VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Október 21.

Szabadság, jog és szabályozás a kibertérben III.

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Mint már hangsúlyoztam, a világháló kommunikációs tere a nem-lokalitás elvén működik. A kommunikációs univerzum olyan nyelvi, társadalmi és politikai tér, amelyre az egyes államok vagy államszövetségek joghatósága és szuverenitása egykönnyen nem terjeszthető ki. Ez a nyelvi, társadalmi és politikai tér, amelyet az emberek, valamint az emberek és a gépek közötti kommunikáció pillanatról-pillanatra hoz létre, nem parcellázható fel a hagyományos területi joghatóságok és szuverenitások szerint. Az államok persze nem akarják tudomásul venni területi joghatóságuk és szuverenitásuk korlátozását, esetleg kiüresedését a kibertérben, s ezért azt különböző módokon igyekeznek megakadályozni. A világháló működésének egységes nemzetközi jogi szabályozása helyett - amelynek egyébként a nemzeti jurisdikciók, az értékek és az érdekek különbözősége miatt igen csekély a valószínűsége a közeli jövőben42- az egyes államok inkább joghatóságuk és szuverenitásuk nyílt vagy burkolt területi kiterjesztésével próbálkoznak. Azonban, ahogy a kaliforniai Yahoo! International ellen hozott francia bírósági ítélettel szembeni amerikai, vagy az orosz programozó, Dimitrij Szkljarov amerikai letartóztatása elleni nemzetközi tiltakozás mutatja: a világháló társadalma nem tudja elfogadni az egyes államok egyoldalú lépéseit, amelyek végső soron a kommunikációs univerzum politikai, földrajzi és jogi szegmentálásához vezetnének.43 Érdekes lenne az a megoldás - ami egyébként a francia bíróságnak a Yahoo! International ellen hozott következményelvű ("effects based") ítéletéből következik -, ha egy és ugyanazon információs és kommunikációs tartalmakat egyidejűleg kétszázféle nemzeti jurisdikciónak kellene alárendelni. Illetve, ha a technológiára hagyatkozva kétszázféleképpen konfigurált, államilag előírt szűrőprogram terelgetné a felhasználókat állampolgárságuk szerint jogszerűnek és decensnek ítélt tartalmak felé. Mindenesetre a világháló használóinak lokalizációja és ennek megfelelően az információs és kommunikációs tartalmak létrehozásának és hozzáférhetőségének állami szabályozása, ellenőrzése és szűrése alapvetően írná át az Internet "end-to-end" architektúráját, amelyből egyébként a rendszer működésének és fejlődésének dinamikája fakad.

