VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Július 4.

A globalizációs folyamat kedvező és kedvezőtlen hatásai II.

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

A fennálló világrend bírálói és nem utolsósorban a fejlődő országok képviselői ezzel kapcsolatban gyakran (és nem minden alap nélkül) azt is a Nyugat szemére vetik, hogy képmutató módon jár el az olyan általános politikai és jogi követelmények hangsúlyozása és számonkérése során, mint például az emberi jogok tiszteletben tartásának vagy a szociális biztonság és gondoskodás állami feladatainak, illetve a munkajogi normák érvényesítésének a követelménye esetében.

B. Deacon hangsúlyozza a jogokról moralizálás értelmetlenségét és N. J. Wheeler-re12 hivatkozva utal arra, hogy a Dél országaiban az "Emberi Jogok Egyetemleges Deklarációjának (Universal Declaration of Human Right) megvalósításáért küzdő emberjogi aktivistákat nem mint 'őrangyalokat', hanem mint a 'globális (imperialista) gengszterek' támogatóit kezdik tekinteni, akik etikai igényeket használnak fel arra, hogy egy új globális hegemóniát erősítsenek."13

D. Chandler véleménye, hogy a Nyugat részéről a kisebbségi jogok hangsúlyozása újrateremti a Kelet és a Nyugat közötti határvonalat, a Nyugat morális felsőbbrendűségének látszatával és a Kelet démonizálásával.14

K. Tomasevski szerint az a nyugati segélypolitikát alátámasztó feltevés, hogy ti. a gazdasági és a politikai liberalizációnak együtt kell járnia, szükségképpen aláássa az emberi jogok érvényre jutásának lehetőségét azáltal, hogy miközben politikai jogosítványokat kíván biztosítani, egyszersmind megfosztja az érintetteket a gazdasági lehetőségektől (vagyis - ahogy ő fogalmaz - "a politikai feljogosítást a gazdasági képességtől való megfosztással kombinálja"), és elszegényítve az államot végül is megakadályozza abban, hogy eleget tegyen emberjogi kötelezettségeinek. "Ha egy kormány képtelen úgy bevételre szert tenni, hogy megfeleljen emberjogi kötelezettségeinek, az emberi jogok garanciái illuzórikussá válnak" - állapítja meg.15

Nyilvánvaló, hogy a demokratikus jogok érvényesíthetősége a gazdasági körülményektől is függ, és az sem vonható kétségbe, hogy a különböző kultúrákban és az eltérő hagyományok alapján az általános "emberi jogok" értelmezései sem azonosak. Az ezekre való hivatkozások azonban éppúgy manipulálhatók és apologetikus célokra használhatók, mint ahogy a "képmutató moralizálás" érvei.16

Az persze aligha vitatható, hogy az általános emberi jogok globalizálódása, a politikai demokrácia és a szociális védelem, illetve biztonság, valamint a munkajog követelményeinek egyetemlegessé válása terén tett minden lépés nagy előrehaladásnak számít, és a globalizáció kedvező hatásainak egyik fontos megnyilvánulása. Mindezeken túlmenően a globalizációnak, illetve az azt felgyorsító információs technológiai forradalomnak azt a ma még kiszámíthatatlan hatását is indokolt figyelembe venni, amely az interaktív kommunikáció lehetőségeinek szinte korlátlan kitágítása révén új perspektívákat nyit meg a közvetlen demokrácia - mind nemzeteken belüli, mind világszintű - kifejlődése előtt. Persze csak az anyagi feltételektől függően, de elvileg a világ minden polgára számára megteremtheti a közvetlen részvétel lehetőségét a közös ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban.

(5) A globalizálódó terrorizmus napjaiban és az arra adott, jobbára hagyományos, egyetlen központból kezdeményezett és vezérelt katonai válaszok körülményei között a világtársadalom számára alighanem sorsdöntő kérdés: milyen lesz az új világrend?

(a) Továbbra is kizárja-e a tudományos, technikai, gazdasági és politikai fejlődés eredményeinek élvezetéből a világ népességének túlnyomó többségét? Vagy reformok és kompromisszumok révén biztosítja majd az erőforrások és a jövedelmek rendszeres és megfelelő (nem a segélyezés mesterséges eszközével, hanem adóztatással és beruházási ösztönzőkkel szabályozott) nemzetközi újraelosztását, a fejlődés egyenlő lehetőségét és egyfajta, a fejlett országokéhoz hasonló, világméretű jóléti rendszer kialakulását?

