VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

December 30.

Tokod - jelen és jövő

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

A XX. évszázad utolsó évtizede Tokodon is nagy változásokat hozott. A közigazgatásban az 1950-től működő nagyközségi Tanácsot 1990-ben felváltotta az Önkormányzati Képviselő Testület. A Tanács Szakigazgatási Szervét a Polgármesteri Hivatal, amelynek vezetője a polgármester. Tokod választópolgárai 1990 őszén az önkormányzati választásokon Csipke Lászlót választották polgármesternek, helyi képviselőnek pedig Árendás Vendelt, Fenyvesiné Illés Juditot, Galgóczi Sándorné, Gyimesi Gyulánét, Kapa Melindát, Kovács Gézát, ifj. Marton Boldizsárt, Milánkovics Viktort, dr. Paulik Istvánt, Pánczél Ferencet, Pánczél Mihálynét, Robotka Lászlót, Szóda Józsefnét. A jegyző dr. Takács Márta. Az Önkormányzat munkáját hatáskörrel is bíró bizottságok segítik: a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság, elnöke Pánczél Mihályné, az Ügyrendi Bizottság, elnöke Milánkovics Viktor, az Oktatás-közművelődési Bizottság, elnöke Kovács Géza, és a Szociális-egészségügyi Bizottság, elnöke Gyimesi Gyuláné.

Mivel a rendelkezések lehetőséget adtak önálló községek alakulására, Tokod altárói településrészén elindították az önállóvá válás előkészületeit. 1992. április 5-én népszavazáson döntöttek a polgárok Altáró önálló községgé válásáról. A Magyar Köztársaság elnöke 1992. december 1-jével Altárót Tokodaltáró elnevezéssel önálló községgé nyilvánította. Ennek következményeként Altárón képviselő- és polgármester-, Tokodon pedig polgármester-választás volt. Tokodaltárón Dénes László lett a polgármester, Tokodon Csipke László maradt. Altáró leválásával a nagyközségi kategória ugyan megmaradt Tokodnak, de a területe lecsökkent és a lakosság is kevesebb lett, a 7673 összlakosságból Tokodé 4365 lakos maradt. Közülük 1432 az üveggyári területen, 307 Ebszőnybányán és 2626 a faluban él. 164-híján csupán kétszer annyian, mint 130 évvel ezelőtt éltek az egész Tokod területén. Mivel az altárói és az üveggyári településrész teljesen összeépült – csak a vasútvonal választja el –, olyan furcsaságot is eredményezett a kiválás, hogy két utcájában bizonyos házszámtól egyik része Tokodaltáró községhez, a másik része Tokod nagyközséghez tartozik. Az 1994. évi választáson 1653-an éltek szavazati jogukkal. Polgármesternek Soós Józsefet választották, helyi képviselő lett: Bartl Zoltán, Berek Károlyné, Bögös István, Cseszka László, Jámborné Erdősi Mária, Pap József, dr. Paulik István, Resszer János, Robotka Rezső, Süveges Zoltán, Szabó Tihamér. A jegyző személyében is változás történt: Tóth Jánost nevezték ki jegyzőnek, az ő utóda Szántó Erika lett.

1994-től van Tokodnak címere, amelynek elemei a község XVIII. század elejétől közel két évszázadon át, 1945-ig használt pecsétjéről származnak, mindössze annyi változtatással, hogy a régi pecséten nem kacorkés, hanem nyitott kasza-sarló látható. A címer alakja csücsköstalpú pajzs. A pajzstalpon lévő zöld színű kettőshalom a Nagy-Getét és a Hegyeskőt szimbolizálja. A pajzsfőben a szőlőfürt és a szőlőmetsző kés (kacorkés) a régmúlt idők jelentős szőlőkultúrájára, a fa pedig a hajdanvolt vizenyős, mocsaras terület jegenyéire utal. Az ünnepi díszcímernél az aranyozott díszítő elemen Szent Márton püspök lovasábrázolása látható, amint a legenda szerint köpenyét egy koldusnak ajándékozza. Az ábrázolás eredeti festménye a tokodi római katolikus templom mellékoltárán látható. A község zászlója elemeivel és színeivel az Árpádok vörös-fehér (ezüst) sávos zászlójára utal. Külön pecsétje (bélyegzője) van a Polgármesteri Hivatalnak és a községnek. A község pecsétje, amelyen a pajzs alakú községi címer és körötte „Tokod nagyközség polgármestere” felirat van, csak megkülönböztetett alkalmakkor használatos. A község jelképeit Vertel József, a világhírű bélyeggrafikus tervezte.

