VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Augusztus 15.

Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról (Negyedik nap) I.

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Sagredo már türelmetlenül várja a vita folytatását, amikor Salviati és Simplicio megérkeznek. Salviati azért rögtön a tárgyra tér: a tenger árapálya csak a Föld mozgásával magyarázható. Sőt ez az egyetlen földi jelenség, amely - a víz nagy tömege miatt - mutatja, hogy a Föld nem lehet mozdulatlan. (Galilei itt - tudjuk - tévedett, mert még nem ismerte az általános gravitációt és így a Föld és Hold közötti vonzóerőt sem; mégis ez a Dialogónak egyik legérdekfeszítőbb része, mert maga Galilei is legtöbbet dolgozott ezen a kedvenc elméletén, úgyhogy érvelése - a téves kiindulás ellenére - rendkívül meggyőzően hat.) Salviati - szokott módszeréhez híven - a jelenséget veszi vizsgálat alá, mielőtt az okokat kutatná. Megállapítja az árapály hármas: napi, havi és évi periodicitását, részletesen tárgyalja a földrajzi helyzettől függő különbségeket. Simplicio itt közbeveti, hogy ennek a réges-régen ismert jelenségnek van több, újabb peripatetikusoktól származó magyarázata (ezek között helyes megsejtés is akadt!), de Sagredo leinti: hiábavalóságok cáfolatával kár az időt tölteni, Salviati azonban hajlandó néhány szóval megcáfolni a képtelen elméleteket, és gúnyosan beszél azok szerzőiről. (A műnek ez a része rendkívül fontos a pör szempontjából. Az a Simplicio által kifejtett nézet, hogy az árapályt csoda okozza, tulajdonképpen VIII. Orbán pápának a véleménye, aki azt egy beszélgetés alkalmával közölte Galileivel. A nézetnek ily módon - éppen Simplicio által - való bevezetése sértette a pápa hiúságát, és ez volt az egyik oka, hogy Galileivel szemben, akit azelőtt szeretett és nagyra tartott, a pápa könyörtelen volt.)

SALVIATI.
Valóban, úgy látszik, a költői lelkek két csoportra oszthatók, az egyik fajta ügyes mesék kitalálásához ért, a másik pedig arra alkalmas, hogy ezeket készségesen elhiggye.

SIMPLICIO.
Nem úgy gondoltam, hogy telhiggyük a meséket, ha rájövünk, hogy ilyesmiről van szó. Ami az árapályra vonatkozó számos nézetet illeti, nagyon jól tudom, és tökéletesen meg vagyok győződve, hogy valamely hatáshoz csak egy eredeti és igazi ok tartozhat, és hogy a fenti okok közül csak egy lehet az igazi, az összes többinek kitalálásnak és tévedésnek kell lennie. Az is lehet, hogy talán a helyes értelmezés nem is szerepel az eddig felsorolt nézetek között; mert különös volna, ha az igazság csak olyan kevés fényt árasztana, hogy a környező tévedések sötétségéből semmivel sem tűnne ki. Mégis megengedem magamnak, hogy a nálunk megszokott nyíltsággal megjegyezzem, hogy a Föld mozgásáról szóló tan és az a nézet, hogy ez lenne az oka az árapálynak, előttem éppen olyan meseszerűnek látszik, mint az általam megismert többi magyarázatkísérlet. Ha nem hallok olyan érveket, amelyek jobban egyeznek a természeti tényekkel, akkor szégyenkezés nélkül fogok arra az álláspontra helyezkedni, hogy természetfeletti jelenségről van szó, tehát csodáról, amely kifürkészhetetlen az emberi szellem számára, mint sok egyéb dolog is, amelyet Isten mindenható keze mozgat.

SALVIATI.
Álláspontodat nagyon ügyesen adod elő, és egyezik is Arisztotelész tanításával. Mint tudjuk, Arisztotelész mechanikai problémáinak tárgyalása idején csodának minősíti mindazt, aminek oka rejtve marad. Arra azonban, hogy az árapály valódi oka a kifürkészhetetlen dolgok közé tartozik, valószínűleg nincs egyéb támpontod, mint mondod, csak az, hogy az eddigi magyarázatok között egy sincs, amelynek alapján, akárhogy igyekszik is az ember, hasonló jelenséget mesterségesen elő lehetne állítani. Sem hold-, sem napfénnyel, sem mérsékelt hővel, sem különböző mélységekkel nem lehetne sohasem mesterségesen elérni, hogy a víz valamely mozdulatlan edényben ide-oda áramoljon, egyik ponton emelkedjék és süllyedjen, más ponton pedig nem. Ha én azonban minden különösebb mesterfogás nélkül, a lehető legegyszerűbb módon az edény mozgatásával mindezeket a változásokat pontosan úgy mutatom be neked, ahogy a tenger vizében lejátszódnak, miért utasítod el akkor ezt a magyarázatot, és miért keresel menedéket a csodában?

