VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Augusztus 17.

Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról (Negyedik nap) III.

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

SAGREDO.
Ne tovább! Ne tovább! Ennyi csoda nyomaszt engem; annyi  különféle irányba ragadod szellememet, hogy alig vagyok képes annyira összeszedni magam, hogy figyelmemet a főtárgyra fordítsam, mely foglalkoztat bennünket; hiszen már anélkül is elég nehéz és homályos. Tehát arra kérlek, ha befejezted az árapályra vonatkozó vizsgálataidat, légy oly kegyes, és tisztelj meg engem, valamint házamat továbbra is, és beszélj még a többi, függőben hagyott problémáról. Előreláthatólag nem kevésbé szépek és érdekesek ezek sem, mint azok, amelyeket az elmúlt napokon megtárgyaltunk és ma be akarunk fejezni.

SALVIATI.
Szívesen állok rendelkezésedre. Tehát, hogy visszatérjek az előbbi tárgyra, annál a kijelentésnél hagytuk abba, hogy olyan testeknél, amelyeket egy állandó erő körpályán mozgat, a keringési idők állandóak és határozottak, tehát nem lehetnek egyszer hosszabbak, másszor rövidebbek. Ennek bizonyítására általunk végrehajtható kísérleteket soroltunk fel; de ugyanezt az igazságot megerősíthetjük a bolygók mozgásával is az Égen, ahol ugyanaz a szabály érvényesül, vagyis, hogy annál hosszabb időre van szükségük a pálya befutásához, minél nagyobb körben mozognak. A legdöntőbb ilyen megfigyelést a Medici-féle csillagokon (a Jupiter holdjain) lehet végezni, mert ezeknek keringési ideje rövid. Tehát nem lehet kételkedni benne, sőt bizonyosra lehet venni, hogy ha például a Holdat ugyanaz a mozgató erő irányítaná, de mindig kisebb körben kellene keringenie, akkor arra törekednék, hogy keringési idejét megrövidítse, éppúgy, mint az inga, melynél a felfüggesztési fonalat lengés közben állandóan rövidebbre fogtuk, úgyhogy pályájának sugara mindig kisebb lett. Most pedig tudjátok meg, hogy amit példaképpen említettem a Holdra nézve, valóban megtörténik. Emlékezzünk vissza, hogy Kopernikusszal együtt arra az eredményre jutottunk, hogy lehetetlen a Holdat a Földtől elválasztani, mert a Hold a Földet egy hónap alatt vitán felül körülfutja. Hasonlóképpen emlékezzünk vissza arra is, hogy a Föld a Holddal mint állandó kísérővel a Nap körül egy év alatt leírja az orbis magnust, s eközben a Hold tizenháromszor kerüli meg a Földet. Ebből az következik, hogy a Hold egyszer közelebb van a Naphoz, akkor, amikor a Nap és a Föld között van, máskor pedig sokkal messzebb van tőle, tudniillik akkor, amikor a Föld van a Nap és a Hold között. Más szóval: együttállásban, vagyis újholdkor közelebb van a Naphoz, oppozícióban, vagyis holdtöltekor messzebb; a legnagyobb és legkisebb távolság különbsége a Hold átmérőjével egyenlő. Ha mármost az az erő, amely a Földet a Holddal a Nap körül hajtja, valóban állandó, és ha egy és ugyanaz a test, amelyet egy és ugyanaz az erő mozgat, de különböző körök mentén, a kisebb körnek ugyanolyan nyílású íveit valóban rövidebb idő alatt futja be, akkor szükségképpen erre a következtetésre jutunk: amint a Hold kisebb távolságra van a Naptól, mint együttállás esetén, az orbis magnusnak nagyobb ívét kell befutnia, mint ha nagyobb távolságban van, ami oppozíció, vagyis holdtölte esetén következik be. A Hold mozgásának ebben a szabálytalanságában a Földnek is részt kell vennie. Mert képzeljünk el egy egyenest, mely összeköti a Nap középpontját a Földdel, és hosszabbítsuk meg azt egészen a Holdig, az lesz az orbis magnus átmérője, ennek mentén mozogna a Föld, ha egyedül lenne; de helyezzünk el ugyanezen a sugáron még egy testet, amelynek együtt kell keringenie a Földdel, és helyezzük azt majd a Föld és a Nap közé, majd meg túl a Földön, nagyobb távolságra a Naptól, akkor a két test együttes mozgása az orbis magnus mentén szükségképpen lassúbb lesz, mint a megfordított esetben, amikor a Hold, a Föld és a Nap között, tehát az utóbbitól kisebb távolságra van. Ebből biztosan lehet következtetni arra, hogy a Föld évi mozgása az orbis magnus mentén az ekliptika alatt nem egyenletes, és hogy az egyenetlenséget a Hold okozza, az tehát havonta, egy hónapos periódusokban ismétlődik meg. Azt már bebizonyítottuk, hogy az árapály havi és évi periodikus változását a Föld évi mozgásának a napi forgáshoz való változó viszonyával lehet értelmezni továbbá, hogy ez a változás kétféleképpen jöhet létre: vagy az évi mozgás változik, s közben a napi mozgás erősödéseinek mértéke változatlan marad, vagy ez változik, és az évi mozgás marad meg egyenletesnek. Most viszont arra az eredményre jutottunk, hogy az első eset, az évi mozgás egyenlőtlen volta, a Holdtól származik, periódusa pedig egy hónap. Ezért az árapálynak is havi periodicitást kell mutatnia, melyen belül nagyobb vagy kisebb. Láthatod tehát, hogy az árapály havi periódusa az évi mozgásból ered, ugyanakkor pedig a Holddal is összefügg, mely az egészben meghatározott szerepet játszik, anélkül, hogy a vízhez vagy a tengerhez bármi köze volna.

