VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Október 17.

Adalékok a magyarországi nőnevelés és női művelődés történetéhez (1850-1888) II.

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Divatlapok, kalendáriumok

Női folyóiratok a 18. század végén is léteztek, de ezek elég rövid életűnek bizonyultak és kisebb számban voltak, mint az általam vizsgált korban. A női lapok közé tartoztak azok az irodalmi divatlapok, amelyek szépirodalmi művek mellett divatképeket, szabásmintákat is tartalmaztak. Ilyen volt az 1849-ben indult Hölgyfutár, melynek 1854-ben 1800 előfizetője volt, vagy a későbbi Pesti Hölgydivatlap, amely 1887-ben Budapesti Bazárrá alakult. Az újságok másik részét képezték azok, amelyek már a női nemet közvetlenebbül érintő problémákkal is foglalkoztak. Ilyen volt az 1857-ben Vajda János szerkesztésében indult Nővilág "kizárólagos női lap", melynek a megjelenés évében 200 olvasója volt. A szerkesztő egyik cikkében éles kritikát közölt a korabeli női olvasmányokról: "Ha már a női ösmeretek terjesztésére sem külön könyvek, sem időszaki füzetek nálunk nem létesíthetők, legalább... a divatlapok ügyekeznének pótolni e hiányt. ... Azonban honi divatlapjaink vetélkednek egymással az üres csevegés mesterségében." [29] Egyre inkább teret nyert az az elképzelés, amely a nőkérdés megoldását a női nem önálló szellemi és gazdasági munkára nevelésében látta megvalósulni. E koncepció nyomait a folyóiratok közt először a Nővilágban lehet észlelni.

A Nővilág után nem sokkal egy hasonló újságot alapítottak az első magyar szerkesztőnő, Kánya Emília vezetésével. Ettől kezdve egyre nagyobb számban keletkeztek női szaklapok (például Magyar Szépek Munka- és Mintalapja, Anyák Hetilapja, Magyar Háziasszony, Nők Munkaköre).

A nők olvasmányait képezték olyan időszakos kiadványok is, mint a kalendáriumok, albumok. A női naptárak a szépirodalmi anyagon kívül különféle háztartás körüli praktikus tanácsokat, recepteket, hirdetéseket tartalmaztak. Elterjedtek voltak a női albumok is, mint ahogy Kánya Emília megjegyezte: "A mit azonban mellőznöm nem lehet, ez azon nemes részvét, a melyet hazánk hölgyei az irodalom iránt tanusitanak. Három munka fekszik előttem, a mik legközelebb előfizetés utján napvilágot láttak: az `Akademia könyve', a `Szigethi Album', és ez Évkönyv; és végig tekintvén az előfizetők nyolcezerre menő nevein, kitünik, hogy az irodalompártolók 4/5 része nők." [30]

Adományozás végett könyvek is jelentek meg, bízván a nők nagylelkűségében és pénztárcájában. Szinegh Györgyné Somosi Molnár Ilon kiadása ebbe a kategóriába tartozott. A szerkesztőnő előszavában a nőegyletek pártolására buzdította a nőket a könyv megvásárlása által. Maga a mű női főszerepekkel különféle beszélyeket kínált az érdeklődők számára. Ebben a fejezetben említést kell tennem a nőknek készített levelezőkönyvekről is, amelyek "minden előforduló alkalmakra való fogalmazási mintákkal, mindenféle társalgási, családi, bizalmas és szerelmes levelekkel, emlékkönyvbe való válogatott versekkel, a keleti virágnyelv magyarázatával és betűrendbe szedett szótárral" [31] rendelkeztek.