(b) A jövőben is a gazdasági és katonai hatalom (mindinkább kétes biztonságot élvező és teremtő) centrumának uralmára, világszerte közvetlenül vagy közvetve (a nemzetközi szervezeteken keresztül) érvényesített befolyására épül-e? Vagy a világtársadalom egészének (ma még nem létező) demokratikus képviseletére, a világ minden polgárának a maga érdekei kifejezésében, képviseltetésében és az őt is érintő ügyekre vonatkozó döntéshozatalban való részvételi lehetőségére támaszkodik?

(c) Megőrzi-e a második világháború után kialakított és azóta csak részben módosult nemzetközi gazdasági rendnek az állami képviselet elvére és egyes államok vétójogára (vagy súlyozott szavazati erejére) épülő, sok tekintetben elavult intézményrendszerét és szabályait? Vagy lehetőséget teremt arra, hogy a világ civil társadalma kifejlessze országhatárokat átívelő önszerveződését és szervezeteinek valóságos globális intézményekben való arányos képviseletét.

(d) Az emberi jogokra hivatkozva továbbra is csupán az állampolgári és személyiségi jogok tiszteletben tartását követeli-e meg a nyugati civilizáció értelmezésének megfelelően? Vagy lehetővé teszi az emberi társadalom minden tagját nemzeti, etnikai, vallási, állampolgári és egyéb hovatartozásától függetlenül megillető valóságos emberi jogok tiszteletben tartását (például nemcsak a kivándorlás, hanem a bevándorlás és munkavállalás jogát is)?

 (e) Fenntartja-e (a fejlett piacgazdaságoktól eltérően) a világgazdaság széttagolt, dezintegrált munkaerőpiacát, a munkaerő mobilitásának korlátait, ezáltal a nemzeti bérszínvonalakban fennálló hatalmas különbségeket? Vagy inkább megteremti (a szabad munkaerőáramlás és nem utolsósorban a távfoglalkoztatás terjedése révén) a munkaerő integrált világpiacát, az azonos munkaerő-kategóriák bérszínvonalának kiegyenlítődését?

(f) Tovább erősíti-e a nacionalista önelégültség, a vallási fanatizmus, az önhitség, a morális képmutatás, a kettős normák alkalmazása, a különállás, a kirekesztés és az idegennel való szembenállás, gyanakvás szellemét? Vagy általános normává teszi a megértés és tolerancia szellemét, az emberi kultúra és civilizáció (éppen sokféleségéből adódó) egyetemlegességét?

*

A tragikus esemény tanulságainak levonása nemcsak a belbiztonsági és katonai politika számára parancsoló feladat, hanem a társadalomtudományok művelői, nem utolsósorban a közgazdászok is. Ideje lenne végre a standard, jobbára amerikai tankönyvekben, illetve az azok hatását tükröző tananyagokban szereplő naív tételeket szembesíteni a létező társadalmak és a világgazdaság valóságával, és annak megfelelően értékelni. A szépen felrajzolt diagrammokkal ábrázolt, egzaktnak tőnő matematikai formulákba öltöztetett teorémák ugyanis a tökéletes piac működéséről, az erőforrások racionális, a jövedelmek igazságos elosztásáról, a gazdasági cselekvések piaci jelzések által történő koordinálásáról szólnak. Továbbá harmonikus világgazdaságról, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokról, egyenlő partnerekről, a tényezőárak és végső soron a nemzeti jövedelmek szabadkereskedelem és/vagy szabad tőkeáramlás hatására bekövetkező kiegyenlítődéséről. Automatikus egyensúlyi mechanizmusokról, unilineáris fejlődési útról, a gazdasági növekedés természetes, egymásra épülő és minden ország számára azonos szakaszairól, stb. szólnak. Mindezt látványosan cáfolja a valóság.

Egyszersmind ideje lenne a mainstreamnek nevezett irányzatot csak mint egyik elméleti irányzatot kezelni, nem pedig egyedül helyesnek tartott elméletként (miként a múltban a marxizmus-leninizmust), és a tételeire sem kritikátlanul tekinteni, mintha valamiféle hittételek lennének.

