VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

December 25.

Hegel szeretetfilozófiája1 I.

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

1. A szeretet mint hegeli téma

Azok körében, akik Hegelt az abszolút szellemben lezáruló rendszer filozófusaként tartják számon, vagy éppen a porosz állam apologétáját látják benne, akár meglepő is lehet, hogy a szeretet Hegel nagy témáinak egyike; olyan téma, amelyet nem lehet sem a zárt rendszert alkotó, sem a fennállót igazoló filozófus kliséjével megközelíteni. Más utat kell hát választanunk. Akár ma is szívesen olvasott szöveg lehetne az ifjú Hegel frankfurti időszakából (1797-1800) származó töredék a szeretetről. Ebben a töredékben a Kanthoz és a német idealizmus programjához, Fichte, Hölderlin és Schelling bölcseletéhez való kötődése éppúgy szembeötlő, miként a saját útját kereső ifjú életfilozófiai intenciókkal átszőtt elmélkedése, vallomása. A szeretetről szóló korai töredék leginkább mégis személyes hangvételével érinti meg a késői Hegelen szocializálódott olvasót. A személyes tónus ugyan az utolsó korszak műveitől, a berlini Hegeltől sem idegen, mégis a Vázlatok a vallásról és a szeretetről címet viselő frankfurti töredékben egészen másfajta személyességgel találkozunk. A késői Hegelnél is találunk szenvedélyes, mondhatni „férfias” kitöréseket éppúgy, mint rezignált, beletörődő hangvételű megjegyzéseket – gondoljunk pl. a Berlinben írt néhány előszóra!2 ám a szeretetről szóló ifjúkori fragmentum mégis másfajta szöveg; szinte egyetlen lendületből, egyetlen gesztusból előállt vallomás, a lélek mélyéből feltörő, a szellem csúcspontjai meghódítására készülő ifjú bensőséges megnyilatkozása, szemérmes önfeltárulkozása – s mindezt az érett férfi felelősségét idéző hangnem színezi át. Vallomás és nem csupán elmélkedés ez a töredék mindarról, ami igazán fontos: életről, halálról, két ember bensőséges kapcsolatáról, a kapcsolat emberi és „isteni” vonásairól, gyarlóságainkról és az önmagunk fölé emelkedés képességéről. Mindenek előtt a legfőbbről, ami ekkor az ifjú filozófus meggyőződése szerint a fentieket összefogja, és annak értelmet adhat: a szeretetről. Mindezek ellenére ez a személyesség már az ifjú Hegelnél rendkívüli intellektuális igénnyel kapcsolódik össze, olyannyira, hogy mégis csak a gondolatiság dominál a szövegben. Ezért akkor járunk el leginkább Hegel szellemében, ha erre az attitűdre figyelve olvassuk a szeretetről szóló fragmentumot, anélkül, hogy a személyes hangvétel jelentőségét figyelmen kívül hagynánk. Nem is tehetnénk, hiszen ez a témának, ill. a szöveg jelentésének szerves alkotóeleme.
Bár a tanulmányban a Vázlatok a vallásról és a szeretetről c. töredékre összpontosítok, talán nem fölösleges előljáróban egy kitérőt tenni, és rövid áttekintést adni arról, hogy Hegel szeretetfilozófiáját nem szűkíthetjük le a frankfurti korszakra. A késői Hegel, a rendszeralkotó filozófus sem mellőzte a szeretetet, hanem – különböző aspektusban – rendszerében is sajátos helyiértékkel és jelentésekkel ruházta föl. A szeretet a hegeli bölcseletnek mindvégig fontos eleme volt és maradt. Gondoljunk csak arra, hogy a romantikus művészet egész problematikája, vagy akár a modern család hegeli elmélete aligha lenne értelmezhető Hegel szeretetfilozófiája nélkül. Idézzük hát föl röviden a hegeli életművön átívelő szeretetfilozófiának az életmű érett időszakához, a berlini korszakhoz (1818-1831) kötődő főbb gondolati csomópontjait!