 

A Nemzeti Nőnevelés és kora

A Nemzeti Nőnevelés indulásával (1879) egy olyan folyamat kezdetét lehetne jelezni, amelynek során ugrásszerűen megszaporodtak a nőneveléssel foglalkozó írások. A korszak nőnevelésével kapcsolatos problémáiról és a javasolt megoldásokról átfogó képet ad a már említett Gyulay Béla Nőnevelés című munkája. Ebben a műben először is az a már régóta elterjedt álláspont fogalmazódik meg, mely szerint a nő rendeltetése különböző a férfiétől. Ezt egyrészt anatómiai vizsgálatok (a nő csontváza gyöngédebb, feje kisebb stb.), másrészt a hölgyek "szellemi egyedisége" ("a nő egészében él érzelmeinek") és erkölcsi tulajdonságai (gyöngédség, szemérmetesség) alapján mutatta ki. Ebből következik tehát, hogy a nők nevelése más kell, hogy legyen, mint a férfiaké. Gyulay nem tagadja meg a nőktől a műveltség jogát: "A nőtől azt kivánom, legyen művelt, de a középosztály nőitől pedig még azt is, hogy legyen valamiféle szakképzettsége, mely őt az esetleges nyomor ellen jobban biztosítja, de ... mindenekelőtt legyen igazán nő." [32]

A szerző támogatta azt is, hogy a nők külföldi egyetemeket látogassanak, sőt az írói pályára is alkalmasnak találta őket. De a már máshol is megtagadott orvosi, jogi pályán ő sem szívesen látott volna hölgyeket. Könyvének további részében a leányiskolák általános hibáiról írt. Az egyik ilyen a túl korai iskolázás, amelynek következménye az "elsatnyulás". Az az "elsatnyulás", amelyről Gúta-Oláh Mária így írt a Nemzeti Nőnevelésben: "A leányok többsége 14-16 éves korában végkép búcsút mond az iskolának, mert nagyon csekély azoknak a száma, a kik általános műveltséget nyújtó iskolákból valamely szakiskolába lépnek át. S mit tapasztalhatunk? Azt, hogy az iskolás leánykák, sőt egy ideig még azok is, a kik az iskolát elhagyták már, lelkesednek minden szépért, jóért, szorgalmasan olvassák Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt s szinte rajonganak kedves íróikért; de ez a lelkesedés fokonként hűl; utóbb már érdeklődésnek sem válik be, s harminczéves korukban már nem törődnek íróikkal s nem is emlékeznek egykori lelkesedésökre. Az ideálok helyét a próza foglalja el s ha olvasnak is még, a lelkesedés helyébe az érzéki s erkölcsi izgalmak keresése furakodik. Szóval az iskola hatása nem tartós, nem terjed ki az egész életre oly mértékben és módon, a mint kivánatos lenne." [33]

A másik baj a leányok túlterhelése. Gyulay szerint fontos az iskolázás után otthon foglalkozni a leányokkal. Erről írt a fent idézett cikkben Gúta- Oláh Mária is: "... továbbképzésöket öntudatosan s tervszerűen kell vezetnünk. S e tekintetben mindenek előtt azt a befolyást kell kiemelnem, melyet az olvasmányok gyakorolnak a fiatalságra. Az iskola megvetette az alapot; az anyák kötelessége, hogy ezen az alapon tovább építsenek. Itt a fő dolog, hogy az anyák mindig tudják, mit olvasnak leányaik, s hogy csak azt olvashassák, a mit ők helyeselnek. Mennyi szellemi élvezetnek, mennyi erkölcsi okulásnak válik forrásává, ha az anya együtt olvas leányával s az olvasottakat meg is beszélik. Igazi vezetőjévé, bölcs tanácsadójává csakis így válhatik az anya leányának. A sok olvasás kész veszedelem; különben helyes életrend mellett idő sem jut rá. Még nagyobb baj az olvasmányok egyoldalúsága. A költői olvasmányokat jó történeti s egyéb ismeretterjesztő s gondolatfejlesztő olvasmányoknak kell ellensúlyozniok. Ezekről a dolgokról beszélvén, valóban elszomorító, ha meggondoljuk, hogy leányaink alig olvasnak egyebet, mint novellát, regényt meg verseket - még pedig minden válogatás nélkül. Ezekből szerzik világnézetüket, ezek szabják meg ízlésöket s ezek kísérik végig s ámítják őket egész életükön át; holott a jó és jól megválogatott költők és regényírók műveiből szellemük világosságot, szívük gyönyörűséget, jellemük erőt és nemességet meríthetne." [34]

