VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Június 4.

A modern futball szabályai II.

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Súlyos szabálytalanságok és szankcióik

 

A rúgás, a gáncsolás, a feltartás és a lökés közvetlen szabadrúgást von maga után, illetve 11-est, ha a 16-oson, a büntetőterületen belül történik az eset. A veszélyes játékért – pl. magasra emelt láb, mélyre hajtott fej – a labda játékbahozatalát akadályozó cselekedetért, vagy abban az esetben, ha a kapus 4 lépésnél többet tesz labdával a kezében, illetve “beszédért” közvetett szabadrúgás jár, amelyet nem lehet azonnal kapura lőni, előbb le kell gurítani egy másik támadó játékosnak.

Figyelmezetés és közvetett szabadrúgás jár azért, ha valaki a játékvezető engedélye nélkül lép pályára, valamint a reklamálásért. A gól közvetlen megakadályozására történő, vagy sérülést okozó durvaságot kiállításnak kell követnie és közvetlen szabadrúgásnak. Ugyanez jár a játékvezető megsértéséért, figyelmeztetés utáni reklamálásért, valamint dulakodásért, verekedésért, köpködésért, valamint a gólhelyzet, vagy gól megakadályozására irányuló szándékos kezezésért.

 

A szabadrúgások

 

A közvetlen szabadrúgásból egyből gól lehet, a közvetettből csak két játékos érintése után. A közvetett szabadrúgást a játékvezető feltartott karja jelzi. Szabadrúgást csak álló labdából lehet elvégezni. Az ellenfél játékosai, akár egyénileg, akár sorfalban, 9,15 méterre kell, hogy álljanak a letett labdától. A támadó csapat játékosa takarhatja a labdát, és beállhat a védősorfalba is, zavarni. (Ezt a 70-es évektől a brazilok alkalmazták mesterien). Ha a védekező csapat kap a saját 16-osán belül szabadrúgást, a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. A kapus szabálytalan játéka miatt a 16-oson belül ítélhető közvetett szabadrúgás.

 

A 11-es

 

A büntetőt rugó játékos a 11-es pontra helyezi a labdát. Egyből lőnie kell, nem állhat meg a nekifutásban, a labdát nem passzolhatja le. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el. Ellenkező esetben a 11-est meg kell ismételtetni. A többi játékosnak a büntetőterületen kívül kell tartózkodnia, de a labda elrúgásának pillanatától már bemozdulhatnak az esetlegesen hárított labdára, támadók és védők egyaránt indulhatnak. Maga az ítéletvégrehajtó is duplázhatja saját lövését, kivéve az olyan mérkőzésen, ahol 11-es-rúgások döntenek. Ott lövése után nem érhet újra a labdába, el kell hagynia a büntető-területet.

A büntetőpárbajban csak olyan játékos vehet részt, aki a mérkőzés lefújása pillanatában a pályán tartózkodott, vagyis akit lecseréltek, vagy még nem cseréltek be, nem állhat be 11-est rúgni.

 

A bedobás

 

Ha az oldalvonalon hagyja el a labda a pályát, a másik csapat dobja be, mint amelyik kirúgta. A bedobó játékosnak a pályával szemben, mindkét lábával szilárdan az oldalvonalon kell állnia, és fej fölül, két kézzel kell bedobnia a labdát a pályára. A bedobó maga nem játszhatja meg azonnal a játékba került labdát. Az ellenfélnek bedobásnál joga van bármilyen közel állni a bedobó játékoshoz.

Bedobásból közvetlenül nem lehet gól, ha azonban bárki beleér a labdába, a gól érvényes. Jól fejelő és nagyot dobó játékosokkal rendelkező csapatok élnek is ezzel a fegyverrel.

A kirúgás

Kirúgást akkor ítél a játékvezető, ha a támadó ért utoljára labdához, mielőtt az elhagyta a játékteret az alapvonalnál. A labdát az 5 és feles sarkára kell helyezni, arra az oldalra, ahol kiment a labda. A kirúgást elvégző játékos csak egyszer érhet a labdához. Az ellenfelek a labda elrúgásának pillanatáig nem tartózkodhatnak a védőcsapat büntetőterületén. A labdának el kell hagynia a 16-os területét.

