Megfogantam, tehát vagyok - Párbeszéd a babával az anyaméhben

Mozgásfejlődés

Chamberlain, az intrauterin életidőnek korunk egyik legexponáltabb kutatója, a magzati mozgások megfigyeléséből azt a következtetést vonta le, hogy azoknak olyan céljai vannak, mint exploráció (kikutatás), önvédelem, az individualitás kifejeződése és kommunikáció.

Az individualitás kifejeződés

énél álljunk meg egy pillanatra. A fogalomnak túlságosan is absztrakt, konstrukciós, hipotetikus felhangjai vannak, hiányzik belőle az élmény vagy látvány varázsa. Nem tudni pontosan, hogy Chamberlain itt mire gondol, de talán Piontelli ultrahangos megfigyelései jobban elfogadhatóvá, emészthetővé teszik a fogalmat.

Egy Giulia nevű baba rendszeres ultrahangos megfigyeléseinél Piontelli a következőket írta le: "... Giulia legtöbbször csak lebeg a magzatvízben, követve anyja lélegzésének ritmusát, mintha ezzel ringatná magát, úgy tűnik, teljesen ráhangolódik és teljesen eggyé válik anyjával ...".

Ez a megfigyelés példa lehet az individualitás kifejezésének a lemondására, a testhatárok teljes egybeolvadására (vagy ki nem alakulásáról), vagyis anya és babája testének egy testként való átélésére. Ha az anyai és magzati testhatárok az intrauterin fejlődés során nem különülnek el, annak a későbbi személyiségfejlődésre nézve meglehetősen súlyos következményei lehetnek. (Giulia már kétéves korában súlyos zavarai miatt pszichoterápiás kezelésre szorult.) Az anya-magzat kapcsolat zavara, és e zavar későbbi pszichopatológiai következményei olyan nagy anyagot ölelnek fel, aminek tárgyalására egy másik könyv keretében lehetne csak sort keríteni.

Térjünk hát vissza az éppen csak megkezdett mozgásfejlődésünkhöz.

A mozgás, vagyis a testi nyelv szükségleteket, érdeklődést, tehetséget, érzelmeket és kognitív folyamatokat fejez ki. Előnye a formális nyelvvel szemben az, hogy annál sokkal korábban kezdődik, a kommunikáció gyors formája gyakran ismétlődik, és közel ugyanolyan jelentésű marad az egész életen át. Minden ember beszéli ezt a nyelvet.

Chamberlain a magzati mozgásokat három viselkedéstípusba sorolja: önindította (self-initiated), reaktív és interaktív mozgásokba.

Önindította mozgások

A fötális mozgások a 6. terhességi héttől kezdődnek. A 8–9. hét körül összerezzenésszerű és lassú mozgások különíthetők el. A 10. héttől látható mozgások: kéz a fejhez, archoz, szájhoz, a végtagok flexiós és extenziós mozgásai, a baba forgó mozgása a longitudinális tengelye mentén, nyelés, a száj nyitása, zárása.

A megfigyelők a 12. héttől kezdve a viselkedésrepertoárt endogénnek, spontánnak és gracilisnak tartják, nem pedig reflexesnek. Az önindította mozgás korábban megjelenik mint a kiváltott, az előidézett. Ez a magzati élet ténye.

De Vries és munkacsoportja a terhesség első heteiről gyűjtött video anyagot. A felvételeket analizálva egyre inkább az körvonalazódott, hogy a kar- és lábmozgások egyszerre jelennek meg a fejlődés során. Ezen túlmenően az összerezzenő, rángó mozgások nem előzik meg a lassú mozgások megjelenését. Nem találtak olyan korai fejlődési stádiumot, amelyben az alaktalan, véletlenszerű mozgások domináltak volna. Megfigyeléseik a kefalokaudális (fej-medence irányú) fejlődés koncepcióját helyezik múlt időbe.

Ahogy a babák nőnek, elkezdenek vándorolni a méh egyik végéből a másikba, kezükkel-lábukkal propeller mozgást végezve. A helyváltoztatás egyrészt egy elegáns, hosszanti spirális mozgást igényel, másrészt a hátgerinc, a fej, és a vállak elfordítását, és a hosszú gerincoszlopi izmok használatát.

Ez a kecses manőver a születés után még hosszú hetekig nem fedezhető fel, mígnem a baba izomzata olyannyira megerősödik, hogy már képes megbirkózni a fokozott gravitációs erővel, melyet az anyaméhben a magzatvíz lényegesen csökkent.

A magzatvíznek az is a szerepe tehát, hogy a baba fejlettségének megfelelő fizikai környezetében készülhessen a méhen kívüli életre, és begyakorolhasson sok olyan mozgásmintát, melyet a születése után hosszú ideig nem lenne képes megtanulni a "szárazföldi" gravitáció körülményei között, köszönhetően izomzatában is "koraszülött" mivoltának. Az emberi faj evolúciós értelemben vett koraszülöttségéről a későbbiekben lesz még szó.

A gravitáció tehát átmenetileg eltüntet – mint a varázslatokban – már létező és funkcióképes mozgásmintákat, mozgásformákat. Ez messzire vezető tény, melyet a fejlődéspszichológia a jövőben nem hanyagolhat el.

Szopómozgást már a 9. héttől regisztráltak. A 10. héttől kezdve a baba a száján keresztül folyadékot vesz magához. A 14. hét előtt pedig a nyelő és nyelvmozgások beindulnak.