SAGREDO.
Ha egy olyan embernek, aki még sohasem látott lépcsőt, egy tornyot mutatnának, és megkérdeznék, fel tudna-e jutni annak a tetejére, azt hiszem, feltétlenül nemmel felelne, mert nem tudná elképzelni, hogy a célt másképp, mint repülve, elérhetné. De mutassunk neki egy követ, mely egy fél lábnál nem magasabb, és kérdezzük meg, hogy fel tudna-e hágni reá, bizonyosan igennel felel, sőt azt mondja, hogy nemcsak egyszer, de akár tízszer, hússzor vagy százszor is könnyűszerrel fel tud reá lépni. Ha tehát azután egy lépcsőt mutatnánk neki, amelynek segítségével saját bevallása szerint kényelmesen elérné az előbbi magasságot, mely még az imént elérhetetlennek látszott előtte, akkor ő maga is nevetne, és elismerné meggondolatlanságát. Te, Salviati, oly szelíden vezettél engem fokról fokra, hogy legnagyobb csodálkozásomra minden fáradság nélkül jutottam el abba a magasságba, mely az imént még elérhetetlennek látszott. Persze a lépcsőn sötét volt, és csak akkor tudtam meg, hogy közeledem a csúcshoz, sőt már fel is értem reá, amikor kiléptem a napvilágra, és élveztem a lábaim előtt elterülő kilátást a tengerre és a szárazföldre. Aminthogy nem okoz fáradságot egyetlen lépcsőfokra lépni fel, lépésről lépésre, ugyanolyan világosak voltak számomra a te állításaid; esetről esetre oly kevés új járult hozzájuk, hogy az előrehaladás csekélynek, sőt észrevehetetlennek látszott. Annál jobban növekszik bámulatom ennek a vizsgálatnak meglepő eredményén, mely megértetett velem egy látszólag megmagyarázhatatlan körülményt. Még egy nehézség marad, amelyen át kell segítened. Ha a Föld mozgása a Hold és az állatkör mozgásával együtt szabálytalan, akkor a csillagászoknak észre kellett volna venniük, és meg kellett volna említeniük ezt a szabálytalanságot; ez pedig, tudtommal, nem történt meg. Te, aki járatosabb vagy ezekben a dolgokban, megszabadíthatsz ettől a kételytől, és meg fogod tudni mondani, hogy a dolog miképpen áll.

