VVM

Támogatásod?

Az Őrség

Egyéni keresés

A kötet tartalma

Ajánlás

Ajánlott irodalom

A kötet szerzője

Changing World

Impresszum

Fontos a véleményed!

A kötet megrendelése

...amolyan zug, Erdőország-féle. Népét ezer éve tették e posztra, hogy a gyepűt „betöréstől” óvja...

Nagyrákosi Batha Kálmán

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG 26.

AZ ŐRSÉG

Írta Csiszár Károly

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

A kötet tartalma

Nemzeti Útmutató és Címtár

I. Az Őrség emberei

1. A népesség alakulása

2. A települések kialakulása és fejlődése

3. Építkezési módok és műemlékek

4. A terület közigazgatási változásai

II. Az Őrség települései

III. Az őrségiek életmódja

1. Szokások

2. Nyelv és kultúra

3. Az őrségi emberek ételei

4. Egészségügy

IV. Az Őrség földje

1. A táj ősföldrajzi változása

2. A terület földtana

3. A jelenlegi felszín

V. Az Őrség természeti környezete

1. Az éghajlat

2. A víz

3. Tájvédelem és turizmus

VI. A gazdálkodás az Őrségben

1. A gazdálkodási környezet

2. Mezőgazdaság

3. Az ipar, kereskedelem és közlekedés

VII. Múlt és jövő

1. Őrségi arcképcsarnok

2. Az Őrség jövőképe

KVÍZ

Magyarország

Hirdetés X

Ajánlás

Az Őrség hazánk délnyugati részén, a Dunántúli-középhegységtől délnyugatra terül el. Területe 192 km² és 18 községet foglal magában. Földrajzilag nehezen körülhatárolható, mert szerkezetileg kevéssé tér el környezetétől, de néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző terület. A hagyomány szerint az Őrség ezeréves terület. Hazánkban az egyetlen vidék, ahol a magyarság letelepedése óta egy helyben él. Elnevezését onnan kapta, hogy mint határmenti terület, a honfoglalás ideje óta határőrvidék szerepét töltötte be. A XI. században letelepített őrállók saját költségükön, saját fegyverükkel védték a nyugati határt a németek betörése ellen.

Ajánlott irodalom

Bendefy L.: Vas megyei mélyfúrások. Vasi Szemle 1961. II. évf. Szombathely

Belák S.: A nyugat-magyarországi savanyú erdőtalajok javításának főbb kérdései. Növénytermelés 3. szám 1959.

Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza. Budapest, 1962.

Csiszár Károly: Az Őrség természetföldrajzi adottságainak jellemzése. Vasi Szemle Szombathely, 1963. (doktori disszertáció része)

Dömötör Sándor: Őrség. Gondolat Kiadó Budapest, 1960.

Kardos László: Az Őrség népének táplálkozása. Néprajzi Értesítő XXV. évfolyam 3. szám

Kéz Andor: Újabb terrasz megfigyelések a Zala völgyében. Földrajzi K. 8. szám, 1943.

Kogutowitz K.: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. Tudomány Egyetem, Szeged.

Nemesnépi Zakál György: Eőrséghnek leírása. Kézirat, Budapest 1818.

Pócs Tamás: Vegetációs tanulmányok az Őrségről. Akadémiai Kiadó Budapest, 1958.

Szádeczky Kardos Elemér: Magyarország geológiája. Sopron, 1938.

Vadász Elemér: Magyarország földtana. Budapest, 1960.

Vakarcs Kálmán: Szentgotthárd – Muraszombati járás ismertetése. Vasi szemle VI. évfolyam 2. szám Szombathely, 1939.

A KÖNYVEK :: A MAGÁNKÖNYVTÁR :: A KÖZKÖNYVTÁR

A kötet szerzője

Dr. Csiszár Károly (1922) – Zala megyében, Csesztreg községben született. Kőszegen, az Állami Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolán földrajz–történelem szakon általános iskolai tanári, ezt kővetően Szegeden a JATE középiskolai tanári oklevelét. Tanított Csempeszkopácson 1–4. osztályból álló tanulócsoportot, Kőszegen a Jurisich Gimnáziumban és Kollégiumban tanároskodott, majd a Megyei Tanács Oktatási Osztályán megyei tanulmányi felügyeletet látott el 16 éven keresztül. Kőszegen tanácselnökként dolgozott 1971–78 között, majd a MÁV Nevelőotthon igazgatójaként vonult nyugdíjba. Helytörténettel állandóan foglalkozott, különösen az Őrség életkörülményeit kutatta, számtalan írása, jó néhány róla szóló könyve jelent meg az elmúlt évtizedekben. 40 éven keresztül rendszeres előadója a TIT különböző szakosztályainak. Mint túravezető (idegenvezető) szintén több mint négy évtizede dolgozik, bejárva az itthoni szép tájakat és fél Európát.