VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Július 7.

A magyar választójogi rendelkezések a két világháború között

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

1919 őszén a Friedrich kormány válaszút előtt állt, hogy a Wekerle-féle választójogi törvényt alkalmazza-e vagy új választójogi szabályzatot alkosson. A kormány augusztus 20-i ülésén foglalkozott a kérdéssel először. A hivatalos vélemény szerint a belügyminiszter már kész választójogi javaslatot nyújtott be. "A javaslat a nőkre is kiterjedő általánosabb szavazati jog elvén épül fel... a szavazás titkosan történik" - szólt a lakonikus híradás a Reggeli Hírekben. Az új választójogi szabályozás végső formáját az 1919. november 17-én publikált 5985/1919 ME rendelettel érte el. Megjegyzendő, hogy a választójogi jogosultságon kívül rendeletek sora biztosította a választásokkal kapcsolatos intézkedéseket. Az első nemzetgyűlési választás, illetve választójog értékelésével kapcsolatban egyetérthetünk Gergely Jenő megállapításaival, hogy a különböző időben lebonyolított választások sorozatában az alkalmazott kormányzati eljárás és a jogszabály demokratizmusa között nagy ellentmondás mutatkozott. Jellemzőként idézte Drózdy György képviselő visszaemlékezését. "Ilyen tiszta, ilyen demokratikus, egyszerű választási renddel nem találkoztam. De olyan terrorisztikus választással sem, mint amilyet ezzel a kifogástalan alkotással véghezvitt a hatalom." - A hatósági, még inkább a karhatalmi terror szerepének figyelembevételével is elmondható azonban - hangzik az értékelő megállapítás -, hogy ekkor voltak először és 1945-ig utoljára olyan választások, amelyek lehetőséget adtak a széles néprétegek politikai megnyilvánulására.

A rendelet a választói jogosultságot a következő módon írja körül: "1.§. Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinek, aki legalább fél év óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van, és életének huszonnegyedik évét betöltötte. Ennek az életkornak betöltése előtt is választójoguk van azoknak, akik 1918. november hó 1. napja előtt legalább tizenkét héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, életének huszonnegyedik évét betöltötte, és bármely hazai élőnyelven írni-olvasni tud, ha legalább fél év óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van.

Az előbbi bekezdésekben megkívánt félévi egyhelyben lakás megszakításának nem tekinthető, ha az állandó lakóhely elhagyása beigazolhatóan a rendkívüli viszonyok kényszere folytán történt. A félévi egyhelyben lakás kellékének kimutatása alól a közalkalmazottak általában fel vannak mentve."

A későbbi választójogi viták kapcsán gyakran felmerült a kérdés, hogy az első nemzetgyűlés választási rendszerének kialakításában mennyire volt döntő az ország akkori belső helyzete, különösen pedig milyen szerepet játszottak a rezsim pártjai. Bár e problémát a külső befolyástól nem lehet elszigetelni, a belső tényezőket mégis meghatározónak tekinthetjük. Elég utalni arra, hogy a rendszer egyik vezető pártja, a kereszténypárt annak a néppártnak volt az utóda, amelynek közismerten programjába tartozott a választójog kiterjesztése, a falusi tömegek voksaira spekulálva. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a két forradalom után nem folytathatták a kérdés rendezését ott, ahol Tisza és Wekerle abbahagyta. A hatalomra kerülő csoportoknak egy bizonyos tömegbázis megszerzésére kellett törekedni. Ezért még Behtlen István is, aki a választójog kiterjesztésének korábbi és későbbi kérlelhetetlen ellenzője volt, kénytelen volt belenyugodni a rendelettel történő jogkiterjesztésbe. - Az első nemzetgyűlés kilenc pártja közül a legtöbb mandátumot a keresztény nemzeti egyesülés pártja és a kisgazdapárt szerezte meg.

