VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Május 29.

Az ősjátékoktól a modern futballig

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Már háromezer éve futballozik a világ?  Egy német kutató szerint Atlantisz népe többezres stadionokban szurkolt e játéknak. Az antik Hellászban dívó apporaxis  és episkyros  játékokban is fel lehet fedezni a foci és a rögbi őselemeit. Julius Caesar légiói a meghódított tartományokba is vitték magukkal kedvenc labdajátékukat, a harpastumot. Kínában Huang Ti császár külön támogatta katonái között e békés vételkedést. Később, a X. században, Engi és Tenrei japán császárok is nagy mecénásai voltak a lábbal rugatott labdának: Sun-cso festő képein olyan játékosokat tettek halhatatlanná, akiknek cipőjükön kapaszkodó – stopli volt... A szigetországban a XV. században a kemari  vált sikeressé: nyolc-nyolc játékos küzdött egymás ellen a labda birtoklásáért. A szabályok olyan szigorúak voltak, hogy már azt is kiállították, aki hozzáért a másik hajához.

Angliában már footballnak  nevezték azt a játékot, amely ellen királyi rendelettel kellett fellépni 1349-ben, mivel eme “ostoba” sport kedvéért a férfiak elhanyagolták a “komoly testedzést”, a harcban hasznos ijászatot  és vívást. Franciaországban viszont ugyancsak a XIV. században azért próbálták korlátozni az uralkodók a soule nevű játékot, mert a “meccsek” végkimerülésig, sebesülésig folytak. Kétszáz évvel később mégis feljegyeztek egy olyan párizsi találkozót, amelyen maga II. Henrik király is résztvett és csapata győzelmét kora legnagyobb költőjének, Pierre de Ronsard-nak köszönhette. A firenzei reneszánsz korban már calciónak  hívták azt a látványos játékot, amelyet két 17 fős csapat vívott. Az akkori formációkban 5 támadó, 3 középpályás, 4 fedezet és 5 védő játszott. De még a nomád berbereknél is találtak hasonló játékot, a kurát,  amelyet a száraz évszakban játszottak a gonosz szellemek elűzésére.

Az újkorban ismét Anglia vitte a főszerepet: a hurlinget  és a goalt  a XIX. században elsősorban iskolákban kezdték űzni elkerített pályán – ezekből alakult ki végül a mai rögbi és a futball. Kezdetben még egyaránt lehetett kézzel és lábban vinni a labdát, aztán 1823-ban William Webb Ellis leválasztotta a rugby-t (iskolája neve után) a dribbling game-ről, amelynek első központjai olyan patinás kollégiumok voltak, mint Eton vagy Winchester. E játék hívei hozták létre 1863-ban az angol labdarúgó szövetséget, a Football Association-t. Az első angol bajnoki mérkőzést 1872-ben játszották. Angolok terjesztették el a játékot Európában, szinte mindenütt, játékosok, edzők szerződtek a kontinensre, hogy beindítsák a bajnokságokat. Magyarországon 1901-ben indult be a modern pontvadászat, – első bajnokunk a BTC volt – bár a nagyobb egyesületek (UTE, MTK, Ferencváros) már korábban kialakították a maguk futballszakosztályait.

A tanítómesterektõl a világverõkig

Anglia mutatott tehát utat, mégsem játszott sokáig komoly szerepet a világ labdarúgásában, amely már az 1908-as londoni olimpián bekerült a hivatalos programba. Sőt, 1929-ben, a francia Jules Rimet és Henri Delaunay kezdeményezésére  a FIFA az 1904-ben Zürichben megalapított Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, barcelonai kongresszusán elfogadta a négyévenkénti világbajnokságok tervét.

Az első vb-t Uruguay-ban rendezték meg,  és a hazaiak  nyerték el első ízben a Rimet-kupát. A 30-as években azonban már több aranycsapat is kialakult kontinensünkön: a kétszeres világbajnok olasz gárda (1934, 1938), Meazzával, Combival, Schiavióval, majd Piolával, Fonival, a magyar válogatott, olyan csillagokkal, mint Toldi, Sárosi dr. Lázár, (1938-ban éppen az olaszoktól kaptak ki a párizsi vb-döntőben), de Wunder­man­schaft­nak, azaz csodacsapatnak emlegették a Sesta, Sindelar fémjelezte osztrák gárdát is.