Magzati erekciót a 16. héttől regisztráltak. Izolált légző mozgások a 24. héttől vannak, a 28. héttől periodikussá válnak. Természetesen lélegzetvétel nincs. A baba az oxigént véráram útján kapja, de a mozgásforma begyakorlódása már megindul.

Prechtl a magzatmozgásokat az újszülöttkori mozgásmintákkal vetette egybe. Azt találta, hogy a magzati mozgásrepertoár nagyrészt felöleli az újszülöttét. Ő három jellegzetes mozgásformát különített el:

Nagymozgások. Csúcspontjukat a 9–10. héten érik el.

Összerezzenő, rángó mozgások. Gyakoriságuk a 9. héttől csökken.

Fejforgatás, szopóreflex és légző mozgások, melyek a megjelenésüktől fogva növekvő gyakoriságot mutatnak.

Reaktív mozgások

Az intrauterin környezetből jövő fenyegetés gyakran vált ki védekező mozgást, nyugtalanságot. Ezeket az önregulációs magatartás korai példáinak is lehet tekinteni. Az első ilyen reakciót a 7. gesztációs héttől figyelték meg: abortált magzaton a baba arcát hajszállal paskolták, amire fejének, törzsének és medencéjének elfordításával reagált, és a kezével megkísérelte eltolni a hajszálat. Az érintésre való érzékenység gyorsan terjed. A 10. hétre magában foglalja a genitáliákat, a 11. héten a tenyeret, a karokat és a lábakat, a 12. héten a talpakat. A 17. hétre a magzati bőrfelület teljes egészében szenzitívvé válik.

Már a vizuális rendszer bemutatásakor említettük, hogy az éles fényre a baba szívverése felgyorsul. Ez olyannyira kifejező, hogy a reakciót klinikai tesztként is használják.

A babák fölöttébb érzékenyen reagálnak a tű behatolására amniotikus univerzumukba. Amniocentézis alkalmával (rendszerint a 14–16. hét között végzik) a tű behatol a méhbe. A babák menekülnek a tűtől, habár nem látják azt, mert szemhéjuk zárt állapotban van.

Birnholz egy 24 hetes babát figyelt meg, akihez véletlenül hozzáértek a tűvel. Legelső reakciója az volt hogy "eltáncolt" onnan, majd kezével kitapintotta a tűt, és elkezdte "ütlegelni".

Baker magzati vérvételnél hasonló reakciót regisztrált.

Milakovic több igen alapos tanulmányban vizsgálta az intrauterin alkalmazkodási folyamatot, ami előfeltétele a születés után az életben maradásnak.

Ha a baba nem alakítaná ki anyjával szoros együttműködésben azokat az alkalmazkodási mechanizmusokat, melyek segítségével első ökológiai környezetéhez, az anyaméhhez alkalmazkodni képes, születése után nem tudna életben maradni.

A reaktív mozgások kategóriájába sorolható a baba egyik elnagyolt adaptációs technikája a terhesség vége felé. Ekkor a méh gyakrabban húzódik össze, ami a magzat anoxiájához (a szövetek oxigén hiánya) vezet, ami viszont a babából kompenzációs mozgásokat hív elő: szívreakciók, légzési kísérlet, motoros nyugtalanság, vagyis a vérkeringés élénkítése. Így készül fel a köldökzsinór elvágására.

A méhösszehúzódás a születés főpróbája. A terhesség alatt természetesen nem ez az első frusztráció. Az anya a maga tudattalan információit az anyagcserén, a hormonjátékon, a kínérzésen és az érzetein keresztül folyamatosan átadja babájának. A pici e csatornákon keresztül tájékozódik anyja érzelmi, mentális és egészségi állapotáról. Más fejezetben erre még visszatérünk.

A babának az anyaméhben számos más olyan viselkedése, akciója van, aminek a motivációs hátteréről megfigyelhető bizonyíték nem áll rendelkezésünkre.

A híres Piontelli babák egyike, Pina névre hallgat, a terhesség 20. hetében csaknem tragédiába torkolló akcióba kezdett: nekiesett a placentának, és öklével kitartóan ütlegelte. Néhány nappal az ultrahangos megfigyelés után az anya elkezdett vérezni, és kezdődő placenta leválást állapítottak meg nála. Veszélyeztetett terhesnek nyilvánították és szülészeti gyógyszereket kapott. A gyógyszerek ugyancsak drámai módon hatottak a babára: a mindaddig nagyon aktív, élénk és éber magzat a következő ultrahangos megfigyelések alkalmával, sőt, végig a terhesség hátralévő részében transzverzális (keresztirányú) pozícióba fordult, a méh egyik sarkába fészkelte magát, és teljesen mozdulatlan volt. Végül császármetszést kellett alkalmazni.

Nem tudjuk, hogy a baba placentára irányuló agressziója mennyiben reaktív; ezt csak anya és magzata kapcsolatából érthetnénk meg.

Ilyen mély betekintésre és terápiás, korrektív anya-magzat kapcsolat szabályozásra ma már képesek vagyunk. Többet erről a témáról az anya-magzat kapcsolatanalízis c. fejezetben.

KVÍZ

Utónevek

Hirdetés X

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

Hirdetés X

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Változó Világ Közösségi Tér