VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Június 3.

A modern futball szabályai I.

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Alapszabályok

 

A modern futball alapszabályait 1870-ben fektette  le a Sheffield Association. Ezek több módosításon estek át az évtizedek során, a legfontosabbak ma egy 1938-as szabálymódosítás szerint értelmezendők, amelyet a Football International Association Board, a FIFA játékvezetői testülete fektetett le. Ez a grémium a szövetségtől teljesen független testület, semmilyen módosítást nem lehet hozni a szabályokban anélkül, hogy a Board rá ne mondja az áment. A testületet alapvetően konzervatívnak tartják, de a futball érdekeit hatásosan képviseli.

 

A pálya mérete

 

A pálya hossza 120-90 méter lehet – két egyenlő méretű térfélre osztva – nemzetközi mérkőzésen 110-100. Szélessége 90-45 méter, nemzetközi mérkőzésen 75-64 méter. A népszerűen 16-osnak nevezett bűntető területnek 16,50 méterre kell lennie az alapvonaltól, és a gólvonaltól,  a büntetőpontnak pedig 11 méterre. 9,15 méter az átmérője a kezdőkörnek és a 16-os előtti félkörnek. Az alapvonalat, az oldalvonalat, a gólvonalat, a kezdőkört, a 16-os előtti körszeletet, valamint a büntetőpontot fehér mészporral jelölik meg.

A kapu belső szélessége: 7,32 méter. A kapu előtti tér a gólvonaltól 5,50 méterre kezdődik. (“öt és feles”). A kapu belső magassága 2,44 méter. A kapufákat és a felső lécet háló fogja össze.

A szögletzászlók magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője 1 méter. A vonalak és kapufák vastagsága maximum O,12 méter lehet.

A FIFA és az UEFA nemzetközi mérkőzésre csak valódi füvet, illetve gyeptéglával beültetett pályát fogad el. A műfű elsősorban az Egyesült Államokban hódított, – Angliában csupán a Queens Park Rangers pályáján kísérleteztek vele – de az 1994-es vb-re kicserélték valódi fűre a műfüves pályákat is. A stadionok többnyire nem fedettek, csak a nézőtér-rész, bár például a detroiti stadion, amelyet az 1994. évi világbajnokságon használtak, teljesen fedett. A nyitott fedettségi lehetőséget a legjobban a müncheni Olimpiai Stadionban, a torniói Stadio delle Alpiban, illetve a bécsi Práterben használták ki – a nézők szinte óriás sportcsarnokban érezhetik magukat. A legmodernebb stadionokban  a pálya alá fűtőrendszert építettek, így az eső után is hamar száraz talaj várhatja a játékosokat. Edzőpályák esetében nálunk még használnak salakpályákat.

Számos stadiont eleve csak futballra szánnak, így ezeknél rögtön a pálya széle után kezdődik a nézőtér. A pályák nagy része körül azonban ma is van futópálya, mint például a Népstadionban, vagy a római Olimpiai Stadionban.

Bár nem kötelező, kívánatos a világítás azokban a stadionokban, ahol nemzetközi mérkőzéseket játszanak.

 

A labda

 

Kerülete 68-71 centiméter, súlya 396-453 gramm. Színe a játékvezető döntése szerinti. Korábban egyszínű, főleg fehér, a 70-es évektől már alapszíntől elütő színű hatszögekkel borított. A jövőben minden hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott típusú labdával lehet játszani. Tartaléklabdák nélkül nem szabad mérkőzést elkezdeni. Ezeket az oldalvonal mellett kell elhelyezni.

 

A játékosok

 

Egy csapatból tizenegy játékos lehet egyszerre a pályán: egy kapus, 10 mezőnyjátékos. Rossz csere esetén (ha többen vannak, mint tizenegyen az egyik csapatban) kiállítással sújtható a vétkező csapat. Hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a pályán. Tehát, ha sérülések, vagy kiállítások miatt az egyik csapatból 5 játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni. Egy meccs viszont elvileg elkezdhető akkor is, ha valamelyik csapat nem tudja kiállítani a 11 játékost, gyakorlatilag azonban erre nemigen van példa.

A kapus 1871 óta kézzel is megfoghatja a labdát, végig a saját térfelén. 1901 óta lehet támadni az 5 és felesen kívül. 1913-tól a kapus  már csak a 16-oson belül foghatja meg kézzel a labdát.