Kirúgásból nem érvényes a gól, csak ha valaki még beleér, akár a támadó csapatból, akár az ellenfélből. Ha például a kirúgást végző kapus lövése elszáll az ellenfél kapujáig, és a másik kapus hozzáér a labdához, mielőtt az a hálóba hullik, akkor a gólt meg kell adni.

 

A szögletrúgás

 

Szögletrúgás akkor következik, ha egy védőről megy ki az alapvonalnál a labda. A szögletrúgást a saroknál lévő negyedkörből kell elvégezni. A szögletet rúgó játékos nem érhet kétszer a labdához, de – 1927 óta – joga van egyből kapura csavarni, és a gól érvényes akkor is, ha senki nem ér hozzá. Az ellenfelek, mint a szabadrúgásnál, itt is  csak 9,15 méterre állhatnak a labdától. Ez az a szabály, amit a legkevésbé szoktak betartani – kevés bíró vesztegeti az időt ilyenkor a 9,15 méter kimérésével.

 

2. Újabb szabályok

 

A játék eldurvulását megakadályozandó, az elmúlt két évtizedben több módosítást hozott az Football International Association Board. Szigorúbban büntetik a kapus támadását, a 11-es kierőszakolását célzó műeséseket (minimum sárga lap), valamint az utolsó emberként elkövetett szabálytalanságokat (piros lap).

Sárga lappal büntetik az időt húzó kapust, de azt is, aki vagy nem végzi el időben a szabadrúgást, vagy pedig nem engedi elvégezni azt, azzal, hogy túl közel áll a labdához. A játékvezetőnek jogában áll akár az egész sorfalat sárga lappal büntetni. A szabályok lehetővé teszik, hogy az akció folyamatossága érdekében a bíró alkalmazzon előnyszabályt, de az akció végeztével sárga, vagy piros lappal büntesse a vétkest.

Sárga kártya jár annak is, aki egy akció lefújása után továbbmegy, esetleg a hálóba lő, vagy messzire elrúgja a labdát.

Ugyancsak a játék folyamatosságát célozza az az új szabály, hogy a hazaadásokat a kapus nem foghatja meg kézzel, csak abban az esetben, ha fejjel játszották haza a védők a labdát. Bedobással történő hazaadásnál sem érhet hozzá kézzel. Amennyiben mégis megfogja, sárga lap és közvetett szabadrúgás jár. Amennyiben a kapus elhagyja a 16-os területét, és utolsó emberként szabálytalanul akadályozza az ellenfél támadását, ugyanazok a szankciók vonatkoznak rá, mint a mezőnyjátékosokra.

Napjainkban már tilos gólörömben kirohanni a pályáról üdvözölni a közönséget. Ezért is sárga lap jár. A játékvezető kiállíthatja a kispadon ülőket beszólás, reklamálás miatt, akár játékosról van szó, akár csapatvezetőről, orvosról, gyúróról.

Megszűntették a pályán való ápolást. A sérült játékost ki kell vinni az alapvonalon túlra, és ott kezelni, miközben a játék megy tovább. Az 1994-es vb-n kis terepjáró érkezett a sérült játékosokért, de a hordágy mindenütt kötelező. Visszatérésre a játékvezető ad engedélyt.

A 11-es-védésnél viszont némiképp enyhült a gyakorlat, bár az alapszabályt nem módosították. A 70-es években szokássá vált, hogy a kapusok felsőtestük mozgásával “zavarják” a büntetőt rúgó játékost. (A lengyel Tomaszewski volt az úttörő). Ezt ma már nem fújják le. Ezzel szemben az ítéletvégrehajtónál is jobban elnézik, ha szinte teljesen lelassítja nekifutását.

Kupamérkőzéseken, vb-mérkőzéseken, ha 90 percig nem születik döntés, 2x30 perces hosszabbítás következik, utána 11-esek. Mindkét csapatból 5-5, a mérkőzés lefújása pillanatában pályán lévő játékos végez el egy-egy büntetőt, felváltva. Ha ekkor sem születik döntés, következnek további játékosok, az első hibázásig. Az 1994-es világbajnoki cím így dőlt el, amikor az olaszok részéről R. Baggio kihagyta a büntetőt.

