VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

December 10.

A futball világa

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

FIFA, UEFA

 

A futball világszervezete a FIFA (Federation International Of Football Associations), amely egyenrangú a legnagyobb nemzetközi sportszervezettel,  Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (CIO – Comité Internationale Olympique, NOB). 1904-ben hozták létre, jelenleg 150 ország tagja. Elnöke a brazil Joao Havelange, alelnöke az olasz Antonio Mattarese, főtitkára a svájci Joseph Blatter.

Illetékessége a négyévenként megrendezendő labdarúgó világbajnokság, amelyet mindig két nyári olimpia közötti évben tartanak. A vb 24-es döntőjét kétéves selejtező-sorozat előzi meg, amelyben a FIFA által elkészített sorsoláson regionális csoportokra osztják a résztvevőket. Ennek alapja a minden évben elkészített FIFA-rangsor, amelyen a szövetségnek bejelentett és hivatalosan elismert mérkőzések eredménye szerepel. Természetesen az erősebb ellenfelek ellen elért siker több pontot ér a ranglistán, mint egy negyedrangú együttes legyőzése.

A világbajnokság odaítélése a szervezet kongresszusán történik. A vb-rendezésre pályázatot nyújtanak be az országok, a végső szavazásra rendszerint már csak 2-3 jelölt marad. Korábban meghatározó volt, hogy egy-egy ország milyen labdarúgó-múlttal rendelkezik, az utóbbi években azonban a végső döntéseknél egyre nagyobb szerepet játszott a jelölt anyagi helyzete, lehetőségei, valamint az a törekvés, hogy minél több országban hódítson teret a labdarúgás. Az 1994-es világbajnokságot például az Egyesült Államok úgy kapta meg, hogy nem volt hivatásos labdarúgó-bajnoksága. A 70-es években már próbálkoztak egyszer ezzel, igaz, műanyag pályákon és néhány sajátos szabálymódosítással (például a büntetőket jégkorongozó módjára a félpályáról indulva kellett rávezetni a kapusra), de még az sem jelentett vonzerőt az amerikaiaknak, hogy olyan világsztárok mentek az Államokba játszani, mindenek előtt a New York-i Cosmos-ba, mint Pelé, Beckenbauer, Neeskens, vagy Chinaglia.  És – leszámítva az 1984-es los angeles-i olimpiára felépített atlétikai stadionokat – futball-stadionjai sem voltak.  (A VB után többet át is alakítottak sebtében az amerikai futball, illetve a baseball igényeinek megfelelően). Ellenben kiváló anyagi garanciákat tudtak nyújtani, nagy tv-társaságaik pedig a közvetítéseket is biztosítani tudták. Sokan kételkedtek a döntés helyességében, és még 1993-ben is voltak olyan hangok, mely szerint elveszik a rendezés jogát az amerikaiaktól, az 1994 vb azonban bebizonyította: fel tudtak nőni a feladathoz.

Kicsit hasonló a helyzete Japánnak, ahol 2002-ben rendezik majd meg a világbajnokságot. Ott ugyan már néhány éve van profi bajnokság, de jelenleg az élmezőnyt még azok a kiöregedőfélben lévő európai és dél-amerikai sztárok alkotják, akik jó pénzért szerződtek oda pályafutásuk levezetésére. A nagy hírverés már most folyik: a leghíresebb csapatok rendszeresen túráznak Japánban, és immár tíz éve – a japán Toyota cég szponzorálásával – itt rendezik meg minden évben decemberben az európai BEK-győztes és a dél-amerikai Libertadores Kupa győztesének találkozóját az Interkontinentális Kupáért.

Eddig egy alkalommal fordult elő, hogy szinte az utolsó pillanatban vette át a rendezést egy ország: 1986-ban. Előbb Brazilia lépett vissza, majd a kaotikussá vált Kolumbia is elvesztette rendezési jogát. Eddig mindössze Olaszország (1934, 1938), és Mexikó (1970, 1986) rendezhetett két alkalommal világbajnokságot.

A világbajnokságokon a rendező országnak, valamint a címvédőnek nem kell selejtezőt vívnia.

A FIFA eddig két alkalommal eszközölt nagyobb visszhangot kiváltó kizárást a vb-ről: 1974-ben a Szovjetuniót, mert a szovjet válogatott nem volt hajlandó a szélsőjobboldali diktatúra hatalomra jutása után Chilében részt venni az interkontinentális selejtezőn, az 1990-es sorozatból pedig Mexikó maradt ki egy pályáról való levonulás miatt.