Az ENFOPOL 29 javaslatai sajátos módon próbálnak túllépni a kibertér és a földi tér közötti jogi és politikai földrajzi konfliktusokon. Az ENFOPOL 29 ugyanis olyan kommunikációs tartalmak és átviteli adatok megfigyelésére, rögzítésére és archiválására is kiterjed, amelyek küldője és fogadója nem az Európai Unió valamely államának polgára, vagy valamely államában bejegyzett és annak területén működő szervezet. A világháló működésének logikájából következően az üzenetek országok sokaságán - így az Európai Unió országainak területén működő szervereken és forgalomirányító számítógépeken - haladnak át. A kommunikációs és átviteli adatok ugyanis nincsenek tekintettel az országhatárokra, azok a gépek által meghatározott optimális útvonalon haladnak céljuk felé. Az idézett ENFOPOL 29 mellett kifejezetten ezt ajánlja az angol belügyminiszter figyelmébe Roger Gaspar, a Looking to the Future: Clarity on Communications Data Retention Law (2000) szerzője: "A törvényhozásnak valamennyi kommunikációs szolgáltatót (CSP) arra kell köteleznie, hogy az Egyesült Királyságból származó vagy oda irányuló, vagy az Egyesült Királyság hálózatain áthaladó összes kommunikációs adatot megőrizze, beleértve azt is, amelyet külföldön tárolnak."44 Röviden, ezek a javaslatok azt szorgalmazzák, hogy az Európai Unió vagy Nagy Britannia terjessze ki illetékességét az unió vagy az ország határain kívül élő polgárok és szervezetek kommunikációjára, külföldi adatbázisaira is. A Convention ETS N° 108-ból ugyanakkor az következik, hogy a kommunikációs és átviteli adatok puszta áthaladása nem ad felhatalmazást egyik állam számára sem azok megfigyelésére, rögzítésére és archiválására. Az Európai Unió tisztségviselői, az Európai Parlament képviselői mindig érzékenyen reagáltak azokra a hírekre és esetekre, amikor felmerült annak a gyanúja, hogy egy másik országban működő üzleti vállalkozás vagy hatóság az unió polgárainak, szervezeteinek és üzleti vállalkozásainak kommunikációs és átviteli adatait figyelte, rögzítette, archiválta, vagy az adatokkal kereskedett. Ezeket az eseteket a személyes adatok védelmére vonatkozó saját belső, és a nemzetközi jogrend kontextusában is értékelte, s ezeknek a szigorú szabályoknak az érvényesítését követelte meg a külföldi hatóságoktól, szolgáltatóktól vagy vállalkozásoktól is polgárai érdekében.45 A Convention ETS N° 108 12. cikkének III. fejezete szerint az államoknak fel kell lépniük polgáraik személyes adatainak védelmében, s az adatok országhatárokon áthaladó szabad áramlását akár meg is tilthatják, vagy speciális szabályokhoz köthetik akkor, hogyha egy másik országban azokat nem részesítik hasonlóan szigorú védelemben.46 Ezért a nemzeti és nemzetközi jogrend kontextusában vizsgálva az ENFOPOL 29-ben megfogalmazott javaslatok az Európai Unió országait sajátos, Russell borbély-paradoxonját idéző helyzetbe hozzák.47 A javaslat elfogadása következtében ezek az adatok nem részesülnének védelemben - hiszen az állam a kommunikációs tartalmak és átviteli adatok folyamatos és proaktív megfigyelésére, rögzítésére és archiválására tesz javaslatot függetlenül a kommunikáló személyek és szervezetek helyétől és jogalanyiságától -, de éppen a védelem hiánya miatt az államnak polgárai biztonsága érdekében egyúttal tiltania vagy korlátoznia kellene a személyes adatok országhatárokon áthaladó forgalmát.

 

4. Technológia és a kibertér kommunikatív architektúrája

 

Azok a törekvések, amelyek a hatékony állami ellenőrzés érdekében a világhálót működtető és biztonságát szolgáló technikák és technológiák korlátozására vagy monopolizálására irányulnak, nem tűnnek életképes megoldásoknak. A világháló ugyanis nem központi terv eredményeként valósult meg, s ma sincs központi informatikai agytrösztje. A világhálót különböző, egymással többé-kevésbé kompatibilis és egymással keményen versengő technikai megoldások és technológiák sokasága hálózza be és működteti. A technikai fejlődés irányát még rövidtávon is nehéz előre jelezni, de az elég nyilvánvalónak látszik, hogy a szabályozást és korlátozást szolgáló politikai-jogi eszközök a folyamatos technikai és technológiai változásokkal nemigen tudnak lépést tartani. A technikai jellegű korlátozásokkal és a technikára bízott ellenőrzéssel szemben mindig lehet jobb technikával, elegáns és innovatív informatikai megoldásokkal védekezni. Ne feledjük, a világháló társadalmának tagjai képzettek és járatosak a digitális kultúra világában, hiszen ők hozzák létre azt, ők rendelkeznek az információk, a feladatok és a megoldások disztribúciójából eredő előnyökkel. Látszólag jelentéktelen, viszonylag egyszerű, de fénysebességgel terjedő ötletek és megoldások - például a PGP, a Napster, a Gnutella, a Free Network Project, a Publius, a P2P, a Grid és hasonló elképzelések -, időről-időre átírják a világháló működésének technikai és társadalmi feltételeit, s új lehetőségeket nyitnak meg a használók-létrehozók előtt.48 Az Európa Tanács idézett tervezete a jelenleg még domináns kliens-szerver viszonyra építve az Internet-szolgáltatókon (ISP) keresztül akarja megvalósítani a totális állami ellenőrzést. Logikus lépésnek tűnik ez, hiszen a szolgáltatók számítógépei, a szerverek végzik a címek, a tranzakciók és az adatforgalom technikai adminisztrációját. S miért ne végeztethetnék el velük a személyek és az adatok folyamatos gyűjtésének, ellenőrzésének és cenzúrázásának fáradtságos munkáját? De ami logikusnak és technikailag kivitelezhetőnek tűnik most, nem biztos, hogy az is marad. Mert a kívülről diktált és sokakban a totálisan ellenőrzött társadalom rémképét idéző beavatkozások olyan technikai és technológiai változásokat generálnak, amelyek a közeli jövőben elvezethetnek a kliens-szerver viszony lebontásához. Ahogy Ian Clarke, a Free Network Project alapítója megfogalmazta: "A Freenet Network az Internethez kapcsolódó számítógépek sokaságából áll, amelyek egy kis ‚Freenet Server' vagy ‚Freenet Daemon' programot futtatnak. E program lehetővé teszi azt, hogy a számítógép a hálózat csomópontjává, az egész hálózat kicsi, de egyenlő részévé váljon. A Freenet valójában a tökéletes anarchia".49 A digitális kultúra avantgárdja a hatalmat gyakorló arkhónok nélküli állapotként képzeli el a világháló jövőjét. S az "egyenlő az egyenlőhöz" (Peer-to-Peer, P2P) vagy az önkéntesek társulásán alapuló Grid hálózati architektúra sokkal inkább megfelel egy demokratikus társadalom alapelveinek. Ezért könnyen elképzelhető, hogy mire az egyezményt a tagállamok aláírják, s mire azt 2001 végén az egyes tagállamokban kihirdetik, már jogtörténeti dokumentummá válik.