Sokáig ellenezték, hogy a tv vagy video-felvétel perdöntő legyen egy-egy szabálytalanság, vagy vitás eset megítélésében. Több nemzeti gyakorlat (belga, német, olasz) után a FIFA is elfogadta az utólagos ítélkezést. Először az amerikai vb-n volt erre példa, amikor az olasz-spanyol mérkőzésen Tassotti belépőjét a bíró nem vette észre, de a visszajátszás egyértelműen bizonyította a szándékosságot. Az olasz védőt nyolc meccsről tiltották el.

Megszüntették az órákat a stadionokban, hogy ezzel is csökkentsék az időhúzásra irányuló tevékenységet.

Újabb szabálymódosító javaslatokat is tettek az elmúlt években, amelyekről még viták folynak. Növelni akarják a kapuk nagyságát, arra hivatkozva, hogy az utóbbi évtizedekben megnőtt a kapusok átlagmagassága. Ismét megszólaltak a les­sza­bály eltörlésének hívei. Javasolják továbbá, hogy a bedobást a jövőben lábbal is el lehessen végezni, de  ezt sokan ellenzik, mert akkor tovább töredezne a játék – ugyanolyan előjáték lenne itt, mint a szabadrúgásoknál. Felvetették a kosárlabdában, valamint az amerikai jéghokiban már bevált “hirtelen halál” módszerét, a hosszabbítás, és a 11-es rúgások helyett. Ebben az esetben a rendes játékidő után az első góllövő csapat nyer. E javaslatok közül ez utóbbinak van a legnagyobb tábora, lehet, hogy már az 1998-as, Franciaországban rendezendő vb-n be is vezetik. Ezzel ugyanis megszűnne az a lehetőség, hogy egy esetleg gyengébb képességű, de jó fizikai kondicióban lévő csapat a hosszabbításra játsszon, majd azt is kibekkelve bízzon a büntetők nagy bizonytalanságában. 1990-ben az argentínok így jutottak el a döntőig, két mérkőzést is 11-esekkel nyertek meg.

Az International Football Association Board legfrissebb, 1995 nyarán hozott rendeletei: les az is, ha egy korábban tétlen lesen lévő játékos a kipattanó labdát értékesíti. Eltörölték a különbséget a szándékos és a vétlen szabálytalanság között. Kivéve a kezezést: ha valaki vétlenül kezez a 16-oson belül, csak sárga lap és 11-es jár érte, kiállítás nem. Ugyanakkor a jövőben kiállítás jár gólhelyzetben lévő játékos akasztásáért, buktatásáárt, visszahúzásáért akkor is, ha a vétkes a szabálytalanságot nem utolsó emberként követte el.

Egy új szabály kimondja: a játékvezető és a partjelzők, valamint a tartalék-játékvezető nem felelős a játékosok, vagy a nézők sérüléséért a mérkőzés időtartama alatt. Ezzel próbálják levenni a bírókról azt a terhet, amelyet az indulatok elszabadulása a pályán, vagy a tribünön jelenthet. (Más kérdés, hogy egy indiszponált, vagy gyengekezű játékvezető közvetve oka lehet sérülésnek, vagy balesetnek, ha például hagyja a durváskodást, vagy nézőtéri botrány esetén nem fújja le a meccset).

Szigorúan bűntetik ma már, ha a játékosok “beszélnek”: tilos például a “hagyd” felkiáltás, ezzel ugyanis elég sokszor visszaéltek – egy csatár elkiáltotta magát, és a védő azt hitte, a kapusa szól. A tilalom megkerülésére már titkos jelszavakat dolgoztak ki egyes országokban: a németek “leót” kiáltanak – erre nincsen tilalom. Magyar pályákon a “sajt” dívik már a kicsiknél is.

 

3. Amatõrök, profik

 

Sok országban ma is élesen kettéválnak az amatőr labdarúgók és a profik. Az egykori szocialista táborban évtizedekig “amatőr” státusza volt a futballistáknak, ami természetesen álamatőrség volt, mert többségük sosem dolgozott bejegyzett munkahelyén, amelyet a fő patrónus – állami szervek, gyárak – biztosítottak. Jónéhány európai országban – pl. a skandinávoknál, Izlandon, Luxemburgban – a legjobbak is, amíg otthon játszanak és nem szerződnek el nevesebb bajnokságokba, többnyire amatőrök. A fejlett nyugati államokban a profi egyesületek gyakran merítenek az amatőr klubokból, már csak azért is, mert aki amatőrt igazol, kedvezményt kap a nemzeti szövetségtől.