A FIFA adományozza a világbajnoki kupát: az elsőt, amelyet 1970-ben Brazilia harmadik elsőségével végleg elnyert, Jules Rimet alapította. Azóta Világkupa, illetve FIFA-kupa a trófea neve, továbbra is vándordíj.

Az olimpiai tornák a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékességébe tartoznak, de a szervezés a FIFÁ-val való együttműködésben történik. Az utóbbi évtizedben többször megkérdőjelezték az olimpiai labdarúgó torna létjogosultságát – elvégre inkább az utánpótlás, vagy a második vonal szerepel itt – 1996-ban Atlantában azonban még mindenképpen lesz foci.

A FIFA hivatott a szabályokkal és a játékvezetéssel foglalkozó testület – az Football International Association Board – révén különböző szabálymódosításokat végrehajtani. Ezek kötelező érvényűek a tagállamokra, valamint a regionális szervezetekre is. Fellebbviteli fórum nemzetközi fegyelmi ügyekben is. A szövetség által elismert hivatalos találkozókra a FIFA semleges ellenőrt köteles küldeni.

A nemzetközi szinten elharapózott játékos-csábítás, zúg­ügy­nö­kösködés, törvénytelen átigazolási csúszópénzek megfékezésére a közelmúltban kibocsájtották a FIFA-menedzser-licenszet. Ma még csak alig hatvan menedzser-játékosügynök rendelkezik ilyen igazolvánnyal, hamarosan azonban klubok és a játékosok csak minősített FIFA-menedzserek révén köthetnek szerződéseket. Ennek megszegése jelentős pénzbüntetéseket, és eltiltásokat von majd maga után.

A FIFA címe: Hitzigweg 11, 8032, Zürich, Schweiz.

Az 1954-ben létrehozott Európai Labdarúgó Szervezet, az UEFA (Union Of European Football Associations), nincsen közvetlenül alárendelve a FIFÁ-nak, (bár a Football International Association Board döntései kötelezőek rá is), önálló egység, amelyhez valamennyi európai szövetség tartozik, valamint négy év óta Izrael. Elnöke a svéd Lennart Johansson – őt tekintik az elmúlt évek nagy kupareformjai atyjának –, főtitkára a német Gerhardt Aigner.

Az UEFA illetékes a négyévenkénti, a nyári olimpiai játékok évében megrendező Európa-bajnokságok lebonyolításában, amelyet kétéves selejtező-sorozat előz meg. Nyolc csoportban vívják a körmérkőzéses selejtezőket. A végső küzdelmet korábban 8 , jelenleg 16 európai nemzeti válogatott vívja. Az 1992-es EB-be beleszólt a politika: mivel az ENSZ a balkáni háború miatt embargóval sújtotta Jugoszláviát, illetve utódállamait, a jugoszláv válogatott nem vehetett részt az EB végső szakaszában, annak ellenére, hogy kivívta a döntő jogát. Helyette Dániát hívták meg – és a dánok nagy meglepetésre meg is nyerték a kontinensbajnokságot.

Ugyancsak az európai szervezet a fővédnöke a 21 éven aluliak Európa-bajnokságának, valamint a többi ifjúsági, korcsoportos nemzetközi tornának.

Az UEFA évente elkészíti a hivatalos nemzetközi mérkőzések alapján a klubok és a válogatottak rangsorát, és ez az irányadó a különböző tornák sorsolásánál.

Az UEFA alá tartozik a három nagy, klubcsapatoknak kiírt európai küzdelem: a Bajnokcsapatok Európa Kupája, (BEK) a Vásárvárosok Kupája (ma UEFA-kupa), és a Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK).

A Bajnokcsapatok Európa Kupája  az 1955-56-os idényben indult útjára a France Football című francia szaklap javaslatára, 1992-93 óta új kiírással Bajnokok Ligájának nevezik. Korábban valamennyi európai bajnokcsapat részt vehetett, az új rendszerben kiemelik a legjobbnak tartott 8 csapatot, a további nyolc pedig selejtezők útján kerül be melléjük. Ezután négy csoportban játszanak körmérkőzést, minden csoportból továbbjut az első kettő, amelyek aztán egyenes kiesési rendszerben jutnak el a döntőig. A BEK-ben csak a bajnok indulhat, helyettesítésre elvileg nincs lehetőség, bár az 1993-94-es sorozatban Franciaországot a bajnokságból bunda miatt kizárt Olympique Marseille helyett – az UEFA döntése nyomán – az AS Monaco képviselte. Mivel az európai politikai átalakulások miatt megnőtt az elvileg indulásra jogosultak száma, néhány “keleti” ország – pl. Csehország, Szlovákia, Bulgária – bajnoka csak az UEFA-kupában indulhatott az 1995-96-os sorozatban.