A társadalmakon belüli és a társadalmak közötti konfliktusok gazdasági alapjának, illetve hátterének feltárása - bármennyire is aktuálissá tették az események - nem feltétlenül kíván új elméleteket vagy új paradigmákat, ahogy ezt nagyobb megrázkódtatások idején sokan tekintik megoldásnak. "Csak" azt kívánja meg, hogy minden elméletet annak tekintsünk, ami: absztrakciókra, leegyszerűsítő premisszákra épített koncepciónak, amely legfeljebb megközelítési módot, elemzési szempontot adhat a valóság vizsgálatához. Vagy csupán azt az óhajt fejezi ki, hogy milyen irányban, milyen ideálisnak mondható állapot felé kellene változtatni a valóságot.

A hazai egyetemi közgazdászképzés 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencia plenáris ülésén előadásomban annak a reményemnek adtam kifejezést, hogy a 21. század az "Új felvilágosodás" évszázada lesz. Mégpedig abban az értelemben, hogy amíg a francia felvilágosodás nemcsak racionális kételyeket támasztott az emberek vallását, hitét uraló és kihasználó hatalmakkal szemben, hanem általában is harcolt a vallási és a világi ügyek elválasztásáért, a hit és a tudomány világának egymástól való függetlenségéért, addig az Új felvilágosodás megszabadítja a tudományt attól, hogy tételeit ideológiákká torzítva, manipulált politikai célokra használják fel. Ehhez azt is hozzáteszem, hogy egyszersmind remélhetőleg lehetetlenné teszi majd azt is, hogy az emberek és népek közötti békét, szeretetet hirdető, az emberi viszonyok jobbítására létrejött vallások bármelyikét gyűlölködés, háborúskodás szítására, terrorcselekmények, bosszúhadjáratok igazolására használják fel, és hogy a globalizáció veszélyeire és a "nemzet védelmére" hivatkozva nacionalisták demagógiával keltsenek gyűlöletet az etnikai és vallási, illetve a bevándorlók ellen.

Irodalom

Boyer, R. - Drache, D. eds. (1996), States Against Markets: The Limits of Globalization. Routledge, London

Chandler, D. (1996), The Internationalization of Minority Rights Protection in East Europe: An Example of How the Globalization Thesis Recreates the East/West Divide, paper presented at the Annual Connference of the UK Political Studies Association, Manchester, March

Deacon, B. (1999), Towards a Socially Responsible Globalization: International Actors and Discourses, GASPP Occasional Paper, No. 1. Stakes, Helsinki

Deacon, B. (2000), Globalization and Social Policy, UNRISD Occasional Pepr, No. 5. Geneva

Drucker, P. (1986), The changed world economy, Foreign Affairs, Vol. 64. pp. 768-791.

Hirst, P. - Thompson, G. (1992), The problem of 'globalization': international economic relations, national economic management and the formation of trading blocs, Economy and Society, Vol. 24, pp. 408-442.

Khor, M. (1998), The WTO and the South: Implications and Recent Developments, Third World Network Briefing Paper, Penang, Malaysia

Ohmae, K. (1995), The End of the Nation State: The Rise of Regional Economies. Free Press, New York

Parker, B. (1998), Globalization and Business Practice. Managing Across Boundaries. SAGE Publ. London and Thousand Oaks

Pieterse, J. N. (1995), Globalization as hybridization, in: Featherstone, M. - Lash, S. - Robertson, R. eds. (1995), Global modernities. SAGE publ., London. pp. 45-68.

Porter, M. E. (1990), The Competitive Advantage of Nations. Macmillan, London

Reich, R. B. (1991), The Work of Nations. Alfred A. Knopf, New York

Rowthorn, R. - Kozul-Wright, R. (1998), Globalization and Economic Convergence: An Assessment, UNCTAD Discussion Papers, No. 131. February. UNCTAD, Geneva

Tomasevski, K. (1997), Between Sanctions and Elections: Aid Donors and their Human Rights Performance. Pinter, London

Wheeler, N. J. (1996), Guardian angel or global gangster: A review of the ethical claims of international society, Political Studies, No. 19, pp. 123-135.

 

1 Jan Pieterse (1995) szerint a globalizációnak csaknem annyiféle értelmezése van, mint amennyi diszciplína a társadalomtudományok területén.