Önkormányzati lapként 1995 januárjában indult útjára a Tokodi Hírek című helyi újság, amelyet ellenszolgáltatás nélkül kapnak a tokodi állampolgárok; negyedévente jelenik meg. A képviselő testület 1996-ban az Üveggyárban Településrészi Önkormányzatot alakított Cseszka László vezetésével, amely az évtized végére megszűnt.

1998-ban Pánczél Mihályt választották meg polgármesternek a tokodiak. Képviselők pedig a következő személyek lettek: Bartl Zoltán, Cseszka László, Csipke László, Falszki Tiborné, Jámborné Erdősi Mária, Ottrok Györgyné, Pap József, dr. Paulik István, Resszer János, Szabó Tihamér, Wéber Lászlóné. Tokod országgyűlési képviselője Zatykó János. A Polgármesteri Hivatal 8 helyiségében a polgármester és a jegyző mellett 14 közalkalmazott dolgozik.

2000-ben Tokod lakossága 4440 fő, akik 1540 lakásban élnek. A népesség átlagos életkora jelentősen emelkedett. A nők aránya a férfiakénál magasabb, az aktív dolgozókra jutó eltartottak száma alig változott. Az Önkormányzat 2000. évi költségvetése 250,4 millió forint, amelyben az állami támogatás 120 millió, az átengedett személyi jövedelemadó 26,3 millió forint. Az állampolgárok építményadót, iparűzési adót, gépjárműadót, és a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni jövedelemadót fizetnek az Önkormányzatnak. 680 személygépkocsi, 2 autóbusz, 79 tehergépjármű és 11) motor van a nagyközségben, 300 körüli borospince, amelyből 216 pihenőhelyiséggel ellátott. Az állami ingatlanok magánkézbe adása 1992-ben kezdődött el a községben, a földigénylők köréből Földosztó Bizottságot hoztak létre, elnöke Robotka László volt, tagjai pedig Kádár Lászlóné, Wéber Ernő, Muzslai Sándor, Oszkó Károly, Büki József és Töldezsán Lászlóné. A bizottság működött közre a földárverezések lebonyolításában. A termelőszövetkezet csődbe jutott, 1994-ben elkezdődött és néhány év elteltével befejeződött teljes felszámolása. 1990-ben még 183 hektár, 4265 négyzetméter mezőgazdasági föld volt állami tulajdonban, tanácsi kezelésben. Végül is Tokodon 1995-re a termőföld az állam és szövetkezet tulajdonából magántulajdonba került. Növénytermeléssel és állattenyésztéssel – sertés, baromfi, nyúl, ló, csincsilla – foglalkozik a lakosság egy része. 32 őstermelő van a faluban, akik 331 hektár szőlőt, gyümölcsöst művelnek, és 345 hektár rét, legelő van a tulajdonukban. Fehér András személyében falugazdász segíti munkájukat. Növekszik Tokod szőlőterülete, és a gazdák szőlőtermesztési és borkészítési ismereteik folyamatos gyarapításával egyre jobb minőségű bort állítanak elő. Ezt támasztják alá az évente megrendezett borversenyek eredményei is. Évről évre tisztábbak a borok és kezd kialakulni tájjellegük.