1920-1921 eseményei bizonyították, hogy a rendszer kiépítéséhez még jelentős intézkedésekre van szükség. A hatalom megszilárdulásában döntő lépés volt 1921. április 14-től Bethlen miniszterelnöksége. Bethlen kiváló politikai érzékét mutatta, hogy felismerte: a régi hatalmi elit helyett a középrétegekre is kell támaszkodni. Elsődleges feladatának tekintette, hogy a dualizmus pártjai nyomán egy erős pártot alkosson, ezt szolgálta a szociáldemokratákkal kötött paktum is, majd az, hogy új pártot hozott létre a kisgazdák és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja összeolvadásával. Az Egységes Pártként emlegetett új alakulatban Nagyatádi Szabó István és Gömbös Gyula is vezetéshez jutott. A hatalom legalizálására új választójogi törvén kellett volna, de helyette egy újabb rendelet született. A választójogi törvényjavaslat, amely a későbbi rendelet és a még későbbi választójogi törvény (1925) alapja, 1922. január 24-én került a minisztertanács elé. Klebelsberg Kunó belügyminiszter ismertetése és indoklása után érdemi vita két kérdés: a női választójog és a nyílt szavazás körül bontakozott ki. A férfiak választójogi jogosultságát is korlátozta az 1922. évi rendelet, részben a meghosszabbított állampolgársági időtartam előírásával (10 év) és az egyhelyben lakás időtartamának kiterjesztésével (2 év), s a kor elmaradott népoktatási állapota mellett még mindig széles körű korlátozást jelentett a műveltségi cenzus visszaállítása, az elemi iskola négy osztályának elvégzéséhez kötve a jogosultságot. Ezáltal a választójogosultak körét mintegy 10%-kal korlátozta. (A felnőtt korú férfiak 85%-a helyett 75% rendelkezett aktív választójoggal.) Az aktív választójoggal rendelkező nők számát radikálisan csökkentette, az eddigi jogosultak mintegy kétharmadát fosztva meg e fontos politikai jogtól. Míg a Friedrich rendelet alapján 1 433 000 nőt írtak össze a választójogosultak körében, a Klebelsberg tervezet alapján a 2 109 000 választói jogosult közül 1 500 000 volt a férfi, s mindössze 609 000 a nő. A nők választási jogosultságát különböző módon korlátozták. A nők politikai jogaival kapcsolatos hivatalos álláspontját jól tükrözi a minisztertanácsi jegyzőkönyv: "a belügyminiszter úr általában megjegyzi... Magyarországon a női népesség nagy tömegei még nem alkalmasak arra, hogy az ország ügyeinek intézésére döntő befolyást gyakoroljanak." A 2200/1922. ME. sz. rendelet a következő módon szabályozza a választójogosultságot:

"1.§. Nemzetgyűlési képviselőválasztó joga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása, és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte. A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy az arany, ezüst vagy bronz vitézségi érmet, vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerte, valamint attól sem, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát végzett...

2.§. Nemzetgyűlési képviselőválasztó joga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte. Az elemi iskola negyedik osztályának sikeres elvégzése mellett is választójoga van annak a nőnek, aki az előző feltételeknek megfelel, de ezeken kívül:

1. mint feleség három vagy több gyermeknek adott életet, ha három gyermeke életben van - a háborúban hősi halált halt gyermeket a rendelkezés szempontjából életben lévőknek tekintendők, vagy

2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát, ha önálló háztartást vezet.

Nem kívántatik meg a 30. életév betöltése attól a nőtől, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát végzett."

Az 1922. évi választásokon - ahol a szociáldemokraták először jelöltek képviselőket, a szavazók bizalmából huszonöt mandátumot szereztek a második nemzetgyűlésben. Az 1921. decemberében megkötött Bethlen-Peyer paktum lehetővé tette a párt legális működésének feltételeit, a sajtót és a szervezkedést. A bel- és külpolitikai konszolidációra egyaránt törekvő Behtlen kormány figyelembe vette azt a külpolitikai helyzetet, hogy a Weimari Köztársaságban és Ausztriában ekkor szociáldemokrata kormányzat, míg a környező államokban polgári demokratikus rendszerek jöttek létre. Az 1920-ban elfogadott program, hogy új választójogi törvényt kell alkotni, a második nemzetgyűlés feladatai közé tartozott. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés 25 tagú választójogi bizottsága tizennyolc ülésen keresztül részletes és beható tárgyalás után hagyta jóvá. A Klebelsberg-rendeletben már megfogalmazott jogkorlátozásokon alapult az új törvényjavaslat, amelynek a vitáján neves politikusok szólaltak meg és tették kifogás tárgyává a javaslat antidemokratikus jellegét. 1925. május 20-án (a nemzetgyűlés 412. ülésén) fejtette ki véleményét Andrássy Gyula, aki a ház asztalán lévő javaslatot "reakciós visszalépésnek" minősítette. A Bethlen kormány konzervatív felfogása a választójogról leginkább a nyílt szavazás fenntartásának indoklásából tűnik ki. "Akik a nyílt választás mellet érvelnek, azok abból az alapelvből indulnak ki, hogy a választójog olyan közjog, olyan közfunkció, amellyel az állam felruházza a polgárait azért, hogy az ő akaratának a kiképzésébe, mint választók vagy mint választottak befolyjanak. Ez a jogi alapja a választói eljárásban való észvétel kötelező voltának és ez a jogi alapja annak is, hogy a választás maga - nem a választás mikéntje, hanem a szavazás ténye - a nyilvánosság ellenőrzése alá helyeztetik. Ennek a logikai dedukciónak csak utolsó következtetését, eredményét fekteti le a választójogi bizottság jelentése, amikor azt mondja, hogy a választójog közjog lévén, elvileg annak nyílt gyakorlása indokolt."