Egészen 1988-ig, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legelavultabb szabályának, az amatőr-szabálynak eltörléséig, csak amatőrök vehettek részt az olimpiai futballtornán, illetve olyan játékosok, akik korábban nem vettek részt világbajnokságon. Ez egy ideig az akkori szocialista országoknak kedvezett, hiszen hivatalosan még a legjobbak is “amatőrök” voltak, más kérdés, hogy vagy hivatásos katona és rendőrtisztek, vagy “sportmunkatársak” voltak, és jövedelmük jóval meghaladta az átlag polgári fizetéseket. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország az 1952-es, 1964-es, és 1968-as olimpián első lett, 1972-ben pedig a második helyen végzett.

Az 1994-es vb-n elég sok panasz volt a játékvezetésre, (és nem csupán azért, mert igen sok olyan, harmadik világbeli bíró működött, ahol a foci ugyancsak gyerekcipőben jár), ezért felmerült az a javaslat, hogy legyenek a nemzetközi játékvezetők is profik. Ma ugyanis a legjobbak is “amatőrök”, a mérkőzésekért szerény gázsit vesznek fel, találunk közöttük tanárokat, mesterembereket, üzletembereket. (Például Puhl Sándor az egri Skála áruház igazgatója). A profivá válást számos híres volt és aktiv bíró is ellenzi, arra hivatkozva, hogy éppen elég feszültség egy-egy játékvezetőnek egy mérkőzés önmagában, és a stresszt csak fokozná, ha még arra is gondolnia kellene: ezen múlik a megélhetése. Nem is beszélve arról, hogy megnőne a megvesztegethetőség kísértése is.

 

4. Reklámok, szponzorok

 

Évtizedek óta bevett szokás, hogy a pályák körül – a tv-közvetítésben is jól láthatóan – különböző cégek reklámozzák magukat. Ezt 1995-ben némileg szigorították, mert immár a játéktérre – például a hálókra – nem kerülhetnek reklámok. A 70-es évektől az egyes klubcsapatok mezükön is hírdetik fő szponzorukat, vagy akár több támogatót is. A reklámok azonban nem takarhatják el a mezszámokat, vagy nem tehetik olvashatatlanná azokat.

A válogatottak esetében e kör leszűkül, mert a válogatott mezen a mai napig nem szerepelhetnek reklámok, de semmilyen szabály nem tiltja, hogy pályán kívül egyes csapatok, vagy játékosok reklámszerződéseket kössenek. Sőt, a nagyobb ­sztárok nem csupán a csapat reklámszerződéséből részesednek, hanem köthetnek teljesen más irányú termékre is megállapodást. Például Roberto Baggio évek óta hírdet elegáns öltönyöket, az Umbro sporttuházati cég számos híres csapatot öltöztet.

Évtizedünkben a Nike a legsikeresebb, amely egyetlen reklámfilmbe tudta összehozni napjaink 7 nagy csillagát. (Romario, Campos, Batistuta, Maldini, Gascoigne, Cantona, Klinsmann). A reklámozás másik eszköze  egy-egy esemény  “hivatalos támogatásának” elnyerése, amely a sportszergyártól az üdítőitalig terjed. Ennek eklatáns példája a holland Amstel sörgyár, amely megvásárolta az 1994-95-ös Bajnokok Ligája sorozat hivatalos szponzorának jogát.

Ezek a mammutcégek lépnek fel akkor is, amikor meg kell venni egy-egy nagy torna tv-közvetítési jogát, amelynek bevétele a nemzetközi szövetségeket illeti. Éppen ezért ezeket az árakat minden évben feljebb és feljebb  srófolják. Magyarországon ma a futball (miként a többi sportág és a kultúra egésze) annyira a szponzoroktól függ, hogy már a neveket is megváltoztatják a támogatók kedvéért. (BVSC-Dreher, Vasas-Casino Vigadó, UTE-Novabau, DVSC-Epona).

 

Göbölyös N. László [Változó Világ 2.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 2.

A futball

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019