A világháló használóinak-létrehozóinak elképzelései és a politika szándékai közötti konfliktusok leginkább tehát arra vezethetők vissza, hogy az egyes országok törvényhozásai függetleníteni akarják magukat a világháló működésének emberi és technikai alapelveitől, de - mint láttuk - különféle veszélyekre hivatkozva a demokratikus társadalmak évszázados jogelveitől is. A korábbiakban igyekeztem rámutatni a participáción és a konszenzuson nyugvó alapelvek fontosságára. Ugyanakkor a világháló működésének és dinamikus növekedésének vannak más szükségszerű, a tudás egyenlő disztribúciójára, a rendszer performativitására és funkcionalitására vonatkozó feltételei is. E globális és dinamikus rendszer szabályait a használók-létrehozók kommunikatív cselekvései írják; s mivel ennek a gigantikus diszkussziónak "mindenki minden pillanatban részese, ezért mindenki szüntelenül hat rá".50 A használó-létrehozó személyek interakciói a tudás szabad létrehozására, áramlására és értelmezésére, vagyis a globális és dinamikus rendszer performativitására és funkcionalitására való tekintettel keresik a működés optimális feltételeit. Ezért a kommunikáció szabad áramlásának, vagyis a rendszer performativitásának és funkcionalitásának igénye szinte előre kódolja a külső, statikus és megszorító szabályozási törekvések kudarcát; mindazokét, amelyek a globális és dinamikus rendszer működése elé mesterséges politikai, jogi és gazdasági akadályokat igyekeznek állítani. Bármennyire nehéz is kulturálisan feldolgoznunk, tudomásul kell vennünk azt, hogy a kiberteret paradoxonok egész sora hozza létre és működteti. A kibertér a használó-létrehozó számára valóságos kommunikatív tér, mégis virtuális, mert földrajzilag nem lokalizálható. Olyan globális társadalmi tér, amely nem az egyes államok határain belül fekszik, így az egyes kormányzatok a kibertér felett nem tudják hatékonyan és eredményesen gyakorolni joghatóságukat és területi szuverenitásokat. Ebben a térben a használók-létrehozók interakciói hozzák létre a kommunikáció szabályait, de a szabályok nem rögzíthetők, ugyanakkor önkényesen nem is változtathatók, mert "a változás elve a folytonosság elvén alapszik".51 A globális rendszer egésze középpont-nélküli, mégis a használó-létrehozó saját kompetenciája szerint generálja önmaga mint középpont körül a tudás változatos alakzatait. Más szóval, az egészből olyan részhalmazokat hoz létre, amelyek egyediek, mert saját kommunikatív kompetenciáját tükrözik, saját helyesség- és hasznosság-igényének felelnek meg, de mégsem önkényesek, mert a kommunikáció performativitása, a jelentések interszubjektív megragadhatósága érdekében a használó-létrehozónak mindig tekintettel kell lennie a közös kommunikatív tér nyelvi-kulturális szabályaira.