Somogyi Géza A nőkérdés című művében egy nagyon fontos nőneveléssel kapcsolatos dologra hívta fel a figyelmet: "... minden nő a Fröbel-féle gyermek játékokban kellő kép tájékozva legyen". [35] A leányok nevelésekor a testi nevelésen kívül elengedhetetlennek tartja az "élet és egészségtan" nevű tantárgyat, annál is inkább, mivel a felsőbb női tanodákban sem fordítottak erre elegendő időt és figyelmet.

A Nemzeti Nőnevelésben javasolták a női tanítók alkalmazását, "mivel a férfi tanító még csak megközelitőleg sem itélhet helyesen a leánygyermekek szellemi állapota fölött". [36] A tanítónői pálya mellett más munkakörök betöltésére is alkalmasnak tartották a nőket a fent említett folyóiratban, ezért szorgalmazták a női ipariskolák felállítását, amelyek "kenyérkeresetre is képesitő tanfolyamok volnának". [37] A leányiskolák tökéletesítését Péterfy Sándor egyenesen a "szakszerü müveltséget nyújtó tanfolyamok" [38] létesítésében látta.

A női oktatással kapcsolatos művek nagy arányú elterjedése mellett egyre több olyan alkotás született, mely a női olvasmányokat állította középpontba. De Gerando Antonina a felsőbb leányiskolákban a legfontosabb tantárgynak az olvasást tartotta: "Én a felsőbb leányiskolák legelső tantárgyának találnám a helyes, kifejezésteli olvasást fennhangon. A műveltség első föltétele, hogy jól olvasson a növendék, mert csak az olvas később is, midőn az iskolát elhagyta, a ki megtanult olvasni, azaz megtanulta érteni a mit olvas. Már pedig semmi sem érleli jobban a lelket, semmi sem indítja jobban arra, hogy gondolkozzék, hogy megalkossa magában azon belső ideált, melyhez aztán egész életében hű legyen, mint a remekírók olvasása, a lelki közeledés a nagy szellemekhez. A ki folyvást olvas, akadozás nélkül, az még nem tud olvasni, az legfeljebb arra képes, hogy regényeket átfusson, de az olvasás művészete az, melyet a felsőbb leányiskolákban el kellene sajátítani, az a legnehezebb művészet. Szükséges ahhoz, hogy az ész bizonyos mértékben be legyen már gyakorolva, hogy megértse, fel tudja fogni az író gondolatainak még árnyalatait is, hogy a szív érezni tudjon, hogy az ízlés ki legyen fejlődve. Mert az olvasó tolmácsoló, a szerző helyzetébe kell tehát magát belegondolnia, azt gondolnia a mit ő, azt éreznie a mit ő, és a mellett természetesnek kell maradnia, azaz csak akkor lesz természetes, ha maga magáról meg tud feledkezni és másnak a lelkét igyekszik megérteni, magát egy időre vele azonosítani. Tehát csak olyat kell természetesen a növendékkel olvastatni, a mit megérthet. Jó lenne e szempontból a növendékkel egyszer megmagyaráztatni azon szöveget, melyet el akarunk vele olvastatni, hogy lássuk mennyire képes az író gondolatait felfogni. Természetesen e szöveget csakis valami remekműből kell választani, mi a növendékek ízlését, szépérzékét is finomítani fogja." [39]