A berlini Esztétikai előadások Hegele szerint a romantikus művészet elve a szellem bensősége, a kedély.3 A bensőség lényege pedig a szeretet. (E II, pp. 110-116.) Ezt először a romantikus művészet első műfaja, a festészet „vallásos körben” ábrázolja. A szeretet a vallásos-keresztény tartalmú festészetben érdekes módon nem Krisztus alakjában jelenik meg a legmagasabb szinten, mint várnánk. Hegel szerint ugyanis Istenhez való alapviszonyunk nem a szeretet, hanem a megbékélés. A hegeli értelemben vett romantikus szeretet nem Krisztus alakjában, hanem a Mária-ábrázolásokban, az ő alakján keresztül az anyai szeretetben éri el a vallásos körben lehetséges legmagasabb rendű ábrázolást. A vallásos szeretethez képest egyfajta továbblépést jelent a hegeli felfogás szerint a „világi” szeretet. Először abban a formában, amelyben a vallásos és a világi kör érintkezik. A festészet eme szintjén a Hegel számára izgalmas, mert ellentmondásosságában is „emberi” alak a „kívül-belül szép bűnös nő”, Mária Magdolna, aki éppen szerelme és szépsége miatt nyert bocsánatot. Mária Magdolna alakjában ráismerhetünk a feszültségekkel, ellentmondásokkal telített modern emberi létmód némely jegyére. Talán ezért olyan kedves az ő alakjának művészi kifejezése Hegel számára; a szerelem hatalma művészi ábrázolhatóságának egyik csúcspontja éppen az ő alakja. (Vö. E II, pp. 124-126.)
A romantikus művészet „világi körében” a szeretet új alakot ölt, s romantikus szerelemként szembekerül a „világi kötelékkel”, a családdal, a törvénnyel, a joggal. Ez a romantikus szerelem – „a szíveknek e világi vallása” – a „világi bensőség” alakjában leküzdi a „vallásos lélek” negatív magatartását az emberivel mint testivel szemben. Ezt a „negatív magatartást” már Mária Magdolna alakja is kifejezte, jóllehet paradox módon, hiszen ő ismerte az emberi természethez kötődő bűnt, ám éppen ennek tagadásával, a lelkifurdalással áthatott tiszta szerelemmel nyert feloldozást ezalól. De a tisztán világi körhöz tartozó szerelem egészen más. Márcsak azért is, mert nem erkölcsi tartalmú, hangsúlyozza Hegel, hanem „csak formája” a romantikus bensőségnek. A világi szerelem igenlően viszonyul mindahhoz, ami emberi. ábrázolásának leginkább megfelelő művészi forma a lovagi költészet. A romantikus művészet további fejlődése folyamán a modern drámába torkollik, amely a szerelem, a bensőség, a szeretet lényegét is megkérdőjelezi. Ugyanis a modern drámákban – ami a polgári kor és polgári világ műfaja – a szerelemnek mint témának az ábrázolása kicsinyessé, lapossá, unalmassá, érdektelenné válik. A szerelem elveszíti hajdani poézisát, s a „mi időnkben” a polgári világ „prózája” hatja át, megkérdőjelezve, lerombolva azt, ami lényege volt. A hegeli művészetfilozófia ezen a ponton kapcsolódik a Jogfilozófia (1820) tematikájához. Ebben a művében Hegel a „modern kor”, a „modern világ” alapelveit, berendezkedését és intézményi struktúráit tárgyalja. Ugyanakkor a család-fejezet Hegel szeretetfilozófiájának is fontos szöveghelye. Immár azonban nem a szenvedélyes szerelem áll a középpontban, hanem a modern világ prózai rendjének mikrovilága, amelyhez polgári érzésvilág tartozik.