Nehezebb volt a helyzet az ipari és az ipari vállalatok kezelésében lévő ingatlanokkal. Legnagyobb az Üveggyár, amely 1992-ben a Pannonglast Ipari RT-hez tartozott. „Leállították a tokodi üveggyár utolsó kemencéjét is” – adta hírül 1992 júliusában a Komárom-Esztergom megyei 24 óra. Ez az esemény a gyár fennállásának éppen 100. évében történt. Meghirdették eladásra, de nem akadt rá vevő. A P+K Kft. vette bérbe száz körüli dolgozóval, és fehér gyógyszeres és kozmetikai üveget gyártottak. 1993-tól a bérelt üzemrészben 203 fővel opálüveggyártás is folyt. Napjainkban a Tokod-üveggyár Kft. üzemelteti az gyárat, világító burákat, gyógy- és vegyszeres, laborüvegeket gyártanak, és megközelítően négyszáz dolgozót foglalkoztatnak. Az üveggyári lakótelepen az általános iskolán kívüli intézményeket – bölcsőde, óvoda, művelődési ház, sportpálya, orvosi rendelő – az Üveggyár építtette és biztosította működésüket, amíg állami vállalat volt. Az orvosi rendelőt az Önkormányzat 1995-ben megvette, a Liszt Ferenc Művelődési Ház tulajdonjogát is röviddel ezután szerezte meg. Az EVIG épületeit Kienle & Spies Hungari KFT. vásárolta meg és 1998-tól működteti . Az ebszőnybányai óvoda épületét az Önkormányzat egy hektár területtel 1996-ban a Relabor Kft.-nek értékesítette, amely csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztat. A MÁV Fatelítő területe 1999-ben került magántulajdonba, és az ott működő Farkas-transz, Kühl Kft, MÁV Favéd, KEDO-Pack, Woodmaker Kft. közel száz embernek ad munkát. Tervbe vett fejlesztéseikkel ez a szám bizonyára nőni fog. A volt XVII-es ikerakna épületeit ugyanebben az évben egy műanyag újrahasznosító közhasznú társaság vásárolta meg. A bányák bezárása, a termelőszövetkezet megszűnése miatt a munkahelyek és a családok jövedelme csökkent. A lakosság részben ipari, kereskedelmi, szolgáltatás jellegű vállalkozásokban tevékenykedik, részben a mezőgazdaságban, saját földjén gazdálkodik.

1992-ben a körzeti orvosi szolgálat helyébe a háziorvosi szolgálat lépett. A két háziorvos, a faluban dr. Tischler Vilmos, az Üveggyárban dr. Szabó András, és a fogorvos, dr. Micsinai Ervin vállalkozásban látják el a betegeket. A gyermekorvosi szolgálat központi rendelője maradt Tokodaltárón, a gyermekorvos dr. Pezderka Gyöngyvér, aki heti két alkalommal a tokodi Egészségházban rendel. A terhes- és gyermekgondozási feladatokat két védőnő, a faluban Jámbor Gabriella, az Üveggyárban Reményi Imréné látja el. Leggyakoribb a keringésszervi, mozgásszervi, daganatos betegség és a faluban az országos átlagnál gyakoribb a cukorbetegség. A betegforgalom számai azt mutatják, hogy a lakosság évente hétszer fordul helyben orvoshoz. A járóbeteg-szakrendelés változatlanul a dorogi szakrendelő intézetben, a fekvőbeteg-ellátás Dorog és Esztergom kórházában van. A Községháza épületében 1998-ban részmunkaidőben működő gyógyszertár nyílt.

Azok a családok, egyének, akiknek megélhetési gondjai vannak, támogatásban részesülnek. 1999-ben például 554-en (a lakosság 13%-a) részesült, összesen 19 millió forint támogatásban. Szomorú, de tény, hogy a családi jövedelmekben bekövetkezett negatív változások szenvedő alanyai a gyermekek és részben az idősek. A munkanélküliek száma 150 körül van. Az óvodai igényeket a faluban és az Üveggyárban működő óvoda elégíti ki. A falu óvodájában 139 a gyermeklétszám, vezetője Wéber Lászlóné, az üveggyári „Fecskefészek” óvoda létszáma 75, vezetője Fenyvesi Zoltánné. Az 1999/2000. tanévben a Hegyeskő Általános Iskola 234 tanulója 17 tanteremben tanul, igazgatója Farszki Tiborné. Közel 90%-ban szaktanárok tanítanak itt. A Móra Ferenc Általános Iskolába és szakiskolában 155 tanuló jár, 10 tanteremmel rendelkezik, igazgatója Szabó Tihamér. A szakos ellátottság 95%, és az iskolában nyelvi labor, technikai és számítógép terem segíti az oktatást. 1992-ben 9. és 10. osztályt indítottak, amelyekben gazdasszony képzés folyt 1999-ig. A római katolikus templomban téli kápolnát és hitoktató termet létesítettek. A falu plébánosa Vargha Miklós Péter, aki Tokod mellett Táton is ellátja az egyházi szolgálatot. A közművelődési intézmények a kilencvenes évek elején finanszírozási gondokkal küszködtek. A Lukácsi Máté Művelődési Házat az Önkormányzat helyi magánvállalkozónak bérbe adta a ház funkciójának megtartásával. Ott zajlanak a nagyobb helyigényű rendezvények.