1958 óta a Football  International Association Board engedélyezi, hogy a sérült játékosokat lecserélhessék. Világbajnokságokon 1970 óta lehet cserélni – két mezőnyjátékost, vagy egy kapust, egy mezőnyjátékost. (1966-ban az olaszok az Észak-Korea elleni balszerencsés meccset 45 percig 10 emberrel játszották Bulgarelli sérülése miatt). Az 1994-es vb-től két mezőnyjátékost és kapust is lehet cserélni. 1995-től a három csere posztoktól független. A szabályok elvben lehetővé teszik, hogy egy csapat kapus helyett 11. mezőnyjátékost küldjön a pályára.

A lecserélt játékosoknak korábban be kellett menniük az öltözőbe, a 90-es évektől azonban már leülhetnek a kispadra. Csak a kiállítottaknak kell elhagyniuk a pályát és a kispadot is. Kapus kiállítása, vagy sérülése esetén – megfelelő csere hiányában – beállhat mezőnyjátékos is védeni, természetesen kapusmezt kell felhúznia.

A játékosokat általában 1-től 11-ig számozzák a kezdőcsapatban. A számokat jól láthatóan kell feltüntetni a mez hátán. Az elmúlt évtizedben – főleg a vb-ken – bevezették, hogy a mellen, sőt a nadrágon is szerepel a szám. A hagyományok szerint az 1-es a kapus, 2-től 4-ig védők, 5-ös és a 6-os fedezet, 7-től 11-ig csatárok. A klasszikus formációk felbomlása után felborult ez a számrendszer is, egy időben az edzők valóságos számháborút viseltek, ezzel próbálván taktikai trükköket elleplezni. Ma már ennek nincsen jelentősége. Nagy nemzetközi tornákon és számos nemzeti bajnokságban már bevezették, hogy a játékosok nevüket is viseljék a mezük hátán, ahogyan ez a kosárlabdában, vagy a jégkorongban régóta szokás.

Nagy nemzetközi tornákon általában állandó számok vannak a keretben 1-től 22-ig. Több bajnokságban teljesen felszabadították a számokat, szintén a kosárlabda vagy a jégkorong mintájára, és ezek a számok állandóak minden csapatnál. Legutóbb Olaszországban vezették be ezt a rendszert. A 70-es évek közepén rövid ideig Magyarországon is alkalmazták.

 

A felszerelés

 

A kapusmeznek eltérő színűnek kell lennie a mezőnyjátékosok mezétől. Évtizedekig feketében védtek a kapusok, a 70-es évek elejétől váltak általánossá a szines mezek, napjaink rikító kapusmezeinek elődei. Fogalommá vált az olasz Dino Zoff acélszürke, vagy a német Sepp Maier acélkék meze. A kapusok öltözékének immár nélkülözhetetlen tartozéka a kesztyű, és – nap ellen – hordhatnak ellenzős sapkát is.

A felszerelés része a rövid nadrág – kapusoknak az elmúlt évtizedben már engedélyezték a hosszú melegítőnadrágot is. A mezőnyjátékosok nem vehetnek fel a futballnadrágnál hosszabb, attól eltérö színű  alsót, de harisnyanadrágot bármikor húzhatnak, akárcsak kesztyűt (a 80-as évek elején a Benfica irányítója, Alves télen-nyáron fekete kesztyűt húzott), – sportszár (alatta sípcsontvédő), és futballcipő. A régi időkben tiltották a fémstoplit a cipők talpán, ma már engedélyezett, de a játékvezetőnek kötelessége a mérkőzés előtt, illetve a tartalék­já­tékvezetőnek a cserék pályára lépésekor ellenőrízni, hogy nem okozhatnak-e e kapaszkodók sérülést az ellenfélnek. Tehát nem engedik a pályára azokat, akik esetleg “kihegyezik” stoplijaikat. Régebben sok neves csatár játszott letűrt sportszárral, sípcsontvédő nélkül (Sivori, Farkas), a sérülésveszély miatt ez ma már tilos, miként a mezeknek a nadrágba való be nem tűrése sem megengedett – a visszahúzásokra való csábítás miatt, – kivéve néhány élő legenda esetében: korábban Platininek, ma Ba­re­sinek a mai napig elnézik a lógó mezt.

 

A játékvezető

 

1890-ben jelent meg a játékvezető működésének első szabálya. A játékvezető, aki megkülönbözető mezt visel (a 80-as évekig feketét, azóta a többféle szín elfogadott, a legáltalánosabb a sárga-aranyszínű, lila, vagy világoskék mez az 1994-es vb óta), a mérkőzésen  irányítja a játékot a kezdőrúgástól a lefújásig, őrködik a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, félbeszakítja a játékot – pl. komolyabb sérülés esetén – vagy akár le is fújja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt.