Hegel a család mikrovilága és a szeretet összefüggését a polgári világ elvei, rendje és működése kontextusában vizsgálja. Nem véletlen, hogy a polgári társadalomról szóló fejezet a Jogfilozófia szerkezeti középpontja – ez a szféra a modern életforma elemeinek a centruma. Közvetlenül a polgári társadalom, vagyis a modern gazdasági és szociális struktúrák tárgyalása előtt veszi szemügyre a családot Hegel. A modern világnak megfelelő ún. nukleáris családformát preferálja, amely intézményként érzelmi alapokkal is rendelkezik: meghatározása a szeretet.4 A család lényege, hogy a szeretetben a „szellem” (ami az „emberi” mint olyan – az istenihez, az abszolútumhoz, ill. a természetihez, az érzékihez való viszonyban) érzi a maga egységét. A szeretet itt azt jelenti, hogy egységben tudom magamat a másikkal és a másikat velem. A szeretet a szelleminek, azaz az emberiben egyesülő természetinek és isteninek az a meghatározása, hogy benne és általa nem vagyok egyedül. Az egyedüllét azért probléma, mert az ember önmagában, másoktól elszigetelve hiányos, nem teljes létező. (Ebben a modern gondolatban nyilvánvaló Platónnak Hegelre tett hatása.) Hegelnél azonban ennek a gondolatnak egyszerre van személyes és személyközi aspektusa, s pontosan ebben a kettős értelemben van szüksége a másikra. Csakis a másikban és a másik által nyerheti el önmaga teljességét mint a magával való azonosságot, miként a másik is ugyanezt éri el őbenne. Ehhez a közvetlen önazonosság mint elszigetelt lét feladásával juthatok el, azáltal, hogy a másikkal megteremtett kapcsolatban egységben tudom magam vele, és őt magammal. A szeretet érzése így a legnagyobb ellentmondás: eme ellentmondás létrehozása és feloldása egyszerre. A szeretetnek a kölcsönösségen és egyenlőségen alapuló interszubjektív karakterében Hegel a modern individuum identitásproblémáit és egyben ezek megoldhatóságának egyik lehetőségét mutatja föl.
Ugyanakkor a szeretet mint érzés szubjektív: véletlenszerű, esetleges, múlékony. éppen ezért „szilárd támaszra” van szüksége. Ezt a családnak az intézményi elemei garantálhatják – a házasság és a vagyon intézménye, ill. a gyermekek szabad személyiséggé nevelésének erkölcsi kötelessége. A házasság és a vagyon, miként a nevelés, stabilitást ad a családon belüli kapcsolatoknak – akár a szerelem szenvedélyével, szeszélyes érzésével szemben is. Mégis, erre is szükség van a modern kapcsolatokban – a házasságnak Hegel szerint inherens eleme a szerelem. A család „szubjektív kiindulópontja” a különös hajlandóság, a vonzalom az érzékekben és az érzelmekben egymás iránt – szögezi le Hegel. ám az érzéki és az érzelmi vonzalom önmagában mulandósága és szeszélyessége okán nem megfelelő garancia a házassághoz, a családalapításhoz. A „személyek szabad beleegyezése” több, mint az érzéki-érzelmi vonzalom – erre mint legfontosabb szubjektív feltételre lehet házasságot alapozni. A szubjektív vonzalmat a személyek szabad döntése megerősíti, stabilizálja – pontosan erre , mint immár „objektív kiindulópontra” építhetik föl kapcsolatukat.
A szabad beleegyezés és a szabad döntés azt is jelenti, hogy a személyek tudatában vannak az önkorlátozás fontosságának, annak, hogy személyiségük különösségét a házasságban határok közzé kell szorítaniuk. Az önfeladás bizonyos mértéke szükségszerű eleme a házasság és a család stabilitásának. éppen ezért a házasságról Hegel szerint nem dönthetnek a szülők – csakis maguk az érintettek határozhatnak saját személyiségükről, annak feladásáról egy magasabb cél érdekében. A házasságban a különös vonzalom, a szerelem e szabad döntés révén átalakul, erkölcsi szeretetté lesz: a másikért és a családért mint közös életükért, s ezáltal önmagukért is hozott döntés és ezen alapuló életvezetés. A szeretet és a bizalom „érzülete” – kettőjük közösségének „valósága” – manifesztálódik a házasság erkölcsiségében, amelynek ugyanakkor az érzéki és az érzelmi kötődés továbbra is integráns eleme marad. A házasságkötéshez Hegel szerint a világi-emberi aspektusok mellett hozzátartozik a vallásos jelleg, a pietas is. Az egyházi szertartás nem fölösleges, mint ahogy Fr. Schlegel a „csábító érvelésével” állítja, ahogy Hegel ironikusan fogalmaz. Az ünnepélyes kijelentés értékét növeli, hogy ez a „jel”, azaz a nyelv mint a szellemi legmagasabb létformája által történik.
Talán sikerült e rövid áttekintés során érzékeltetni, hogy Hegel különböző műveiben a szeretetnek korántsem ugyanolyan helyiértéket és nem is azonos jelentést tulajdonít. Egy részletesebb fejlődéstörténeti áttekintésre – amelynek során a fivér és nővér kapcsolat hegeli elemzését, a Szophoklész Antigoné-ja által inspirált értelmezést sem kerülhetnénk meg – itt és most nincs mód. Ebben az összefüggésben csupán arra szeretnék rámutatni, hogy a szeretet mint hegeli téma szoros kapcsolatban van életműve egyik alapmotívumának, az egyesítés programjának megvalósításával. Az egység, az egyesítés, a szeretet, a megbékélés, az ellentmondások feloldása közismert hegeli kifejezések, amelyek mögött ugyanaz az alapkérdés húzódik meg. Az a probléma, amely Hölderlint éppúgy foglalkoztatta, mint Fichtét vagy Schellinget, s amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Kant utáni német filozófia egy újabb ragyogó, s maradandó értékeket teremtő fázisába lépett. A Kanttal való elégedetlenséget mindenek előtt filozófiájának dualizmusa és antinómikussága váltotta ki. A szeretet innen nézve Hegel egyik javaslata a kanti dualitások és antinómiák feloldására. Ezen a ponton térek vissza a szeretetfilozófia első szövegéhez, a Vázlatok a vallásról és a szeretetről c. frankfurti töredékhez, amely a hegeli életmű mindvégig megőrzött alapintenciójának ismérveit hordja magán, s a Hölderlinnel való „együttfilozófálás” korszakához kötődve, az egyesítés közös programjának jegyében íródott.5

Rózsa Erzsébet [Pro philosophia 2002./4.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 8.

Mozgás és egészség

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019