VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Augusztus 12.

A szüzesség megállapításának különös módjai

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

A nőgyógyászok, törvényszéki orvosok számára a szüzesség biztos megítélése mindmáig nehézségekbe ütközik, hiszen sem a szűzhártya megléte nem bizonyítja az érintetlenséget, sem pedig hiánya nem utal feltétlenül lezajlott közösülésre.(6, 11, 17) A múltban a helyzetet tovább bonyolította az a tény, hogy a 17. századig a szűzhártya, vagyis a  hymen puszta létezését is számosan kétségbe vonták. Olyan kiváló reneszánsz orvosok is, mint például Augenius, Paré, Fernel vagy Colombo egyszerűen mesebeszédnek tartották a szűzhártyáról szóló tudósításokat. (18) Ráadásul nem csekélyebb tekintély, mint maga Szent Ambrus, Milánó hírneves püspöke, tiltotta meg egykor a szüzességnek nőgyógyászati vizsgálattal való megállapítását – Ambrus e helyett egyéb, illedelmesebb módszereket javasolt. (Epistolae VIII. 44.) Nem csoda hát, ha az ókortól századunkig elevenek maradtak azok a részint a népi hiedelem-világban, részint pedig az antik orvostudományban gyökeredző elméletek és módszerek, amelyek a szüzesség meglétét vagy vesztét voltak hivatottak megállapítani.
   Márpedig erre a kérdésre feltétlenül választ kellett adni. Nem pusztán törvényszéki esetek kapcsán vagy azért, mert a kor erkölcsei így kívánták ezt meg, hanem nagyon is gyakorlati okból: A nemi betegségek – különösen pedig a 15. század végén Európára törő  szifilisz -  ellen ugyanis csak két biztos védekezés volt: a teljes önmegtartóztatás, amire persze csak kevesen vállalkoztak, illetve az érintetlen menyasszony.  Az orvosi és a népi hagyományban tehát – különösen, amíg a szűzhártya létéről folyó vita el nem dőlt – számos remek szüzesség-megállapítási módszer maradt fönn: ezeket a metódusokat próbáljuk majd alább, röviden ismertetni.

Lepedővizsgálat
    A szüzesség – jóllehet csak utólagos – megállapításának, a mózesi törvényekben is leírt módja, a nászéjszaka, illetve az „elhálás” utáni lepedővizsgálat volt. (Mózes 5.22.13-20..) A menyasszony érintetlenségét, illetve a vőlegény férfiúi erejét bizonyító, átvérzett lepedőt számos helyen azon frissiben, diadalmasan körbe is hordozták s bemutatták a násznépnek. Adat persze arra is akad, hogy a vőlegényt, illetve a rokonságot ügyes trükkökkel, seb ejtésével, előre odakészített vér használatával, különféle növények alkalmazásával kijátszották (15), vagyis ez a módszer koránt sem volt biztos, ráadásul profilaktikusan sem lehetett alkalmazni. A lepedővizsgálat szokása széles körben, így a perzsáknál (10), szlávoknál, araboknál és nálunk is elterjedt.

Szent helyek
    Az ókor óta ismertek voltak olyan szent helyek, amelyek valamiképpen a szüzességgel, a női tisztasággal álltak kapcsolatban. Aphrodité-Venus, vagy még inkább a szűz istennő, Artemisz-Diána, illetve Juno-Héra szentélyeinek e funkcióját a középkorban Szűz Mária, Mária Magdolna, a rovott múltú Egyiptomi Mária, illetve egyéb szentek kegyhelyei vették át. Rómában ma is meglátogatható, sőt némi bátorsággal ki is próbálható az a, Maria di Cosmedin – vagyis Egyiptomi Mária – templomának falán látható kő-száj, a ”bucca veritatis”, amely állítólag a szeplős leányzók belényújtott kezét elkapja vagy leharapja.(22) Hasonló szüzesség-megállapító épület Angliában is állott. Martinus Schurig emlékezik meg Szent Wilfrid kapujáról (arcus sancti Wilfridi) egy templom titkos bejáratáról, amelyen át csak a szüzek fértek át, a nem szüzek benne rekedtek. (20)  Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy az epheszoszi Pán templomban volt egy grotta, amelyben egy falból kiálló cső, vagy síp szüzek közeledtére kellemes hangot adott, ha viszont romlott hölgyek léptek a közelébe, iszonyút üvöltött. Az epheszoszi Sztür forrás vize pedig megzavarodott, ha nem szüzek fürödtek benne.  Rómában a Juno-templom szent kígyója egyszerűen nem volt hajlandó elfogadni a táplálékot a megszeplősített hölgyek kezéből - állítólag - így leplezte le őket.