2 Deacon, B. (2000), p. 1.

3 Ohmae, K. (1995).

4 Reich, R.B. (1991), p. 3 and 8.

5 Drucker, P. (1986), p. 768.

6 Dicken, P. (1999), p. 5.

7 Hirst, P. - Thompson, G. (1992), p. 394.

8 Rowthorn, R. - Kozul-Wright, R. (1998), pp. 2, 4.

9 "Közvetettnek" az olyan világgazdasági kapcsolódást nevezzük, amelynek esetében a nemzetgazdaság, illetve belső piac szereplői, a hazai termelők és fogyasztók csupán az államilag közbeiktatott (a külkereskedelem és devizaforgalom fölötti állami monopólium alapján működő) intézmények közvetítésével kerülhetnek kapcsolatba a világpiaccal, annak szereplőivel. "Szervetlennek" pedig a világgazdasággal való kapcsolatnak azt a változatát nevezzük, amely csak a kereskedelemre (a termékek és az ellenértékként funkcionáló pénz forgalmára) és legfeljebb bizonyos szolgáltatásokra és esetleg kormányzati hitelfelvételekre, illetve -nyújtásra korlátozódik, de nem terjed ki a beruházási tőkék és a munkaerő nemzetközi áramlására.

10 "A jelenleg folyó globalizációs folyamatnak talán a legfontosabb és sajátos vonása a nemzeti politikák és politikai döntéshozó mechanizmusok 'globalizációja'. A nemzeti politikák (beleértve a gazdasági, szociális, kulturális és technológiai területekre vonatkozókat), amelyek korábban az államok törvényes hatásköre alá tartoztak, és az egyes országokon belül az állampolgárok is, egyre nagyobb mértékben kerülnek a nemzetközi ügynökségek és folyamatok vagy a nagy magántársaságok és gazdasági-pénzügyi intézmények befolyása alá. Ez a nemzeti szuverenitás erózióját vonja maga után és leszűkíti a kormányzatok és állampolgárok döntési lehetőségét, képességét a gazdasági, szociális és kulturális politika alternatív változatai közötti választást illetően." Khor, M. (2000), p. 4.

11 Boyer és Drache (1996) némi leegyszerűsítéssel csak abban látják a változást, hogy "a globalizáció újradefiniálja a nemzet-államnak mint a nemzetgazdaság hatékony menedzserének a szerepét". Ennél azonban jóval többről van szó, hiszen a háború utáni első két évtizedben még eredményesnek bizonyult anticiklikus (keynesiánus) gazdaságpolitikák fokozódó kudarca már a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején nyilvánvalóvá tette a nemzetgazdasági keretek között folytatott állami szabályozás hatékonyságának, a szóban forgó "menedzseri" szerepnek a korlátait. Porter (1990) mindenesetre "lazábban" és mégis reálisabban fogalmaz, amikor a "nemzetről" (nem pedig a nemzetállamról) és annak fontosságáról (nem pedig a nemzetgazdaság "hatékony menedzseréről") szól, de ugyanarra a paradoxonra utal: "...amíg a verseny globalizálódása úgy jelenhet meg, mint ami a nemzetet kevésbé fontossá teszi, ahelyett még inkább növeli annak fontosságát". Dicken a globalizációs folyamattal összefüggésben az államnak épp a világgazdasági szerepét emeli ki, amely egyrészt mint megkülönböztethető üzleti gyakorlat, illetve kultúra "hordozójának" a funkcióját jelenti, másrészt "a határain belül folyó és azokat keresztező gazdasági tevékenységek szabályozójának" a funkcióját.

12 Wheeler, N.J. (1996).

13 Deacon, B. (2000), p. 15.

14 Chandler, D. (1996). - Lásd: Deacon, B. (2000), p. 15.

15 Tomasevski, K. (1997), p. 240. - Idézi Deacon, B. (2000), p. 15.

16 Deacon megjegyzi: "... úgy lehet tehát érvelni, hogy a 'nemzetközi közösség' stratégiája az univerzális emberi jogok érvényesítése volt, miközben ugyanakkor visszautasította azt, hogy újraelosszanak megfelelő erőforrásokat, elvéve azoktól a kormányzatoktól, amelyeknek van, azok javára, amelyeknek nincs. Ez a képmutatás odavezetett, hogy a progresszív hangok Délen és Keleten még az északi és nyugati szociáldemokraták érveit is - akik pedig támogatnának egy ilyen szükséges újraelosztást - figyelmen kívül hagyták, mint olyanokat, amelyek pusztán a szociális jogok új morális öltözékét viselő nyugati szabadpiaci imperializmus megnyilvánulásai. Megfordítva, Délen és Keleten egyesek részéről a kulturális másság védelme elkerülhetetlenül odavezet, hogy felhagyunk a társadalmi haladás egy globálisan elfogadott formájának érvekre támaszkodó keresésével." - Deacon, B. (2000), p. 15.

 

Szentes Tamás [Magyar Tudomány, 2002./6.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 42.

Az EU támogatási politikája

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019