Bánfi János A Nemzeti Nőnevelésben a "jó novellákat, főleg azonban koszorús költőink remekműveit" ajánlotta a fiatal leányok számára. György Aladár egy egész cikket írt a serdülő leányok olvasmányairól. Számára az olvasmány "az a nevelési eszköz, melyre a társadalmi pedagógia művelői legjobban hathatnak, s melyet ellenőrizni s fejleszteni ennélfogva elsőrangú kötelességünk." [40] Ebben a tanulmányban fogalmazódik meg először a női olvasmányokkal kapcsolatos legsúlyosabb probléma, még pedig: az eddigi javaslatok (Beniczky Irmától, Kalocsa Rózától, De Gerando Antoninától) "szép és igaz követelmények, de éppen mert nagyon általánosak, negatív jellegűek s gyakorlatilag hatástalanok." [41]

Ezért György Aladár több oldalas táblázatban közölte "a gyermekkorból átlépő serdülő leányok számára a magyar irodalomban megjelent műveket". Szerinte a bajok oka egyrészt az, hogy nincsenek olyan jó könyvek vagy könyvsorozatok (kivéve a Franklin-társulat "Történelmi könyvtár" sorozata), amelyek történelmi alakokat, eseményeket mutatnának be, illetve "ifjusági olvasmányaink primitiv jellegét erkölcsi szempontból nemcsak az érzelgős s moralizáló irány túlsúlya tanusitja, hanem a negativ erények csaknem kizárólagos ajánlása". Másrészt megfogalmazta újra azt a problémát, amit korábban már Vajda János is fölvetett: "Rendes körülmények között a speciális női hivatás ismeretkörébe vágó olvasmányok zömét a női szaklapok közölhetnék, de ezek inkább a szépirodalomnak s a divattudósításoknak szentelik erejüket." [42]

 

Összegzés

A XIX. századig általános nézet volt, hogy a nő egyedüli kötelessége a gyermeknevelés és háztartás vezetése. Ez a felfogás a század második felében is élt még néhol, hiszen az 1893-ban az Országos Nőképző Egyesület 25 éves örömünnepére kiadott Emléklapban is ez olvasható: "Húsz évvel ezelőtt a legfőbb kivánalom a magyar leánnyal szemben az volt, hogy jó kenyeret tudjon sütni, jól tudjon főzni és a belső gazdasághoz értsen. Tudományul az írás- olvasás és a számtani négy alapművelet elég volt." A múlt században meginduló nőmozgalmak arra törekedtek, hogy lehetőség nyíljon a nők számára a szakképzés terén. Ez a törekvés a század második felében a változásnak induló társadalmi és gazdasági viszonyok között, az iparosodás hatása alatt még erőteljesebbé vált, s az emancipációs igények új kihívásokat fogalmaztak meg az iskolaügy számára is. Sorra alakultak a leányközépiskolák, később a felsőbb leányiskolák a tanítónőképzők és a különféle női egyletek. Ezeknek a szervezeteknek nagy jelentősége volt a női művelődésügy és iskolaügy előremozdításában.

A látókör kitágulása a nőnevelés ügyében elindította azt a lassú folyamatot, amelynek eredményeképpen a leányok számára oly sokáig tiltott regényt is az olvasandó művek közt emlegették.

 

JEGYZETEK

[1] Vö. Gyulay Béla: Nőnevelés. Budapest, 1884. 56. o. vagy Szerényi Endre: A női emancipáció. Győr, 1872. 21. o.

[2] Szegvári Katalin: A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban. KJK, Budapest, 1968. 114. o.

[3] Zilahy Károly: Hölgyek lantja. Pest, 1865. 18. o.

[4] Pécs Szabad Királyi Város Polgári Leányiskolájába járő növendékek érdemsorozata az 1881/82-es tanévre, Pécs, 1882. 9. o.

[5] Friml Aladár: Nem és hivatás. Budapest, 1 887. 19. o.