SALVIATI.
Kételyed nagyon is jogos, és a következőket válaszolom rá: az asztronómia, bár az évszázadok során hatalmas haladást tett az égitestek helyzetének felderítésében, még most sem jutott el annyira, hogy ne volna még mindig számtalan eldöntetlen kérdés és sok olyan tény, amely teljesen rejtve maradt. Feltehetjük, hogy akik először figyelték meg az égboltot, nem vettek észre egyebet, mint az összes csillagzatok együttes napi mozgását. Néhány nap múlva azután már azt is észrevették, hogy a Hold és a többi csillag kölcsönös helyzete változó. De valószínűleg sok évnek kellett eltelnie, míg felfedezték a többi bolygót. Azt hiszem, hogy különösen a lassan mozgó Saturnus és a ritkán látható Merkur lehettek az utolsók, amelyekről felfedezték, hogy változó, más szóval bolygó csillagok. Még hosszabb időnek kellett eltelnie, míg a három első megállását és visszafelé haladását felfedezték volna, valamint azt, hogy egyszer nagyobb, másszor kisebb távolságra vannak a Földtől; ezek voltak azok a jelenségek, amelyek miatt be kellett vezetni az excentrikus köröket és az epiciklusokat, melyek még Arisztotelész korában ismeretlenek voltak, mert Arisztotelész sehol sem tesz róluk említést. Mily sokáig maradt rejtve az asztronómusok előtt az a feltűnő jelenség is a Mars és Venus ellentétes helyzetével kapcsolatban, hogy egyebekről ne is szóljunk! Ilyképpen volt lehetséges az, hogy már az égitestek sorrendje és a Mindenség általunk ismert részeinek elrendezése is bizonytalan volt, egészen Kopernikusz fellépéséig. Ő volt az, aki először fedte fel előttünk az épület igazi szerkezetét, ő világosított fel bennünket arról, hogy a Venus és a Merkur meg a többi bolygó a Nap körül kering, a Hold pedig a Föld körül. De azt, hogy az egyes bolygók keringés közben hogyan viselkednek, hogy pályájuk milyen egyéni sajátságokat mutat - ezeket a problémákat szokás a szóban forgó bolygó elméletének mondani -, azt ma még teljes bizonyossággal eldönteni nem tudjuk. Példaként szolgálhat a Mars, mely manapság oly sok gondot ad a csillagászoknak; magának a Holdnak a problémáját is különbözőképpen lehet felállítani, mert Kopernikusz lényegesen  átalakította Ptolemaiosz szemléletét.

Egyenetlenségeket lehet felfedezni a Nap látszólagos mozgásában is, melyek még szintén nincsenek felderítve. A Holdat a holdfogyatkozások kedvéért ugyan gondosan megfigyelték, de az állatövön át végzett mozgása még elég ismeretlen. Ha tehát előfordult, hogy egy mozgási szabálytalanságot eddig nem vettek észre, annak két oka is lehetett: vagy nem is keresték, vagy oly csekély volt, hogy nem tűnt fel. A tenger óriási tömegéhez és a Föld forgásának sebességéhez képest a dagály és apály olyan jelentéktelen nagyságúak, hogy nem csoda, ha eddig nem vették észre a Föld és a Hold mozgásában azokat a szabálytalanságokat, amelyek e kettőt előidézik.

SAGREDO.
Azt hiszem, éppen elég nagy teljesítmény volt részedről, hogy bepillantást engedtél nekünk mélyenjáró vizsgálataidba. Ha semmi egyebet nem mondtál volna, mint ezt a számomra megcáfolhatatlanul fennálló első tételt, melyben a legtalálóbb érvek alapján szögezed le, hogy a természeti jelenségek normális lefolyása mellett lehetetlen összeegyeztetni a tengerfenék mozdulatlanságát a benne végbemenő mozgásokkal, és hogy megfordítva, a Föld mozgásairól szóló tanból, amelyet Kopernikusz egészen más indok alapján állított fel, ezek a tengermozgások szükségképpen következnek. Ha, mint mondod, teljesítményed nem lett volna több ennél, már akkor is nagymértékben fölülmúltad volna azokat a botor feltevéseket, melyeknek még a puszta említése is visszataszító számomra. Nagyon csodálkozom, hogy azok között a kiváló szellemű férfiak között, akik mégiscsak voltak egynéhányan, egyetlenegynek sem jutott eszébe, hogy a víz váltakozó mozgását nem lehet összeegyeztetni a víztartó mozdulatlanságával, amelyben van; ez az ellentmondás most már a napnál világosabb számomra.