Nemrégiben néhány nagy európai klub – köztük a Milan és a Real Madrid – javasolta, hogy a jövőben a Bajnokok Ligájában minden évben indulhassanak a korábbi többszörös győztesek. Az UEFA még nem tűzte napirendre a kérdést.

A Vásárvárosok Kupájának első, 1955-ös kiírásában városok válogatottai indultak, de már a második kiírásban valódi egyesületek léptek a pályára. 1969 és 1971 között Európai Városok Kupája néven szerepelt a küzdelemsorozat, azóta UEFA-kupaként. Itt szerepel a legtöbb induló a nemzetközi mérlegtől függően 1-4 csapatot nevezhet minden ország. 64 csapat vesz részt a küzdelemben, a bajnokságok 2., 3., 4, 5. helyezettjei. (Az indulásra jogosultak száma országonként változik, az országnak az európai labdarúgó-rangsorban elfoglalt helye alapján. Magyarország például már harmadik éve csak egy csapatot indíthat, de például négy egyesülettel képviselteti magát Németország, Olaszország). Jelenleg a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása miatt több a jelentkező, így selejtezőket is rendeznek a rajt előtt. Ezt a kupát tartják a “3. számú kupának”, de ez megtévesztő, mert legtöbbször erősebb a mezőnye, mint például a KEK-é, amelyben szerencsés esetben akár másodosztályú csapatok is indulhatnak.A közelmúltban Gerhardt Aigner főtitkár felvetette: csökkentsék az UEFA-kupában indulók létszámát azokban az országokban, ahol az első osztályú bajnokságban 16 csapatnál több játszik, mert az ilyen sorozatokban játszó legjobb csapatok egészségtelenül túlterheltekké válnak már tavaszra, és ez a meccsek színvonalának rovására megy.

Ez a három közül az egyetlen kupa, amelyben két mérkőzésen dől el az elsőség: mindkét résztvevő pályáján játszanak, két hét különbséggel, döntetlen esetén hosszabbítás és 11-es rúgások következnek. A másik kettő esetében egy döntő van, semleges pályán, amelyről általában a legjobb nyolc mezőnyének kialakulásakor dönt az UEFA.

A Kupagyőztesek Európa Kupája 1960-ban indult. Itt 32 csapatos a mezőny, a fenti okok miatt itt is – erősorrend szerint – előselejtezőket rendeznek. A KEK-ben gyakran előfordul, hogy nem a kupagyőztes, hanem a nemzeti kupa második helyezettje indul, amennyiben a bajnok és a kupagyőztes ugyanaz a csapat. Még az is előfordul – főleg angol vagy német csapatok esetében – hogy e sorozatban második ligás gárda kezdi meg a küzdelmeket.

1972 óta az UEFA megrendezi az Európai Szuperkupát, amelyet a BEK-győztes és a KEK-győztes vív meg, két mérkőzésen, ezek időpontjait azonban az érintettek határozzák meg. Több ízben előfordult már, hogy nem sikerült megegyeznie a csapatoknak, így a Szuperkupa-döntő elmaradt.

A nemzetközi kupatalálkozókat korábban egységesen szerdai napokon rendezték, azonban komoly gondot okozott, hogy egy-egy ország csapatai miként “térjenek ki” egymás elől. Előfordult már akkor is, hogy egy-egy meccset előrehoztak keddre, vagy csütörtökre tettek át.  A tv-közvetítések jelentőségének növekedése következtében ez a probléma megoldódott: 1994-ben az  UEFA úgy döntött, három napra osztja el a találkozókat. A szerda maradt a BEK-é, a kedd lett az UEFA-kupáé, és a csütörtök a KEK-é, illetve a még le nem játszott UEFA-kupa találkozóké.

A testület égisze alatt zajlanak a hivatalos, barátságos nemzetközi mérkőzések, valamint a nyári Intertotó Kupa is. Ez utóbbinak csoportgyőztesei 1995-től kvalifikálják magukat az UEFA-kupába – korábban ugyanis gyakorlati jelentősége nem volt ezeknek a mérkőzéseknek. Legfeljebb arra voltak jók, hogy levezessék a csapatok a bajnoki idényt, játéklehetőséget adjanak azoknak, akik év közben ritkán kerültek be a csapatba, vagy hogy kipróbálják legfrissebb szerzeményeiket. E téttel gyakorlatilag megszűnt Európában a holt idény a futballban.