Az üveggyári Liszt Ferenc művelődési ház tulajdonának megszerzése Fekete Zoltán magánvállalkozó anyagi segítségével a lakosság érdekét szolgálóan rendeződött. Ebszőnybányán több éven át nem volt kulturális intézmény. 1999-ben az Önkormányzat a Gábor Áron úton egy lakást megvásárolt, és azt az ott lakók közösségi házként birtokba vették. 1990-ben az Alkotóházban több tanfolyam indult, ahol meg lehetett tanulni a csuhé, szalma, vesszőfonást, gyékénykötést, gyapjúszövést, csipkeverést, fafaragást, és az Alkotóház bővítése során kialakított műhelyben a fazekasmesterséget. Az alkotók jelentős hányada kiállításokon is bemutatkozott. A fiatal nemzedékre is gondolva Pánczél Ferencné és Pánczél Éva általános iskolai tanárok, valamint az esztergomi dr. Kovács József fafaragó népi iparművész a fafaragást, a csipkeverést és gyapjúszövést iskolai szakkörben több éven át tanították. Id. György Lajos pedig kukoricaszárból és csutkából készített, a falu jellemző épületeiről – országos és több megyei népművészeti kiállíátsokon is díjazott – maketteket, mezőgazdasági eszközöket, ökör- és lóvontatta szekereket, állatfigurákat. Abban, hogy az Alkotóház a mai nagyságát elérte, jelentős szerepe volt az önkormányzat mellett akkori vezetőjének, Robotka Lászlónak és az Aalstban (Belgium) székelő karitatív egyesületnek. Minden évben szakmai nyári táborok zajlanak ott. Az intézmény faragott kapuját és kerítését is nyári táborban készítették el a megyei népművészeti egyesület fafaragói. 1999-ben Ú. Szőke István nyerte el az Alkotóház vezetői tisztségét, aki új lendületet adott a tartalmi munkának. A népművészet mellett helyet kapott ott a képző és iparművészet is.

 

A faluban működő civil szervezeteknek is az említett intézmény a bázisa, és emiatt helyet ad egyéb kulturális rendezvényeknek. Jó partnere a falusi túrizmusnak is. A Pártház épülete a 80-as évek végén megürült, és 1990-ben a falu könyvtára kapott benne helyet. A könyvtár vezetője Papp Antalné, a könyvtáros Bérces Jánosné. Az intézmény 16 600 kötet könyvel rendelkezik, és 420 rendszeres olvasója van. Ebben az évtizedben 2 számítógéppel, másológéppel, televízióval, videóval gyarapodott. Vetélkedőket, könyvtári órákat, színvonalas kiállításokat rendeznek falai között, gyűjtik a helytörténeti dokumentumokat. Hagyományt teremtett a Faluközösségi Egyesület a falunapok, valamint a falukarácsony megrendezésével. A falunapokat 1999-ben harmadik alkalommal tartották meg. A kellemes karácsonyi és évzáró hangulatot idéző falukarácsony, az Alkotóház udvarán felállított karácsonyfa, műsor minden év december 23-án vonzza a felnőtteket, gyerekeket egyaránt. Kedveltek az Alkotóházban rendezett kiállítások is és elnyerték a lakosság tetszését a templomban időnként megtartott hangversenyek. Látványos színfoltjai a kulturális rendezvényeknek a Zicsiné Lerner Mária vezetette néptánccsoport, valamint a két – falusi és üveggyári – mazsorett csoport, amelynek vezetője Aknainé Szóda Krisztina, és Udvardiné Kollár Anikó. 1998-ban alakult meg a Farkas Sport Egyesület, és máris kinevelt két élvonalbeli sportolót. Farkas Gábor a Horvátországban megrendezett Moto-cross Európa Bajnokságon II. helyezést ért el, és 1999-ben az Enduró szakágban ő lett az év legeredményesebb utánpótlás versenyzője. Putz Lóránt pedig 2000-ben az Enduró-cross Ifi Kupa versenyben lett kupagyőztes első helyezésével.

