskedelmi és fejlesztési politikai,

* energia, nukleáris kérdések és kutatás,

* regionális fejlesztési és várostervezési,

* környezetvédelmi, közegészségügyi és fogyasztói.

A szekciókban a parlamenti bizottsághoz hasonló elven épül fel a munka: az ügy előadója feldolgozza az adott kérdéskört, beszámol róla a szekciónak, majd a Bizottság havi plenáris ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt az állásfoglalás kibocsátásáról és annak tartalmáról.

A Gazdasági és Szociális Bizottságnak lehetősége van saját kezdeményezéséből is véleményt nyilvánítani a közösségi jogalkotás bármely kérdésében. Szerepét tekintve tehát az ESC politikai döntéshozókkal konzultáló szervként jellemezhető. Az Egységes Európai Akta kibővítette az ESC szerepét az egységes piac megteremtésére irányuló jogalkotás területén. Az EUSZ megerősítette a GSZB függetlenségét azzal is, hogy eljárási kérdésekben - így különösen saját ügyrendje tekintetében - maga dönthessen.

A Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenysége elméletileg igen jelentős, azonban a gyakorlatban nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket, mivel véleményei nem kötelezik semmire a döntéshozatalra jogosult szerveket, állásfoglalásainak nincs kellő politikai súlya sem. A szociális érdekvédelem, mint a közösségi jogalkotás egyik lehetséges területe, egészen 1988-ig nem került szóba. Ennek oka, hogy a Római Szerződés a tagállamok gazdasági integrációjának mind magasabb fokát irányozta elő; a gazdasági integrációban viszont a szociális kérdések másodlagos jelentőségűvé degradálódtak és legfeljebb a munkaerő szabad áramlása kapcsán említettek munkavállalói jogokat, egyenlő bánásmódot, valamint a szociális migrációval összefüggő problémák kezelését. A szociális rendszerek összehangolása - vagy olyan fokú egységesítése, mint amit pl. a pénzügyi politika területén elértek a tagállamok - a gazdasági különbségek és a jólét eltérő foka miatt feltehetően a közeljövőben nem is várható. Az egységes jogi környezet hiánya miatt a tagállamok saját szabályaik kialakításában és alkalmazásában az Unió egyéb jogterületeihez képest szokatlan mértékű szabadságfokkal rendelkeznek.

A Gazdasági és Szociális Bizottság mindemellett nagy szerepet játszott az 1989-ben 11, majd 14 tagállam egyetértésével megszületett "Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól" elnevezésű okmány létrejöttében. Az európai integráció történetében ez a nyilatkozat deklarálta a Közösség minden munkavállalójára nézve első ízben a munkavállalási célú szabad mozgás jogát (amely a családokra is kiterjed), a méltányos és tisztességes bérezés követelményét, az élet- és munkafeltételek javulásához való jogot, a szociális védelemhez és a kielégítő szociális biztonsági ellátáshoz való jogot, a munkavállalók érdekképviseleti szerveiben, szakszervezetekben történő részvételhez való jogot, a szakképzéshez és az annak alapján megszerzett tudáshoz igazodó minőségű munkához való jogot, a férfiak és nők közötti különbségtétel tilalmát, a munkavállalók részvételi jogait, az egészséges és biztonságos munkahelyi környezethez való jogot, a fiatalkorú munkavállalók különleges szükségleteiből eredő követelményeket, az időskorúak öregségi nyugdíjhoz vagy más szociális ellátáshoz való jogát, a fogyatékosok esélyegyenlősége érdekében szükséges különleges jogokat.

A Chartából eredő kötelezettségeket az Amszterdami Szerződéssel sikerült az alapító Római Szerződésbe integrálni. Ahhoz azonban, hogy a szociális jogok védelme valóban jelentőségének megfelelő súlyt képviseljen, a Bíróság eseti döntéseire is szükség volt, hiszen a szociális jogok területén a tagállami szabályok érvényesülése előtt gyakorlatilag nincs akadály, ezért a Közösségen belül érvényesíthető általános jogelvek megfogalmazása a joggyakorlatra hárul.

A Bíróság e tekintetben egyik legnagyobb jelentőségű ítélete Gabrielle Defrenne esetében született meg. Defrenne kisasszony a belga Sabena légitársaságnál utaskísérő volt, de bérezése nem érte el az ugyanilyen munkakört betöltő férfi alkalmazottakét. Ráadásul munkaszerződésének ilyen tartalmú kikötése miatt negyvenedik évének betöltésére tekintettel munkaviszonyát megszüntették. Diszkriminatív eljárása miatt a munkáltató ellen pert indított, amelynek során a Bíróság kimondta: az a vállalkozás, amely olyan tagállamban működik, ahol kötelező betartani az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elvét, a Közösségen belüli piacon versenyhátrányba kerül azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek olyan tagállamokban működnek, ahol ezt az elvet figyelmen kívül hagyják. Ezen túlmenően a Római Szerződés 2. cikke szerint az Unió polgárainak életkörülményeit a tagállamok közös cselekvésével folyamatosan javítani kell. A Bíróság kiemelte: az egyszerre gazdasági és szociális cél azt mutatja, hogy az egyenlő bérezés elve a Közösség egyik alapja. (43/75 Defrenne c. Sabena 1976.)