Vizelet
   A szüzességre a hagyomány szerint a hölgyek vizelésmódjából, illetve vizeletéből is következtetni lehet. Christan Gottfried Guner (1744-1815), jénai egyetemi tanár Semiotica című diagnosztikai munkájában felhívja figyelmünket arra, hogy míg a szüzek vizelete vékony sugárban és sziszegve, az asszonyoké vastagban ömlik, sőt sokkal hangosabban is csobog, mint az érintetlen leányoké. Ezt a megfigyelést a kiváló Michael Alberti (1682-1757) Jurisprudentia medicájában tovább pontosítja: szerinte a szüzek vizelete világos és tiszta, az asszonyoké ezzel szemben zavaros és zsíros.  Az asszonyok továbbá egyetlen sugárban pisilnek, a szüzeknek ez nem megy.(2) Josephus Scaliger pedig állítja, hogy saját szemével látta, amint egy szűzlány magasan felpisil a falra, amire tudvalevőleg az asszonyok képtelenek.(19) Paul A. Amman (1634-1691), lipcsei élettanprofesszor szerint nem csak a vizelet állaga és a vizelés módja árulkodó, hanem az íze is, szerinte azonban az az orvos, aki ilyen vizsgálatot végez, nem nevezhető normálisnak.(3, 23)

Növények, ásványok, állatok

   A szüzesség megállapítására bizonyos növények, ásványok és állatok is alkalmasak voltak – a tradíció szerint. A flamand Petrus Forestus (1522-1597) írja, hogy a mangoldot (ez egy répaféle, latin neve lapathum) össze kell zúzni, majd izzó szénre kell szórni: az így keletkezett füst szagától az asszony azonnal bevizel, a szűzleány viszont nem.(8) Pliniusnál a gagát-kőnek van hasonló ereje, Caspar a Reyes viszont a porcsinnak, a zöld mályvának és a bardana persanatának tulajdonít hasonló hatalmat. Placentinus szerint a porított akháttól a megszeplősítettek hevesen hánynak, a szüzek azonban nem.  Sebizius szerint egy quentchen (kb. 3 uncia) aloéfa a szüzeknek nem árt, az asszonyok viszont bepisilnek tőle. A német néphit szerint, ha a Borbála napján a leány által tört ág Karácsonyig nem hajt ki, a leány nyilvánvalóan nem szűz immár – s ugyanez a helyzet, ha az asztalra dönti a sótartót.(4) A porphyrio nevű nehezen azonosítható madár kerüli a nem szüzeket: ha ugyanis házasságtörőt pillant meg, tüstént öngyilkos lesz. (1) Kämpffer leírása szerint a malabárok és a sziámiak, ha házasságtöréssel gyanúsítanak valakit, egy krokodilokkal teli folyóba küldik fürdeni: ha a krokodil hajlandó megenni a delinquenst, az annak a jele, hogy már nem volt érintetlen. Sebizius (18) azt írja, hogy szüzeket soha nem csípnek meg a méhek.  Egy Curieuse Handapothecke címen kiadott német munkában viszont arról olvashatunk, hogy a szüzek által ültetett olajág kihajt, a tisztátalan asszony által ültetett viszont elsorvad. (7)  A tisztátalan személy által viselt türkiz megfoltosodik, a tükör pedig, ha belenéz, elhomályosodik. Bonaciolus szerint, ha alvó szűz leány fejére egy mágnest helyeznek, nem ébred föl tőle, sőt erótikus álmot lát, a buja nőszemély viszont a mágnes hatására felriad, vagy kizuhan az ágyból. (7)