A Német Birodalomban bekövetkező változások, a fasiszta rendszer kiépülése a magyar politikai életre is nagy hatással volt. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter távozása a kormányból jelezte, hogy a Gömbös kormányban jobbratolódás következett be. Kállay már 1934. decemberében figyelmeztette Gömböst, hogy politikája túlságosan fasiszta jellegű, amely sérti Magyarország ezeréves alkotmányát, kommunizmushoz, káoszhoz vagy még rosszabbhoz vezet. 1932 októberétől, Gömbös Gyula miniszterelnöki kinevezésétől eleinte lappangó, majd 1934 második felében egyre inkább felszínre törő hatalmi harc érzékelhető a kormányzatban. Gömbös 1932-ben még belenyugodott Horthy döntésébe, hogy nem oszlathatja fel az országgyűlést, vagyis hogy nem szabadulhat meg az 1931-ben hivatalba lépett miniszterektől és kormánytagoktól. A harmincas évek elején a politikai rendszerben jelentős változások következtek be, amelyek új pártok és új programok kialakulását is jelentették. A dualizmus közéletében iskolázott politikusok nem tulajdonítottak jelentőséget a pártoknak, mint szervezeteknek, számukra a választási szervezetek voltak csupán, a párt számukra az országgyűlés csoportjában jelentkezett. Az ellenzék körében a szociáldemokrata párt volt jobban szervezve, a többi ellenzéki erő klubokban, egyletekben szerveződött. A kormánypártnak viszont rendelkezésre állt a közigazgatási gépezet. Gömbös a pártszervezet létrehozásával párhuzamos gépezetet épített ki, amelyben hívei szerveződtek, s amelyet előbb-utóbb az állami szervezet fölé kívánt emelni. A kormánypárt 1932 októberében tartott értekezletén bejelentette, hogy a jövőben a miniszterelnök a pártvezér. A NEP (Nemzeti Egység Pártja) azonban még Bethlen által létrehozott szervezeti egység volt.

1934 második felében több párt készített választójogi tervezetet és mindegyik magában foglalta a titkosságot. Ezt vezető politikusok sötétbe ugrásnak minősítették a és kockázatot több korrelációval kívánták mérsékelni. Bethlen István környezetében is készültek tervezetek, amelyek elfogadták a titkosságot, de életkori és állampolgársági cenzusok szigorításával jelentősen szűkítették a választói jogosultak körét. - A kormány választójogi törvénytervezete 1934 decemberében készült el. A szavazás mindenütt titkos, de kötelező és a választás ugyanakkor közvetett. Eszerint a választópolgárok helyi elektorokat választanak, ők pedig a képviselőket, ily módon "a jó elemek majorizálják a rossz elemeket". A férfiak választójogát 24. életév betöltéséhez, 2 évi helyben lakáshoz és négy elemi elvégzéséhez kötötték. A nők választói jogosultságának feltétele a 30. életév betöltése és hat elemi elvégzése. Horthy hosszú gondolkodás után Bethlen háta mögött Gömbösnek a ház feloszlatására irányuló kérelmét teljesítette, ezzel utat nyitott az új választójogi törvény megalkotására alkalmas képviselőház megalkotására az 1935. évi választások után. Az 1935 áprilisában megválasztott képviselőházban a NEP döntő győzelmet aratott, mandátumainak számát több mint tizennégy százalékkal szaporította. A NEP döntő győzelmét az egyéni, nyílt választási rendszernek köszönhette, amelyet még az 1925. évi választójogi törvény tett lehetővé.