Köztéri szobrokban, emlékművekben szűkölködik a község. A Béke utcában áll az I. világháborús emlékmű. A Községházával szembeni volt irredenta emlékmű az országzászlóval 1948-ban átalakításra került centenárissá, és áthelyezték a Kossuth és Táti út találkozása háromszögébe. Az 1848-as szabadságharc évfordulóját ma is ott ünnepli a lakosság. Az üveggyári Liszt Ferenc Művelődési Ház építésével egy időben került elhelyezésre az előtte lévő parkba egy kőből faragott nőszobor. 1992-ben a II. világháború harci áldozatai emlékére készült emlékművet avattak.

A következő neveket vésték kőbe:

Ádám Albert

Balázs Lajos

Beck János

Csákvári Imre

Cseh Lajos

Cserni Vilmos

Csipke Sándorné

Enczer Ferenc

Erdei Ferenc

Horváth Ferenc

Kolek János

Kovács Imre

Muzslai Sándor

Pánczél Irén

Pánczél István

Posár Ferenc

Reményi János

Rózsa Sándor

Rucska József

Sikesdi János

Simon Máté

Stefán Anna

Stefán József

Stefán Ibolya

Süveges Kálmán

Süveges Lajos

Süveges Péter

Szabó János

Széll Sándor

Sztánov Kristóf

Tömör Sándor

Vígh László

Zabcsik Hermina

 

Egy emléktábla látható a faluban a Lukácsi Máté Művelődési Ház falán; a Malom utcánál lévő kis teret szépen faragott kopjafa díszíti; a templom előtt talapzaton egy márvány kereszt áll; a templomkerítés falában egy Mária–kép van elhelyezve. A nagyközségben egyetlen műemléke a római Castrum maradványa a Várbereki-dűlőben. Római katolikus temploma és a már említett klasszicista stílusú Szentháromság-kápolna műemlékjellegű épület.

A lakosság kenyér- és péksütemény-szükségletét három, a Széchenyi utcában a György, a Batsányi utcában a Resszer, a Kossuth utcában a Csipke pékség biztosítja. 48 kereskedelmi és vendéglátó egységben tudnak vásárolni a tokodiak. A vendéglátásban a kocsmák uralják főszerepet. Csak az Üveggyár területén van egy étterem. Az ipari-kisipari szolgáltatás területén némi hiány tapasztalható a községben, mert nincs ács, bádogos, kovács, kádár és cipész iparos. Tokod összes útjainak hossza 21,7 kilométer és 63 utcájából 12 aszfaltozott, a többi kiépítésre váró makadám út. Az utak egy része kétoldali, másrésze egyoldali járdával ellátott, de van még járda nélküli útja is. A közlekedési szolgáltatás terén utazás céljára az autóbuszt részesíti előnyben a lakosság a vasúttal szemben. A vasútállomás dolgozóinak létszáma az utóbbi két évben 45-ről 29-re csökkent. Az állomásfőnök Fejes Erzsébet. Az ivóvízhálózat nagy része az Észak-dunántúli Regionális Rendszerhez tartozik. Az ivóvizet a Dunából, parti szűrésű kutakból és a volt bánya IV/C ereszkéről biztosítja az Észak-dunántúli Vízmű Rt. Tokodon a szennyvíz elhelyezése házi derítővel történt, az 1990-es évek elején Tokod Tát községgel együtt – 40-60%-os arányban – a Dunaparton szennyvíztisztitó berendezést létesített, amely Tokodnak 66,5 milliójába került. A lakosság anyagi részvételével néhány területrész, az Erzsébet-kolónia, Egyházvölgy, kivételével, 1998. évi befejezéssel megépült a szennyvízelvezető csatorna endszer. A csapadékvíz elvezetése viszont még megoldatlan, mert csupán elenyésző csapadékcsatorna van a területen, így a csapadékvíz az utakon és – ha van – az utak melletti vízelvezető árkokban folyik el. A telefonhálózat – ugyancsak a lakosság anyagi részvételével – 1998-ban épült ki, s behálózza a község teljes területét. A szolgáltatást az United Telecom Invertment Egomcom Rt. által. A villamos áram légvezetékeken jut el a fogyasztóhoz az ÉDÁSZ Rt Győri Igazgatósága biztosítja. 1999-re az esztergomi központú Juhász Antenna Kft. a lakosság anyagi hozzájárulásával kiépítette a községben a kábeltelevízió-hálózatot, de a kábelt sajnos az utcákban külön oszlopokon vezette, így a villamos vezetékekkel együtt vezeték- és oszloperdő rontja az utcaképet. 1992-ben kezdődött el és hat év múlva fejeződött be a földgázvezeték-rendszer kiépítése. Ebben a beruházásban is részt vett anyagi eszközeivel a lakosság. A földgázt az Észak-dunántúli Gázszolgáltató Rt. szolgáltatja.