*

A személy identitásának és a digitalizált tartalmaknak a transzparenciája, a kommunikáció kibernetikus kontrollja és e kontroll hatalmi-gazdasági kontrollja sokakban idézi fel Bentham Panopticonjának vagy Orwell Big Brotherjének vízióját. A törvények és a törvénytervezetek azon törekvései, amelyek a közszabadság jogelveinek figyelmen kívül hagyása és a drákói büntetési tételek bevezetése mellett a kommunikációs tartalmak szűrésére, a teljes körű és folyamatos adatgyűjtésre, bizonyos algoritmusok különleges védelmére és mások tiltására irányulnak, sokak számára igazolják azt, hogy Bentham, Kafka, Orwell és Atwood intézményei és figurái nem pusztán klasszikus irodalmi reminiszcenciák vagy hétköznapi paranoiák szülöttei voltak. Igaz, Bentham és Panopticonja nem sorolható a disztópikus irodalom nagy vonulatába. Bentham ugyanis, üzleti sikereinek előmozdítása mellett, a társadalom megreformálását, a társadalmi deviancia leküzdését és a morál védelmét remélte különös terve megvalósításától. Hasonlóképpen érvelt egykor, mint az információ és a kommunikáció tökéletes állami kontrolljának és a társadalmi transzparenciának a mai képviselői. Ahogy David Lyon megfogalmazta, "Bentham Panopticonja az isteni mindentudás világi paródiáját képviselte, a megfigyelő, mint az Isten, láthatatlan maradt."52 Mindenesetre, az istent játszó Bentham üzleti terve, Kafka, Orwell és Atwood disztópikus irodalmi víziói könnyen valósággá válhatnak egy olyan társadalomban, ahol az új kommunikációs technológiák teljesen behálózzák a személyek közötti kommunikáció virtuális tereit, és amelynek polgárai nem lépnek fel a kommunikáció és az információ szabadságának védelmében.53 

Jegyzetek

1 Richard Barbrook - Andy Cameron "A kaliforniai ideológia," in. Buldózer: Médiaelméleti antológia, Budapest, 1997. 41-59.; John Perry Barlow, "Crime and Puzzlement: Desperados of the DataSphere," Whole Earth Review, 1990 Fall, 45-57.; Vivian Sobchack, "New Age Mutant Ninja Hackers: Reading Mondo 2000," in Flame Wars: The Discourse of Cyberculture, ed. Mark Dery, Durham, 1995. 11-28.; Bruce Sterling, The Hacker Crackdown: Law and Disorder on the Electronic Frontier, 1994. Part 4. gopher://tic.com

2 Nua Internet Surveys, 2001 http://www.nua.net/surveys/how_many_online/

3 Nincsenek megbízható módszerek az Internet-használók számának pontos és megbízható mérésére, ezért az említett számot is sokan vitatják. Az Internet-használók számának csökkenésére vagy növekedésére lehet következtetni, például, a kapcsolódás várakozási idejének mérésével is. Az átlagos várakozási idő a 2000 őszi 20 másodpercről decemberre 16.3 másodpercre csökkent az Egyesült Államokban. Ezeket a mérési adatokat azonban nemcsak a használók száma, hanem az alkalmazott technikák és technológiák, illetve azok változásai nagymértékben befolyásolják. Ugyanakkor az adatforgalom növekedéséről a korábbiakhoz képest sokkal reálisabb becslések jelentek meg az utóbbi időben. Lásd ehhez K. G. Coffman - A. M. Odlyzko "Internet growth: Is there a 'Moore's Law' for data traffic?" Handbook of Massive Data Sets, Ed. J. Abello et al., The Hague, Kluwer, 2001. Az európai adatok vegyes képet mutatnak. Nyugat-Európában és a Balti államokban folytatódott az Internet-használók számának dinamikus növekedése az utóbbi két évben. Viszont 2000-ben Magyarországon lassulni látszott korábbi növekedés üteme; szembetűnő elmaradásunk Ausztriához, de Szlovákiához és Szlovéniához képest is. Ennek okai nincsenek alaposan feltárva. Minden bizonnyal a Matáv tarifapolitikája és távközlési monopóliuma, a digitális kultúra oktatásának periferikus volta és ennek következtében a magyar tartalomszolgáltatások fejlődésének lassúsága is szerepet játszhat ebben. E feltételek megváltoztatása nélkül az Internetezők száma lényegesen talán nem is növelhető. Mert a 650 000 magyar használó népességbeli aránya közel eshet ahhoz felső társadalmi határhoz, amelynek tagjai meg tudják fizetni az Internetezés magas hazai költségeit és rendelkeznek azzal a kulturális tőkével (nyelvi, technikai és szakmai tudással), amely lehetővé teszi számukra azt, hogy "potyautasként" is élni tudjanak a világháló kínálta gazdasági és kulturális lehetőségekkel. Az eMarketer elemzője, Nevin Cohen kedvezőbb képet fest a magyarországi helyzetről, és magasabb számokat közöl a digitális kultúra elterjedtségéről és kilátásairól. Cohen adatai szerint 715 000 magyar Internet-használót mértek 2000 októberében. S a Carnation Research kutatására hivatkozva, szerinte 969 000 magyar használója lesz 2001 végére a világhálónak. Ezek a számok azonban mit sem változtatnak azon a tényen, hogy a magyar Internet-használók számának növekedése jelentősen elmarad az említett környező országokétól. Nevin Cohen, "Hungary's Healthy eOutlook," 13 February 2001. http://www.emarketer.com/analysis/eeurope/20010213_europe.html;