SIMPLICIO.
Akkor fogok menedéket keresni a csodában, ha nem tudsz egyéb természetes okokkal, csak a tengerfenék mozgásával ettől visszatartani, éspedig azért, mert a tengerfenék nem mozdul el, sőt az egész földgolyó természettől fogva mozdulatlan.

SALVIATI.
De hát azt elhiszed-e, hogy a földgolyót  természetfeletti módon, vagyis Isten korlátlan hatalma által mozgásba lehetne hozni?

SIMPLICIO.
Ki kételkedhetnék ebben?

SALVIATI.
Nos, Signore Simplicio, ha számunkra a tenger mozgásának magyarázatára nélkülözhetetlen feltétel a csoda, hát akkor mozgassuk a Földet csoda által és ennek következtében a tengereket természetes úton. Ez éppúgy egyszerűbb, úgyis mondhatnám, természetesebb a csodák területén, mint ahogy könnyebb valamely golyót forgásba hozni - erre elég sok példát láthatunk -, mint egy óriási víztömeget előre-hátra mozgatni, itt gyorsan, ott 1assabban, amott pedig egyáltalában nem, úgyhogy ezek a folyamatok mind ugyanabban a tartályban játszódjanak le, nem is beszélve arról, hogy az utóbbi esetben több csodáról van szó, az előbbiben pedig csak egyről. Vedd még hozzá, hogy a víz csodálatos mozgása további csodát tesz szükségessé, amely a Földet mozdulatlanságban kell hogy tartsa az áramló vízzel szemben, mivel a víznek a Földet majd az egyik, majd a másik irányba kellene megingatnia, hacsak újabb csoda nem tartja mozdulatlanul.

SAGREDO.
Kérlek, Signore Simplicio, halasszuk el egy darabig a döntést, ne ítéljük el az új nézetet, amelyet Signore Salviati részletezni fog előttünk, és ne vegyük azt minden további nélkül egy kalap alá a korábbi lehetetlenségekkel. Ami viszont a csodát illeti, arra szintén akkor térjünk vissza, amikor már hallottunk kísérletet a természeti magyarázatra, hiszen, érzésem szerint, a természet és Isten minden műve tulajdonképpen csoda.

SIMPLICIO.
Tagadhatatlan, hogy megfontolásaid nagyon meggyőzően hatnak, ha az ember, ahogy mondani szoktuk, ex suppositione érvel, vagyis föltéve, hogy a Föld valóban rendelkezik azzal a kétféle mozgással, amelyet Kopernikusz tulajdonított neki. De ha kizárjuk ezeket a mozgásokat, akkor az egész hiábavaló és tarthatatlan; de éppen a te érvelésed teszi szükségessé, hogy elvessük a fenti hipotézist. A Föld kétféle mozgása alapján számot adsz az árapály jelenségéről és megfordítva: a dagály alapján bizonyítod ugyanezeket a mozgásokat. Hogy a dologgal beláthatóbban foglalkozzál, azt mondod, hogy a víz azért, mert folyékony halmazállapota miatt nincs szilárdan a Földhöz kötve, nem kényszerül egész pontosan követni a Föld mozgását; ebből vezeted le azután az árapályt. Nyomaidba lépve, a következőképpen érvelek: a levegő sokkal ritkább és folyékonyabb, mint a víz, és annál még lazább kapcsolatban van a földfelülettel; hiszen a víz sokkal szilárdabban van a Földhöz kötve, már csak súlya és ebből eredő nyomása miatt is, amely a könnyű levegő nyomását jóval meghaladja; a levegőnek tehát még sokkal kevésbé volna szabad a Föld mozgását követnie. Ha tehát a Föld az említett módon mozogna, akkor nekünk, a Föld lakóinak, akik ugyanolyan sebességgel repülünk vele együtt, állandóan elviselhetetlen sebességgel szembefújó keleti szelet kellene éreznünk. Hogy ennek valóban így kellene lennie, arra megtanít a mindennapi tapasztalat is, mert ha szélcsendes időben erős ütemben lovagolunk, mikor a sebesség óránként 8-10 mérföld, a levegő ellenállását már mint erős szelet érezzük arcunkon, mekkora ellenállást keltene az óránkénti 800-1000 mérföldes sebességünk az ebben a mozgásban részt nem vevő levegőben? Ebből a folyamatból mégsem tapasztalunk semmit.

