VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Július 12.

Latindián-Amerika: Történelmi igazság - földrajzi valóság

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Kolumbusz útjának 500. évfordulóján vajon hányan gondolkodunk el azon, valójában mit is ünneplünk 1992-ben? A hivatalos elnevezés szerint Amerika Felfedezésének 500. évfordulóját: Két Világ Találkozását. De mit is jelent - és főleg kinek - e hosszadalmas megfogalmazás?
Az évfordulóra szervezett spanyol megemlékezések Európa centrikus nézőpontot tükröznek, melyben a civilizáció fogalma nem jelent mást, mint amit az Óvilág hozott/vitt az Újvilágba, s ami ezt követően megváltozott. Ez a szemlélet egyértelműen a felfedezés tényét emeli ki, és a fejlettebb gazdasági-társadalmi viszonyok exportját tartja fontosnak. A latin-amerikaiak számára mindez elfogadhatatlan, s bár elérték, hogy a Két Világ Találkozása is szerepeljen a hivatalos elnevezésben, a lényegen ez mit sem változtat. 1492-ben új történelmi korszak kezdődött a világ számára. 1492 a világ világiasításának kezdete volt, amikor az emberiség történelme egyetlen történelemmé kezdett formálódni. Ennyi, s nem több az, amit mindenki elfogad.
1492. január 2-án Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd vezetésével elfoglalják Granadát, s véget ér a Reconquista több évszázados országegyesítő folyamata. Az iszlám Ibéria felszámolásával egyidejűleg a félszigetről száműzik a muzulmánokat. De ez a sors vár a zsidókra is, a kiűzetés abból az országból, ahol kultúrájuk és civilizációjuk a fénykorát élte. A 12-13. században a világ zsidó népességének mintegy fele élt itt.
1492. augusztus 3-a volt az utolsó nap, ameddig a zsidóknak el kellett hagyniuk az országot, és ez volt az a nap, amikor Kolumbusz kihajózott Palos kikötőjéből az ismeretlen felé. Nem véletlen, hogy a három karavellán zsidók is helyet kaptak, s talán abban a reményben keltek útra, hogy új, üldöztetés nélküli otthonra lelnek. Mindezt megerősíteni látszanak Amerika első európai településén, a Dominikai Köztársaságban lévő La Isabelán folytatott ásatások is, ahol portugál-zsidó eredetű arany és réz fülbevalókat találtak.

Az Európa centrikus világképből fakadó megközelítésben szinte semmi sincs a helyén. 1492. október 12-e - amit az óceán innenső partjáról, és csakis innen, egy egész kontinens születésnapjaként tartunk számon - történelmileg hamis dátum. Tudjuk, hogy a vikingek mellett ázsiaiak és afrikaiak is eljutottak - évszázadokkal korábban - az akkor még ismeretlen kontinensre. Számos elmélet született, s egyre több a bizonyító erejű tény is az afrikai kapcsolat elfogadására: Thor Heyerdahl és a lengyel koponyaszakértő Weircinski után a suriname-i származású Ivan Van Sertima, a Rutgers Egyetem professzora Kolumbusz előtt érkeztek című könyvében fejti ki ezt az elméletet.
Nem Spanyolország fedezte fel Amerikát, Kolumbusz útjával a hódítás vette kezdetét. Viszont a spanyolok nem csak állandó településeket hoztak létre, hanem megtalálták a visszavezető utat, a Golf-áramlatot is. Az igazi felfedezők azok a - zömükben Ázsiából több hullámban bevándorolt - népek voltak, akik a kontinest Alaszkától a Tűzföldig bejárták és benépesítették. A kontinens és az ott lakók elnevezése is európai. Az őslakosoknak nem volt egységes nevük, s az indián (indiai) megnevezés - bár hamar kiderült, hogy tévedés - később már nem változott.
Amerika népei elvesztették önállóságukat, földjeiket és a benne rejlő kincseiket, kulturális autonómiájukat. Kifosztottan és megtizedelten járultak hozzá Nyugat-Európa fejlődéséhez. A fejlettebb kultúra megjelenéséről sem beszélhetünk egyértelműen, mert az amerikai kultúrák - az azték, a maja, az inka - sok tekintetben fejlettebbek voltak, mint az Óvilágé. Az Újvilág indián mezőgazdasága a felfedezés évében legalább olyan termékeny volt, mint az óvilági - állítja többek között William Denevan is, a Wisconsin Egyetem professzora.
Az afrikaiak számára legalább olyan tragikus emléket idéz az évforduló, mint Amerika indiánjainak. Az első, Újvilágba behurcolt rabszolga 1502-ben szelte át az óceánt. A rabszolgaság intézménye a különböző szerzők becslései alapján 50-200 milliós vérveszteséget okozott a fekete kontinens lakóinak. A haiti-i Anthony Phelps szerint "A felfedezés hódítás, népirtás, árulás, rabszolgaság és kizsákmányolás volt és maradt máig is... Megünnepelni ezt a felfedezést inzultus lenne a megvásárolt, eladott és rabszolgákként kontinensünkre áthozott feketék emlékével szemben."
Amerika őslakói, de még a latin-amerikaiak többsége számára is az évforduló megünneplése elfogadhatatlan. 1992-t a kontinens indiánjai a Világ Bennszülött Népeinek Nemzetközi Évévé deklarálták. Az általuk létrehozott szövetségek, szervezetek fő célkitűzése az, hogy felhívják a világ figyelmét azokra a történelemhamisításokra, amelyeket a gyarmatosítók követtek el. Vajon mi megünnepeljük-e történelmünk fájdalmas invázióit? S mit ünnepeljenek akkor az indiánok? Azt, hogy kultúrájuk nem felfedezetté, hanem elpusztítottá vált, hogy megfosztották őket identitásuktól, hogy 1492. október 12-ével hétmillió indián kiirtása kezdődött el a kontinensen? Celso Furtado olyan tömegmészárlásról beszél, ami páratlan az emberiség történetében.
Amerika meghódításának történetét a merkantilista kapitalizmus szemszögéből ismerjük. Ez pedig európai nézőpont és keresztény. A kontinensen, de főképpen a közel 400 milliós Latin-Amerikában a lakosság több mint 10 százaléka indián, s - bár részarányuk országonként igen eltérő: Bolíviában 70%, Mexikóban 14%, Brazíliában 0,2% - a karibi szigetvilág és Uruguay kivételével mindenütt jelen vannak, kultúrájuk meghatározó eleme tovább él.
Latin-Amerika legalább annyira indián is, mint amennyire latin, így történelmileg méltóbb, földrajzilag pedig igazságosabb lenne a kettő ötvözetét alkotó Latindián-Amerika (América Latindígena) elnevezés. Az uruguayi Eduardo Galeano szavaival élve "a nagy kihívás az, hogy a realitásokhoz visszatérve Amerika igaz történetét tárjuk fel".

 

Kéri András [Rubicon 1992./5.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 21.

Amerikai politika a XX. században

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019