Politikai pártoknak a községben nincs helyi szervezete. Vannak viszont civil szervezetek: Faluközösségi Egyesület, elnöke Huber Andrásné, Ebszőnybánya Horgászegyesület elnöke, Fülöp György, Tokodi Horgászegyesület, elnöke Pap László, Tokodi Sportegyesület elnöke, Kerekes Gábor, Tokodüveggyári Sportklub vezetője Pánczél Mihály, a két Nyugdíjas Klub vezetői: Berek Károlyné és Halmai Imréné, Gazdakör elnöke Robotka Zoltán, a Szent Márton Caritas vezetője Szóda Józsefné, dr. Egerváry László, a Vöröskereszt Szervezet titkára Kertiné Juhász Anna, a Farkas Sport Egyesület elnöke Farkas Bernadett. Ha lassú ütemben is, de stabilizálódik a község gazdasági élete. A vállalkozások erősödnek és jelentősebb fejlesztéseket terveznek, amelyek több munkahelyet is jelentenek majd, enyhítve a jelenlegi munkanélküliséget. Az önkormányzat jövőbeni faladatai között szerepel a meglévő úthálózat és a járdák javítása, új utak építése, Ebszőnybányán az ivóvízellátás korszerűsítése, a község belterületén a zöldterület növelése, a szennyvízcsatorna teljes körű kiépítése.

Tokodnak szép a földrajzi fekvése, vonzó tájai közül különösen kiemelkedik a Bajnai út melletti völgyben lévő „pincefalu”. Erőteljesen fejlődik a motorsport. A Hegyeskő melletti 45 hektáros Enduró pályán színvonalas motorversenyek zajlanak. Rendelkezik a község vendégfogadásra is alkalmas családi házakkal, két művészeti Alkotóházzal. Mindezek a hozzájuk tartozó fejlesztésekkel előfeltételei a falu idegenforgalomba történő bekapcsolásának. Az e célra megpályázott pénz elnyerésével a zöldturizmus mellett az iskolai és oktatási, a falusi és borturizmus olyan szintre fejleszthető, amely gazdasági növekedést, a lakosság életszínvonalának emelését is eredményezheti.

A nagy határokkal bíró kis Áprád-kori község a XX. század végére olyannyira beépült, hogy a falut az üveggyári résztől két ipari terület választja el, az üveggyárnál egy utca a határ Tát és Tokod közt, Altárón a Bécsi út északi oldalán lévő terület beépült az esztergomi határig, a déli oldalon a kolóniához egy családi házakkal beépített utca csatlakozik. A falu túlnőtte az erzsébeti kolóniát, kinyúlik egészen a Várberekig, illetve a volt Erzsébet-aknáig. A Szabadság és az Arany János utca beépült a Serházi szőlőkig. Szép házak sorakoznak a Porhegy alatti volt nagykertekben (Radnóti utca). Még néhány év és a Széchenyi utca eléri a Falumalmot. A XX. század utolsó évtizedében az eddigi egy községből kettő lett, Tokod és Tokodaltáró. A XXI. században pedig mind a kettő olyan lesz, amilyenné alakítják lakói.

 

Soós Rezsőné [Változó Világ 39.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 39.

TOKOD

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019