A II. világháború után új erőviszonyok alakultak ki. Újra főszerep jutott a magyaroknak – ez volt a mi igazi Aranycsapatunk, a Puskás, Bozsik, Kocsis, Czibor, Hidegkuti-féle 11, amely három és fél éves veretlenségét vesztette el az 1954-es vb berni döntőjében az új foci-nagyhatalommal, a Rahn, Morlock, Fritz Walter vezette NSZK-val szemben. De előtte 1953 november 25-én Londonban, a Wembley-ben első ízben győzte le az angolokat hazai pályán! Uruguay 1950-ben ismételt, de a döntőben a jövő legpazarabb futballnemzetét kellett legyőzniük: Braziliát. Az arany-zöld mezeseknek 8 évet kellett várniuk a győzelemre. 1958-ban Svédországban, 1962-ben Chilében, 1970-ben Mexikóban végeztek az élen. Mindhárom győzelem részese volt Edson Arantes Do Nascimento, azaz Pelé. A harmadik győzelemmel végleg elnyerték a Rimet Kupát, amelyet azóta Világ Kupának, a 80-as évek óta FIFA-kupának neveznek. A brazilok sorozatát csak az angolok tudták megtörni 1966-ban, otthon rendezett vb-jükön, olyan világklasszisok révén, mint Banks, a két Charlton, Hurst, Moore. (Ezen a sorozaton éppen a magyarok ütötték el a továbbjutástól a címvédőket, Farkas, Albert, Bene pazar játékával). De az 50-es évek válogatottjai közül örökre emlékezetes marad az 1958-as vb ezüst és bronzérmese: a svédek Hamrinnal, Skoglunddal és a franciák Ko­pá­val, Piantonival és Fontaine-nel, aki máig tartja az egy vb-n elért 13 gólos rekordot.

1960-tól először Henri Delaunay-kupa néven rendezték meg az európai nemzetek kupáját, a későbbi Európa-bajnokságot. Az első EB-győztes a Szovjetunió volt, négy évvel később a spanyolok, majd az olaszok diadalmaskodtak. A 70-es évek első felében háttérbe szorultak a latin-amerikaiak, és az NSZK lett a fő focinagyhatalom. Az a gárda, amely már 1966-ban vb-második, 1970-ben harmadik lett, 1972-ben megnyerte az Európa-bajnokságot, 1974-ben pedig  a világbajnokságot. Két évvel később pedig csak 11-esekkel szenvedett vereséget az EB-döntőben a csehszlovákoktól. Ez a csapat volt az a “Nationalelf”, amelyben Maier, Beckenbauer, Overath, Müller játszott. A másik nagy európai együttes balszerencséje ez éppen a német volt, hiszen ha nem vele kerül össze Cruyff, Haan, Neeskens holland válogatottja, alighanem ők a világbajnokok. A nagy holland klubsikerek után a nemzeti csapatnak nem sikerült feltennie az í-re a pontot, sem 1974-ben, sem pedig 1978-ban, amikor újra döntőt játszhattak – csak éppen a minden erővel támogatott Argentína otthonában. A fél világ rokonszenvezett még ezekben az években a lengyel válogatottal, amelynek gólerős játékát olyan csatárok jegyezték, mint Lato, Szarmach, Gadocha és a karmester Deyna.

A következő évtizedben is az NSZK volt a legstabilabb, hiszen háromszor játszottak vb-döntőt – 1982, 1986, 1990 – igaz, csak egyszer nyertek, az utóbbin. Az olaszok sok-sok éves hányattatás után 1982-ben Madridban, harmadik világbajnoki címüket is begyűjtötték 1986-ban Mexikóban, az argentínok bizonyították be, hogy nem csak hazai pályán tudnak nyerni – ez már Maradona korszaka. A Rummenigge irányította németek nyerték az 1980-as EB-t is, de 1988-ban otthonukban kapták vissza a kölcsönt a hollandoktól, akiknél akkor már a csodatrió, Van Basten, Rijkaard és Gullit játszott. 1984 a franciák nagy éve volt, és különösen Platinié: EB-győztes és EB-gólkirály lett. A vb-ken azonban nem volt szerencséjük a galloknak: 1982-ben az NSZK-tól kaptak ki 11-esekkel a vb-elődöntőben, 1986-ban pedig a braziloktól, ugyancsak büntetőkkel a legjobb 4 közé jutásért vívott meccsen. A braziloknak látszólag mindkét vb-n álomcsapatuk volt – Socrates, Eder, Falcao, Zico, Cerezo – de vagy a góllövés nem ment a döntő pillanatban, vagy nem volt stabil, megbizható kapusuk. Az említetteknél gyengébb képességű csapat nyerte meg Brazilia negyedik világbajnoki címét 1994-ben Amerikában, – soraiban Dungával, Zinhóval, Roma­rióval, Bebetóval – a vb-k történetében először 11-esekkel az olaszok ellen. De ezen a vb-n már körvonalazódtak új nagy csapatok: a megfiatalodott argentín együttes, az erős bolgárok, valamint az egyre jobban előretörő Afrika képviseletében Ni­gé­ria.