SALVIATI.
De még csodálatosabb az, hogy voltak egyesek, akik arra a gondolatra jutottak, hogy az árapály okát a Föld mozgásában találják meg. Szokatlan éleselméjűségről tettek ezzel tanúságot, de képtelenek voltak döntő bizonyítékot találni feltevésükre, mert nem vették észre, hogy az olyan egyszerű, egyenletes mozgás, minő a Föld napi forgása is, nem adhat kielégítő magyarázatot, mert ebben az esetben egyetlen, egyszer gyorsuló, majd lassuló mozgásra van szükség. Mert ha az edény egyenletesen mozog, a benne levő víz lassanként hozzászokik a mozgáshoz, és nem mutat soha többé változást. Éppúgy teljesen semmis az ókor egyik matematikusának a feltevése is, hogy a Föld mozgása összeütközne a Hold szférájával, és az ebből származó ellenhatás hozná létre az árapályt, egyrészt, mert magyarázat nélkül marad, és így nem látható át, miképpen jön létre, másrészt a nyilvánvaló tévedés már onnan kiderül, hogy a Föld mozgása egyáltalában nem ellentétes a Hold mozgásával, hanem inkább egyirányú vele. Szerintem azért mindaz, amit erről mostanáig mondottak és gondoltak, nem sokat ér. De mindazok közt a jelentős tudósok közt, akik ezeknek a csodálatos természeti jelenségeknek szentelték figyelmüket, jobban csodálkozom Kepleren, mint bárki máson. Hogyan is tudott egy olyan szabadgondolkodású és átható éleslátással megáldott ember, mikor a Föld mozgásáról szóló tan már a kezében volt, eltűrni és méltányolni olyan dolgokat, mint a Hold uralma a víz felett, s a rejtett tulajdonságok, amelyek nem egyebek gyermekségeknél?

SAGREDO.
Ezek a mélyebben járó szellemek ugyanúgy jártak, mint pillanatnyilag én. Nem voltak képesek megérteni a háromféle periodicitásnak, az évi, hónapi és napi periodicitásnak bonyolult összefüggéseit; nem ismerték fel, miképpen állhatnak ennek okai összefüggésben a Nappal és a Holddal, holott sem a Holdnak, sem a Napnak semmi köze sincs a vízhez. Ahhoz, hogy alaposan megértsem a kérdést, hosszú és megfeszített gondolkozásra van szükségem, képzelőerőmet egyelőre elhomályosítja a dolgok új volta és nehézsége. De nem teszek le a reményről, hogy megszerezzem a tárgy felett a teljes uralmat, ha magányos szobácskámban még egyszer végiggondolom mindazt, ami elmémben megmaradt. Az elmúlt négy nap vizsgálatai tehát fontos bizonyítékokat szolgáltattak a kopernikuszi rendszer igazsága mellett: ezek között fontosság tekintetében különösen három emelkedik ki: a bolygók megállása és visszafelé haladása, váltakozó távolságuk a Földtől, valamint a naptengely körüli forgásuk és a napfoltok jelenségei, végül harmadszor a tenger árapálya.

SALVIATI.
Nemsokára talán még egy negyedik, sőt egy ötödik érvet lehet hozzáfűzni az eddig említettekhez; a negyedik az lenne, hogy igen pontos megfigyeléssel fel lehetne fedezni az állócsillagokon azokat az apró változásokat, amelyeket Kopernikusz észlelhetetlennek tekint. De ez idő szerint ismeretessé vált egy ötödik tény is, amelyből a Föld mozgására lehet következtetni, mégpedig annak az igen éles elméjű felfedezésnek következtében, amely az Accademia dei Lincei egy másik tagjának, a nemes bolognai Marsili családból származó Signore Cesarinak köszönhető. Nagy tanultságát bizonyító könyvében elmondja, hogy megfigyelte a meridián állandó, persze igen lassú változását. Nemrégiben olvastam ezt a művet a legnagyobb csodálattal, és remélem, hogy a szerző hozzáférhetővé teszi majd mindazok számára, akik érdeklődnek a természet csodái iránt.

SAGREDO.
Nem először hallok ennek a férfiúnak rendkívül nagy tudásáról és arról, hogy mennyire igyekszik segíteni és támogatni a tudósokat. Ha kiadja ezt vagy egy másik munkáját, bizonyára egész kitűnő lesz.