Az UEFA felelős a játékvezető-küldésért, amelyet az egyes ország bíróiból kiválogatott nemzetközi keret biztosít. Az UEFA által elismert találkozókra ellenőrt delegál a testület. Megszabja a nemzetközi mérkőzések rendezésének feltételeit, a pálya alkalmasságától a stadionbiztonsági kérdésekig. Az európai szervezet ítélkezik nemzetközi mérkőzésekkel kapcsolatos fegyelmi ügyekben, eltíltásokban és pénzbüntetésekben is. A testület különösen szigorú a stadionokban történő rendbontások ügyében: már egy üveg bedobása is többezer svájci frankos szankciót, vagy pályabetiltást vonhat maga után.

A sárga és piros lapok esetében valamennyi hivatalos mérkőzést összevontan számítanak, – kupák és válogatott találkozók esetében külön – ezért egy barátságos mérkőzésen összeszedett lap is jelenthet eltiltást. Néhány évvel ezelőtt az olasz szövetség éppen egy ilyen eset miatt iktatott be a válogatott programjába egy barátságos mérkőzést San Marinóval, hogy letöltöttnek tekinthessék Vialli eltiltását. A kupa-eltiltások nem évülnek el egy idény befejeztével, hanem az érintettek átviszik azt a következő idény kezdetére. (Az egy sárga lapos figyelmezetést nem, csak ami a kettő, vagy három után következik).

Az UEFA címe:  Jupiterstrasse 33 Ch-300O, Berne, Schweiz.

 

MLSZ

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben alakult meg, és átfogja a magyar labdarúgást a válogatottaktól a gyermekfutballig. Felel a bajnoki kiírásért, a magyar kupaküzdelmek lebonyolításáért, valamint a válogatott csapatok éves programjáért. Elnöke Benkő László, technikai igazgatója dr. Mezey György. Címe: 1146. Budapest, Istvánmezei út 3-5. Népstadion, Toronyépület. Telefon: 209-O2095.

 Az MLSZ tagja az UEFÁ-nak és a FIFÁnak is.

Magyarországon néhány éve működik a Hivatásos Labdarúgók Ligája. Igazgatója Sárosi Ferenc. A játékosok érdekképviseletét a Hivatásos Labdarúgók Kamarája biztosítja, ennek elnöke az 50-szeres válogatott Bognár György, a BVSC-Dreher csapatkapitánya.

Az MLSZ szorosan együttműködik a Magyar Olimpiai Bizottsággal, az olimpiai válogatott tevékenységével kapcsolatban. A MOB címe: 1118. Budapest. Balogh Tihamér utca 4. tel: 186-800O.

A magyar labdarúgás élvonala három osztályban vívja meg éves bajnoki küzdelmeit, őszi-tavaszi rendszerben. Az első osztály, az MBI az 1995-96-os idényben 16 csapatból áll. A győzelmekért három, a döntetlenekért 1 pont jár. A bajnokság végén a két utolsó helyezett esik ki az MBI-ből, a 13. és 14. helyezett pedig osztályozót vív oda-vissza alapon az MBII második csoportjának győztesével. A bajnok csapat – a jelenlegi európai erőviszonyoknak megfelelően – selejtezőt vív a Bajnokok Ligája 16-os mezőnyébe való bejutáshoz. (Az idén ez sikerült a Ferencvárosnak.) Ugyancsak selejtezőkre kényszerül a mindenkori magyar kupagyőztes, illetve az UFA kupába delegálható egyetlen magyar csapat is.

Az MBII-ben, az elmúlt évtizedek többszöri átszervezése után, jelenleg két csoportban folynak a küzdelmek: a Keleti és a Nyugati csoportban. A fővárosi csapatokat elosztották a két csoport között. Több esztendős szünet után állították vissza az MBIII rendszerét, jelenleg 6 csoport létezik a harmadik vonalban: Alföld, Bakony, Dráva, Duna, Mátra, és Tisza csoport. Megrendezik továbbá a megyei és budapesti bajnokságokat első és második osztályban.

A Magyar Kupa küzdelmeit – hasonlóan a nemzetközileg elfogadott normákhoz – nyílttá tették. Az első két fordulóban még kiemelik az első osztályos csapatokat, vagyis nem kerülhetnek össze  mindjárt az elején a legjobbak, de bármely osztályú  együttes játszhat egymással a sorsolás szerint két mérkőzést. A kupa sorsát szintén két találkozón dönti el a két finalista . Az új idény pedig a bajnok csapat és a kupagyőztes találkozójával a Magyar Szuperkupa döntővel kezdődik.

 

Göbölyös N. László [Változó Világ 2.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 2.

A futball

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019