Világbajnokok, Európa-bajnokok

A FIFA által életre hívott, kontinensek közötti vetélkedés kezdetben még az utazások megoldásának függvénye volt, és csak nevében számított világbajnokságnak. Dél-Amerika és Európa után azonban már 1938-ban bekapcsolódott Ázsia, az 5o-es években a selejtezök bevezetésével vált a torna teljesen világméretűvé. Napjainkban több, mint százötven ország vesz részt önálló csapattal a sorozatokban. A selejtezők általában a döntő szakasz előtt két évvel kezdődnek meg, regionális csoportokban. Egy-egy csoportból egy, Európában és Dél-Amerikában esetenként két csapat jut tovább.

 

1930. Uruguay : 13 csapat. A döntőben: Uruguay-Argentína 4-2.

1934.   Olaszország. 16 csapat. A Mussolini-rezsim nagy propaganda-fesztiválja volt a II. világbajnokság, amelyet Rómában rendeztek meg. A döntőben: Olaszország-Csehszlovákia 2-1, Schiavio a hosszabbításban lőtte be a győztes olasz gólt.

1938.    Franciaország. A döntőben: Olaszország-Magyarország 4-2. Azóta is vitatják, miért kellett kihagyni a magyar csapatból Toldi Gézát...

1950. Brazilia.  13 résztvevő. A döntőben Uruguay-Brazilia 2-1.  Rio De Janeiróban a Maracanában 200 ezer néző borult gyászba, amikor a befejezés előtt 7 perccel az uruguay-i Ghigghia belőtte a győztes gólt a hazaiak hálójába. A meccset tömeges öngyilkossági hullám követte.

1954. Svájc. 16 csapattal. A döntőben: NSZK-Magyarország 3-2. Az abszolút esélyes magyar csapat 2-0-ról vesztette el a finálét. Máig nem tisztázott: miért nem játszott Budai, és mi történt a szünetben a II. félidőre teljesen felajzott németekkel?

1958.    Svédország. A döntőben: Brazilia-Svédország 5-2. A brazil menetelés kezdete.  Pelé 18 évesen minden idők legfiatalabb világbajnoka lett.

1962. Chile. A döntőben: Brazilia-Csehszlovákia 3-1. Pelé sérült, a csehszlovákok vezetnek, de aztán két cseh kapushiba után helyreáll a papirforma.

1966. Anglia. A döntőben: Anglia-NSZK 4-2. A németek a 90 percben lesgyanúsan egyenlítenek, majd Dienst játékvezető a hosszabbításban megadja Hurst-nek a felső lécről levágódó labdáját. A magyarok a 8-ig jutnak, de szépségdíjas meccsen verik ki a címvédő brazilokat.

1970. Mexikó. A döntőben: Brazilia-Olaszország 4-1. A dél-amerikaiak álomfocival verik meg az NSZK elleni 120 perces drámai csatától teljesen kimerült olaszokat.

1974. NSZK. A döntőben: NSZK-Hollandia 2-1. A hazaiak a könnyebb ágon jutnak be, míg a hollandoknak a fináléig Argentínát,Braziliát és az NDK-t kell legyűrniük. Egy-egy 11-es mindkét oldalon, aztán Gerd Müller találkozik a labdával...

1978.    Argentína. A döntőben: Argentína-Hollandia 3-1. A kék-fehér csíkosok, némi bírói segédlettel, meccs-manipulációval (6-0-ás győzelem Peru ellen) jutnak a döntőbe és hosszabbításban legitimizálják Videla tábornok katonai juntáját. A hollandokat csak egy kapufa választja el a világbajnoki címtől a 90. percben.

1982.    Spanyolország. 24 csapat. A döntőben Olaszország- NSZK 3-1. A pocsékul kezdő azzurrik fokozatosan lendülnek bele, a németek pedig úgy járnak, mint 12 évvel korábban az olaszok. Túl sokat kivesz belőlük a franciák elleni 120-es elődöntő.

1986. Mexikó. A döntőben Argentína-NSZK 3-2. Kétszer egyenlítenek a németek, de ez is kevés a legtöbb esélyessel induló vb-n. Maradona csúcspontja. Magyarok mélypontja 0-6 a Szovjetunió ellen.

1990.    Olaszország. A döntőben NSZK-Argentína 1-0. Brehme 11-ese jelenti az üdvösséget minden idők legunalmasabb vb-döntőjén.

1994. Egyesült Államok. A döntőben Brazilia-Olaszország 0-0, 11-esekkel Brazilia nyer. Három pont egy győzelemért, több is a gól, élesebbek a küzdelmek. A brazilok nem azért lesznek világbajnokok, mert a legjobbak, hanem mert a legegyenletesebb teljesítményt nyújtják. De mögöttük nagy a tolongás: a svédek, a legnagyobb meglepetést okozó bolgárok, a nigériaiak, a spanyolok, a hollandok, az oroszok, a németek, a svájciak, sőt, helyenként a dél-koreaiak és a szaúdiak játéka azt mutatja: sokpólusú lett a focivilág. (0-0)

 

Göbölyös N. László [Változó Világ 2.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 2.

A futball

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019