A mérkőzés előtt ellenőrzi a pálya szabályosságát, minőségét, a hálók állagát, és elrendelheti a találkozó elhalasztását, ha a pályát, vagy az időjárási viszonyokat arra alkalmatlannak találja. Köd esetén az a mérvadó, ha a bíró a kezdőkörből látja mindkét kaput. Az eső önmagában nem ok egy mérkőzés meg nem tartására, csupán akkor, ha a talaj irreálissá teszi a játékot, vagy egy esetleges vihar, a villámlások miatt, veszélyezteti a játékosok és a nézők életét. 1995 nyarán Madridban például 10 perccel a vége előtt kellett lefújni a spanyol kupadöntőt, mert a felhőszakadás valóságos árvizet okozott a Bernabeu-stadionban. 

Ugyancsak a találkozó megkezdése előtt ellenőrzi a bíró a két csapat nevezett játékosainak igazolását és orvosi engedélyét. Nemzetközi mérkőzéseken a legfontosabb okmány a játékos útlevele – enélkül nem léphet pályára.

A játékvezető figyelmezteti az inkorrekt, sérülést szimuláló, vagy feltűnően reklamáló játékosokat – korábban a játékos számának felírásával, a 70-es évektől sárga lappal – és kiállítja a visszaesőket, illetve a a játék eredményességét megakadályozó durvaságot elkövetőket. (Piros lap, illetve második sárga lap felmutatása a piros előtt).

Megakadályozza, hogy illetéktelenek behatoljanak a pályára a mérkőzés időtartama alatt. Ügyel arra, hogy ne kerülhessenek a küzdőtérre olyan tárgyak, amelyek akadályozzák a játékot, vagy veszélyeztetik a játékosok testi épségét. Bedobálások esetén le is fújhatja a mérkőzést.

A játékvezető a pálya tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha a például kapufáról pattanna. Tehát ha egy lövés bepattan róla a hálóba, érvényes a gól. Éppen ezért úgy kell a bírónak helyezkednie, hogy a lehető legkevésbé akadályozza a játék folyamatosságát.

A 80-as évektől a tartalék-játékvezető feladata a cseréket pályára engedni.

A játékvezető a gólt kettős, a mérkőzés végét hármas sípszóval jelzi. Minden hivatalos mérkőzésről játékvezetői jegyzőkönyv és jelentés készül, amelyet az illetékes nemzeti, vagy nemzetközi szövetség kap meg. A játékvezető munkáját szövetségi ellenőr is értékeli.

 

A partjelzők

 

Két partjelző zászlóval követi a játékot, mindegyik egy-egy térfélért felelős, a két oldalvonal mentén. Elsősorban bedobások, kirugások, szögletek, lesek, vitatott gólok megítélésekor segítik a játékvezetőt, de felhívhatják a vezetőbíró figyelmét kirívó, általa nem észlelt szabálytalanságra is. A partjelzőket a vezetőbíró felülbírálhatja, sőt, gyenge működésük esetén le is cserélheti őket.

A bírói műhibát csak akkor lehet óvni, ha a szabályokat feltűnően és egyértelműen megsértette, elsősorban formai dolgokban. (Például nem állít ki valakit második sárga lap után, a megengedettnél több cserét engedélyez, vagy egy-egy játékos jogosulatlanul, érvénytelen igazolással, esetleg érvényes eltiltással játszik). Meg nem adott gól, vagy 11-es, esetleg feltételezett részrehajlás miatt nem.

 

A játékvezetés körülményei

 

A bíróküldést a nemzeti, illetve a nemzetközi szövetségek végzik. Nemzetközi mérkőzéseken semleges nemzetiségű játékvezetői hármast jelölnek ki.  Világ és Európa-bajnokságokon általában nem egy nációbeliek dirigálnak egy meccsen, mivel olyankor a játékokra meghívott keretből választ a FIFA, vagy az UEFA. Előfordult már, hogy bizonyos játékvezetők személyét előzetesen megóvták, “rossz tapasztalatok” miatt. 1978-ban a közvélemény azt várta, hogy Palotai Károly vezesse a döntőt, miután igen jól bíráskodott tőbb mérközésen, köztük a brazil-argentin rangadón. Végűl mégis az olasz Gonella kapta meg a finálét – a pletykák szerint az argentínoknak túl szigorú volt a magyar bíró.. Ezzel szemben a mai napig a magyar sportdiplomácia kudarcának tekintik, hogy az 1954-es vb-n, alig egy évvel a londoni 6-3-as magyar diadal után, háromszor is angol játékvezetőt kaptak Bozsikék, beleértve a döntőt is.