[6] Pécs Szabad Királyi Város Polgári Leányiskolájába... i. m. Pécs, 1882. 10. o.

[7] Szász Károly: A nőképzésről. In.: Nemzeti Nőnevelés 1882. 11. o.

[8] Szerényi Endre: A női emancipáció. i. m. 21. o.

[9] Uo.

[10] Fábri Anna: A szép tiltott táj felé. Kortárs, Budapest, 1995. 243. o.

[11] Szegvári Katalin: A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban. i. m. 132. o.

[12] Baráth Ferenc: Az Országos Nőképző Egylet története és statisztikai kimutatása. Budapest, 1873. 31. o.

[13] Zirzen Janka: A budapesti II. kerületi állami Tanítóképő intézet multja és jelene. Budapest, 1885.

[14] Erre vonatkozóan lásd: Thuránszky Irén: A budapesti II. kerületi állami elemi tanítónő és nevelőképző. Budapest, 1896.

[15] Molnár Aladár: A nőképzés hazánkban éa a Budapesti Állami Felsőbb leányiskola. Budapest, 1877. 62. o.

[16] Molnár Aladár: A nőképzés hazánkban éa a Budapesti Állami Felsőbb leányiskola. i. m. 61. o.

[17] Biki Károly: Női arcképek a történelemből. Debrecen, 1873. 12. o.

[18] Pécs Szabad Királyi Város Polgári Leányiskolájának értesítője az 1884/85-ös tanévben. Pécs, 1885. 5. o.

[19] Kálniczky Endre: Nőtan avagy az asszonyi hivatás tudománya. Pest, 1852. 29. o.

[20] Rudnay Józsefné: Veres Pálné Beniczky Hermin élete. Budapest, 1896. 140. o.

[21] Jósika Júlia: Pályavezető fiatal leányok számára. Budapest, 1867. 273. o.

[22] Jósika Júlia: Pályavezető fiatal leányok számára i. m. 274. o.

[23] Szabó Richárd: Nők világa. Pest, 1871. 45. o.

[24] Erre vonatkozóan lásd: Beniczky Irma: A nők hivatása. Pest, 1870. 75. o.

[25] De Gerando Antonina: A női élet. Kolozsvár, 1892. 48. o.

[26] Kisfaludy Árpád: Levelek hugomhoz az olvasásról. Budapest, 1888. 95. o.

[27] Medve Imre: A magyar gazdasszony teendői... Budapest, 1872. 68. o.

[28] Uo. 67. o.

[29] A nőnem közhasznú szakirodalma. In.: Nővilág, 1862. 122. o.

[30] Magyar Nők évkönyve (Szerk.: Kánya Emília). Pest, 1861. 51. o.

[31] Hölgyek titkára... Pest, 1861.

[32] Gyulay Béla: Nőnevelés. Budapest, 1884. 42. o.

[33] Gúta-Oláh Mária: A család és a leányok továbbképzése. In.: Nemzeti Nőnevelés 1887. 462. o.

[34] Gúta-Oláh Mária: A család és a leányok továbbképzése i. m. 467. o.

[35] Somogyi Géza: A nőkérdés. Igló, 1879. 20. o.

[36] A nemzeti nőnevelés két kérdéséről. In.: Nemzeti Nőnevelés 1881. 243. o.

[37] Péterfy Sándor: Tökéletesítsük leányiskoláinkat. In.: Nemzeti Nőnevelés 1881. 412. o.

[38] Uo. 413. o.

[39] De Gerando Antonina: A felsőbb leányiskolák tanítási rendszeréről. In.: Nemzeti Nőnevelés 1887. 56. o.

[40] György Aladár: Serdülő leányok olvasmányai. In.: Nemzeti Nőnevelés 1880. 12. o.

[41] Uo. 13. o.

[42] György Aladár: Serdülő leányok olvasmányai i. m. 23. o.

 

Szívós Andrea

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 59.

A madarak

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019