SALVIATI.
Minthogy itt az ideje, hogy befejezzük beszélgetésünket, csak egy kérdéssel akarok még hozzád fordulni. Ha nagyobb nyugalomban még egyszer átgondolod fejtegetéseimet, és közben olyan nehézségekre és ellenvetésekre bukkansz, amelyeket nem cáfoltam meg kielégítő módon, bocsáss meg hibámért, egyrészről az eszme újdon volta, másrészről szellemem gyengesége, végül a tárgy nagysága miatt, végül pedig azért, mert sohasem kívántam és sohasem fogom kívánni, hogy másoknál ez a fantasztikus hiedelem tetszésre találjon, mikor nekem magamnak sem tetszik. Nem lenne semmi ellenvetésem, ha üres kimérának vagy szörnyű paradoxonnak tekintenék. És bár fejtegetéseink során te, Sagredo, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztál egyik-másik ötletemről, sokkal inkább tetted azt a dolog újszerűsége, mint bizonyossága miatt; viszont másrészről mindenekelőtt udvariasságodnak lehet tulajdonítani, mert azt hitted, hogy helyesléseddel örömet okozol nekem; hiszen olyan természetes, hogy az ember örül, ha felfedezéseit dicsérik és méltányolják. És amennyire lekötelez barátságosságod, ugyanoly jólesett Simplicio nagylelkűsége is; az a kitartás, amellyel mesterének tanítását oly éberen és oly rettenthetetlenül védelmezte, nagyon rokonszenvessé tette őt előttem. Amikor neked, Sagredo, köszönetet mondok számomra oly értékes megértésedért, másrészről bocsánatot kérek Simpliciótól, ha egy-egy túl merész vagy vigyázatlan szóval megsértettem volna. Biztosíthatom őt arról, hogy azt nem ellenséges érzületből tettem, hanem csak azért, hogy még több alkalmat adjak neki arra, hogy oktasson engem értékes gondolataival.

SIMPLICIO.
Ezek a mentegetőzések fölöslegesek velem szemben, mert saját tapasztalataimból jól tudom, hogyan szoktak viselkedni tudós társaságok ülésein és a nyilvános vitákban. Százszor láttam ilyen alkalmakkor nemcsak azt, hogy az ellenfelek felhevültek és bosszankodtak, hanem azt is, hogy szidalmakban törtek ki, sőt majdnem tettlegességre vetemedtek. Ami az elhangzott fejtegetéseket illeti, különösen a tenger árapályának okaira vonatkozókat, azokat ugyan nem egészen értem meg, de tökéletlen elképzelésem alapján el kell ismernem, hogy a te értelmezésed sokkal szellemesebbnek látszik, mint a többi mind, melyet valaha hallottam. De ugyanakkor nem tartom helyesnek és igaznak. Lelki szemeim előtt inkább mindig egy megdönthetetlenül szilárdan álló tanítás lebeg, melyet egyszer egy éppoly tudós, mint amily magas állású személyiségtő1 hallottam. Tudom, hogy e kérdésre, vajon végtelen hatalma és bölcsessége folytán képes-e Isten váltakozó mozgásban tartani a vizet, anélkül, hogy a tengerfenék elmozdulna? - tudom, mint mondtam, hogy e kérdésre mindketten azt válaszolnátok, hogy Isten megteheti ezt, éspedig értelmünk számára kifürkészhetetlen módon. Mihelyt elismerjük ezt, azonnal levonom a következtetést, hogy megengedhetetlen merészség volna határt szabni Isten hatalmának és bölcsességének, és korlátok közé szorítani azt egyetlen emberi személy miatt.

SALVIATI.
Csodálatos és igazán égi tanítás ez! Nagyszerűen egyezik azzal a másik isteni törvénnyel, mely megengedi ugyan, hogy kutassuk a világ szerkezetét, de mindig megtiltja, hogy kezének alkotását valóban áttekintsük; talán azért, hogy az emberi szellem tevékenysége el ne tompuljon és meg ne szűnjön. Használjuk fel tehát az Isten által megengedett és szándékainak megfelelő szellemi tevékenységet, hogy megismerhessük nagyságát, és hogy annál nagyobb csodálattal teljünk el iránta, minél kevésbé érezzük képesnek magunkat arra, hogy áthatoljunk mindentudó voltának mérhetetlen mélységein.

SAGREDO.
Fejezzük be négynapos beszélgetésünket. Signore Salviatinak pihenésre van szüksége, ezt minden tudásvágyunk mellett sem szabad tőle megtagadnunk: mégis azzal a feltétellel, hogy amikor legjobban megfelel neki, eleget tesz az általunk, főképp általam hangoztatott kívánságnak, és megbeszélésünk értelmében egy vagy két összejövetelen visszatér a megoldatlanul maradt problémák kérdésére. Mindenekelőtt a legfeszültebb várakozással nézek az akadémikus barátunk által alapított új tudományág elé, amelynek tárgyai a helyváltoztató mozgások, a természetes mozgások éppúgy, mint az erőszakoltak. Közben, mint szoktuk, élvezzük egy órácska sétahajózással az est hűvösségét, a gondola már vár ránk.


VÉGE A NEGYEDIK ÉS UTOLSÓ NAPNAK

 

Fordította: Zemplén Jolán (Populart füzetek 33.)

 

GALILEO GALILEI [MEK]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 59.

A madarak

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019