A Charta elfogadása, majd a szociális területen történő együttműködést az Unió első pillérébe, az Európai Közösségbe beépítő Amszterdami Szerződés hatálybalépése után a Gazdasági és Szociális Bizottság szerepe megnőni látszik. A szociális jogok kérdése, amely oly sokáig nem került napirendre, a társadalmi igazságosság követelménye, ami célként ugyan megfogalmazódott, de a végrehajtásához szükséges politikai szándék igazából hiányzott, szétfeszítheti az Unió kereteit. Nem véletlen, hogy a Nizzai Kormánykonferencia utáni folyamatban az intézményi reform mellett az Unió bővítésével járó szociális feszültségek feloldása játssza a legfontosabb szerepet.

Az Európai Régiók Bizottságát (Comittee of the Regions - ERB) az EUSZ hozta létre, ez tehát az Unió legfiatalabb intézménye. Az ERB-nek 222 tagja van, akik a tagállamok regionális és helyi hatóságait képviselik. A létrehozás indoka egyrészt a párbeszéd szükségessége a tagállamok feletti szervezetrendszer és a tagállamokon belüli szervezetrendszer között, másrészt az Európai Unió politikájának érvényesítése a helyi szinteken, illetve a regionális politika, a regionális fejlesztés előmozdítása, elősegítése volt.

Az ERB tagjait négy évre választják meg. A 222 tag országonkénti megoszlása megegyezik a Gazdasági és Szociális Bizottság országonkénti megoszlásával és székhelye is Brüsszelben van. Az Európai Régiók Bizottságát elnökség irányítja, amelynek tagjait a Bizottság tagjai közül két évre választják. Az Unió döntéshozó szerveinek kötelezően konzultálniuk kell regionális ügyekben az ERB-vel. Tevékenységi körébe tartoznak az oktatás, a kultúra, a közegészségügy, a strukturális hálózatokat és az alapokat érintő ügyek. Munkáját nyolc állandó szakszekcióban és négy alszekcióban folytatja:

- regionális fejlesztés, gazdaságfejlesztés, helyi és regionális pénzügyek;

- alszekció: helyi és regionális pénzügyek;

- épített környezet tervezése, mezőgazdaság, vad- és halgazdálkodás, erdőgazdálkodás, tengerek és hegyvidékek;

- alszekció: idegenforgalom, falusi környezet;

- közlekedési és távközlési hálózatok;

- alszekció: telekommunikáció;

- várospolitika

- épített környezet védelme, környezetvédelem, energia;

- képzés, továbbképzés;

- a polgárok Európája, kutatás, kultúra, ifjúság, fogyasztóvédelem;

- alszekció: ifjúság és sport;

- gazdasági és szociális kohézió, szociálpolitika, egészségügy.

Az Európai Régiók Bizottsága felállított egy különleges albizottságot is, amely az Unió intézményrendszerének elodázhatatlan reformjával foglalkozik.

Az ERB által képviselt politika - a Bizottság felállítása óta - a viták középpontjában áll. A döntési mechanizmusok reformjában az ERB arra az álláspontra helyezkedik, hogy azokat minél inkább "emberközpontúvá" kell alakítani, a döntések szintjét egyre közelebb kell hozni az Uniót alkotó emberek közösségéhez, azaz lehetőség szerint helyi vagy regionális szintre kell a döntéshozást helyezni.

A Fogyasztói Politikai Szolgálat

A közösségi fogyasztóvédelemmel 1995-től a Fogyasztói Politikai Szolgálat elnevezéssel létrehozott Főigazgatóság (DG XI.) foglalkozik. A Főigazgatóság az alábbi egységekből áll:

* általános ügyek, kapcsolattartás az Európai Közösség intézményeivel és a fogyasztóvédelmi szervezetekkel,

* jogszabály-előkészítés és -alkalmazás,

* általános termék- és szolgáltatás-felelősség,

* fogyasztói tájékoztatás és szolgáltatás,

* fogyasztói ügyletek.

A Közösségek fogyasztói politikája három kérdéskörből áll:

* A fogyasztók választási lehetősége. A közösségi jog egyik lényeges feladata az, hogy a fogyasztók választási lehetőségét bővítse. A Bíróság gyakorlatában a tagállami szabályozással szemben elsőbbséget élveznek a fogyasztók; a fogyasztók választási lehetőségét korlátozó tagállami szabályok a közösségi joggal ellentétesek.

* A fogyasztói jogok. Ezen kérdésnek a lényege az, hogy az egyik tagállamban lakóhellyel rendelkező fogyasztó szabadon utazhasson a másik tagállam területére, és ott ugyanolyan körülmények között válhasson fogyasztóvá, mint a helybeliek. A fogyasztót, mint gazdaságilag aktív migránst megilleti a belépés, az ott-tartózkodás és a diszkriminációmentesség joga.

* A tagállami fogyasztóvédelmi szabályok értékelése. A nemzeti jogrendszerek különbségeiből adódó kereskedelmi korlátok mindaddig elfogadhatók, amíg a kötelező követelmények érvényesítése céljából szükségesek, különösen a pénzügyi ellenőrzés hatékonysága, a közegészségügy, a kereskedelmi ügyletek tisztasága és a fogyasztóvédelem szempontjából.

Az Európai Unióban tehát előtérbe kerültek a fogyasztók, mint a gazdasági célkitűzéseket megvalósító integrációs folyamat végső nyertesei. Az Unió intézményei a fogyasztók érdekében egyre több jogszabályt alkotnak, amelyek érvényesítésével kiemelten foglalkozni kell.

   

 Hernádi Eleonóra [Változó Világ 51.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 51.

Az EU intézményei

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019