Minden bírónak vizsgát kell tennie, végre kell hajtania fizikai teszteket is, és ezek alapján kapja meg minősítését. Gyengébb teljesítmények után visszaminősítés is elképzelhető, esetleg “pihentetés”. A nemzetközi játékvezetői státusz nem állandó, időről időre meg kell erősíteni azt. Ez utóbbihoz általában két világnyelv középfokú ismerete is szükséges. A magyar játékvezetők elismerését jelzi, hogy a magyar futball gyengébb periódusában is mindig ott voltak a legnagyobb találkozókon, sőt, 1994-ben a magyar Puhl Sándor vezette a brazil-olasz világbajnoki döntőt.

A mérkőzés házigazdájának kell gondoskodnia a játékvezetők elhelyezéséről, nyugalmáról, annak a szabálynak a betartásáról, hogy a találkozó előtt egy órával a játékvezetői öltözőbe senki ne mehessen be a csapatok részéről. Szabályozzák a játékvezetőknek adható ajándékokat is, hogy a vesztegetésnek gyanúja is távol álljon tőlük. Voltak ugyan esetek, amikor egy-egy kissé gyanús mérkőzés után elterjedt: a hazai csapat vezetősége ugyan nem fizette le a bírót, de a meccs előtti napon tejben-vajban fürösztötte, luxuskörülményeket, luxusnőket bíz­to­sított neki. (A Real Madridot többször is érte ilyen vád, de bizonyítani sohasem lehetett).

A rendező csapat feladata biztosítani a játékvezető testi épségét is, amennyiben a közönség haragja ellene fordul.

Természetesen minden játékvezetőben van szereplési vágy, még akkor is, ha nem őértük megy ki a közönség a pályára. Mégis, a legjobb bírók azok, akik a mérkőzés nagy részében észrevétlenek tudnak maradni, nagyvonalúan vezetik a találkozót, nem sípolják szét azt, nem hívják fel magukra a figyelmet teatrális mozdulatokkal. Ritkán nyújt jó teljesítményt az a játékvezető, aki szórja a sárga lapokat, miközben a meccs kicsúszik a keze közül. A legjobbak már a 90 perc elején tekintélyt teremtenek maguknak erélyes ítéleteikkel. Ha a játékosok látják, hogy a bíró mindenűtt ott van, jól helyezkedik, és lesöpri magáról a vitatkozókat, színészkedőket, a legrenitensebbeket is meg lehet regulázni.És egy jó bírónak néha “süketnek” kell lennie: nem kell feltétlenül meghallania sem a közönség bekiabálásait, sem pedig egyes játékosok indulatos kijelentéseit. Különösen visszatetsző, ha egy játékvezető rögtön pirosat ad egy káromkodásért, miközben egy sérülést okozó belépőnél még a sárgát is a zsebében felejti.

Ahogyan a játékosok között, a játékvezetők között is voltak, vannak, legendás egyéniségek. Ilyen volt az 50-es években a holland Leo Horn, (a 6-3 bírája), az angol Ken Aston. A 60-as években az olasz Concetto Lo Bello, a német Kurt Tschentscher, a magyar Zsolt István (a budapesti Nemzeti Színház örökös ügyelője) tett szert nagy tekintélyre, később Palotai Károly, az angol John Taylor, a francia Michel Vautrot vált a legnevezetesebbé.

 

A játék időtartama

 

Egy mérkőzés 90 percig, kétszer 45 percig tart, 10 – nemzetközi mérkőzésen 15 perces szünettel, – amely után térfélcsere következik a két csapat között. (Ifjúsági korúaknál 2x40 perc a játékidő). A játékvezető hosszabbíthat sérülés, szándékos időhúzás, esetleg szabadrúgások, 11-esek miatt álló játék esetén. Komolyabb nemzetközi mérkőzéseken ma már szinte mindennapos, hogy egy félidő 48-50 percig is eltart. A mérvadó csakis a játékvezető órája, más hiteles időmérés nem elfogadható. A FIFA és az UEFA rendelkezése értelmében a stadionban lévő órákat nem lehet mérkőzés alatt elindítani. (A tv-közvetítések során a képernyő sarkában megjelenik a nemhivatalos idő).

