Juhász Gyula

Életrajzi adatok

Első verseit a Szegedi Napló közölte. A budapesti egyetem. bölcsészkarán 1902–1906 között a magyar latin szakot végezte. Egyetemi évei alatt a Négyesy-féle stílusgyakorlatokon mély barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. 1905-ben került először kapcsolatba Adyval. Középiskolai tanári oklevelének megszerzése után nem kapott fővárosi állást, csak vidéken taníthatott: Máramarossziget (1906–08), Nagyvárad (1908–11), Szakolca (1911–13), valamint Makó (1913–17) működésének főbb állomásai. Nagyváradon ismerte meg szerelmi lírájának fő ihletőjét, Sárváry Anna színésznőt. A sok, főleg politikai jellegű támadás miatt tanári pályáját meg kellett szakítania, és visszatért Szegedre újságírónak. Később vidékről fővárosi lapokba is, főleg a Magyarságba és az Est-lapokba küldte írásait, verseit. Súlyos idegbaja először 1914-ben, majd ezután többször is öngyilkossági próbálkozásokba kergette. Tagja volt a nagyváradi Holnaposok társaságának, versei Ady és Babits költeményeivel együtt jelentek meg a Holnap c. antológia első és második kötetében. A Petőfi (1920) és a Dugonics Társaság tagja volt. 1917-től haláláig állandóan Szegedem élt, a szegedi hírlapok munkatársa, többek között élete végéig dolgozott a Délmagyarországba. Újságcikkeit egyre radikálisabb hangnem jellemezte, s azokban az ország haladását, valamint politikai és társadalmi átalakulását sürgette. 1918 őszén a szegedi Nemzeti Tanács tagja, a Radikális Párt elnöke. A proletárdiktatúra alatt a szegedi Nemzeti Színház direktóriumának egyik vezetője. A forradalom utáni években üldözték, sőt még tanári nyugdíjától is megfosztották. Verseken kívül színdarabokat, krokikat, irodalmi humoreszkeket és paródiákat is írt. Regénnyel kísérletezett (Orbán lelke), és remek kis – már csak halála után kiadott – írói arcképben foglalta össze Tömörkény István életének és műveinek törekvéseit, érdemeit. A Tanácsköztársaság bukása után is hű maradt 1918–19-ben vallott nemzeti és humanista eszméihez. 1922-ben főszerkesztője a Magyar Jövendő c. szegedi szépirodalmi és társadalomtudományi folyóiratnak. Háromszor is kitüntették Baumgarten-díjjal: 1929-ben, majd 1930-ban és 1931-ben. Élete vége felé főképp a Délmagyarországban jelentek meg írásai. Ő figyelt fel legelőször József Attila költői tehetségére és pártfogásába vette. Utolsó évei visszavonultságban teltek: a sok igaztalan mellőzés, üldözés és a magány felőrölte idegzetét, végül megmérgezte magát, s már nem tudtak segíteni rajta.

Juhász Gyula a Magyar Életrajzi Lexikonban

Juhász Gyula a Wikipédiában

Élete regénye

Életrajzok a Változó Világban

Borbély Sándor: Juhász Gyula. Budapest 1983, Gondolat, 317 p., 8 t. (Nagy magyar írók.)

Borbély Sándor: Tükörkép Juhász Gyuláról. Budapest 1999, Gladiátor, 229 p.

Juhász Gyula, 1883-1937. [Emlékezések, dokumentumok.] (Szerk., kísérő szöveg, jegyz.: Paku Imre.) Budapest 1962, Magvető, 733 p.

Péter László: Így élt Juhász Gyula. [Életrajz.] (2. kiad.) Budapest 1983, Móra K., 218 p., ill.

Művei

Idézetek

A Változó Világ bölcsességei

Ha egyszer tavasz akar lenni: az összes jégpáncélok hiába erőlködnek és tiltakoznak.

A gondolatok vámmentesek. Sajnos, az ostoba gondolatok is.

Minden halálos szerelem halálos unalom lesz, ha sokáig tart.

A munka nemesít, a robot gazdagít. Csak nem a robotost gazdagítja.

Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban! Jóságversenyt még nem rendeztek soha.

Tehetségvédelmen sokan azt értik, hogy védekezni kell a tehetségek ellen.

Légy szerény! - mondja a katángkóró az ibolyának.

A gyermek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja.

A koldusok a templom küszöbén figyelmeztetik a híveket, hogy szociális kérdés is van a földön.

És minden dolgok mélyén béke él...

Holt álmaink szabad jövőben élnek!

Ó fáraók, vigyázzatok, a szolga egy nap a gúlát a pokolba hordja, S megérzi már, hogy ember maga is!

Mindnyájan a boldogság trónörökösei vagyunk ezen a földön. És mindnyájan száműzetésben.

Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem.

Mikor a munka nem lesz robot, és a művészet nem lesz fényűzés, akkor jön el az ország, amelyről a legjobbak jövendöltek.

In memoriam

József Attila

Meghalt Juhász Gyula

(részlet)

Szól a telefón, fáj a hír,

hogy megölted magad, barátom,

hogy konokul fekszel az ágyon.

A bolondok között se bírt

szíved a sorssal.

Ajánlott irodalom

A VÁLTOZÓ VILÁG

köteteinek nagy része megvásárolható az ország két legnagyobb könyvkereskedőjénél online, ingyenes átvétellel az általad kiválasztott könyvesboltban vagy házhozszállítással.

Libri

Líra

A kiadónál az összes cím is megrendelhető, akár személyre szabott változatban. Hála a digitális nyomtatásnak, az éppen elfogyott címek is kaphatók rövid határidővel.

Kiadó

Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai: Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770-1800). Budapest, 1935.

Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1785–1848. Budapest, 1963.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Kazinczy Ferenc: Jót s jól! Kazinczy-breviárium, 1981

Nagy Júlia: Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században, 2000

Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840.). Budapest, 1963.

Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980.

Szeli Valéria, Várady Géza (szerk.): Életrajzok - Életrajzi regények bibliográfiája, 2003

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Az olvasás

A könyvek