A varázsfonál
    A szüzesség megállapításának sajátos módja a fonallal való mérés. E szerint a leány nyakáról fonallal kell mintát venni: ha a nyakat épp körülérő fonál a lány fején átvezetve orrhegyétől a nyílvarrata kezdetéig ér, akkor az illető bizonyosan szűz, ha azonban ennél tovább ér, már nem az. (13) Liberálisabbak szerint a fonálnak a metszőfogtól kell a nyílvarratig érnie.  Vannak azután, akik esküvő előtt és után is megmérik asszonyuk nyakát: ha ugyanazt a méretet kapják, az ara nem volt szűz. Carolus Musitanus (1635-1714), olasz orvos azt állította, százszor kipróbálta már a módszert és mindig stimmelt. A szokásról a Kr. e. 1. században élt költő, Catullus is megemlékezik, Péleusz és Thetisz nászáról szóló költeményében (V. 377, „Non illam nutrix orienti luce revisens / Hesternum collum poterit circumdare filo”).

Külső jegyek
      A kora újkori orvosi irodalomban gyakran olvasható az a bölcsesség, amely szerint a nem szüzek hangja rekedtebb és mélyebb, mint a szüzeké – bár Capivacceus szerint ez csak a szűz fiúkra jellemző. (6) Az asszonyoknak és különösen a friss feleségeknek ráadásul bakszaguk van – ez azonban nem tekinthető biztos jelnek, hiszen egy bizonyos Bohn nevű orvos szerint a buja gondolatoktól gyötört szüzek is bakszagot (Bocksgeruch) árasztanak. (12) A kiváló reneszánsz polihisztor, orvos és matematikus, Hieronymus Cardanus, saját állítása szerint a szüzességet a nők illatából is meg tudta állapítani. Az elterjedt vélekedés úgy tartja, hogy a szüzesség elvesztése az arcberendezést is megváltoztatja:  a szüzességüket vesztett hölgyeknek laposabb lesz az orruk s a közepén enyhe bemélyedés jelenik meg. A fehérmájú hölgyek orra egyébként is széjjelebb húzódik és orrlikaik és szélesebbek lesznek (12). Ami az arc elváltozását illeti, a gyakorlott fiziognómus egy szempillantás alatt is felmérheti a helyzetet:  Az abdérai Démokritosz például, mint mesélik, Hippokratész egyik szolgálóját egyik este még lányomnak, reggel viszont már asszonyomnak üdvözölte, mert a leányzó arcának változásából rájött, mi történhetett az éjjel. (13) Galénosz közvetetten utal egy ismérvre, hiszen De remediis parabilibus (Peri euporisztón) című munkájának második könyvében olyan szert ajánl, amely a hüvelyt összehúzza, hogy „a nő szűznek tűnjék”, vagyis a szűk hüvelyt szintén a szüzesség jelének tartja. (9) Caspar a Reyes (16-17.sz. fordulója) szerint az asszonyok szeméremszőre durvább, göndörebb és rövidebb lesz, mert a szextől felmelegszik és megperzselődik (magis adusta redditur). (16) Mindig is akadtak hölgyek, akik éppen azért szőrtelenítették nemi szervüket, hogy még érintetlennek látszódjanak: ilyen praktikákra a 17. századból is van adat. (5) A szüzek továbbá köztudottan soványabbak, amiből sajnos az következik, hogy az asszonyok pedig molettebbek, különösen a csípőtájékon. A szüzek, elpirulnak, kezük hideg, nyirkos lesz, ha férfi nyúl hozzájuk, sőt állítólag a csiklandozást is kevésbé tűrik, mint tapasztaltabb társaik.  A szemükben látható vékonyka ér immár nem piros, hanem kék lesz (4). Michael Bernhard Valentini (1657-1729) annak módjáról és lehetőségéről ír, hogy a köpölyözés és a vér állaga segítségével miként lehet a szüzességet, illetve a teherbe esést megállapítani. (21)  A különös nevű nőgyógyászati szakíró Severinus Pinaeus (?-1619) pedig a női szeméremtestet különféle virágokhoz hasonlította, s azt állította, hogy a szűz leány nemi szerve bimbózó, az asszonyé pedig kinyílt rózsára emlékeztet. (14) Kenyeres Balázs említi Törvényszéki orvostanában, hogy „régebben” az orvos a nagyajkak helyzetéből, színéből és a hüvely redőzöttségből is következtetéseket vont le – ugyanitt Kenyeres azt is megerősíti, hogy a szűzhártya megléte, illetve hiánya nem tekinthető a szüzesség, illetve a megszeplősítés bizonyítékának. (11)