SALVIATI.
Erre a látszólag igen találó ellenvetésre azt felelem: igaz ugyan, hogy a levegő ritkább és könnyebb, s ennek következtében kevésbé szorosan kötődik a Földhöz, mint a víz, de téves az a következtetés, amelyet ezekből a premisszákból levonsz, tudniillik, hogy a levegő ritka és könnyű volta következtében kevésbé vesz részt a Föld mozgásában, és hogy nekünk, akik teljes egészében együtt mozgunk vele, ezt az ellenállást határozottan éreznünk kellene. Éppen ennek az ellenkezője történik, mert ha visszaemlékezel rá, az ok, amelyet én megjelöltem, az, hogy a víz nem követi hordozója mozgásának szabálytalanságait, hanem megtartja korábban elért sebességét, úgyhogy az nem csökken és nem növekszik pontosan ugyanolyan mértékben, mint a hordozójáé. Minthogy pedig az ellenállás a sebességnövekedésben vagy -csökkenésben és a kezdetben elért erő megtartásában jelentkezik, az az anyag, amely leginkább hajlik a sebesség megtartására, az abból eredő következményeket is a legvilágosabban fogja mutatni. Hogy a víz mennyire hajlik az egyszeri impulzus megtartására, még akkor is, ha a hatóerő már megszűnt működni, azt a heves széltől felkavart tenger példája mutatja, mert a hullámok még sokáig magasra csapnak, amikor a levegő már meg is nyugodott, és a szél elült. Ezt a tehetetlenséget pedig a víz súlya okozza; mert, amint már az előbb is megjegyeztük, igaz, hogy a kisebb súlyú testeket könnyebb mozgásba hozni, mint a súlyosakat, viszont amazok sokkal kevésbé képesek megtartani mozgási állapotukat, ha a mozgató ok már nem működik. Ezért lehet a levegőt, amely önmagában olyan könnyű és ritka, mégoly kis erővel is minden nagyobb nehézség nélkül mozgásba hozni, viszont éppen ezért képtelen arra, hogy a mozgató ok megszűntével folytassa a mozgást. Ami tehát a Földet körülvevő atmoszférát illeti, azt hiszem, hogy éppúgy, mint a víz, a Földhöz való tapadása következtében körmozgásba jön, mégpedig az a része, amely edényekbe van zárva, vagyis amelyik hegyekkel körülvett síkságokon található. Ezekről a részekről mindenesetre több joggal állíthatjuk, hogy azokat a földfelület kiemelkedései magukkal ragadják, mint azt, hogy a felső részt ragadja magával az Ég mozgása, amint azt ti, peripatetikusok állítjátok.

Amit eddig mondtam, azt hiszem, kielégítő módon cáfolja meg Simplicio ellenvetését; egy további ellenérvvel és cáfolattal pedig, amely egy figyelemre méltó tényen alapszik, a szükségesnél nagyobb mértékben meg fogom nyugtatni, Sagredónak viszont egy további érvvel fogom a Föld mozgását bebizonyítani. Azt mondtam, hogy az atmoszférát, különösen pedig azt a részét, amely nem terjed túl a legmagasabb hegycsúcsokon, a földfelület egyenetlenségei forgásba hozzák. Ebből látszólag arra lehetne következtetni, hogy ha a Föld nem volna egyenetlen, hanem simára csiszolt, semmi ok nem lenne a levegőnek a mozgásban való részvételére és arra, hogy mozgása a Föld mozgásával olyan pontos egyezést mutasson. De Földünk felülete nem mindenütt érdes és egyenetlen, hanem nagy, sík felületek találhatók rajta, mint például kiterjedt tengerfelszínek, amelyek még ezenfelül a körülötte levő hegyektől nagyon messze vannak, tehát látszólag nem tudják magukkal vinni a fölöttük levő levegőt; de ha ez így volna, az ilyen helyeken érezni kellene ennek a következményeit.

SIMPLICIO.
Éppen ezzel az ellenvetéssel akartam én is előhozakodni; szerintem ez a legnagyobb mértékben találó.

SALVIATI.
Nagyon helyesen jegyezted meg; így tehát, Simplicio, minthogy nem észleled azokat a következményeket, amelyeknek a Föld forgása következtében létre kellene jönniük, te a Föld mozdulatlan voltára következtetel. Ha tehát észlelnéd a szerinted szükségesnek látszó következményeket, akkor ezt jelnek vagy talán bizonyítéknak tekintenéd arra, hogy a Föld mozog?

SIMPLICIO.
Ebben az esetben nem szabad egyedül hozzám fordulnod; mert ha így volna is, lehet, hogy valaki más ismeri az okot, amely előttem rejtve van.