Az 1838. évi választójogi törvény javaslatát 1937-ben nyújtották be a házban. A miniszterelnök ekkor már - Gömbös halála után - Darányi Kálmán. A ház 1938. március 23. és április 8. között tárgyalta. A törvénytervezet vitájában megszólaló Bethlen István a Pesti Naplóban a titkosságot csak akkor látta elfogadhatónak, ha megakadályozzák a baloldal vagy a szélsőjobboldal radikalizálódását. A törvényjavaslat vitája során is megszólalt Bethlen István, aki egyértelműen a Weimari Köztársaság kudarcára utalt, amikor azt mondotta, hogy a parlamentarizmusnak ez a funkciója (ti. az általános választójog) vezetett a diktatúrához. A választójogi törvény részletes vitáját erősen befolyásolta a zsidótörvény időközi beterjesztése. A választójogi törvényt rövid vita után elfogadták és 1938. június 3-án hirdették ki (1938. évi XIX. tv.). A törvény nyolc részből, 16 fejezetből és 228 szakaszból állt. A képviselők számát 260-ra emelte annak megfelelően, hogy az 1926-ban létesített felsőház létszáma ennyit tett ki. A törvény egyéni és lajstromos választási körzetekre osztotta az országot. Budapest és környéke, valamint a megyei törvényhatóságú városok kivételével mindenütt lajstromos választást és egyéni kerületeket is működtettek, a városokban csak lajstromosat. Az egyéni választókerületben a szavazatok 40%-a elegendő volt a mandátumok elnyeréséhez. A lajstromos kerületekben bonyolult számítások alapján került sor a mandátum odaítélésére, a módszer a nagy pártoknak kedvezett. A törvény második részének harmadik fejezete a választójogi jogosultság feltételeiről rendelkezik: külön az egyéni és lajstromos kerületekben, külön a férfiakra és nőkre nézve. A titkosság miatti "veszély" csökkentése érdekében szigorodtak a vagyoni, műveltségi, életkori és helyben lakási cenzusok. Így a férfiaknál a 26. betöltött év, 10 évi állampolgárság, 6 évi helyben lakás és hat elemi sikeres elvégzése adott választói jogosultságot. A műveltségi cenzus alól engedményt kaptak az 1912. év előtt születettek és a családfenntartók. Az írni-olvasni tudó férfiak csak akkor kaptak választójogot, ha háborús érdemekre hivatkozhattak. Ugyancsak az önálló kisiparosok és kereskedők, továbbá a 40 aranykoronás fölt tulajdonosai, a 100 aranykoronás föld bérlői, továbbá azok a mezőgazdasági munkások, akik négy éve ugyanazon gazdánál dolgoztak. Az egyetemet és főiskolát végzettek életkori cenzus alól mentesültek. A nők esetében a 30. életév betöltését, 10 év állampolgárságot és 6 év helyben lakást írt elő a törvény a hat elemi iskolát végzettekre. Ez utóbbi cenzus alól mentesültek azok az írni-olvasni tudó nők akiknek legalább három élő törvényes gyermekük volt és a férj is rendelkezett választójoggal. A középiskolát végzett nő 26 éves kora után szavazhatott, a főiskolát végzett pedig életkori korlátozás nélkül.

Az 1939. évi választások a Teleki kormánynak nagy győzelmet hoztak. A 260 mandátumból 187-et szereztek meg. Bethlen mégis súlyos hibaként tudja be, s Telekit kárhoztatja amiatt, hogy belement a választásokba, mielőtt egy szolid polgári többséget pártjában és azon kívül is kialakított volna. "Súlyos politikai hibát követett el - írja - amelynek gyümölcsei most érlelődnek meg, mert az új többségi pártban megszaporodnak azok az elemek, amelyek egy jobboldali radikálisokkal állandó flörtviszonyban vannak és kétségtelen az is, hogy az új pártnak a szellemi nívója az előző parlamentnek lényegesen alatta marad."

 

Nagyné Szegvári Katalin [Változó Világ 50.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 50.

A választójog

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019