Nua Internet Surveys, 2000 http://www.nua.net/surveys/how_many_online/europe.html;

European Survey of Information Society Knowledge Base http://europa.eu.int/ISPO/esis/default.htm;

Measuring Information Society 98 http://europa.eu.int/ISPO/polls/98/poll98/index.htm.

4 Serge Gauthronet - Etienne Drouard, Communications Commerciales Non-Sollicitées et Protection des Données, 2001. 71-74. Az Európai Bizottság számos dokumentumában - lásd, például, Directive 97/7/EC, Directive 97/66/EC és Directive 2000/31/EC - szűrőprogramokat javasol a spamming ellen. Nem igazán hatásos eszközök. Az Egyesült Államokban a szolgáltatók igyekeznek blokkolni azokat a szervereket, amelyek spam-levelek tömegét indítják el. Újabban az Európa Parlament a cookie használatának általános tilalmát tervezi. Matt Loney "EU votes to restrict cookies," ZDNet (UK), November 13, 2001 9:34 AM PT; Jon Stephens "Has the EU Lost Its Mind?" BuilderBuzz, 12:33am Nov 5, 2001 PT

5 Az itt felsorolt személyes adatok listája az Amazon.com Privacy Notice című dokumentumából származnak. Az Amazon.com itt ajánlásokat is megfogalmaz azon vásárlók számára, akik ezt az adatgyűjtést és adatkereskedelmet elfogadhatatlannak tartják, ők kénytelenek úgynevezett titoktársaságokon (Privacy Companies) keresztül elküldeni megrendeléseiket. A titoktársaságok egyébként évi 49.99-229.99 USD-t számolnak fel szolgáltatásaikért, az évi 49.99 USD előfizetés pusztán az anonim barangolást teszi lehetővé. A Privacy International és az Amazon.com.uk levelezése azt mutatja, hogy az Amazon.com.uk nem óhajtja megérteni a Privacy International képviselőinek a személyes adatok tárolására és ellenőrizetlen transzferére vonatkozó kifogásait. Az Amazon.com.uk képviselője elég sajátosan érvel a személyes adatok tárolása mellett; például vásárlóik hitelkártyájának adatait azért nem törlik, mert nagyon időigényes. Lásd http://www.privacyinternational.org/issues/compliance/amazon

Ugyanakkor, egyre több úgynevezett freeware-t ajánló vállalkozás (BearShare, GoZilla, Speedbit, Acoustic Galaxy, Radiate/Aureate stb.) gyűjti a programjaikba elhelyezett spyware-k révén személyes adatainkat és folyamatosan ellenőrzi felhasználói szokásainkat. E vállalkozások eredeti szándékairól sokat elárulnak maguk az agresszív programok, amelyek a telepítés után a kevésbé gyakorlott felhasználók számára szinte kiirthatatlanok a számítógépről.

6 Guy Herzlich - Françoise Vaysse, "La crise de la consommation est une crise de l'immatériel: Un entretien avec Robert Rochefort," Le Monde, 6 juillet 1993. 2.

7 Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Egyezménye art. 6. és 8. megsértése miatt számos ügy került a strasbourgi bíróság elé, amelyekben a bíróság az államokat marasztalta el. Lásd ehhez például, Funke v. France (1993), John Murray v. the United Kingdom (1996), Saunders v. the United Kingdom (1996), Serves v. France, (1997), illetve Malone case (1983), Halford v. the United Kingdom (1997), Huvig case (1989), Kruslin case (1989), Niemietz v. Germany (1991), Amann v. Switzerland (1995), Kopp v. Switzerland (1997) és Valenzuela Contreras v. Spain (1997).

 

Fekete László [Replika, 2002./június]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 33.

Az Egyesült Királyság

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019