SALVIATI.
Azt mondtuk az imént, amit némi megtoldással meg fogok ismételni, hogy a levegőnek, mely ritkább, folyékonyabb és nem szorosan a Földhöz kötött anyag, csak annyiban kell a Föld mozgását követnie, amennyiben a földfelület egyenetlenségei magával ragadják; az utóbbiak pedig csak a szomszédos részeket viszik magukkal, amelyek nem emelkednek túl magasra, a legmagasabb hegycsúcsok fölé. Ez a rész annál kevésbé fog a Föld forgásával szemben ellenállást tanúsítani, mert bőségesen van benne füst és pára, csupa olyan anyag, amelyeknek földi sajátságaik vannak, tehát a Föld mozgása már eredetileg is sajátjuk. Ámde, ahol a mozgató okok nem lépnek fel, ahol a földfelület nagy, sík területeket mutat és a földi anyagokkal való keveredés is kisebb, ott az ok részben elesik, és ennek következtében a Földet körülvevő levegő a Föld forgásából teljesen kimarad; ilyen helyeken tehát, ha a Föld kelet felé forog, állandóan kelet-nyugati ellenszelet kellene éreznünk; ez a szél ott volna a legészrevehetőbb, ahol a Föld a leggyorsabban forog, tehát minél messzebb a sarkoktól és legközelebb az egynapos forgás legnagyobb köréhez. Nos, a tapasztalat de facto a legnagyobb mértékben megerősíti ezt az elméleti eredményt; nagy tengereken, távol a szárazföldtől, a forró égöv alatt, a Rák- és a Baktérítő között, ahol földkipárolgás nincs, mindig lehet érezni a keleti szelet. Annyira állandó az, hogy ennek következtében a hajók kedvező széllel Nyugat-Indiába vitorlázhatnak; ugyancsak ennek a körülménynek lehet köszönni, hogy a Mexikói-öbölből olyan kedvező körülmények között tudnak a tőlünk keletre, de nekik nyugatra fekvő Indiákra hajózni a Csendes-óceánon át. Megfordítva: az utazás onnan ide bizonytalan és nehéz, és egyáltalában nem lehet ugyanazon az úton megtenni; sokkal közelebb kell maradni a parthoz, hogy ki tudjanak használni más, többé-kevésbé esetleges szeleket, amelyek eredetüket más okoknak köszönhetik, olyan szeleket, amelyeket mi, szárazföldi lakosok, állandó tapasztalatból ismerünk, s amelyeket több különböző ok idéz elő, de ezeknek a fölsorolása céltalan lenne. Láthatod tehát, hogy a tenger és a légkör jelenségei mily csodálatosan egyeznek az égi tüneményekkel, és mennyire a Föld mozgása mellett szólnak.

SAGREDO.
Hogy fölrakjam az épületre a koronát, én is szeretnék rámutatni még egy körülményre, amely, úgy látszik, ismeretlen előtted, de ugyanazt a véleményt erősíti meg. Te, Salviati, azokat a viszonyokat említetted meg, amelyeket a tengerészek a trópusokon tapasztalnak, azaz az állandó, szakadatlan keleti szelet; erről én is hallottam olyanoktól, akik ismételten megtették ezt az utat.  Azt is tudom, ami igen figyelemreméltó, hogy a tengerészek ezt a légáramlást egyáltalában nem nevezik szélnek, valami más szavuk van reá, ami e pillanatban nem jut eszembe, és ami valószínűleg állandó irányára vonatkozik. Ez annyira megy, hogy ha egyszer elértek ebbe a zónába, megkötik a vitorlán a fő- és mellékkötelet, aztán anélkül, hogy tovább törődnének vele, akár álmukban is folytathatják az utat. De ezt az állandó légáramlást csakis egyenletes és szakadatlan fújása miatt ismerték meg; ha itt-ott egyéb szelek is jelentkeznének, akkor nem látnák meg benne a különleges és jellegzetes természeti jelenséget. Azt hiszem, ebből joggal következtethetek arra, hogy a mi Földközi-tengerünkön is ehhez hasonló viszonyok uralkodnak, és csak azért kerülik el figyelmünket, mert gyakran jelentkeznek más, zavaró szelek. Ezt nem megfelelő alap nélkül mondom, mert nagyon sok szól melette; legalábbis így hiszem azoknak a tapasztalatoknak alapján,  amelyeket szíriai utamon gyűjtöttem, amikor mint szülővárosom konzula, Aleppóba mentem. Tudniillik a dolog így áll: minthogy Alexandria, Alexandretta és Velence kikötőiben az induló és érkező hajókról különleges kimutatásokat és naplókat vezetnek, ezeket  kíváncsiságból igen nagy mennyiségben átnéztem, és egymással összehasonlítottam, hogy az utazás keletről nyugatra a Földközi-tengeren átlag 20 százalékkal gyorsabb, mint az ellenkező irányban, ebből pedig látható, hogy a keleti szél általában túlnyomó a nyugati szélhez képest.

 

Fordította: Zemplén Jolán (Populart füzetek 33.)

 

GALILEO GALILEI [MEK]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 45.

Görögország

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019