    Bár válogatásunk koránt sem volt teljes, annyit bizonyosan elmondhatunk, hogy ötletekben és metódusokban sosem volt hiány. Ám talán éppen a különféle eljárások feltűnően nagy száma utal arra, hogy valójában egyik módszer sem bizonyult valami megbízhatónak. A nősülni szándékozó férfi  mindig is kockázatot vállalt és e kockázatok közül nyilván nem is az volt a legnagyobb, amelynek elhárítását a fent felsorolt számtalan remek trükk célozta egykor.

 

IRODALOM

 

Aelianus Claudius: De natura animalium. III.42.

Alberti, M.: Jurisprudentia medica. Leipzig, 1744.  I. liber, 3. caput, 7.§

Amman, P.A.: Irenicum Numa Pompilii cum Hippocrate. Lipsiae, 1689.128.

Bächtold-Stäubli, H. (Hrsg): Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens. Berlin-New York, De Gruyter,  1987. Bd.IV.846.

Bonetus, Th: Sepulchretum, sive anatomia practica. Genevae, Chouet 1679. 1370. (Lib.3., Sectio.38.Obs.VII.)

Capivacceus H.: Opera omnia. Venetiis, Sessa, 1598. 166-168

Curieuse Handapothecke. Frankfurt am Main, 1700. 135.

Forestus,P.: Observationum et curationum medicinalium centuriae. Francofurti, Palthenius, 1602. 707-708. (Obs. 28., cap.5.)

Galénosz: Opera Omnia. Ed. C.G.Kühn. Lipsiae, Knoblochius, 1827. XIV. 478. (II./XXVI/12.)

Gmelin, J.G.: Reisen durch Russland und Sibirien. Göttingen, 1752. III.168.

Kenyeres B.: Törvényszéki orvostan. Bp., Magyar Orvosi Könyvkiadó Társ., 1909. I. 273-274. Ui. Kenyeres érdekes történeti adatokat is közöl (271-275.)

Medizinisches Vademecum. Frankfurt und Leipzig. Nicolai, 1795. Theil I., 57.

Mercurialis, H.:  Variarum lectionum…VI.6. in: Opuscula aurea et selectiora.  Venetiis, Iunta et Baba, 1644. 467.

Pinaeus, S.: Opusculum physiologicum….Francofurti, Palthenius, 1599. 23-44.

Ploss, H.: Das Weib in der Natur- und Völkerkunde. Leipzig, Grieben, 1897. Bd.I. 394-395.

Reyes, Caspar A.: Campus Elysius jucundarum quaestionum. Francofurti ad Moenum, Palthenius, 1670.  476.

Riolanus, J.: Anthropographia. Paris,1618 148..

Sebizius, M.: De notis virginitatis. Lugduni Batavorum, Mogaert, 1650.  291.

J.Scaligernek Arisztotelész: Historia Animalium II.1. (550b 19) -hez írott jegyzetéről van szó, ahol Arisztotelész azt állítja, hogy minden nőstény emlős hátrafelé vizel.

Schurig, M.: Parthenologia. Dresden und Leipzig, Zimmermann, 1729.  275.

Valentini, M.B.: Pandectae medico-legales. Francofurti ad Moenum, Jungius, 1701.  44-47.

Venette,N.: De la generation de l’homme ou tableau de l’amour conjugal.    Cologne, Joly, 1696. 81-82, (Partie II., Chapitre. 1., Article. 1.)

Zacchias,P.: Quaestionum medico-legalium… Francofurti ad Moenum, Bencard, 1688. 378. (Lib.IV., Tit. 2., Quaestio 2)

 

Dr. Magyar László András [Lege artis medicinae 2000./6.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 14.

Megfogantam, tehát vagyok

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019