Félbeszakított mérkőzés esetén annyi percet kell játszani, amennyi a hivatalos időből még hátramaradt. Egy találkozó érvényes, ha annak kétharmadát, azaz 60 percet már lejátszottak a csapatok, ennek ellenére, a félbeszakadt mérkőzéseket manapság újra szokták játszani. Ha botrány, vagy az egyik csapat magatartása miatt vonul le egy csapat, rendszerint annak a csapatnak a javára írják 3-0-ás gólkülönbséggel a találkozót, amelyet vétlennek találtak az ügyben. A gyakorlat szerint a közönség viselkedése miatt félbeszakadt, vagy utólag megóvott meccseken a pályaválasztó bűnhődik.

Az elmúlt évtizedekben többször felvetették: legyen a futballban is “tiszta játékidő”, mint a kosárlabdában, de ezt nem fogadták el.

 

A kezdőrúgás

 

A mérkőzés elején hajtja végre az a csapat, amelyik az előzetes sorsolást megnyerte. A két csapatkapitány választ. (Aki nyer, választhat kezdést, vagy térfelet). A második félidőt a másik csapat kezdi. Kezdőrúgással folytatódik a játék gól után, a gólt elszenvedő csapat részéről. A labda játékban van, ha már 70 centiméteres távolságot megtett. Kezdeni csak előre lehet, ezt megelőzően a kezdő játékos nem játszhatja  hátra a labdát. A kezdéskor minden játékos a saját térfelén tartózkodik, a nem kezdő ellenfél legalább 9,15 méterre a labdától, vagyis a kezdő körön kívül áll.

Ha egy találkozó gyász-szünettel kezdődik, az első labdaérintés után következik az egyperces néma vigyázzállás, majd újra kell kezdeni. Ugyanez a helyzet akkor, ha díszvendég végzi el a kezdőrúgást.

A játék

A labda játékban van, amíg a játékvezető meg nem állítja a játékot. Akkor is, ha valamelyik lécet, vagy a bírót találja el. Játékon kívül van, ha – a levegőben vagy a földön – teljes terjedelmével elhagyta a pályát.

 

A gól

 

Gól az, amikor a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon a kapufa és a felsőléc között, és ha azt a gólszerző csapat játékosa nem kézzel vagy karral, hanem lábbal vagy fejjel juttatta a hálóba. A játékvezető kettős sípjellel és középre mutatással érvényesíti a gólt. Érvénytelen a találat, ha a gólszerzést a támadó részéről szabálytalanság – pl. lökés, les, a kapus akadályozása  – előzi meg. A győztes az a csapat, amelyik egy mérkőzésen több gólt lő. Ha kupamérkőzésen, vagy vb-meccsen 11-esek döntik el a győztes kilétét, a hivatalos jegyzőkönyvekbe a döntetlen eredmény kerül be, és a 11-eseket végrehajtók nem számítanak be a góllövők közé.

 

Az öngól

 

Öngól az, amikor egy csapat játékosa véletlenül saját hálójába juttatja a labdát. Elbírálása ugyanaz, mintha az ellenfél érte volna el a találatot.

 

A les

 

A mai napig a legvitatottabb szabály, amelynek régóta követelik eltörlését. Lesen áll az a támadó játékos, aki akcióban van, vagy befolyásolja a játékot úgy, hogy nincsen közte és az alapvonal között két védőjátékos. Ez a szabály volt az, amely játékrendszert módosított 1925-ben.Ennek hatására ugyanis a korábbi két, egy vonalban levő védő közé a középső, a fedezősorból egy sorral hátrébb jött. A korábbi lesszabály három védőjátékost írt elő kötelezően. Nincs lesen azonban a támadó akkor, ha saját térfeléről indul, vagy a labdát ellenféltől kapta. Nincsen les szögletrúgásnál és bedobásnál sem. Létezik a tétlen les is, amikor a fenti szabályok értelmében egy támadó játékos leshelyzetben van, de az akcióban nem vesz részt. Ennek megítélése a játékvezető gyakorlatától függ. 1925-től 1990-ig lesnek ítélték meg azt is, ha a támadó egyvonalban volt az utolsó védővel. Ezt mára megszűntették. Nincsen les bedobásnál és szabadrúgásnál sem.

 

Göbölyös N. László [Változó Világ 2.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 2.

A futball

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019